Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-26 / 174. szám

A KONZERVGYÁRBAN LÁTTUK V. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM. 1961. JÚLIUS 36, SZERDA Csépelnek a Dózsa Tsz földjein A Dózsa Termelőszövetke­zet központi irodája környé­kén nagy a sürgés-forgás. Két cséplőgép a kombájnok által kicsépelt búzát, nyers gabonát tisztítja. A harmadik távolabb a borsókazlakat csépeli. A szállítóbrigádok sűrűn megfordulnak a magtár és a gép között. Rohamosan tel­nek a magtár helyiségei. A közeli szellős gyümölcsátvevő­helyen is gyakran rakodnak a gyümölcsöt hordó szekerek. Saját darálójuk előtt az ár­palisztet pakolják kocsira, a hízóknak kell az eleség. Szó­val lüktető élet folyik min­denütt. Illés Balázs főagronómus elmondotta, hogy a 2401 hold kalászos, 2100 kenyér (a többi takarmány)-gabona aratása kész. Tagjaiknak a betervezett mennyiséget biztosítani tud­ják. A Terményforgalmi Válla­lat az összes adógabonát, nagy részben a gépállomás munkabérét és a szerződéses gabona beadását is teljesítet­ték. — Szám szerint 16 vagon­nal — mondta befejezésül Illés Balázs főagronómus. A szót átvette Szappanos Árpád főállattenyésztő — akitől megtudtam, hogy az állattenyésztés részére a ta­karmány biztosítva van — részben tarló-, részben má­sodvetésekkel. — Mi lesz a pecsenyekacsá­val? — A pecsenyekacsa neve­lése nem sikerült, mert a BARNEVÁL nem tudott na­poskacsát biztosítani. De min­dent elkövetünk, hogy 3000 darabot beszerezhessünk. — Rántani való csirke 5800 darab van, párja 40 forint. A februári csirkékből a j ércék tojnak már. A kakasok pedig elérik a 3—4 kilogrammot is. Sajnos, a csirketáp beszer­zése nagyon nehezen megy — mondta búcsúzóul. Fehér Szilárd MUNKÁS ELET: Kések aranyérmes mestere i vén gulyáshoz hasonló­ul an, Arany János tollára kívánkozó téma. Biztosan ne­mes veretű vers születne be­lőle. Kis házikó áll az Encsi ut­ca. elején. Kiugrik a többi kö­zül, mintha ezzel is jel akar­ná hívni a figyelmet: nem át­lag ház! Egy híján száz éves « benne meghúzódó műhely. Az ablak nyitva, s kihallat- szik a munka zaja. Üllő cseng, acél %>eng. Készül a Juhász­kés. Híres ember, neves iparos lakik itt: Juhász István késes és köszörűs mester. Már közel jár a nyolcvanhoz. Dús, ezüst haja. kissé hajlott tartása, igazolja is ezt. De még most is fogja a szerszám nyelét. Kézfogása határozott, érzik benne a munka íze. A szer­számhoz szokott tenyér szorí­tása ez. Csendes, szerény ember. Szí­vesen beszél. Nem hivalkodik, pedig volna mivel. Friss em­lékezetű, jól idézi az esemé­nyeket, pontosan tudja a dá­tumokat, a számokat. Munkás, dolgos életét — sokaknak oku­lásul — érdemes végigkísérni. 66 éve dolgozik a szakmá­ban. Tizenkét éves korában lett inas. Három évi tanulás után — mint segéd — vándor­botot fogott. A szó szoros ér­telmében világgá ment. Járt Belgrádban. Bécsben, Prágá­ban, sőt. Solingenben is. Itt­hon pedig az ország minden számottevő késes mesterének műhelyében dolgozott. Volt Baján, Győrben. Mohácson és Nagykőrösön is. Ilyen volt a „továbbtanulása”, a szakmai továbbképzése. Ez volt az iga­zi tapasztalatcsere. Ahány vá­ros. ahány műhely, annyi szo­kás. így tanulta meg a mes­terség minden fortélyát. Ö nálló 1909-ben lett. Ekkor meg is nősült. A kato­nai szolgálat, a háború miatt azonban bezárta műhelyét, s azt újra csak 1922-ben nyit­hatta meg. Nagykőrösre 1928-ban ke­rült. Munkáját hamar meg­szerették. Nemcsak a város, hanem a környék, sőt, mesz- szebb vidékek lakói is szíve­sen vásárolták a védjegyes, különleges formájú bicskákat, késeket. Sok kiállításon szerepelt. Az országos kézműipari tárlaton — 1932-ben — aranyérmet nyert. 1933-ban „udvari szál­lító” íett. 1934-ben az ipartes­tületek országos központiá­tól kapott ösztöndíjjal kül­földre utazott. Az újjáépítési kiállításokon való eredményes szereplését több oklevél iga­zolja. 1958-ban a szakma ki­váló kisiparosa címet is el­nyerte. Legszebb munkáinak egyikét, egy gyöngyház nye­lű, hal formájú étkészletet, a város múzeuma őrzi. Gazdag szaktudását, érté­kes tapasztalatait tovább adta. Huszonöt szakmunkást nevelt, köztük, fiait is. Fiatalabbb korában 60 bics­kát is elkészített egy héten. Megrendült egészségi állapo­ta miatt, már csak javítgat, köszörül. De most is a mű­helyben érzi jól magát. Több mint ötven éve élnek feleségével, jó megértésben. Szinte megható ragaszkodás­sal gondozzák egxpnást. Pél­dás életük, munkájuk híre. a város határán túljutott. A kis műhelyt, a Juhász-család életét, filmre vették, s azt ta­valy a televízió közvetítette is. Tj'z az értékes munkásság meg is érdemelte, hogy megörökítsék. (Ko—bor) Gyorsabban, jobbat Új nagy konyhai villamos­tűzhelyet szereltek fel a DÁV konyhájában. A nagyméretű villamostűzhellyel gyorsab­ban és többféle ételt készít­hetnek az ott étkezők számá­ra. A konyhaszemélyzet mun­kája is könnyebb, higiéniku- sabb lett. Kétéves swijátszó-rendezőképző tanfolyamot indítanak A Népművelési Intézet mű­sorpolitikai osztálya szeptem­berben kétéves központi szín­játszó-rendezőképző tanfolya­mot indít. A tanfolyamra azok jelentkezhetnek, akik több évi színjátszói vagy leg­alább egyévi színjátszó-rende­zői gyakorlattal rendelkeznek. A foglalkozásokat hetenként kétszer, délután a Népműve­lési Intézet székhazában tart­ják meg. A jelentkezők felvé­teli vizsgát tesznek, amelynek anyagáról az intézet műsorpo­litikai osztálya telefonon, vagy írásban ad felvilágosítást. A hallgatók a tanfolyam elvég­zése után színjátszó-rendezői működési engedélyt kapnak. (MTI) ÉGŐ VIRÁG Dús szirmait szikrázva bontja és szétteríti, mint díszes legyezőt meglengeti a tikkadt föld felett, szellőt hajt. kalászt lengetőt. Hűvös szellők szállnak suhanva, fáradtak nyomán újak erednek s lehűtik a forró cseppeket, mik esőként a földre peregnek. Ilyenkor hull minden eső. mi nem égi kannákból zuhog, barna tarkók és homlokok ontják, széles hátakon gyöngyözve buzog. Fent. mint égő virág, a nap dús szirmait szikrázva bontja, s a nviló. sárga fényszirom a hajló háta,kát beragyogja. F. Tóth Pál Meleg víz kell a medencébe! A megyei tanács figyelmébe! Elég szeszélyes az időjárás ahhoz, hogy nyugodtan lehes­sen strandolni. Mégis népes a Községgazdálkodási Vállalat kezelésében levő strandfürdő. Erről, s a vállalat egyéb gond­jairól beszélgettem a minap Kovács Ambrus igazgató elv­társsal. — A strand üzembe állítá­sára 25 ezer forintot fordítot­tunk — mondja Kovács Amb­rus. — Sov gondot okoz pil­lanatnyilag, de a jövőt illető­en is. hogy a jelenlegi, 1960- ban fúrt kút 14 fokbs hideg vizet ad, amiért joggal pa­naszkodhatnak a vendégek, hi­szen a víz nem tud felmele­gedni. Van azonban egy má­sik, 1957-ben fúrt kút is, amelynek 18 fokos a vize, de ezt a kutat igen sürgősen ki kellene tisztítani, mert per­cenként most már csak 150 liter vizet ad. Személyesen is utánajártunk ennek a dolog­nak, a megyei tanács illeté*- keseinéi. de eddig eredmény­telenül. — Feltétlenül meg kell em­líteni az artézi kút ügyét is folytatja Kovács Ambrus. A város egyetlen ilyen kút- tal rendelkezik, amelynek vi­zét nemcsak a strand tusoló­jában, » a gőzfürdőben hasz­náljuk, de a lakosság is több száz liter vizet hord el innen. A yút vize évről évre aggasz­tóan apad, most már percen­ként csak 30 liter vizet ad. Módot kellene találni arra, hogy ezt a kutat a lakosság érdekében is, megmentse a vá­rosi tanács. Ezek valóban komoly prob­lémák, s ki segítsen rajta, ha nem a tanácsi szervek. Pénz kell ide, de nem évek múlva, hanem még ez idény­ben, hogy legalább 600 liter vizet tudjanak kiemelni a 18 fokos vizű kútból. Talán e so­rokat a megyei tanácsnál is elolvassák, s kedvébe járnak a csaknem 700 bérlettulajdo­nosnak, s a több ezer stran­doló vendégnek. Nagyon sür­gős segítségről van itt szó, s a megyei tanács kútfúró vál­lalata ki is tudná a kutat tisz­títani. Meg is érné. mert az 58 ezer forint bevételi tervet a vál­lalat teljesíteni fogja (a leg­nagyobb kánikulai napon pél­dául 4300 forint volt a bevé­tel), de a strandoló vendégek is ezt várják. Berényi István SZERKESZTŐI ÜZENETEK Pethes Lászlóné Szolnoki u. Ha levelére késve is, de öröm­mel válaszolunk, mert idő­közben teljesült kérésük és az alszegi asszonyoknak is van már zöldséges boltjuk. Kívánjuk, hogy a Petőfi Ter­melőszövetkezet boltja min­den tekintetben kielégítse az alszegi háziasszonyok igényét. Dabizs Zoltánná. Levelét kö­szönjük, amit közöltünk is lapunkban. Gömczöl Katalin gimnáziu­mi tanulónak köszönjük so­rait, amit közöltünk is, és várjuk további leveleit. Tóth József tüdőgondozó. Az Ifjú Gárdisták példát mutat­nak című írását közöltük la­punkban, kérjük, hogy továb­bi híradásaiban egyszerűbb, közvetlenebb nyelven írja meg élményeit. Bíró Ilona Dózsa György u. Kérjük, hogy sűrűbben ke­ressen fel bennünket írásával. F. Tóth Lajos panaszos le­velét kérjük, hogy személye­sen intézze el Túri Józseffel. Harkai Teréz. Levelében leírt panaszával azért nem tudtunk érdemlegesen fog­lalkozni, mert levele későn érkezett a szerkesztőségbe és így igazát nem tudtuk érvé­nyesíteni. Kérjük, hogy ilyen esetben azonnal keresse fel a szerkesztőséget, hogy ott a helyszínen tisztázzuk a felve­tett túlszámolási problémát. Dr. Balanyi Béla. Köszön­jük a hozzánk küldött nagyon hasznos írásokat, és várjuk további sorait. Dobozi Ferenc Fűzfa u. Leg­utóbbi sorait megkaptuk, várjuk további leveleit. Szociális otthon, Ady Endre u. Levelüket megkaptuk, amit a sajtó hasábjain közöltünk is. Kérjük, hogy néha szá­moljanak be otthonukról. Zeliszka Istvánná Zrínyi u. 53. Hirdetését megsürgettük. Hegedűs László Kecskeméti u. 1. Levelét a vasárnapi lap­számunkban közöltük. Kö­szönjük sorait. Csehszlovák technikusok tapasztalatcserére jöttek az üzembe. Munka után, szállásukra igyekeznek A doboziizemben forrasztják a dobozokat Fotósvégzet. Ök is képre kerültek, Kelly Zsigmond és Fejes László fővárosi fotoriporlerek színes felvételeket készítenek a gyár életéről (Foto: Fehér Szilárd) — JÓL DOLGOZOTT Gy. Nagy György a Dózsa Terme­lőszövetkezet tagja az aratás ideje alatt. Családjával együtt 16 katasztrális hold gabonát aratott le. — NEM ÉRTE meg a he­nyélés, mert fejenként 200 forintra bírságolta a szabály­sértési hatóság Hegedűs Sán­dor Mizsei u. 13. szám alatti és Kovács Jánosné Földvár dűlő 1. szám alatti lakosokat, mert a Hunyadi Termelőszövetke­zettől vállalt növények meg­munkálását nem végezték el. MÉGISCSAK JÓ A GÉP! A végeláthatatlan gabona­tábla kaszára éretten sár­gállik. Az okos kalászok fő- hajtottan állanak, bő termést ígérnek. A tábla mellett haladva azon gondolkodtam: ezt is vághatnák már. De már vágják is. Kombájnok, egy, kettő, három — számolgatom. S ahogy megálltam — a fa­sornál —, két embert is meg­pillantottam. Ök ülve nézték a gépeket Odamentem. Isme­rősökre akadtam. Igaz, elég régen, még a termelőszövet­kezeti szervezés során talál­koztunk. (Akkor vitatkoztunk is.) Egymás hogylétének és az időjárásnak szokásos meg­tárgyalása után a munkára terelődött a szó. _ Mi csak kisegíteni va­gyunk itt kézi kaszával. De a gép jól viszi, nem sok dol­gunk akad. — S milyen munkát végez a kombájn? — kérdezem. — Nézze meg — biztatnak. — Egy kalász sem marad utá­na, de még egy szemet sem szór el! A legderekabb arató sem vágta különben. S mutatják a tarlót, vizs­gálják a hátrahagyott szalma- csomót. Büszkén, elégedet­ten dicsekszenek az „ő” gé­pükkel. Hát igen, így van ez. Én is elégedett vagyok. De nem­csak a géppel, hanem az em­beri gondolkodás, «vélemény alakulásával is. Eszembe jutott ugyanis, hogy az előbb említett ter­melőszövetkezeti szervezés so­rán éppen ezekkel az embe­rekkel arról is vitatkoztunk, hogy a gép jó-e, vagy sem? Akkor ők azt bizonygatták, hogy a kombájn szétszórja a búzát, kiveri a magot. Több kárt csinál, mint hasznot. S alig másfél év alatt a közös gazdálkodás átalakítot­ta a gondolkodást is olyannyi­ra, hogy az akkor tiltakozó gazdák most népnevelőjüket is megagitálják! (Ko-bor) A rendőrség szabálysértési híreiből Nem érdemes botrányt csapni. Balogh Béla és Balogh Ist­ván II., Kárpát u. 72. szám alatti lakosok nyilvános he­lyen verekedtek, a szabály­sértési hatóság 300—300 fo­rintra bírságolta őket. A bírságot nem fizették be és így egyenként hatnapi el­zárásra lettek ítélve. ★ Máté Mihály Bocskai u. ÍZ. szám alatti lakos szabálysér­tést követett el, mert a rend­őrrel szemben nem megen­gedhető módon viselkedett. 150 forintra bírságolta a sza­bálysértési hatóság. — A GÉPJAVÍTÓ és Faipari Szövetkezet összes létszáma az elmúlt esztendőben 101 fő volt, amelyből 65 szövet­kezeti tag, 13 alkalmazott és 23 ipari tanuló volt. — 3250 FORINTOT kapott üzemi balesete miatt Tamás Mihály, az Állami Biztosító nagykőrösi fiókjától. — PETRIK AMBRUS Kos­suth Lajos u. 7. szám alatti lakos szabálysértést követett el, mert jogosítvány nélkül gépjárműt vezetett és a főútvo­nalra való ráhajtás előtt a megállást elmulasztotta. 100 forintra bírságolta a szabály­sértési hatóság. Mit látunk ma a moziban ? Kiábrándulás. NDK—lengyel filmdráma. Előadás kezdete: délután 6 éá negyed 9 órakor. Pénztárnyitás az első előadás előtt egy órával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom