Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-22 / 171. szám

V. ÉVFOLYAM. 171. SZÄM. 1961. JÜLIUS 22. SZOMBAT BEFEJEZŐDÖTT AZ ARATÁS A JÁRÁSBAN Július 19-én este elcsendesedtek a munkagépek. A kom­bájnok, aratógepek szürkén, porosán fordulnak be a dülő- utakról az országutakra. A vezetők barnán, napsütötten ül­nek a kormány mellett, az aratógépek kiszolgálói fáradtan lépegetnek a gépek után. Soha még ilyen frissen, ilyen rövid idő alatt nem fejeződött be a határban az aratás. Érdemes néhány számadattal tarkítani az aratás befejezéséről szóló jelentést. 24 631 holdon végezték el az aratást a járásban és a jelen­tések szerint a nagy munka nyolcvankét százalékát már a gé­pek végezték. A dánszentmiklósi Micsurin Tsz 250 holdas őszi árpája holdanként 21.22 mázsát eredményezett, a háromszáz holdas búzatáblán 16,13 mázsa termett. Az albertirsai Dimit­rov Termelőszövetkezet 423 holdas őszi árpa vetéséről holdan­ként több, mint húsz mázsát takarítottak be, de volt a terület­nek olyan része, amely holdanként 24 mázsát adott. Példát­lanul szép eredményt hozott a 943 holdas rozsvetés is: a hol­danként! átlag tizennyolc mázsa. Az abonyi Lenin 203 holdas őszi árpa tábláján holdanként huszonegy mázsa az átlagos termés. A munkagépek elcsendesedtek, de nem csendesedett el a határ. Az erőgépek csattogása teszi hangossá a környéket. Teljes erővel folyik a betakarítás. „VÁNDORMAD ARAK'? Sokat foglalkoztunk már ez­zel a problémával. Hiszen a cél: minél jobb körülmények közt tudjanak dolgozni az emberek. Mindenki által tu­dott dolog: az utazgatás ezt nem segíti elő. Különösen ér­dekes képet kapunk, ha e szempontból megvizsgáljuk Abonv helyzetét. Vasárnap éj­jel a községből valóságos munkásvándorlás indul. Szá­zan sietnek a vasúthoz kistás- kálkkal, csomagokkal a kezük­ben. Vasárnap éjszakájukat a vonaton töltik — úton a mun­kahelyük felé. Ezeknek az em­bereknek jelentős része út- munkás. A probléma megoldá­sa, szempontjából . ismernünk kell a történetét is. A tavasz- szal az állomáson érdekes mondatokra lettem figyelmes. — Tudod, kivel találkozott Kolumbus először Amerika •partjain? Miután a kérdezett tagadó- tag int a fejével, a kérdező folytatja: — Az abonyi kubikosokkal. Talán az abonyiak oly nyug­talan vérűek, hogy nem tud­nak otthon maradni? A kér­dés igazi oka természetesen nem lehet ez. Az idők folya­mán sok ok játszott közre, ami a végén csaknem szokássá tette Abonyban a munkásván- dorlást. A kérdésnek eléggé tükrözi a történetiségét is az az ok. amit itt leírok — pon­tosabban — idézek: „Aratók. Az arató- és cséplőmunkások Műveltebb szakembereket a mezőgazdaságba legnagyobb része már szerző­dött. Hanem némelyek megjár­ták. Kimaradtak az aratásból. Miért? Azért, mert a gazdasá­gokban sok helyen kevesebb aratót, szerződtettek. Miért? Azért, hogy a szerződöttek többet kereshessenek. — Hajh! — Ennyi munkáshoz kevés az abonyi határ: azért kell nekik más határba menni dologra.“’ Idéztem az Abony című lap 1398. május 1-i számából. Min­den bizonnyal nem pár ember­ről volt szó. Már a korabeli sajtó is így írt róluk. Ezek az emberek valóban kénytelenek voltak más határba menni dologra. A körülmények ma egészen mások. Minden bi­zonnyal ez eredményezni fog­ja. hogy e nem éppen kelle­mes dolog nem válik szokássá. Pásztor Mihály Vasárnapi számunkban köz­readtuk azt a tájékoztatást, amely részletesen ismertette a Ceglédi Mezőgazdasági Tech­nikum tanári karának fárado­zását a mezőgazdasági szak­emberek nevelése terén. A cikknek megfelelő vissz­hangja van és máris hírt ad­hatunk arról, hogy Csemöben is jelentős nyomait láthatjuk ennek a figyelemre méltó kezdeményezésnek. A Rákóczi Tsz-ből jelenthet­jük, hogy Ádám Pál növény- termesztési brigádvezető sike­resen vizsgázott a ceglédi technikum levelező tagozatá­nak első évfolyamán, és be­iratkozott a második évfolyam­ra. Kaczur Lidia és Cseh Sán­dor szülei tsz-tagok. Mind­ketten leszerződtek a terme­lőszövetkezetbe mezőgazdasá­gi tanulónak. Kaczur Lidia konyhakertészetre, Cseh Sán­dor pedig szőlő- és gyümölcs- termelésre szerződött. Mellé­kesen megjegyezhetjük, hogy a gazdaság adminisztrációjá­nak két tagja részt vesz a já­rási tanács könyvelői tanfo­lyamán. A Cegléd-Csemői Állami Gazdaság 2. üzemegységében 11 mezőgazdasági tanuló van, és mind a tizenegyen a gyü­mölcs- és szőlőtermelésben képezik magukat. Elméleti kiképzést az állami gazdasá­gok központja által szervezett iskolákban — Izsák, Villány, Balatonboglár — kapnak, gya­korlati oktatásban a gaz­daságban részesülnek. A gazdaság három dolgo­zója, Zakar Ferenc, Varga István és Emer Imre, a mező- gazdasági technikum levelező tagozatára járnak. Bállá János, Kónya Ferenc és Tósoki Elemér, a kertésze­ti főiskola levelező tagoza­tának hallgatói. Vizsgáikat mindhárman sikeresen letet­ték. Ahol szeretik a fagyit Két évvel ezelőtt Cegléd- bercelen a lakosság jogos ké­rését teljesítette azzal az fmsz, hogy egy kitűnően be­rendezett. csinos cukrászdát adott át a forgalomnak. Az­óta nagyon megkedvelték a faluban nemcsak a fiatalok, hanem az idősebbek is. A na­pokban felkerestem Kocsis Jenőnét, a cukrászda vezető­jét, és tőle kértem tájékozta­tást a nyári forgalomról. — A forgalom meglepően nagy — kezdte a beszélgetést. — Nem csoda, hiszen itt a Vajon hol lakunk ? — kérdezik a Bede lakói A kérdés indokolt. Városunk kórházon túli részén, az úgynevezett Bedében nin­csenek sem utcanevek, sem házszámok — tudtuk meg a napokban Kábák József MÄV jegyvizsgáló panaszá­ból. Bár a régóta va júdó kér­dést már több esetben igye­keztek tisztázni a környék lakói, eddig ez nem sikerült. Nagyon reménykedtek tavaly a népszámlálásban, de saj­nos, ez sem jelentett megol­Hajrá, Rudi! dást, mert — bár megállapí­tották a statisztikusok, hogy országunkban több, mint tíz­millió ember él — arra nem tudtak válaszolni, hogy a Be­dében lakó néhány ezer em­ber lakóházai milyen utcá­ban, milyen szám alatt áll­nak. Most városunk vezetőihez fordulnak a bedeiek, hogy ha másként nem, legalább szá­mozzák meg sorszám szerint a házakat és nevezzék el va­lamelyik történelmi hősről Bede néhány utcáját. — A — községben úgyszólván ez az egyetlen hely, ahol a hangula­tot kedvelő berceliek kultu­rált körülmények között szó­rakozhatnak. Hogy mennyire megszerették a „cukit” — ahogy itt nevezik —. bizonyít­ja a vendégsereg állandó nagy száma. Esténként, a .munka leteltével, idős paraszt bácsik és nénik is felkeresnek ben­nünket egy-egy feketére, vagy nagy adag fagylaltra. Persze, vasárnap jönnek a legtöbben. Az elmúlt vasárnap például 110 . kg fagylalt fogyott el. Ezenkívül 300 krémest, és sok-sok kávét és tortát fo­gyasztottak a berceliek. — Ezenkívül milyen lehető­ség van még a fiatalok szó­rakoztatására? — Örömmel közölhetem — folytatta Kocsis Jenőné —, hogy ezentúl minden vasárnap este, ha az időjárás kedvez, a cukrászda udvarán tánces­tet rendezünk. A cukrászda nagy forgalma állandóan elegendő mennyisé­gű készletet kíván a raktár­ban. A különböző krémesek, torták, fagylaltok itt a hely­színen készülnek. A kitűnő minőség Nagy Tibor né cuk­rász munkáját dicséri. Kohlmayer Ádám A TANÍTVÁNY... — Biztos voltam abban, hogy Mednyánszki visszajön Ceg­lédre! — mondja Türei Lajos. Van annak közel tizenöt esztendeje, hogy egy magas, szőke fiatalember valósággal elkápráztatta az egykori Kos­suth drukkereit. Hatalmas lab­dái, toronymagas gyertyái, harmincötméteres fejesei, ke­mény, erőteljes játéka, híres­sé tették a fiatal középhátvé­det, akinek jóhíre lassan az országos nyilvánosság felé is kiszélesedett. Tagja lett az or­szágos ifjúsági keretnek. Egy­kori mestere, Türei Lajos órás, egész marékravaló képesla­pot mutat, amiket Rudi kül­földi szerepléseiből küldött. A csábítás túlságosan erő­teljes volt. Először a Honvéd kívánta el a kitűnő játékost, ahonnan néhány évre a Sze­gedi Honvédhoz került, majd véglegesen a Csepelben kö­tött ki, amelynek hosszú időn át egyik legnagyobb erőssége volt. — És mire alapította Türei mester azt a sejtését, hogy Rudi visszatér első nagy sike­reinek színhelyére? — Sosem szakadt el Cegléd­től. Édesanyja, de egész ro­konsága itt él, Mindig büsz­kén vallotta magát ceglédinek és mindig nagy érdeklődéssel figyelte a ceglédi labdarúgás sorsát. Gál József, a CVSE labda- , rúgó-szakosztály elnöke csak mosolyog, amikor arról kér­dezem, hogyan zajlott le Med­nyánszki átigazolása. — Ne sejtsen semmi érde­kességet. Mednyánszki kezet adott arra, hogy ha egyszer megnyílik a lehetősége an­nak, hogy a Csepelből barát­ságos körülmények között ki­váljon, csak Ceglédre jön ját­szani. A Csepel fiatal játéko­sokkal frissíti fel csapatát, ilyenformán lehetséges volt Mednyánszki kiválása. Meg­jegyzem. hogy Mednyánszki azért továbbra is a legjobb vi­szonyban van a Csepellel. Nem történt semmi. Rudi kezet adott és ime. állja is a szavát. — Azt mondhatom, hogy csodálatos formában van, amiről a ceglédi szurkolók már a vasárnapi nemzetközi mérkőzésen is meggyőződhet­nek. — Viszontlátásra a CVSE— Zaporozsje Metalur találkozón! Mindenki előtt ismeretes, hogy strandokon úszni csak az úszómester tanít és nem pedig a gondnok. Mégis egyik nap idősebb férfi keresi a für­dő gondnokát. — Fiam beíratott a Kilián­ba szeretnék megtanulni úsz­ni.— kezdi beszédét a boldog napa. — Mikor lenne az első lec­ke? — kérdi mosolyogva a gondnok. —‘Akár most is — feleli a bácsi. — Van fürdőnadrágja? — Az nincs, de hosszú az van. — Abban nem lehet, bácsi — mondja a gondnok. — Majd akkor veszek, mert nem szeretném, ha nem indul­hatnék a ..Kiliánban'’. — De milyen lenne az a leckevétel? — kérdi kíváncsian a tanít­vány. — Ha tele lesz a medence, belemegyünk s megkezdjük a kéz-lábtempó gyakorlását. — Hová? — kérdi a bácsi rémülten. — a medencébe? Nem lehetne ezt itt kint a ho­mokban gyakorolni? — Nem — vágja rá a gond­nok • mintha nagyon haragud­na. — ahhoz víz keli éspedig minél nagyobb. Vakarja ám fejét, állát a néz a bácsi s közben sunyin másikra. — Mi baj? — kérdezd a gondnok és közben elfordulva mosolyog. Nagy lélegzetet vesz a tanítvány s mérgesen kivág­ja: — Hogy még én bele is menjek ebbe a feneketlen me­dencébe? Azt már nem! In­kább visszaadom a tagkönyve­met és kilépek a „Kiliánból”. Nekem ... ugyanis ... víziszo­nyom van. Szűcs László Egy tsz — 450 mázsa nyári alma A csemői Rákóczi Tsz 450 mázsa nyári almatermésre szá­mit az idén. A jelek szerint ezt a mennyiséget el is fogják érni, sőt talán még több almát szednek le a 8 ezer termőfa- egységről. Eddig már több mint 230 mázsa kiváló minőségű almát szállítottak él. Képeink a tsz ayümölcsválogató telepén készültek. Öcsai István árufelelős veszi át a telepre érkező almát. A mérlegelés után a válogatók elé kerülnek a ládák. Fürgén mozognak a szorgalmas asszonykezek. Molnár Andrásné és Pásztor Andrásné sablon segítségével válogatják az almát t 1 T !f iT n»..v\ EGY PILLANATRA A sok beteg s gyógyult ügyfél Nehezen és nagyon várja Hogy megnyíljon az új büfé A ceglédi SZTK-ban. Szép jövő e büfé elé Úgy gondolom akkor tárul, Ha a málna s szendvics mellett Idegcsillapítót árul. — O — — A RENDELŐINTÉZET egy részének átköltöztetése a HM-épületbe, befejezett tény. A tervezés elkészült és remény van arra, hogy az ősz folya­mán a kivitelezést is megkez­dik és azt még a télen be is fe­jezik. — A CEGLÉD-CSEMŐI Ál­lami Gazdaság II. számú üzemegységének 530 dolgozó­ja van és a gazdaság tervezett évi nyeresége hatmillió forint. — A CEGLÉDI Állatfor­galmi Vállalat félévi sertés­felvásárlási tervét 102 száza­lékra teljesítette. — SZERVEZÉS alatt van az élelmiszerkiskereskedelmi vállalat ceglédi és nagykőrö­si korszerű, minden igényt ki­elégítő édesség-boltja. — KÉT MŰSZAKBAN dol­gozik a Ceglédi Terményfor­galmi Vállalat takarmányke­verő üzeme. Kapacitás hiá­nyában csak az eddigi szer­ződéseket képes teljesíteni, ami a járás és a város terme­lőszövetkezeteinek ellátását zavartalanul biztosítja. — A CEGLÉD és Környé­ke Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat saját erőből az év folyamán húsz elektromos hű­tőszekrényt szerzett be és azo­kat főleg az új kereskedel­mi formákban üzemelő bol­tokban helyezték el. A be­szerzés értéke 130 000 forint. H OL MŰVELŐDJÜNK ^ OL SZÓRAKOZZUNK f A ceglédi Kossuth Műve­lődési Ház szombat este a táncintézetben táncestet tart Gál János budapesti tánc- dalénekes vendégszereplésé­vel. A MEDOSZ Művelődési Házban szombaton és va­sárnap is táncest lesz, jó idő esetén a szabadban (udvar­ban). A Közlekedésépítési Gépja­vító Vállalat a Dózsa Kul- túrházban televízióközvetítést és klubnapot tart szombaton Hetipiac az úttesten Néhány perccel múlt fél nyolc, a vonat becsoszog a Kossuth téri megállóra, ko­sarakkal, zsákokkal huzakod- nak le a termelők, s a tömeg a szélrózsa minden irányából megrohanja őket. Akkora a tömeg, hogy nincs mód ar­ra, hogy a termelők a piac közepére vigyék árujukat, te­hetetlenül tűrik, hogy a ko­sarakból nagy lökdösődés árán kihúzzák a csirkét és egyéb baromfit és rikácsoló hangon tudakolják a gyü­mölcs, a zöldség és egyéb ér­tékesítésre váró portéka árát. — Hogy adja ezt a csirkét? — kérdezi Mári néni. — Megveszem az egészet, csak mondja már ennek az őszibaracknak az árát — fogja erőteljesen a kosár fü­lét Sári néni. így nyüzsög a tömeg jobbról is, balról is. Hosszú sorban állnak a mo­torkerékpárok, kerékpárok, áll az egész közlekedés, mert Mári néni nem tudott néhány percet várni, hogy az áru a piacra kerüljön, neki már ott. a vonat lépcsőjén meg kell tudni, hogy mennyibe kerül egy pár csirke. és vasárnap is Vasárnap dél­előtt ifjúsági televízió. A Vasutas Otthonban szom­baton és vasárnap klubélet és televízióközvetítés. Vasárnap délután 5 és 7 órai kezdettel a Kossuth Film­színház az „Alba Regia” cí­mű magyar filmet vetíti. A Dózsa Filmszínház kert­mozijában szombaton és va­sárnap a „Négyen az árban” című új magyar filmet, a te­remmoziban pedig a „Maga­sabb elv” című. magyarul beszélő csehszlovák filmet láthatjuk. A sportkedvelők vasárnap délután öt órakor nagy sport­élménynek örülhetnek. A CVSE újjászervezett első csa­pata a szovjet NB II bajnok­ság első helyezettje, a zapo- rozsjei Metalur csapatával mérkőzik. Ezen a mérkőzésen mutatkoznak be a CVSE újonnan igazolt játékosai is: — Mednyánszki, Czékus. Lacz- 'kó — kiktő] sokat vár Ceg­léd. Ezt a mérkőzést megelőzően a Ceglédi Építők csapata ját­szik előmérkőzést a jó képes­ségű NB IH-as martfűi csapat­tal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom