Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-26 / 174. szám

1961. JÚLIUS 26, SZERDA NECKI A gépállomások megyei igazgatósága jelenti: Augusztus 20-ra befejeződik a cséplés Erőteljesebben folyik a tarlóhántás és a nyári mélyszántás — Miért kevés a traktoros? Az elmúlt hét végére lénye­gében befejeződött a kenyér- gabona aratása megyénkben, s most teljes ütemben folyik a cséplés. Mivel az idén a kombájnok részvétele az ara­tásban a tavalyinál jóval na­gyobb arányú volt, a szokásnál előbb végzünk a cséplés- sel. A megyei szakemberek számításai szerint, augusztus 18—20-ra az egész megyében befejeződik ez a fontos mun­ka. A cséplőcsapatok segítségé­re siet az a közel száz darab Ác-komibájn is, amelyek vé­gezve az aratással, keresztek­ből csépel. Elsősorban ott ke­rül erre sor, ahol a termelő- szövetkezetek szállítási gon­dokkal küzdenek. A többi kombájn sze­mélyzete pedig traktorra ül, hogy még több gép dolgozhasson kettős mű­szakban, s nagyobb arányban végezzék a tarlóhántást és a nyári mélyszántást. A megye gépállomásai július első tíz napjában az országos értékelést tekintve jól dolgoz­tak, több fontos munkában a ranglista élén álltak, ennek el­lenére még kedvezőbb eredmé­nyek elérésére vannak meg a lehetőségek. Nem kielégítő például a nyári mélyszántás üteme, bár most már némi ja­vulás tapasztalható. Mi a las­súság oka? Kusza Bélától, a megyei gép­állomási igazgatóság üzem- szervezési osztályának vezető­jétől kapott tájékoztatás sze­rint a tervezettnél sokkal több gép és ember kellett a kom­bájnok kiszolgálásához, mert a termelőszövetkezetek nem tudtak elegendő szállítóeszközt biztosítani. Ez a tény hátrál­tatta a 6zalmalehúzást, majd a tarlóbántást és a mélyszán­tást is. Egyebek mellett ez az oka annak, hogy az elmúlt hetekben a ter­vezett hétszáz erőgép he­lyett mindössze négyszáz dolgozhatott kettős mű­szakban, de ezek jó része többfajta munkába is bekapcsolódott. Az aratás befejezésével ezen a héten már legalább száz traktor szabadul fel, ezenkí­vül az SZK—3-as kombájnok személyzete is. Ez lehetővé te­szi az időszerű nyári talajmun­kák meggyorsítását. Emellett azonban további intézkedé­sekre is szükség van ahhoz, hogy minden rendelkezésre ál­ló erőt a legfontosabb mun­kákra lehessen mozgósítani. A tapasztalatok szerint ugyanis rendkívül kevés a kettős mű­szakban dolgozó gép az aszó­di, a budai, a váci és a monori járásban. A pátyi Petőfi Termelőszö­vetkezetben már a tarlóhén- tást végzik a gépek, de az el­múlt héten még nem történt meg a mélyszántandó táblák kijelölése. Más helyeken, mint például a Bugyi Gépállomás körzetében, a termelőszövetke­zetek jó része halogatja a munka megrendelését. Ezek a szövetkezetek nyil­ván csak a saját gépeikre számítanak, s ennek az lesz a következ­ménye, hogy őszre marad min­den szántás, s az esetleges rossz időjárás következtében pedig még akkor sem kerül sor erre a fontos talajmunká­ra, mint ahogy ez a múlt év­ben is történt. Ha csak néhány helyen fordulna elő a késleke­dés, nem is tennénk szóvá, de nehéz magyarázatot találni ar­ra, miért csak harmincegy holdnyi mélyszántásra került sor a Bugyi Gépállomás körze­téhez tartozó termelőszövetke­zeteknél, amikor legkevesebb kétezer holdon lenne ez