Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-08 / 159. szám
1961. JÜLIUS 8. SZOMBAT Mccvet Mikor kapunk villanyt? Alulírottak, a dömsödi Fel- szabadulás és Előre utca lakói, ezúton kérjük fel az illetékeseket, hogy kissé törődjenek velünk és a mi utcánkba is vezettessék be a villanyt; Felesleges részletezni, mennyi hátrányt jelent nekünk ez a villany nélküli állapot — hiszen ezt mindenki elképzelheti. Tudomásunk szerint a tanácsi szervek már többször foglalkoztak kérésünkkel — de a mai napig sem kaptuk meg az egyik legelemibb közszolgáltatást, a villanyt. Tudjuk, költséges dolog az ilyesmi — ezért mi, a két utca lakói vállaljuk, hogy társadalmi munkával mi is kivesszük részünket a villany bevezetéséből. Csak már ott tartanánk s,, Ifj. Varga Ferenc, Dömsöd, Előre út 16; és még ötven aláírás; —- MEGSZERVEZTÉK az általános iskola hetedik osztályát Albertirsán, a továbbtanulni kívánó dolgozók részére. Harminchat jelentkezőből huszonnyolcán tették le sikeresen a szükséges vizsgát. — KÉT NDK-ból érkezett betonkeverőffép és hat gőzkemence könnyíti az idén a Szentendrei Cementárugyár munkáját. A gőzkemencékben egy nap alatt „érik meg” az eddig hetekig száradó betongyűrű. Az állattenyésztés fellendítésének egyik legfontosabb feltétele: a szakszerű takarmánygazdálkodás Beszélgetés dr. Baintner Károly egyetemi tanárral Dr. Baintner Károly, a gödöllői Agrártudományi Egyetem takarmány- és tej- gazdálkodási tanszékének vezetője két hónap óta a dömsödi Dózsa Termelőszövetkezetben tartózkodik. önként vállalkozott arra a munkára: tanácsaival, intézkedéseivel három hónapon keresztül közvetlenül segíti a termelőszövetkezetet. Felkerestük a neves profesz- szort, s megkértük, nyilatkozzék a tsz-ben szerzett eddigi tapasztalatairól. — Azért jöttem ki a termelőszövetkezetbe, hogy segítsem a tagságot — mondotta elöljáróban dr. Baintner Károly. — korábban ugyanis nagy ráfizetéssel működött itt ez az üzemág. Jellemző: csak a tehenészet napi ezer forintos deficittel dolgozott, de rendbe kellett tenni a sertéstenyésztést is. Sürgős teendőkre volt hát szükség. Tisztában voltam azzal, hogy itt lényegében egyszerű problémákat kell megoldani, sokan mondták is, egyetemi tanár létemre a kutatás szempontjából jelentéktelen faladatokkal foglalkozom. Véleményem szerint az olyan patronál ássál, hogy Súlyos szerencsétlenség Piliscsaba és Vörösvár között A tegnap délután Esztergomból Budapestre induló személyvonaton utazott Kristóf András 53 éves murasze- menyeci lakos. A Piliscsaba közelében levő alagút előtt az egyik vagonból a másikba akart átmenni, s vélelemül a .kocsi belsejébe vezető ajtó helyett a peronajtót nyitotta ki. A kocsi utasainak feltűnt, hogy útitársuk még nem jött vissza, akik értesítették a kalauzt és az állomásfőnököt. Ök az állomáson álló, Esztergom felé induló szerelvény vonatvezetőjét figyelmeztették: az alagútban lassan haladjanak, mert minden valószínűség szerint baleset történt. A kutatás eredménnyel járt A men tök súlyos agyrázkódással és kisebb sérülésekkel szállították a kórházba. Befejezéshez közeledik az aratás Csévharaszton Versenyben a két szomszéd község tsz-tagsága — Lehet, hogy a strandolok szidják az „időjárásfelelőst”, mi annál inkább dicsérjük. Ez a kétnapos hűvösebb idő na- ; gyón fellendítette a munkát, az egész határban meggyorsult az aratás — mondja elégedetten Kincses Ferenc, csév- haraszti tanácselnök. Tájékoztatásul papírlapot vesz elő. arról sorolja a legfrissebb helyzetjelentést: — Az Egyetértés Termelő- szövetkezet 131 hold rozsót, 41 hold árpát és 10 hold tavaszi árpát aratott le, vagy is a felsorolt gabonafélékből a teljes mennyiséget. Huszonhat holdas búzatábláján szombaton fejezi be a munkát. A búzával várni kellett néhány napot, mert nem volt eléggé érett Ezzel szemben úgy igyekszik a tagság időt nyerni, hogy a learatott táblákon a gépállomás dolgozói azonnal hozzáfognak a tarlóhántáshoz. A szövetkezet tagsága egyébként versenyre hívta ki a szomszédos nyáregyházi Ady Tsz tagjait, az aratás-cséplési, tar- lóhántási és az adminisztrációs munkában, a növényápolás és a trágyázás időbeni, szakszerű elvégzésében. Az Ady Tsz a versenykihívást élfogadta. Az értékelést a járási tanács végzi, eredményhirdetésre a gazdasági év végén kerül sor. — Milyen a versenyhangulat az Egyetértésben? — Bizakodó! Bár a tsz kicsi, a tagság szorgalmas: harminchét tag közül harminchat vesz részt rendszeresen a munkában. Közel hatszáz holdat művelnek meg. — Van ezenkívül a községünkben termelőszövetkezeti csooort is. a 131 tagú. 428 holdas Dózsa Tszcs — folytat ja a vb-elnök. — A rozs- és az ámaaratással már végeztek. Nekikezdenek a búzához és a zabhoz, s legkésőbb a hét időnként kilátogatunk néhány órára egy-egy gazdaságba, nem tudunk komoly segítséget nyújtani. Huzamosabb időt kell kinn tölteni, hogy alaposan megismerhessük a problémákat, s ennek alapján megadjuk a szükséges támogatást. Nemcsak a szövetkezet jár jól, hanem mii is fel tudjuk használni az így szerzett tapasztalatokat. Az első héten még csupán tanácsadásra szorítkozott a munkám, később egyre több intézkedést foganatosítottam. Itt is, akárcsak jónéháriy más termelőszövetkezetben, a ráfizetést a hély- telen takarmánygazdálkodás okozta. — Milyen változás tapasztalható, mióta ön irányítja a dömsödi termelőszövetkezet állattenyészetét? — A különböző intézkedések eredményeként lényegében sikerült megszüntetnünk a ráfizetést, s a tehenészet kivételével más üzemágak már nyereségesek. A korábbi egyoldalú takarmányozás következtében bizony nagyon leromlott a szarvasmarha-állomány, Hát hónapon keresztül a tehenek csak savanyított répaszeletet kaptak, s emiatt több tehén meddő lett. Amikor idejöttem, az ötvenhat ! tehén' mindössze 130 liter tejet adott. legelőször is kialakítottuk a megfelelő takarmányozást, majd kiselejteztük az állományt, s jelenleg a naponkénti tejhozam mintegy 300 liter. Ahihoz, hogy a korábbi hibákat teljesen rendbehozzuk, huzamosabb idő szükséges. Mindenesetre máris nagy eredmény, hogy sikerült megszüntetni a ráfizetést. A ju- hoknál bevezettük az ellenőrzést, ezek az állatok is megkapják a napi háromszori abrakot, s a korábbi 25 i liter helyett most már 110 ! liter tejet adnak. Jövőre a megfelelő selejtezéssel tovább javítjuk a szövetkezet juhállományát. A sertéseknél is hasonló volt a helyzet, mint a teheneknél, s itt is áttértünk a megfelelő takarmányozásra, Ennek is mutatkozik már hatása, a malacok szépen fejlődnek. Bár a baromfinevelés lényegében korábban is megfelelt a követelményeknek, mégis lassan fejlődött az állomány. Rosszul használták ki a férőhelyeket, s mindössze 1500 baromfit neveltek. Most ésszerűbb helykihasználással, 0000 naposcsibét és kiskacsát nevelünk. — Végső soron mi volt az oka a dömsödi szövetkezetben az állatállomány leromlásának? — A helytelen takarmányozás. Igaz, hogy a megfelelő nagyságú takarmányterületet a korábbi években is megtervezték, a problémát a betakarítás jelentette. Legtöbbször ez a munka egybeesett a kapálással meg az aratással és csaknem mindig a takarmánybetakarítás késett. Hozzájárult még a nagy veszteséghez, hogy a takarmánybetakarító gépeket sem tartották karban. A legtöbb termelőszövetkezetben még ma sem tudják megérteni, hogy a gyors és szakszerű takarmánybetakarításnak milyen nagy a jelentősége. Fedig néhány órai késés is elegendő ahhoz, hogy a takarmányban levő tópérték fele kárba vesszen. Mi nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy a termelő- szövetkezetek takarmányellátásának legfontosabb módszere: a korszerű, nagyüzemi betakarítás. Két hónap leforgása alatt nem tudtunk mindent megoldani. Van még itt sok teendő, mivelhogy a legegyszerűbb elgondolásokat sem lehet azonnal megvalósítani. Éppen ezért úgy gondolom. hogy