Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-11 / 161. szám
PEST ME VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK f V. ÉVFOLYAM. 161. SZÁM. ARA 5» FILI.FK 1961. JÚLIUS 11, KEDD Balettvizsga Gödöllőn 1 ? Tíz éves a magyar foto-filmgyártás \ í Dunaharaszti és Rag feljutott a megyei bajnokságba Betöre*«™.! **»« j Véres családi dráma Örkényben Jól sikerült szántóverseny Áporkán Gaztiag termést szüretelnek a fővárosi paradicsom-övezetben Az ország paradicsomtermésének nagy részét — Heves megye után a legtöbbet — az idén is Pest megye adja. A fővárost körülvevő Több üzenti gyakorlat j és öltálló tanulás 1 Kísérleti „reformtanév" kezdődik az Agrártudományi Egyetemen f 60 kilométeres övezetben 90 termelőszövetkezet foglalkozik ezzel a munkaigényes kertészeti kultúrával. A közelmúltban beállott erős hőhullám, a hirtelen érés károsodást okozott a paradicsomföldeken, a tavalyihoz képest csökkent vetésterületen mégis magasabbnak Ígérkezik az össztermés, mint az elmúlt évben. A fö’dmű- vesszövetkezetek 1300 hold paradicsomtermését kötötték le. A terület nagy részén magról nevelt exportparadicsomot termelnek. A legnagyobb paradicsomtermelő gazdaságokból a hónap eleje óta 300 mázsa paradicsom érkezett. A fóti Vörösmarty Tsz százholdas paradicsomföldjén az átlagtermés 85 mázsa, s ennek több mint a fele elsőosztályú, a péceli Zöld Mező Tsz 150 holdnyi para- dicsomlermése a gazdaság fő jövedelemforrása. Csupán ennek értékesítése mintegy hárommillió forinttal gyarapítja a bevételt. Mezőgazdaságunk legnagyobb oktatási és tudományos intézményében, az Agrártudományi Egyetemen képezik az agrármérnökök jelentős részét, továbbá a mezőgazdasági gépészmérnököket és szaktanárokat. Harmincnégy tanszéken az oktatás mellett a mezőgazdaság minden területére kiterjedő eleven kutatómunkát folytatnak. Az egyetem feladatai most nagy arányokban megnövekednek, nemcsak az általános oktatási reform következtében, hanem azért is, mert a mezőgazdaság szerkezetének megváltoztatása új, nagyobb követelményeket állít a szakemberek elé. Az ebből fakadó intézkedésekről, a mezőgazdasági mérnökképzés új módszereiről dr. Magyari András, az egyetem rektora tájékoztatta az MTI munkatársát. Az Agráregyetemen 1961 őszén kezdődik — bár még csak kísérleti jelleggel — az első igazi „reformtanév”. Ennek elvi megalapozására tanárokból álló bizottság számos, külső szakember véleményének figyelembevételével kidolgozta az egyetem programját. A legfontosabb szakmai követelmény, hogy a mezőgazdasági mérnökök képesek legyenek realizálni a szocialista mezőgazdasági nagyüzemben rejlő lehetőségeket, vagyis a tanultakat alkalmazni is tudják a gyakorlatban. Az ilyen irányú képzés egyik legfőbb feltétele az egyetem és az élet kapcsolatának erősítése. Ezt már a felvételeknél kezdik: minél több olyan hallgatót akarnak felvenni, akik már mezőgazdasági termelési tapasztalatokkal rendelkeznek. Ezt elősegíti, hogy a fiatalok körében fokozódik az érdeklődés az agrármérnöki pálya iránt. A két kar első évfolyamának 350 helyére hétszázötvenen kérték felvételüket: 50 százalékuk kitűnően vagy jelesen, vagy jól érettségizett, 50 ÉSZAK-PEST MEGYE KÖZLEKEDÉSI DOLGOZÓINAK VASUTASNAPI ÜNNEPSÉGSOROZATA (Tudósítónk jelentése) Szombatra ünnepi külsőt öltöttek az újpest—szobi vasútvonal állomásépületei. Dunakeszin hatalmas képes tablót helyeztek az állomásra. A takaros gödi állomást virágokkal csinosították. Felső- gödön zeneszó köszöntötte a hangszóróból valamennyi befutó szerelvényt. Sződligeten fellobogózták a várócsarnokot. A váci vasutas csomóponton — ahová öt irányból érkeznek naponta a szerelvények — szombaton megjutalmazták az állomásfőnökség, a fűtőház és a pályafenntartás legkiválóbbjait. Mintegy huszonötezer forint pénzjutalmat osztottak ki; tizenöten kaptak jelvényt és oklevelet. A váci MÁV legboldogabb dolgozója minden bizonnyal Kanala János kocsimester volt, aki az Országházban vette át a kiváló vasutas kitüntetést és a vele járó ezer forint pénzjutalmat. Este fél kilenckor lampio- nos csónakfelvonulás volt a Duna-parti sétány előtt, utána reggelig tartó tánc a vasutasok népszerű „Gödör” helyiségében. A vasutas küldöttség elhelyezi koszorúját a szovjet hősi emlékművön (Cserny Gábor felvétele) Vasárnap reggel zenés ébresztő köszöntötte a város vasutaslakta területeit. Az érkező személyvonatok személyzetét virágcsokorral köszöntötték. Fél kilenckor vasutasküldöttség helyezett el koszorút a Konstantin térj szovjet hősi emlékművön, majd változatos sportműsor következett. Délután fél ötre benépesült a városi művelődési ház nagyterme. Az itt rendezett központi ünnepségen Ritz Sándor elvtárs, az MSZMP váci városi bizottságának tagja mondott beszédet. — A váci vasutasok nagyszerű eredményeket értek el az év első felében — mondotta többek között. — A fűtőház szénmegtakarítása 410 ezer forint volt. Az állomás dolgozóinak munkája, a kocsi- rakományú és darabárus forgalom is együtt növekszik a város fejlődésével, az új ipari létesítményekkel. Az emelkedésre példa, hogy a váci állomás kocsiforgalma 1960 májusában 5750, 1961 májusában pedig már 8760 kocsi volt. A DCM építkezését, amely a leadási kocsik forgalmát csaknem száz százalékkal növelte, becsülettel szolgálták ki. A beszéd után a városi művelődési ház irodalmi színpada és irodalmi szakköre változatos, nagy tetszéssel fogadott műsort adott a vasút dolgozóinak, tiszteletére. Papp Rezső százalékuk munkás vagy pa raszt származású, 25 százalékuknak van már üzemi gyakorlata. Az eddiginél sokkal több üzemi tapasztalatét szereznek majd a hallgatók egyetemi éveik alatt is. Ezentúl minden évfolyam 2—2 hónapot tölt a tangazdaságban, állami gazdaságban vagy szövetkezetben. Közben olyan elméleti tárgyakkal is foglalkoznak, amelyekhez különösen nagy segítséget ad az üzemi helyszín. A gépészkar hallgatói teljes negyedik és hetedik félévüket a tangazdaságban töltik, ahová kiköltözik az egyik tanszék is Az egyetem és az élet közötti kapcsolat erősítésének feltétele, hogy maguk az oktatók is jól ismerjék az élet gyakorlati problémáit. Ezért az egyetemi tanács úgy határozott, hogy valamennyi oktatónak foglalkoznia kell valamilyen, a gyakorlat által felvetett probléma tudományos szintű megoldásával, s az eredményt meghívott szakembereknek a gyakorlatban is be kell mutatniok. Ezeken a gyakorlati bemutatókon a hallgatók i szakkörei is közremüköd- : nek. Az idei őszön bevezetik az egyetemen az új kísérleti tan- < tervet, amely tartalmában is, j módszerében is tovább kor- i szerűsíti a leendő agrármér- j nökök képzését. A tanulmányi idő négy ; és fél évre nő. ugyanuk- j kor csökkennek az óra- j számok. így a hallgatók az eddiginél ; több időt fordíthatnak önálló j tanulásra, de több idő jut aí későbbi specializáció alapjait j megvető szakköri munkára is.; A tanyanyagban — a nagyüzemi mezőgazdaság fejlődésének megfelelően — az eddiginél lényegesen nagyobb súlyt kap a gépesítés és az üzemszervezés. A tantárgyak további „finomítása” természetesen még hosszabb időt vesz igénybe. A képzés korszerűsítéséhez tartozik, hogy a hallgatók már az egyetemen megismerjék az agrár- tudományok legújabb vívmányait, s külföldi tapasztalatait, ezért mind gyakrabban hívunk meg külső előadókat: hazai szakembereken, tudósokon kívül időnként külföldieket is. A mezőgazdasági mérnök- képzés színvonalának emelését jelentős anyagi beruházások is segítik, valószínűleg már az ősszel megindul a nagyarányú építkezés, amelynek során az egyetem új tanszéki, laboratóriumi épületet, 1200 személyes diákotthont és egyéb tudományos, kulturális és szociális rendeltetésű helyiségeket kap. (MTI) A Blaha Lujza (ér-Galgahévíz Start: vasárnap reggel 7,30-kor a Blaha Lujza térről 1961. július 9. Igazi nyári vasárnap. Semmi különös, éppen olyan mint a többi. Mégis gépkocsira ültünk: az újságíró, a fotóriporter és egy Rolleiflex fényképezőgép. Kiväntsiak voltunk, mit látunk Budapesttől, a Blaha Lujza tértöl. vagyis szerkesztőségünktől Galgahé vízig. Kistarcsa határában. Jókedvűen zúg a kombájn az Új Barázda Termelőszövetkezet rozsföldjén. Szilvás! Gyula, a Gödi Gépállomás kombájnvezetöje már reggel hat óra óta vezeti gépét. — Egész embert kíván tőlem ez a mai vasárnap — mondja — tizenkét órát aratok, utána pedig négy órát vesz igénybe a gépkarbantartás Kerepes, Szabadság u. 91. Épül Kulidra Béla új otthona. — Vasárnap is építünk, mert ilyenkor érnek csak rá a mester-emberek. Sietünk, másfél hónap múlva már itt. az új házban szeretnék lakni — reménykedik Kundra Béla, aki egyébként a rákosfalvai Rardorir-gyár segédmunkása Gödöllő előtt... Vidáman kocog a kis csaesi-fogat. A gyeplőt Zöldi László tartja. Mögötte pedig a gyerekek, akik szórakozásból követik kedvencüket Reményt és Gizii, a két hosszúfülú csacsit (Folytatás a 3. oldalon)