szük­séges? A kettős műszak szélesebb körű kiterjesztését akadályoz­za, hogy még mindig kevés a traktoros. Miért kevés? A me­gyei szakemberek kiszámítot­ták — a téli oktatás adatai alapján —, hogy hozzávetőle­gesen 100—150 olyan géphez értő, traktorosnak kiképzett termelőszövetkezeti tag dolgo­zik egyéb munkán, akinek gé­pen lenne a helye, hogy ele­gendő ember álljon rendelke­zésre a második műszakhoz is. A járási tanácsok mezőgazda- sági szakembereinek fel kell figyelniük erre. Meg kell értet­ni minden szövetkezeti vezető­vel, hogy a kiképzett traktoros gópreültetése elsősorban a szö­vetkezet érdeke. A gépen töb­bet használnak ezek az embe­rek a szövetkezet ügyének, mintha bármilyen fontos gya­logmunkát végeznek. A legutóbbi jelentések ti­zenegyezer hold sekély­szántásról, kilencezeregy­száz hold középmélyszán­tásról és kilencezeregyszáz hold mélyszántásról szá­molnak be. Kétségtelen javulást jeleznek ezek az adatok, de további erőfeszítésre van szükség. A termelőszövetkezeteknek meg kell érteniük, hogy ez elsősor­ban az ő ügyük, nemcsak a gépállomásé. (tm) A július 13-i vihar mérlege: Tízezer károsultnak nyolcmilliót fizet ki az Állami Biztosító A július 13-i vihar után Budapestről és az ország min­den részéből mintegy 10 000 kárbejelentés érkezett a leg­utóbbi napokig az Állami Biz­tosítóhoz. A kárbecslők mun­kája és az eddig összegyűjtött adatok alapján kitűnt, hogy az előfordult károk zöme ezer forinton aluli. A legje­lentősebb károk Veszprém, Zala és Győr megyében vol­tak. Előzetes becslések sze­rint mintegy nyolcmillió lesz az összeg, amit az Állami Biztosító termelőszövetkeze­teknek, földművesszövetkeze­teknek, egyházaknak és ma­gánszemélyeknek kártérítés­ként fizet. A kártérítések fi­zetése az egyes károk vég­összegének megállapítása sor­rendjében folyamatosan törté­nik. (MTI) Ez az erő, amellyel hegyeket lehet elmozdítani EGY ÚJ TANÁCSTAG PORTRÉJA Büszke arra, hogy ismeri Nagykáta apraját-nagyját. Ami nem is csoda, hiszen- itt született, negyvenhárom éve, s azóta csak akkor volt távol falujától, amikor katonaide­jét töltötte. Kisiparos, aszta­losmester. Kármán Pálnak hívják. A megtiszteltetés, hogy ta­nácstagnak választják, várat­lanul érte. Kérdezték, vállal­ja-e. „Ha nálam nincs jobb, vállalom’’ — válaszolta —, „bár én nemigen szeretek sze­repelni ..Tulajdonképpen azért került sor erre, mert Mrekva Dezső bácsi meghalt. Helyette kellett új tanácstag. S a június tizennyolcadiki vá­lasztáson a második körzet választói százszázalékosan Kármán Pálra adták voksai- kat. így lett belőle tanácstag. S vajon mit tervez, mit vé­gez a nagykátái tanács leg­újabb tagja? A kérdésre sze­rény és óvatos választ ad. „Még nem jöttem bele ebbe az új helyzetbe. Eddig csak a magam szűkebb, családi kö­rében éltem. Csak az én kis műhelyemben számoltam. A körzet, ez a harminc ház, a Liszt Ferenc utcában, már nagyobb család. Ebbe bi­zony bele kell tanulni. Nem könnyű egy község életébe beleszólni...” Mit tett az első tanácsülés után? Végigjárta ismerőseit és el­mesélte nekik, hogy milyen szép, nagy terveket szőnek Nagykáta jövőjére vonat­kozóan. Nem, ez a beszélge­tés nem tanácstagi beszámoló volt, annál sokkal több. Kár­mán Pálnak senki nem mond-, ta, hogy „csapjon reklámot” a tanács munkájának. Mégis úgy érezte, hogy azokról a szép tervekről nem hallgat­hat. Nem beszámolót tartott, csupán baráti beszélgetéseket folytatott. Olyanokat, ame­lyeknek mindennél nagyobb a hitelük. Ösztönösen csinálta, de nagyon jól. S mit tett még ezenkívül? Egyelőre bizony nem sokat. A tanácsülés ugyan megbíz­ta a pénzügyi bizottság tit­kári teendőivel, vagyis hogy ellenőrizze a község kezelé­sében levő strand, az óvoda gazdálkodását, a piacon a helypénzszedést, s miegymást. De a megbízólevelét még nem kapta meg. így hát a munka kezdése is késik. Mindössze ennyi lenne a ta­nácstag dolga? Nem, sokkal több. A Liszt Ferenc utcában kellene egy kis csatornázás, néhány áteresz, átjáró. Ahhoz betongyűrűket kell szerezni és társadalmi munkát szer­vezni. Hanem még ez is csak amolyan „magátólér tetődé dolog”. Kármán Pál, az új tanácstag, o távolabbi jövőbe néz. Elődje, a megboldogult Mrekva bácsi nagy tervezge­tő volt. Utat, vízellátást, ta­nácsvállalatot akart adni vá­lasztóinak. Az utódját is fog­lalkoztatják nagy gondola­tok. Szpnt meggyőződése, hogy Nagykátán jó lenne építeni valamiféle üzemet, hogy az embereknek ne kell­jen bejárniuk Budapestre. Mert hogy a kátaiak napon­ta vonatszám utaznak a fő­városba, helybeli munkaal­kalom híján. Valami mezőgaz­dasági terméket feldolgozó gyárra gondol az új tanács­tag. Nagykátán rengeteg és finom gyümölcs van. Talán érdemes lenne itt, helyben feldolgozni. Vagy talán jó lenne egy tésztagyár? Vagy egy malom? Ipari víznek itt volna a Tápió ... Lelkesítő, szép gondolatok. S hogy reálisak-e, azt Kár­mán Pál kisiparos egymagá­ban természetesen nem dönt­heti el. Ez már a nagykáta! tanács dolga lesz. De e gon­dolatokkal feltétlenül fog­lalkozniuk kell. És segí­teni, támogatni az újonnan választott tanácstagot, akiben feszül a tettvágy, az akarat. A kisebb ügyekben, meg a na­gyobbakban is. Mert ez az az erő, amellyel — megfelelő irányítás mellett — akár he­gyeket lehet elmozdítani... Firon András Pócsmegyer vízellátásáról ^\NS>KSSSV\\\\SN\^ $ Köszönöm á j £ Kedves Szerkesztőség! v, ^ Nagyon szeretném, ha le- ^ ^ velemet közölnék. Szomo- ^ ^ rú és tragikus baleset ^ ^ folytán mindkét lábam el- í vesztettem. Napjaim öröm- ^ ^ telenül peregtek, magá- ^ ^ nyosavj. De ennek már vé- ^ ^ ge. A mai napon a párt- ^ ^ bizottságtól nagyon szép ^ jj világvevő rádiót kaptam ^ í ajándékba. Vele öröm és ^ •í élet költözött szobámba ^ | addig is, míg szintén az í ő segítségükkel megka- ^ ^ pom művégtagjaimat. Vég- ^ í telenül jólesik, hogy még ^ > erre is volt gondjuk, sze- ^ ^ gény nyomorékot is bekap- ^ £ csolták az élet lüktető ára- ^ í mába. Krausz Ferenc ^ Gyömrő, Jókai u. | íxxWXXXXX'^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXX'4 A Pest megyei Hírlap jú­nius 15-i számában megjelent, Pócsmegyer község vízellátá­sával foglalkozó cikkre a Fő­városi Vízművek az alábbiak­ban válaszol: Pócsmegyer III. vízműve a Szentendre-szigeti kis Duna- ág és Tahitótfalu, Pócsmegyer községek közötti partszaka­szon települt. A vízmű üzemel­tetése alacsonyabb vízállás esetén a község kútjaiból a vizet annyira elszívhatja, hogy az zavarokat okoz. Ezért a vízmű beindításával egyide­jűleg gondoskodnunk kellett a község vízvezetékkel tör­ténő ivóvízellátásáról. A ter­veket, a csőfektetések helyszín­rajzát előzetesen bemutattuk a községi tanácsnak és az észrevételeket a tervek végső kialakításánál figyelembe vet­tük. A község területén le­Baj van a Pokolban A múlt héten családi ki­rándulást rendeztünk a váci Pokol-szigetre. A kompkikö­tőbe korán érkeztünk, de ve­lünk együtt már többen vár­tak az indulásra. Ekkor kö­lyó közepe felé. Nem mon­dom, nagyon érdekes játék, ha esetleg kisgyermekek, vagy úszni nem tudók életébe is kerül! Javasoljuk, csúcsfor­galmi időben ellenőrizzék jobban a vendéglő árait, a fürdőörnek pedig önkéntes rendőrök segítsenek. Csiba József Gödöllő fektetésre került több mint két kilométer hosszúságú víz­vezetéket és 13 darab köz­kutat létesítettünk. Ezek ki­osztása a legméltányosabb módon történt. Azokban az utcákban, ahol csöveket fek­tettünk le, a lakóházak egyé­nenkénti bekötésére is móáot adtunk. A vonatkozó cikkben említett Hunyadi János út felső részén és a Borbála sé­tányon, tekintettel arra, hogy ez a szakasz árvízvédelmi töltés jellegű partfal— a cső­fektetés műszaki okokból nem volt engedélyezhető. A lakók vízellátását itt közkutakból oldottuk meg. Itt a vízbeveze­tés csak magánterületen át végzett csőfektetéssel volna lehetséges, amit a vízművek nem végezhet el. Öröm Ürömön Valamennyi ürömi örömmel vette tudomásul, hogy végre náluk is működik egy han­gulatos, kedves eszpresszó. Szombaton volt az ünnepélyes megnyitó, amikor Is a helyi­ség minden asztala foglalt volt. Elsősorban az asszc . ok­nak köszönhető, hogy már presszónk is van, akik igen szorgalmazták, legyen már valami kulturáltabb vendég­látóipari hely is a községben. Fogarasi Jenő Üröm INTO PÉLDA Szombat délután történt. A Móricz Zsigmond körtértől in­dult HÉV-szerelvény zsúfolá­sig megtelt A kocsinkban a megszokott, békés, nyugodt légkör uralkodott. Hirtelen élesen csikordult a fék, élés sikoly hallatszott. A kocsik­ból kitódulókat rettenetes lát­vány fogadta: egy fiatal gye­rek feküdt a síneken, össze- roncsolt végtagokkal. A mentő pillanatok alatt ott termett s elvitte, de a szerelvény kö­zönsége nem tudott megnyu­godni. Többen látták, amikor a fiú a még teljes erővel futó kocsikra akart felugrani. Az ugrást elvétette, s a kerekek köze esett’. Aki látta a tör­ténteket, mind megfogadta, nem érdemes kockáztatni azért, hogy egy perccel előbb érje el a célját. Téri András, tudósító zölték velünk, ha külön ösz- szeadunk pénzt, a kompot soronkívül elindítják. így is történt. Megérkezve azonnal a csárdába mentünk, ahol hat pohár sörért 13,80 forintot fizettünk. Később átültünk egy másik asztalhoz, ahonnan szebb kilátás nyílt a Dunára. Itt is megrendeltük a hat po­hár sörünket, de már 15 fo­rintot fizettünk érte. Érdek­lődtünk, talán a kilátást is be­számították? A pincérnő azt mondta, az előző asztalnál té­vedett a felszolgáló, amikor az olcsóbb árat számította. Később kiderült, hogy ő té­vedett. Később lelátogattunk a szabad fürdőhöz. A Duna vize hűs volt, kellemes, de az már kevésbé volt az, hogy a csónakosok ide is mindunta­lan betévedtek, mások pe­dig a mély víz határát jelző bójákat puszta játékosságból jóval beljebb húzkodták, a ío­Csak sörrel szolgálhatunk Múlt vasárnap este egyik bará­tommal ellátogat­tunk a péceli KISZ-klubba. Na­gyon szívélyesen fogadtak bennün­ket, magnetofon­ról igen jó tánc­zenét hallgattunk, s a csinos lányok­kal sokat táncol­tunk. Amikor a tánctól felhevülve valamiféle üdítő italt kértünk, csak sörrel kínáltak — más nem lévén. A lányok aztán elmondták, más­kor is ez a hely­zet. Málnaszörp, bambi vagy sima szódavíz jóformán nem kapható. A klubesteket csak két lány rendezi, természetes, hogy nem tudnak min­dennel törődni, mindenre gondola ni. Segítsenek a többiek is, s ak­kor az üdítő ita­lok sem lesznek hiánycikkek. Róth Mihály A Budapest vidéki Postaigazgatóság válaszol Szeretnénk válaszolni a Tá- borfalva-telep postahivatalá­ról írt közleményükre. Az ot­tani községi tanács határozat­ban kérte, hogy a jelenleg Tá- borfalva-telep néven működő fiókpostát az igazgatóság szün­tesse meg és a község köz­pontjában létesítsen postaszer­vet. Ennek alapján igazgatósá­Még egyszer a műemlékekről Cegléd és Bu­dapest között szá­guld a vonat. Az utasok egy része az ablakban kö­nyököl és nézi a vonat mellett el­maradó búzatáb­lákat. Üllő felé jártunk, amikor valaki Gyömrő felé mutatott és megkérdezte, mi az a festői épület ott fenn, az er­dőnél? Igaza volt az ismeretlen útitársnak, innen a vasútról, jó öt kilométer távol­ságból is valóban festői az a kép, amit a gyömrői Teleki-kastély nyújt. Közelről azonban más lát­vány fogadná. A két emelet ma­gasságú oszlop- csarnokot leszag­gatott gerendák, beszakadt tető, leomlott lépcsők koszorúzzák. Sok­szor volt már szó felsőbb szervek­nél a kastélyról, s vitatkozott a ta­nácsülés is. mit volna érdemes oda telepíteni. Sok elképzelés került felszínre, de egyiket sem lehetett megvaló­sítani. A Pest megyei Tanács jó pár éve kiküldte a műemlékjelle­get hirdető táb­lát, de „műrom­ra” már nem il­lik kitenni. Gyöm­rő lakossága bol­dog lenne, ha a Pollack Mihály tervei alapján épült ház meg­maradna az utó­kornak, s valami funkciót töltene be. Takács Petemé agronómus, Gyömrő, Eskü u. 13. gunk a szükséges munkálatok nagy részét el is végeztette» Időközben azonban megje­lentek nálunk a helyi társa­dalmi szervek képviselői és közölték, nem értenek egyet a v. b. határozatával, mert az sérelmes a telepi lakosságra; Ezek után az igazgatóság azt kérte a táborfalvi tanácstól, véglegesen foglaljon állást a postahivatal áthelyezése ügyé­ben és az erre vonatkozó hatá­rozatot küldje meg. A tanács azonban mind ez ideig érdemi­leg nem foglalt állást. Újabb, harmadik postaszervet nem áll módunkban felállítani; Csak példaképp említjük, hogy a tizenkétezer lakosú Balassagyarmaton vagy a hu­szonötezer lakosú Nagykőrö­sön egy postahivatal műkö­dik. A Táborfai ván mutatko­zó ellentéteket érdekeltek úgy kívánják megszüntetni, hogy a postaigazgatóságot a harma­dik posta berendezésére kérik; A jelenleg szolgálatot tartó pcstaszervek közül csupán Táborfalva postahivatal fenn­tartása megokolt, míg a tá- borfalva-telepi postahivatal bevétele megközelítően sem fedezi a fenntartásával já­ró kiadásokat. Az előadottak­ból bárki megállapíthatja» hogy a kérdés megoldása nem az igazgatóságon múlik. Dr. Jáder Béla igazgatóhelyettes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom