Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-28 / 176. szám
reanr UECYE9 k/Círtán Türelem, meggyőzés, példamutatás Ez a kommunisták feladata a tss-ben MAGYARORSZÁG AZ ŐSSZEL TÍZ NEMZETKÖZI VÁSÁRON VESZ RÉSZT Lipcsében, Brnoban szakosított kiállításon, Brüsszelben, Kölnben budapesti Mackó is lesz, Szalonikiben magyar étterein nyílik Iparunk és külkereskedelmünk képviseletében a Magyar Kereskedelmi Kamara a tavasszal tíz nemzetközi vásáron vett részt és ugyanennyin jelenik meg ősszel is. Hivatalos kiállítója lesz Magyarország a damaszkuszi, izmiri, szaloniki, brnói, zágrábi, lipcsei, bécsi, kölni, brüsszeli és új-delhi nemzetközi vásároknak. Kiállításaink előkészületei már megkezdődtek noha a vásárok zömére csak szeptemberben kerül sor. Kétszáz vagon árut választottak ki. a távolabbi helyekre már el is küldték a kiállítási tárgyakat, Uj-Delhibe lengyel, Izmirbe és Damaszkuszba magyar hajókon. Minden nemzetközi árubemutató a békés gazdasági verseny fóruma, de különösen szembetűnő ez a versengés a szakosított kiállításokon, ahol közvetlenül egymás mellett sorakoznak fel a különböző társadalmi rendszerű és ipari fejlettségű országok termékei. A szokásnak megfelelően ősszel Lipcsében a köz- fogyasztási cikkeket mutatják be szakositva, s itt a magyar áruk tizenegy vásárházban kapnak helyet. Kiállítunk többek között ruházati és élelmezési cikkeket, könyveket, hanglemezeket, motorkerékpárokat, varrógépeket. Brnóban harmadszor rendezik meg a nemzetközi gépipari vásárt, amely most első alkalommal lesz szakosított. Iparunk műszereket, szerszámgépeket, élelmiszer- ipari gépeket, híradástechnikai berendezéseket, járműveket küld erre a kiállításra. Becsben, a kiállítási tárgyak között lesznek szerszámgépek, élelmiszerek, stílbútorok, nép- művészeti munkák és első alkalommal vegyicikkeket is kiállítunk. Üde színfoltja lesz pavilonunknak, hogy egy herendi kislány, aki egyébként iparművész, a helyszínen festi majd a porcelán dísztárgyakat. Rendszeresen részt veszünk az izmiri vásárokon is. Az idei vásár előzetes tárgyalásain a kiállítandó áruk jelentős részét már lekötötték vállalataink török üzletfelei. Több százezer dollár értékben vásárolnak műszereket, elektromotorokat, szerszámgépeket, vegyi cikkeket, építőipari gépeket. Damaszkuszban önálló pavilonunkban azok az árucikkek kapnak helyet, amelyek iránt az Egyesült Arab Köztársaság és a közeli arab országok kereskedelmi köreiben nagy érdeklődés tapasztalható. Ezek között egyaránt lesznek ipari berendezések és fogyasztási cikkek. Zágrábban, bár néhány nehézipari terméket is bemutatunk, főleg új közszükségleti cikkeinket kívánjuk megismertetni. A jugoszlávokat ezek közül elsősorban háztartási felszereléseink, a textiláruk, konfekciócikkek, kötött holmik érdeklik. Kölnben és Brüsszelben a nemzetközi élelmiszerkiállításokon most első ízben magyar büfé, budapesti Mackó is nyílik. A büfé számára az ott felállítandó hidegkonyhán készítik maid szakácsaink az ínyencfalatokat. Szintén első alkalommal kerül sor arra, hogy a szaloniki vásár egyik éttermét magyar vendéglővé nyilvánítják. A görög vásár látogatói ily módon megismerkedhetnek nemcsak új iparcikkeinkkel, hanem étei- különlegességeinkkei is. Uj-Delhiben öt évvel ezelőtt volt utoljára nemzetközi vásár. A november 15-én nyíló indiai nemzetközi vásár hivatalos részvevői között Magyarország szintén ott lesz. A nemzetközi vásárok kollektív kiállításain kívül külkereskedelmi vállalataink egyénileg is sok nemzetközi találkozón, szakmai kiállításon vesznek majd részt ez év második fejben. (MTI) Megszigorították a gépkocsi* és motorvezetői vizsgákat Az utóbbi időben rendkívül megnőtt a gépkocsi- és motorkerékpárvezetés iránt az érdeklődés, erről tanúskodnak a statisztikai adatok. Hat hónap alatt 5500 hivatásos gépkocsivezető-jelölt vizsgázott, olyanok, akik előzőleg elvégezték a tízhetes tanfolyamot. Ezernégy olyan nemhivatásós gépkocsivezető is letette a vizsgát, aki hathetes tanfolyamon szerezte meg a vezetéssel járó ismereteket. Ugyanakkor 2572 gépkocsi- vezető és 22 923 motorvezető „magánúton” tanult. A KPM Autóközlekedési Tanintézetének vezetői —- a vizsgákon elhangzott feleletek alapján — megállapították, hogy akik elvégezték a tízhetes, illetve a hathetes tanfolyamot, azok a vizsgán szinte kivétel nélkül megadták a helyüket. Ezzel szemben sok „magántanulónak” hiányos az ismerete. Különösen a KRESZ- ből és az általános szerkezet- tani ismeretekből vizsgáznak gyengén. Az utóbbi időben nagyon sok gépkocsi vezető-jelöltet voltak kénytelenek pótvizsgára utasítani a vizsgáztató bizottságok. A KPM Autóközlekedési Tanintézete igyekszik segíteni ezen a helyzeten. Éppen ezért már eddig is Budapesten és több vidéki városban az önkéntes jelentkezők részére ismeretterjesztő előadássorozatot tartottak. Az előadássorozaton a legjobb szakemberek tanították a KRESZ-t, illetve az általános szerkezettani ismereteket. Ezeket az előadás- sorozatokat a jövőben az egész országban megtartják. A szakemberek javasolják, hogy a vizsgákra jelentkezők, ameny- nyiben tanfolyamon nem vesznek részt, ezt az előadás- sorozatot hallgassák-. Ez annál is indokoltabb, ■■ mert máris megszigorították a gépkocsi- és motorvezetői vizsgákat, s a jövőben további szigorítások várhatók. Ezzel akarnak ugyanis az illetékesek gátat vetni annak, hogy hiányos ismeretekkel rendelkezők kocsit, motort vezessenek. Van olyan elgondolás is* hogy a pótvizsgára utaltak kötelesek lesznek az előadássorozatot végighallgatni, amelyen 30 órában KRESZ-t. 20 órában pedig műszaki ismereteket sajátíthatnak el. (MTI) Növekedett a parkettatermelés Bútorból is többet gyártanak Hétezer forint a győztes brigádnak Mi újság a Solymári Faipari Vállalatnál ? Szabó István tsz-elnö-k íróasztalán tekintélyes papírcsomó tomyosodiík: orvosi igazo- lásolk. Fellapozok néhányat, s ilyeneket olvasok: ,.X. Y. jobb kezére munkaképtelen, orvosi kezelés alatt áll. Dr." olvashatatlan aláírás. Vagy: ,.X. Y. magas vérnyomás miatt hailós munkát nem végezhet”. Vagy: „X. Y. reumatikus fájdalmai miatt két hétig orvosi kezelésre szorul.” És így tovább ... Az elnök a fiókba rakja az igazolásokat, s az iroda falán függő, bekeretezett táblázatokra mutat: — Ezeket is érdemes egy tócsát tanulmányozni. A számok sok mindent elárulnak. Különösen ezek a számok, amelyek azt mutatják, hogy tsz-tagjaink közül ki. menynyi munkaegységet téliesített havonta, januártól, júniusig. A számok csakugyan tanulságosak. Legelőször is elárulják, hogy kétszáznegyvenöt tsz-tag közül huszonötén még ki sem váltották a munkaegység-könyvüket itt, a duna- bogdányi Úttörő Tsz-ben. A táblázaton tehát csak kétszáz- húsz név szerepel. Nézzük először a iól dolgozókat. Bodon Károly az év első öt hónapjában az alábbi munkaegységeket teljesítette: 50—50 —67—67—67. Húsz forintos munkaegység előleggel számítva, havi keresete tehát ezer. illetve ezerháromszáznegyven forint. Cs. Szabó Józsefné neve után ezek a számok állnak: 57—30—17—48— 49—04—49—04 11—16. Cs. Szabó Józsefné az állattenyésztésben dolgozik, s az elmúlt gazdasági évben több mint" * 76o ~ "'munkaegységéé 40 556 forintot kapott. Nem sokkal maradit el mögötte Ritzl Györgyr.é. aid közel háromszáz sertést és kétezer darab csirkét gondoz: 38 000 forintot fizettek ki neki a zárszámadáskor. Példájukkal nem állnak egyedül. Az elmúlt évben tizenhat család keresete haladta meg a tsz-ben az ötvenezer forintot! De nézzük a táblázat többi számait. Gutbrod Antalné márciusban kezdett dolgozni, teljesítmény^ 0,65 munkaegység volt. Áprilisban 7,56, májusban 0,46 munkaegységet teljesített. Ott Józsefné összes eddigi teljesítménye 0.56 munkaegység. Szabó Bé- láné 2.76 munkaegységet. Horváth Józsefné 1.66 munkaegységet teljesített. Sorolhatnám tovább is. de fölösleges. Szabó István elnök elmondja, hogy májusban 647 munkanapot hiányoztak a tsz- tagok. Amíg a háztáji földeken nem volt annyi munka —. vagyis nem kezdődött meg az eper-, később a málnaszezon — naponta 25 000—28 000 forint volt a szövetkezet árubevétele. Amióta a tagok nagy része a saját eperjét. málnáját szedi, a bevétel megcsappant. A főkönyvelő is elmond néhány elgondolkoztató adatot. Például azt, hogy húsz tsz-tag a mai napig sem vette fel a májusi munkaegység-előlegét. Nem nagy összegek ezek, hiszen főként azok nem mentek érte, akik négy-öt munkaegységet teljesítettek. De mégiscsak pénzről van szó. Olyan pénzről, aminek folyósításáért sok termelőszövetke- -sptben még rengeteget kell dolgozni: húszforintos munkaegység-előlegről ! A földművesszövetkezeti felvásárlók is érdekes adattal egészítették ki a képet. Elmondták, hogy nem ritka az olyan család, amelynek tagjai a leszedett málnáért 2500— 3500 forintot vettek fel az fmsz-től naponta! Ezek után azt hinné az ember, hogy nincs mit tenni. A pénz beszél — s nem csoda, ha a napi háromezer forintos jövedelem és a húszforintos munkaegység közül legtöbben az előbbit választják. Csakhogy kiderült: a jól dolgozó tsz-tagoknak is van málnásuk, azok is leszedik és eladják a málnát, s mindez mégsem megy a közösben végzett munka rovására. Itt van például az előbbiekben emb'tett Cs. Szabó Józsefné. Ez a vékony, barna asz- szonyka férjével együtt dolgozik a szövetkezetben, kettejük múlt évi jövedelme hetvenezer forint körül volt. A tehenészetben találtam rá, ott váltottunk néhány szót. Első kérdésem az volt, hogy van-e málnása? — Persze, hogy van. Itt nemigen találni olyat, akinek legalább egy párszáz négyszögölnyi ne lenne. — S hogy győzi a háztáji mellett a közösben is a munkát? — Az én munkaidőm nem általános. Mi hajnalban ellátjuk az állatokat, ■ aztán hazamegyünk. Reggel nyolctól délutánig szabadok vagyunk. Ilyenkor szoktam elintézni a házkörüli tennivalókat, megmunkálni a háztájit. Délután ismét visszajövök a tehenészetbe. De akik a növénytermesztésben, vagy a kertészetben dolgoznak, azok is megtehetnék azt, amit én. Ök nem hajnalban kezdenek, s nem maradnak itt olyan késő ideig, mint mi. Hajnalban és este — amikor mi a közösben dolgozunk — ők szabadok. Olyankor kellene a háztájival foglalkozni! Mert ez igy nem jó. Mi, a kisebbség, becsülettel dolgozunk — igaz, meg is találtuk a számításunkat a közösben — a többség meg lerontja a mi eredményeinket is. — De ha egyszer betegek — vetem közbe. Cs. Szabóné és Ritzl György- né egymás szavába vágva válaszol: — Annyira mi is betegek vagyunk, mint ők! Hol látott már olyan hétgyermekes anyát, aki makkegészséges?! Mert Ritzl nének annyi gyereke volt: öt él belőle. Vagy nézze meg ezeket az idős embereket, akik itt dolgoznak a tehenészetben. Ezeknek talán már nem öreg a csontjuk a hajolgatáshoz? i Gondolja, hogy őket elkerülte a reuma, meg az izületi gyulladás? Csak nem szaladgálnak minden nyilall ássál orvoshoz, hanem dolgoznak. * # Úgy, mint regen, a saját egy-két holdjukon. Mert nekünk nincs tartalékban százezer forint, hanem annyi van, amennyit megkeresünk. Azt hiszem, valahol itt van az igazság. Egy epizód jut eszembe, amelyet a tsz-elnök mondott el. Egyik tag egymás után hozta a négy-hat nap orvosi kezelésről szóló igazolásokat. Valamennyi azt állította, hogy az illető magas vérnyomása miatt munkaképtelen, szédül, munkába állítása tehát veszélyes. Ugyanez az ember egész idő alatt lankadatlan szorgalommal dolgozott — a háztáji földjén. Egy alkalommal a tsz-elnök találkozott vele, amint egy magasan megrakott szekér tetején ülve nógatta hazafelé a lovakat. Az elnök kérdésére, hogy most ugyan nem szédül-e, az ember zavartan félrefordult ... Mi itt a megoldás? — vetődik fel az emberekben a kérdés. — Irtsák ki a háztáji málnásokat? Szó sincs róla! A Dunakanyar földrajzi és klimatikus adottságai elsősorban a gyümölcstermesztés — eper. málna, szőlő, cseresznye — fejlesztését követelik. A népgazdaság számára sem közömbös ennek az értékes export-bevételi forrásnak a sorsa. Nem a málnást kell tehát kiirtani, hanem a tsz-ben kell megszilárdítani a munka- fegyelmet. Bodon Károly párttitkárnak is ez a véleménye. S vele együtt a szövetkezet valamennyi kommunistájának. Csakhogy... ez nem olyan egyszerű! Tavalyig az volt a rend: ha valaki nem jött dolgozni, a közgyűlés határozata értelmében, levonták tőle egy munkaegységet. Ezt mindenki igazságosnak érezte, s nem is volt ekkor baj a munkafegyelemmel. Nemrégiben azonban egységesítették a termelőszövetkezetek fegyelmi szabályzatát, s rendelet írja elő, hogy ilyen ügyekben csakis a választott fegyelmi bizottság dönthet. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni. s határozata ellen fellebbezni lehet a közgyűléshez, sőt, a járási tanácsihoz is. — Ebből pedig két dolog következik — magyarázza Bodon elvtárs — Először: ez az eljárás hosszadalmas, s mire a határozat „jogerőre emelkedik“. hetek múlnak el. Márpedig a fegyelmi büntetés — nálunk legalábbis ez a tapasztalat —. csak akkor hatásos, ha mindjárt a fegyelem vétsége után szabják ki. Két hónappal később már senki sem érzi a nevelő hatását, ellenkezőleg, igazságtalannak tartják. Másodszor pedig az a baj. hogy „nem. vagyunk angyalok”: a fegyelmi bizottság tagjai is megsérthetik a munkafegyelmet, s abból az elvből kiindulva, hogy „ma nekem, holnap neked“, nem szívesen ítélkeznek társaik felett. — Tehát nincs megoldás? — Azt nem mondtam. Türelmes. meggyőző, nevelő munkára van szükség. És még valamire: példamutatásra. Visszagondolva a párttitkár havi 50—60 munkaegységteljesítményére, megkérdezem: — Ebben mennyire lehet számítani a kommunistákra? — Rájuk lehet leginkább. A párttagok általában becsülettel. szorgalmasan dolgoznak. Sajnos, többségük idős, ke- vésbeszédű. csekély politikai képzettségű parasztember, agitációs munkában nemigen vesznek részt. — A pártvezetőségi tagok, s a tsz gazdasági vezetői mit tesznek a munkafegyelem megszilárdításának érdekében? — Itt is van bőven javítanivaló. A pártvezetőség többször bírálta a gazdasági vezetőket. mert nem következetesek, nem szereznek érvényt a tsz érdekeit szolgáló rendeleteknek. Beletemetkeznek a munkájukba — kétségkívül, van nekik elég —, s halogatják a kényelmetlen feladatokat. — Ügy tudom, ősszel táb- lásítás lesz? — Igen. lesz. De félrevezetnénk önmagunkat, ha úgy gondolnánk, hogy ez mindent megold. A föld nem lesz ettől kevesebb — ezerhatszáz hold jut továbbra is kétszáz- negyvenöt tagra —, s a málnások is ugyanannyi munkaerőt kötnek le, mint eddig. Ésszerűsíteni kell a gazdálkodóst, és gépesíteni! S az ..enyém” helyett a „miénk” fogalmában gondolkozni. Az egyesülés óta ez volt az első esztendőnk. Januárban egyesült ugyanis a három termelőszövetkezet. Remél iük. ez volt a legnehezebb is. Gazdasági eredményeink — a nehézségek ellenére — nem rosz- szak. s bízunk benne, hogv ez is mellettünk, a mi igazunk mellett szól. Természetesen, nekünk, kommunistáknak is többet kell foala'koznunk az emberekkel, mint eddi«. Türelem. meep’vőzés és oéida- mntat^s — ez most a mi imádatunk ... Nyíri Éva Uborkaszezon ,— így szokták emlegetni a kánikulai hetek eseménytelen napjait. Ilyenkor mennek ugyanis legtöbben szabadságra, gyakran a munkatempó is lazábbá válik. A Solymári Faipari Vállalatnál nem ismerik ezt a fogalmat, náluk most is „teljes gőzzel” folyik a termelés: készítik az új lakásokhoz szükséges ajtókat, ablakokat, „nagyüzem” van a bútorosoknál, s ugyancsak lendületesen termel az újjáalakított parkettaüzem is. Prohászka Ervin üzemvezető kalauzol végig a hétről hétre terebélyesedő gyártelepen. — Az ott — mutat a bejárat melletti nagy építkezésre — az új irodaépület lesz, oda telepítjük a fürdőket, meg a mosdókat is. Ebben az évben a szociális igényeket kielégítő szárny készül el, jövőre tizenöt tagú építőbrigádunk teljesen befejezi az emeletes épületet. A jelenlegi irodát, s a fürdő-öltözőket műhelyekké alakítjuk át. Nem kis büszkeséggel teszi még hozzá, hogy az üzem dolgozói példamutatóan kiveszik részüket a fejlesztési munkából. Eddig körülbelül negyed- millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. Odébb megyünk, az üzem balszárnya felé. Látnivaló — különösen annak, aki egy évvel ezelőtt járt itt — bőven akad. — Az az új épület — magyarázza tovább az üzemvezető — a szárító. Korábban a parkettához szükséges nyersanyagot természetes úton szárítottuk, s ez gyakran hátráltatta a munkát. Most már az új berendezéssel — amit hulladékanyaggal fűtünk — huszonnégy óra leforgása alatt öt köbméter deszkát szárítunk. Ez azt jelenti, hogy a szomszédos épületben zavartalanul készíthetik a parkettát. Tetemesen megnövelte a termelést az új, négyfejes parkettagyalu gép is, amit nemrégiben helyeztünk üzembe. A régit átalakítjuk, s a bútorasztalosoknak adjuk. Mit látunk még? Űj szárító színeket, van már „anyagtér” is — ahogy kísérőnk mondja. jövőre pedig a készáru- raktározás problémája is megoldódik, korszerű raktárépületet szándékoznak építeni. Korábban azt írtuk a vállalatról: olyan, mint egy növekedésben levő kamasz, akinek már kicsi a ruhája , Ma már egészen más a helyzet. 1961. JÚLIUS 28. PÉNTEK Szakszerű vezetéssel, a dolgozók lelkiismeretesebb munkája nyomán, no meg egy kis leleményességgel sikerült felszámolni az áldatlan állapotot: egész sor új épületet emeltek saját erőből. Most már jogosan állíthatjuk, hogy a termelést, ezen belül a termelékenységet lényegében külső segítség nélkül sikerült emelni. Az idén már hatmillió forint értékű bútorral, parkettával és épületanyaggal gyártanak többet Solymáron. Híradásunk nem lenne teljes, ha elhallgatnánk a vállalatnál folyó, valóban eredményes munkaversenyt. öt brigád, meg a karbantartók csoportja vetélkedik itt egymással. Év végén az első helyre kerülő győztes brigád hétezer forint pénzjutalmat kap. A második ötezer, míg a harmadik háromezer forint pénzjutalomban részesül. E pillanatban még nehéz lenne megjósolni, melyik brigád esélyes az első helyre, egy azonban bizonyos, a brigádverseny is hozzájárul ahhoz, hogy a Solymári Faipari Vállalatnál ismeretlen az uborkaszezon. Súlyán Pál