ha visz- szamegyek az egyetemre, a tanszék egyik munkatársát küldöm majd ki — ha a minisztérium beleegyezik — háromhónapi kinttartózkodásra ide, a termelőszövetkezetbe. — Túl a takarmányozás problémáján, az a véleményem, hogy a termelőszövetkezetekben diplomás emberekből kisebb a hiány, mint megfelelően képzett középvezetőkből. Szerintem rendkívül nagy szükség lenne olyan tanfolyamokra, ahol a termelőszövetkezetek legrátermettebb dolgozóiból brigádvezetőket és munkacsapat-vezetőket képeznének ki. A jószívű ember Az anyagbeszerzési csoport vezetőjét — aki saját kérésére más vállalathoz ment át —. illendően elbúcsúztatták. Fehér asztal mellett, a volt kollegák köszöntötték, s még amikor hazafelé mentek, akkor is azt hajtogatták: kár érte, hogy elment, olyast jó ember volt. Az utód azonban — két- három nap elteltével —, korántsem osztozott e nézettel. Amikor átvette az átveendőket, már sok dolog gyanús volt neki, de amikor minden a nyakába szakadt, akkor döbbent rá: a jószívű előd a kétes értékű jelzőt erélytelenségével, mindent elnézésével, a szabálytalanságok feletti szemhunyásá- val érdemelte ki. Az adminisztrációban lehetetlen volt bárminek is nyomára jutni, az elszámolások áttekinthetetlen káoszt jelentettek, tekintélyes tételű anyagok egész egyszerűen eltűntek. A jószívű ember tehát alapos rendetlenséget hagyott maga után, s az erélyes kezű, szabálytalanságot nem tűrő új vezető egyszerre népszerűtlen lett, a korábban egészen máshoz szokott beosztottak előtt. Becsületére váljék, nem riadt vissza a népszerűtlenségtől, s megpróbálta megértetni beosztottjaival is, hogy a rendetlenség nem egy akkora üzemben, mint az övék, hanem a legkisebb kócerájban is tűrhetetlen, a munkát; akadályozó. végeredményben tehát kárt okozó dolog. Természetesen nem értették meg azonnal, s még jelenleg is ferde szemmel néznek rá a többiek, s bár szemébe nem mondják, de a háta mögött nemegyszer elhangzik, hogy: bezzeg Pista bácsi nem csinált ügyet az ilyen dologból. A vezetők jószívűsködé- se, álnépszerűsége nagyon veszélyes dolog. Elég, ha csak a közelmúltban lezajlott normafélülvizsgálatok- ra célzunk, de lehetne itt szót ejteni néhány termelőszövetkezeti vezető jószívűs- ködéséről is. Ezek az emberek — bármi vezesse is őket, tehát a félénkség, a megalkuvás, a senkinek rosz- szat nem akarás — végső soron éppenhogy ártanak azoknak, akikről azt hiszik; hogy jót cselekedtek velük, s ártanak vele saját maguknak is, mert saját munkájukat nehezítik meg, s egy idő után lehetetlenné teszik a fegyelem, a rend megkövetelését. Ha pedig ez hiányzik. ott elképzelhetetlen a jó munka, s nem várhatók eredmények sem. Az igazi népszerűség: a kemény, fegyelmezett, igazságos, joggal dicsérő, vagy megrovó vezetés kísérője. Az álnépszerűséget lazaság, hibák, rossz gazdasági eredmények jelzik. Így papíron tehát nem nehéz a választás. De amikor az élet, a maga bonyolultságában adja fel a leckét, akadnak, akik a köny- nyebb ellenállás felé sodródva— a rossz utat választják. Elsősorban a kommunisták feladata, hogy gátat vessenek az ilyesféle vezetési módszereknek, hogy elvtársi bírálattal, ha kell, kemény szóval mutassák meg: az igazi népszerűséget nem adják könnyen, de nyomában eredményes munka, fegyelmezett munkatársi gárda van. S nekünk ez a célunk. Mészáros Ottó Kádár János, Fehér Lajos és Németh Károly elvtársak látogatása Csongrád megyében Pénteken is javában arattak Csongrád megyében. A földeken dolgozókat meglátogatta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fehér Lajos. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője, akiket Szentes határában Török László, a Csongrád megyei Pártbizottság első titkára, Papp Sándor, a megyei tanács vb-elnöke és Török József, a Szentesi Járási Pártbizottság titkára fogadott. A vendégek először a szentesi Felszabadulás Termelő- szövetkezet kombájnosait keresték fel. Ezután az épülő szentesi erőtakarmánygyárba mentek, ahol Halmi Tibor, az Élelmezésügyi Minisztérium Malomipari Igazgatóságának vezetője ismertette a munkákat, majd a Pankotai Állami Gazdaság aratóit keresték fel; Molnár Sándor igazgató ismertette a gazdaság eredményeit. Délután a fábiánsebestyéni Kinizsi Termelőszövetkezetbe látogattak. „Szüretelik" a levendulát A levágott virágot kazlakba gyűjtik elejére azt is befejezik. Addig még egy kis türelmet kérünk a strandolóktól — és enyhe időt a felelőstől. Levendula-aratás Törökbálinton A kopár, kavicsos, terméketlen érdi iennsíkon levendulát ültetett a Törökbálinti Állami Gazdaság. A dúsbokrú. szagos növény, amely a kozmetikai cikkei<• eávik -nélkülözhetetlen alapanyaga, jól jövedelmezett a gazdaságnak. Huszonöt év a mozdonyon — Ez a hangszer férjem egyetlen nagy szenvedélye — szól közbe a feleség. — A harmincas években — amikor munka nélkül volt — kénytelenek voltunk eladni. De nem nyugodott, amíg újra össze nem kuporgattuk az árát. Négy év múlva nyugdíjba megy. Kérdezem, mi a kívánsága? — Szeretném otthagyni a mozdonyomat. Meglepődöm. — De hiszen szereti a foglalkozását. .. — Igen, a szakma a véremben van. De a feszültségben töltött évtizedek nem múlnak el nyomtalanul. Megfáradtam. És ami azelőtt nem volt: félek ... ÍV ehéz csönd ül a szobára. — De hiszen már egészen besötétedett — szól egy üde leányhang. Anikó lép a, szobába, s felkattintja a villanyt. Selmeci Ferenc fáradt tekintete jólesően pihen lánya arcán. Elmosolyodik, s mintha csak most válaszolna kérdésemre, ezt mondja: — Hogy mi a kívánságom? Élni szeretnék, még sokáig. Harmonikázni a családomnak, dolgozgatni a kertben, és hallgatni a távoli mozdonyfüty- työt... Pala Mária Katasztrófa nem történt, ez igaz, de ezek azok a lélegzet- állítóan feszült percek, amelyek próbára teszik a mozdonyvezető idegzetét és szívét. Nehéz munka ez. Egy másik történetet úgy mond pl, mintha most is a mozdonyon ülne: — Debrecenbe vittem egy személyt. A szemafor szabadot jelez. A bejárat előtt megpillantom a váltót. De hová terel __? Hiszen arra tehervág ányok vannak! Villámgyors fék. Közvetlenül a váltó előtt megállók. A verejték is kiver, ■mert abban a pillanatban szemben jön velem egy teher. Ha ráfutok a váltóra, menthetetlenül összeütközünk... — Hát ez a szolgálat — mondja karját széttárva. A sarokban észreveszek egy hangszertokot: — Két hangszeren játszom — mosolyog — tangóharmonikán és a gőzsípon. T izenhat éves szőke kislánya unszolja: játsszon valamit. Csillan a szép hangszer gyöngyháza, lágy dallam tölti be a kis szobát: a Sorrentói emlék. A kislány énekelni kezd! Kellemes szopránhangja tisztán és magasan szárnyal. A masiniszta büszkén néz rám, s nem tudom mire büszkébb: lánya hangjára-e, vagy saját játékára. jj arminchatórás szolgálat ti után kertes hazban pihen Selmeci Ferenc mozdony- vezető. Magas, szikár, boltozatos homlokú, bokros szemöldökű ember. Haja, szeme, mint a szén. — Férjem ritka vendég a háznál — mondja a felesége. ; — Reggel jött a munkából, s i holnap már újra Indul. Többet • van távol, mint otthon. í A masiniszta hunyorít. j — Féltékeny az asszony. Azt : hiszi, hogy a mozdonyon is | van egy feleségem. Pedig mar : megszokhatta volna: huszonöt ; esztendeje vagyok tengelyen. ; Tizenöt évig a szenet lapátol- í tam, azután kaptam a mozdo- i nyomat. . : Ezt úgy mondja, mint aki '.ajándékot kapott. \ Szívesen mesél a mozdonyon ■ megélt történeteiből: : '■— Robogunk a téli éjszaká• ban. A nyúlós, sürü köd szinte • a csontomig hatol. Az orromig '.sem látok, pedig már közel az !állomás és jelző sehol. Allan's dóan csökkentem a sebessé- Iget. ' — Es ekkor, pár meterre tö! lem, feltűnik egy vörös lám- ! pa. Csikordul a fék, zökkeni Inek a kocsik, s a vonat megáll úgy, hogy az előttem haladó í szerelvény utolsó kocsiját épp- ; hogy meglöki. Lehet, hogy a íkollégám észre sem vette.
