Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-07 / 158. szám

1961. JÚLIUS 7, PÉNTEK utat! '^MírUm DANKÓ PISTA A PETŐFI SZÍNPAD ÚJ MŰSORA A Pest megyei Petőfi Szín­pad együttesei az idei nyáron nem teszik ki a táblát, hogy „Nyári szünet”. A két együttes egész nyáron játszik — ha fel­váltva is. Jelenleg a Dankó Pista című daljátékot viszik estéről estére a nyáron is szín­házi élményre vágyó közönség elé, mondani sem kell — nagy sikerrel. A siker titka? Vannak so­Dankó Pista — Máday Endre kan, akik Dankó közkedvelt muzsikájára szavaznak a vá­laszadásnál, Van ebben a vá­laszban is igazság, kétségtelen. De az igazság nem egyedül ez. A siker másik titka: végre hozzávetőlegesen olyannak látjuk a századforduló leg­népszerűbb dalköltőjének alalk- ját a színpadon, amilyen volt az a valóságban. (Nagy erény ez, ha a régi Dankó-filmre, vagy a néhány évvel ezelőtt készült Fekete szem éjszaká­ja című produkcióra gondo­lunk). Ez elsősorban a szerzők: Baráti Géza és Dékány And­rás érdeme. A daljáték hősét bemutatni, úgy hiszem, jelen esetben szükségtelen. Dankó dalai kö­zül nem egy — amelyek na­gyon kőnél-állnak- a -népzené­hez — ma is legkedvesebb nó­táink közé tartozik. A szegedi nótafa küzdelmes és romanti­kus élete elevenedik meg előt­tünk a színpadon, rövid három felvonásnyi idő alatt A törté­net középpontjában látszólag Dankó szerelme, Ilonka — Joó festőművész leánya — áll, a szerzők azonban e romantikus, nagy szerelem ábrázolását csőik arra használják fel, hogy hű képet fessenek a kor­ról, a művészetet sárba rántó, érzéketlen úri világról, amely minden sikere és népszerűsége mellett is csak megvetett ci­gányként kezeli a tehetséges dalköltőt. Míg Dankó igaz sze­relemmel szereti Ilonkát, ad­dig nagy riválisa: a szegedi gentry-világ félelmetes, címze­tes főszolgabirája, ördögh Ele­mér csr k a nemesi rangot sze­retné elnyerni a szép lány ke­zével. Ennyi a történet, s ta­lán jó is, hogy nem több, mert így kerek, így egész. A színpad együttese — Föl­deák Róbert rendezésében — jó munkát végzett. Az előadás mértéktartó, a rendező külö­nösképpen arra vigyázott nagy gonddal, hogy elkerülje a té­mában alcarva-akaratlan ott rejlő érzelgősséget. Ez a tö­rekvése sikerrel járt. Dankó figurájában elsősorban a meg­bántott, de büszkeségét lel nem adó művészt helyezi elő­térbe — helyesen. Egyetlen je­lenetben hibázott csupán: a második felvonás befejező ré­szénél. Dankót kiutasítják Joó Ferenc szőlejéből. Dankó meg- bántottan távozik, csak nótá­jával hívja maga után a sze­relmét. Ilonka tétovázik: a szí­ve Dankóhoz húzza, de a szü­lői szeretet magányos, törődött apjához. Melyik érzés lesz na­gyobb? Csak akkor tud dön­teni. amikor Dankó v issza tél a színre. Ez a visszatérés azon­ban törést okoz Dankó figurá­jában: emberibb, igázabb len­ne érzésvilága — és a lány sze­relme is — ha nem térne visz- sza a színre; dala elég erői kell hogy legyen ahhoz, hog) kövesse a lány. A színészek általában jó tel­jesítményt nyújtanak, kivév< — bármennyire furcsán hang­zik is — a címszerepet alakítc Máday Endrét. Játéka túlságo san kemény, merev. Oldottab ban, könnyebben kellene felr fognia Dankó szerepét. Egy művészemberre — mint Dankó — több szív, nagyobb szenve­dély, telítettebb érzésvilág a jellemző. Akkor is, ha ez a művész megbántott, csalódott ember. Ilonka szerepében Illési Stefi bájos jelenség. Játéka köny- nyed, a szerepadta stílushoz remekül alkalmazkodó. Tárnái József Joó festőművésze ér­zékletesen állítja elénk a meg­tört, sokat csalódott művészt, aki ha ideig-óráig meg is szé­dül a címzetes főszolgabíró ígéreteitől, végül is ember marad: nem adja el lánya bol­dogságát egy megrendelésért. Nem könnyű feladat Tömör­kény Istvánt, az írót életre kel­teni. Ha a ma nézőinek zöme nem is ismerte már jellegze­tes figuráját, de ismeri élet­művét, s azon keresztül egész jellemét. Bihary Zoltán lénye­gében hűen keltette életre az írót, érződik egész játékfelfo­gásán, hogy nagy gonddal ta­nulmányozta az író életét. Ördögh Elemér főszolgabíró szerepét Jámbor Zoltán játsz- sza, néhol ugyan túl harsá­nyan, álaltában azonban jól. Kedves figura Végh József prí­mása: hű és emberi. Tóvári Pál Ciberéje mindhárom fel­vonáson keresztül derűt, vi­Uonka — Illési Stefi dámságot fakaszt, bár néhol túljátssza a figurát. Galambos Gabi Blaha Lujza szerepében jelentősen hozzájárul a gya­korta felcsattanó vastapsok­hoz. Együtt kell említeni Zárai György (Bittó gazda), Puskás Tibor (Máté) és Rákos Kati (Juli) egészséges népi figurá­ját. ók játsszák az úri világ ellenipólusait: a nép megsze­mélyesítői, s nyomban hozzá kell tenni, mindhárman hiteles tolmácsolói az egyszerű embe­rek jellemének. A daljáték zenéje Dankó muzsikájára épült. Néhány be­tétszáma — Vaszy Viktor ze­néje — önmagában zeneileg jól megállja a helyét, Dankó muzsikája mellett azonban megtöri a daljáték egységes zenei stílusát Prukner Pál Az Örkényi takarékszövetkezet milliós bank lett A Pest megyei takarékbetét- - szövetkezetek betétállománya hónapról hónapra növekszik. Egy évvel ezelőtt még csak az érdi „bank” dicsekedhetett az­zal, hogy betétállománya el­érte az egymillió forintot, s ma már a kétmilliót is meg­haladja. Időközben a pilisvö- rösvári takarékszövetkezet is átlépte a „bűvös” küszöböt: az egymilliót. Most pedig, június végével megszületett a me­gye harmadik milliós falusi bankja: az Örkényi takarék- szövetkezet betétállománya a táborfalvi kirendeltséggel I együtt meghaladta az egymil- I lió forintot. Ők vannak többen Négyen ültünk a szakasz­ban. Elhagytuk Piliscsabát, Vörösvár következett. Néz­tem az utitársakat. Kor­ban, úgy ötven-ötvenöt év között lehettek. Csendesen beszélgettek. — ... mert kérem, én hiába mondtam nekik, hogy így nem lehet viselkedni — panaszolta az egyik. Azt hiszik, hogy hallgattak rám? És ami a kezükbe kerül, már el is tűnik. Bezzeg a mi időnkben...! Fiatalokról beszéltek. Hall­gattam őket. — Az újságok is állan­dóan róluk írnak. Az egyik lop, a másik csal, hazu­dik ... — toldta hozzá a fehér hajú férfi. Nem szóltam közbe, de most szeretnék egy kis történetet elmesélni nekik. És másoknak is. A napok­ban történt. Hétköznapi do­log. Nem lesznek benne hő­sök. A szereplői: négy tíz- tizenhét éves kisfiú. Szín: Solymár. Az autóbusz hirtelen fé­kezett. Az állandó utasok ijedten néztek ki az abla­kon. Baj van? Itt nincs megálló. Az országúton négy barnára sült kisfiú állt. — Na, mi van gyerekek? •— szólt ki a kocsivezető a volán mellől. — Bácsi — válaszolt a leg­idősebb — egy lapátot ta­láltunk itt az országúton. Biztos elvesztették. — Tessék már bevinni Pestre, talán meglesz a gazdája. — Tegyétek csak fel! — hangzott a válasz. Nyílt a kocsiajtó, az egyik kisfiú a kalauz kezébe nyomta a lapátot. Felbúgott a motor, s a négy gyermek ottmaradt az országúton. Csupán ennyi a kis tör­ténet. Ezek is fiatalok. És a többiek? A nyári szábad- ságu'tat építőtáborokban töltik, önkéntesen. A Han­ságot, a Balaton környékét és az ország számos más he­lyét a fiatalok szorgos ke­ze alakítja újjá. Vannak másfélék is? Igaz. De a becsületes fiatalok — ók vannak többségben! (k. m.) mai nap 1961. július 7, péntek. Ci­rill napja. A nap kél 3.55 órakor, nyugszik 19.43 órakor. A hold kél 0,31 órakor, nyugszik 14.29 órakor. Várható időjárás péntek estig: változó mennyiségű felhőzet, legfeljebb néhány helyen futóesővel. Tovább mérséklődő nyugati, észak- nyugati szél. A nappali fel- melegedés fokozódik. Vasutasnapi ünnepség A budapesti józsefvárosi pá­lyafenntartási főnökséghez tar­tozó dolgozók a főnökség fel­díszített kultúrtermében csü­törtök délután ünnepelték a 11. vasutasnapot. A népes el­nökségben helyet foglalt Lé- hárt Károly párttitkár, Szabó Károly szb-titkár, valamint Barabás László, a páiyafenn- tartás főnöke, aki az ünnepi beszédet mondotta, majd a pá­lyafenntartás dolgozóinak át­nyújtotta a megérdemelt ju­talmakat. Egy dolgozó, Kiss József, a Keleti pályaudvar előmunkása kormánykitünte­tést kapott, míg háromszázan pénzjutalomban részesültek. A hivatalos ünnepséget jól si­került kultúrműsor követte, — JAVÍTJÁK a közvilá­gítást Nagykőrösön. Három év alatt a város négy fő­útvonala a jelenlegi lámpák helyet higanygőzvilágítást kap. Három év alatt össze­sen 1 640 000 forintot költe­nek a közvilágítás korsze­rűsítésére. — A II. RÁKÓCZI FE­RENC Általános Iskola nyer­te az elmúlt tanév tisztásam versenyét Nagykőrösön. A győztesnek járó 1500 forint pénzjutalmat rövidesen át­adják. — KORSZERŰ tekercse­lőgépet állítottak műin kába a Bugyi Telefongyárban, egyszerre négy orsóval, ötez­res percenkénti fordulattal dolgozik a berendezés. — VÍZTORONY ÉPÜL Aszódon. Előbb elkészítik a 28 méter magas torony két- méter átmérőjű törzsét, majd a 60 tonna körüli betongyű­rűt csigasorokkal húzzák fel a torony tetejére. — NEGYVEN motor nagy­javítását végzik el havonta a ceglédi KGV motorsze- reldéjébem. — KÉTSZAZTÍZEZER da­rab tojásra kötött szerződést a nagykőrösi földművesszö­vetkezet baromfifelvásárló- fctepe- Eddig 2000 pulykára és 40 mázsa csirkére is szer­ződést kötöttek. — ÉV VÉGI BALETT- VIZSGÁJÁT tartja vasárnap este a Ganz Árammérőgyár­ban a Gödöllői Járási Tanács balettcsoportja. — A TÖRÖKBÁLINTI Ál­lami Gazdaságba ma dél­előtt osztrák szakszervezeti delegáció látogat el. A gaz­daság vezetőivel való meg­beszélés után megtekintik az állami gazdaság üzem­egységeit. — AZ ABONYI Kinizsi Termelőszövetkezetet a Láng Gépgyár dolgozói patronál­ják. Tavaly TV-készüléket ajándékoztak, az idén tár­sadalmi munkával elkészí­tették a tanyaközpont vas­kapuját. — TALÁLKOZÓT rendez­tek a ceglédi Táncsics isko­lában a 30 évvel ezelőtt vég­zett diákok. — A MAHART igazgató­sága az idei nyáron is indít sétahajó-járatokat a hét utol­só napjának estéjén Vácról. A vízibuszok minden szom­bat este körsétára indulnak. — KÉTEZERNYOLCSZÁZ PÁR elsőrendű minőségű nyári cipőt adott át a nagy­kereskedelemnek a múlt hó­napban a ceglédi Cipőipari Ktsz. A nyári hónapókban főleg férfi és női szandálokat készítenek. — NAGY SIKERREL zaj­lott le a hetedik egri dalos­találkozó. A váci Vox Huma­na énekkara három Kodály- művet mutatott be Makiári József karnagy vezetésével. — SZÁZÉVES az első nagykőrösi naptár. Szerkesz­tője Ballagd Károly, Arany János tanártársa volt. A nagykőrösi naptár 168 lapjá­ból 150, irodalmi olvasmá­nyokat tartalmazott. — SZÁZÖTVEN „útőrt” készített el a ceglédi Közle­kedésgépjavító Vállalat. A gumikerékkel felszerelt be­rendezés folyékony bitument szór a javítandó útfelületre. — JÚLIUS KÖZEPÉIG befejezik az aratást Jászka- rajenőn. A községben közel háromezerkétszáz hold várt aratásra. Most 190 aratópár és gép vágja a rendet. Az idén 300 vagon gabonára számít a község. A tárgyalóteremből: * ítélet gyermekelhelyezési perben —ArkSL gyott bennünket, egy másik nőért... Felnőttesek a szavak, a bí­rónőnek is nyilván ez tűnik fel, amikor megkérdi a kis­lányt: —> Mielőtt ide jöttél, anyu­kád mit mondott odahaza? — Azt, hogyha apukához akarok menni, akkor mond­jam meg itt nyugodtan, ő nem fog haragudni rám... Azt mondta, hogyha akarsz, menj apukádhoz... — És te nem akarsz? — Nem. Mert öt évig ránk sem nézett. Sohasem vett ne­kem semmit. Még egy szem cukrot sem ... Csend üli meg egy percre a termet, a bírónő sietve ku­tat az előtte tornyosuló iratok között. Tekintete mereven sze- geződik a papiroscsomóra. Az­tán felemeli fejét, s megszó­lal: — Márpedig, kislányom, a bíróság úgy dönt, hogy téged az apukádnak ítél, ő nevel majd tovább. A kislány segélytkérően te­kint körül. Mivel azonban egyetlen tekintetből sem tud kiolvasni semmit, igazi énjét adva, sírni kezd. Elébb* két kö­vér könnycsepp gördül végig arcán, s valahol a blúz nya­kánál tűnik el. S az első két könnycseppet sebes iramban követi a többi. — Nem megyek! — nyögi ki. — Anyukát szeretem ... Üjra a bírónő hangja töri meg a csendet: — Na. jól van, kislányom... Töröld meg az arcod, és menj ki szépen. Küldd be a szüléi­dét.». — Bocsánat, én fogtam meg előbb! — HARMINCNÉGY újí­tást vezettek be a transzfor­mátorgyártásnál a váci Hír­adástechnikai Anyagok Gyá­rában. A megtakarítás 15 500 óra. — HÍZOTT MARHÁKAT és félszáznál több hízott ser­tést adott át a nagykőrösi Dózsa Termelőszövetkezet az Állatforgalmi Vállalatnak. — HATVANÖT MÁZSA elsőrendű üvegmeggyet szál­lított exportra a Cegléd- csemői Állami Gazdaság Teljes cigánymeggy-termését a Nagykőrösi Konzervgyár veszi át. — MAGYAR—CSEHSZLO­VÁK barátsági estet rendez ma a Hazafias Népfront fót- kisalagi bizottsága. A kiállí­tással és filmvetítéssel egy­bekötött esten megemlékez­nek a Csehszlovák Kommu­nista Párt fennállásának 40 éves évfordulójáról. — KÖZEL tízezer forintot fordít a nagykőrösi tanács műszaki osztálya a kerék­pármegőrző állomások áll­ványzatainak elkészítésére. — FIÓKVEZETŐI értekez­letet tart július 8-án az Ál­lami Biztosító Pest megyei Igazgatósága Budapesten. Az értekezleten a Pénzügymi­nisztérium Biztosítási Fő- igazgatósága is képviselteti magát. A szülőik előtt ismertetik a ^ kislány vallomásét. Az apa ^ tiltakozik a vád ellen, hogy j semmit sem vett öt év alatt ^ kislányának, a szembesítés so- í rán a kislány azonban meg- ? ismétli előbbi vallomását. Az apa és az ügyvéd össze- hajol, majd az ügyvéd szót ^ kér: — A felperes bejelenti a bí- ^ róságnak, hogy lemond leány- ^ gyermekéről, s helyette a fiú- £ gyermeket kéri. Ezzel terme- ^ szetszerűen megszűnne a tar- ^ tásdíjfizetési kötelezettsége is. ^ Indok indokot követ. Érvek ^ és ellenérvek csapnak össze. £ A szenvedélyes vita még a fo- ^ lyosón is tart. amikor a bíró- J ság ítélethozatalra vonul visz- '/ sza. ^ Néhány perc múltán újra í a terembe kéretik a pereske- í dő feleket. Állva hallgatják az ítéletet: £ — A bíróság úgy döntött. ^ hogy mindkét gyermeket az £ anyánál hagyja. Megkönnyebbült' sóhaj tör fel az anya kebléből. S az íté- ^ let indokolása során arra is fény derül, hogy az apát kö- ^ zelről sem az apai szeretet ve- ^ zeti. hanem sokkal inkább a ^ szabadulási vágy a hav-j 780 £ forintos tartásdíjtól. í Az úgy teljes képéhez az is ^ hozzátartozik, hogy az apa ^ időközben megházasodott, s ^ az anya is férjhez ment. Jóval elmúlott már dél, ami- ^ kor kiürül a terem. Marika ^ szorosan bújik édesanyjához. ^ s mindketten boldog mosoly- ^ lyal mennek a váci vasútállo- J más felé. í y Ezt várták hosszú hónapok, ^ esztendők óta! g Zental Ferenc /, Folyik a tárgyalás. Tíz órá­ig kor kezdődött, s már fél 12 is ^elmúlott. A Váci Járásbíróság j! elsőemeleti tárgyaló termei nek ^egyikében, a bírói emelvény ^ előtt oldalt elhelyezett, egy- í mással szemben levő asztal- nál ül a felperes, az egykori 1 férj, mellette ügyvédje, s az talperes, az egykori feleság — jegyedül. Sorra hallgatják ki ^ a tanúkat. Azok, akik nincse- ^ nek különösebben jó viszony- ^ ban az alperessel, sőt, inkább ^ a felperes pártján állanak, egyöntetűen elismerik, hogy a ^szóban forgó két gyerek, aki- ^ két az anyjuk nevel, tiszták, ^ jóltápláltak: és jólöltözöttek. ^ S amikor az utolsó tanú Ss ^ vallomást tett. a bírónő fel- t szólítja a perlekedő feleket, ^ hogy amíg a tárgyalás „koro- ^ natanúját“, a szülők 13 eszten- ^dős kislányát kihallgatják, vo- £ nuljanak ki a teremből. ^ Napbarnított arcú, copfos, £ nylonblúzos kislány lép'be az t ajtón. Félszegen megáll, s csak í a bírónő felszólításának enge- ^ delmeskedve lép az emelvény \ elé. t — Mondd meg nekem, kis- ^ lányom, hová szeretnél Inkább £ menni apukádhoz vagy anyu- í kádhoz? y — Anyukához — hallatszik ^egészen halkan. ^ — És miért? ^ — Mert nem szeretem fipu­^ kámat... í — Hogy lehet ilyet monda­tni! És miért nem szereted? 2 — Mert öt éve. hogy el’ha-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom