Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-22 / 171. szám
PEST ME VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK \ AZ MSZMP PESTMEGYEI BIZOTTSÁGA FS A MEGYEI TA N ÁCS 'LAPJA V. ÉVFOLYAM, m. SZÁM. ÁRA 50 III.I.ÉR 1961. JÜLIUS 22, SZOMBAT Naponta hatvan szekér hordja a gabonát Dömsödön CSALÁDI ELET Nagy ijedtség — kis tűz (Tudósítónktól.) Dömsöd hatalmas határában az idei aratás jelképe volt a parasztság új életének. Ahogy mondják, a szövetkezetek tagjai és vezetői, soha ilyen könnyen és gyorsan nem aratták le gabonájukat. Azelőtt — kivéve a tízéves Dózsa Termelőszövetkezet néhány száz hold gabonáját —, kézzel vágták itt a kalászt minden időkben. A község valamennyi munkabíró embere kivonult a határba, s heteken keresztül a legnagyobb erőkifejtéssel dolgoztak, hogy minél hamarabb biztonságban tudják az évi kenyeret. Az idén már a három szövetkezet közel 1800 hold kalászosának jó részét kombájn takarította be. A múlt évben mindössze két kombájn dolgozott a faluban, a héten pedig, amikor ott jártunk, hét kombájn vágta a gabonát. Ahogy Somodi József vb-elnökhelyettestől értesültünk, a kézi aratás csupán egyharmados arányt jelentett. Jellemző a szövetkezetek viszonyára és a szövetkezeti vezetők segítőkészségére, hogy a Dózsa Termelőszövetkezet öt napig két kombájnnal segítette a másik két termelőszövetkezetet, a Petőfit és az Aranykalászt, hogy ők is idejében betakaríthassák a túlér és veszélyének kitett 170 hold tavaszi árpát. Most pedig a gépállomási kombájnok mellé, újabbakat is kaptak gyors segítségül. A Kiskunsági Állami Gazdaságba érkezett ugyanis az elmúlt hetekben nyolc darab kísérleti kombájn, hogy munka közben próbálják ki használhatóságukat. Ezek a gépek előbb Taksonyban dolgoztak, majd négy darab most, a hét közepétől az Aranykalász és a Petőfi termelőszövetkezetben segíti az aratás gyors befejezését. Mire ezek a sorok megjelennek, már nem is lesz lábon álló gabona a község határában. Sok érdekes epizódot adnak szájról szájra a faluban. Hallottuk például, hogy Lacza Sándor új szövetkezeti tag a Dózsa Termelőszövetkezetben levő egy holdnyi búzáját kézzel akarta learatni, hogy ennyivel is kevesebb vágni való maradjon. Hozzákészült a munkához, éles, kézbe símuió, jó kaszával, amellyel erős ember könnyen dönti a rendeket. Erre azonban nem került sor. Megjelent a kombájn, s két fordulóval gyomrába gyűjtötte a szemet, a szalmát pedig szépen csomóba tette a föld két végén. Lacza Sándornak csak ennyi volt a szava: „üsse meg a ménkű, a fene fog kínlódni, amikor ilyen gép.vanP — ezzel aztan földhöz vágta gondosan kikalapált, kifent, hűséges kaszáját. Biega Mihály. s» Petőfi Termelőszövetkezet tagja is kijelentette, kettévág ja a kaszáját és ezután már csak akkor használja. ha zöldet szed a malacoknak ... Persze, minden kaszát azért még nem lehet kettévágni, de ahogy a dömsödi példa is igazolja, könnyebb már ez a nagy munka, s még könnyebb lesz, ahogy nőnek és erősödnek a szövetkezetek és több gép jut a közös táblákra. Az aratással egeidében a hét másik nagy munkája a hordás volt. Naponta ötven-hatvan fogat is hordta a gabonát, s jókora asztagok emelkedtek a szövetkezeti szérűkön. A jövő héten megkezdik a búza csép- lését is. Eddig a kombájn után tisztították a szemet az itt levő cséplőgépek, de most már ezzel is végeznek. A cséplőgépeknél dolgozó traktorok a napi munka után új vezetővel a nyergükben, a tarlóra indulnak nyári mélyszántást végezni. Ez az éjszakai program. Eddig ugyan aiig több mint háromszáz holdat szántottak fel, de a jövő héten több erőt mozgósítanak erre a munkára is. Az új szövetkezeti község összeszántható parcellái között ez a nyári mélyszántás tünteti el a mezsgyéket, s a többire is sor kerül az ősz folyamán. A község szövetkezeti vezetői úgy határoztak, hogy ahol csak lehetséges, mindenütt mélyen szántatnak, még tarlóhántás helyett is. Hasznosabb ez, s kevesebb szántani való marad az őszre, mert ki tudja, milyen lesz az idő. Hátha annyi eső lesz, mint tavaly. S ha már szántva van a föld, a sok eső csak haszon, nem kár, A jó gazdának pe] dig ki kell fogni az időn is, ha I erre mód van. (lm) A Szovjetunió és a Magyar Képköztársaság tanácskozásai a két ország gazdasági együttmúködéséná kiterjesztéséről Kedves vendég a Bagi Ilona ifjúsági táborban így nem szabad Visszaérkezett a magyar kormányküldöttség Moszkvából A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunó kormányának küldöttsége tanácskozásokat folytatott a két ország gazdasági együttműködésének az 1961—1965. években történő további kibővítéséről. A tanácskozások július 20-án fejeződtek be Moszkváiban. A szívélyesség és a teljes kölcsönös megértés légkörében megtartott tanácskozáson a küldöttségek megállapodtak: javaslatokat terjesztenek kormányaik elé az 1962—1965, évi kölcsönös áruszállításoknak a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió 1961—1965. évi kölcsönös áruszállításairól szóló 1960. május 6-i egyezményben foglalt mennyiségeken felüli bővítésére. A Szovjetunió ezekben az években az egyezményben foglaltakon felül gépeket, berendezéseket, vasércet, hengereltacélt, színesfémeket, kőolajat, kőolaj termékeket, vegyiterroé- keket, fűrészárut ég egyéb árucikkeket szállít. A Magyar Népköztársaság viszont hagyományos exportcikkeinek — a gépeknek, berendezéseknek, autóbuszoknak, műszereknek, cipőnek, | konfekció- és kötöttárunak, zöldség- és gyümölcskonzer- veknek, valamint más áruféleségeknek — a szállítását növeli. A tanácskozáson megállapo- \ dás jött létre: a Szovjetunió} segítséget nyújt a Magyar! Népköztársaságnak a kohászat j és az elektrotechnikai ipar- j fejlesztés műszaki kérdésének; megoldáséban. A küldöttségek! javaslatainak a Magyar Nép-j köztársaság és a Szovjetunió! kormánya áltál történt jóvá-! hagyása után a két ország il- ] latéke» szervei megfelelő j egyezményeket kötnek. j A magyar kormányküldött- [ ség, amely Apró Antalnak, a Minisztertanács első elnökhelyettesének vezetésével gazdasági tárgyalásokat folytatott Moszkvában, pénteken visszaérkezett Budapestre. A kormányküldöttség tagja volt I Incze Jenő külkereskedelmi miniszter, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke. A kormányküldöttség fogadására a Ferihegyi-repülőtéren megjelent Kállai Gyula, a Minisztertanács első elnökhelyettese. Utcai harcok Bizertában Heves összetűzések a Szahara Tunézia által igényelt területén is - Összeült a Biztonsági Tanács A félhivatalos tunéziai—afrikai sajtóügynökség (TAP) jelentette, hogy csütörtökön késő éjjel a francia légierő folytatta bombázásait Bizer- ta környékén. A tunéziai állások ellen intézett támadássorozat fé] órán át tartott. A Bi- zertától néhány kilométernyire fekvő Menzel-Burgibában francia ejtőernyősök rálőttek a tüntetőkre és közülük 35-öt megöltek. Bizerta városa gyakorlatilag el van vágva az ország többi részétől, mert a bizertai csatornán közlekedő kompok leálltak és a francia csapatok lerombolták az utolsó országúti hidat is, amely Bizertát Menzel-Burgi- bával kötötte össze. Csütörtök éjjel a franciák ultimátumot intéztek a Bizertában levő tunéziai helyőrséghez, hogy vonuljon ki a városból. A tunéziai kormány az ultimátumot elutasította, ezt követően francia ejtőernyősök páncélkocsik támogatásával a támaszpontról megindultak Bizerta városa felé. Sedli Klibi tunéziai tájékoztatásügyi államtitkár újságíróknak nyilatkozott és a franciák agressziójáról szólva, kijelentette: „Ezt a gyűlöletes cselekedetet nem lehet a támaszpont védelmével magyarázni’’. Hozzátette, a tunéziai hadsereg utasítást kapott, hogy ellenálljon minden behatolási kísérletnek. A tunéziai gyalogság barikádokat épít és lövészárkokat ás Bizerta középpontjában. A tuniszi rádió péntek reggeli adásában közölte, hogy Bizertában utcai harcok folynak, de a tunéziai gyalogság tart ja állásait. A város maga időközben a háború által sújíott város képét vette fel. A sebesültekkel megtöltötték a kórházakat. A menekültek ezrei — akiknek lakásait a francia tüzérség rommá lőtte — a szabadban táboroznak. A villany- es« vízszolgáltatás a városban i megszűnt. A tuniszi rádió közlése szerint heves összecsapásra került sor a francia katonasággal a Szahara Tunézia által igé(Folytatás a 2. oldalon) Marie Knourková, harmadéves élelmiszeripari technikumi tanuló Csehszlovákiából jött tanulmányútra hét társával a Nagykőrösi Konzervgyárba. A Hírős palackozását gyakorolja m Napi ötezer üveg üdítőital — Pest megyei Tanács Szeszipari Vállalata? — Igen. A telefonnál Török Béláné főkönyvelőhelyettes. — Itt a Pest megyei Hírlap szerkesztősége. Mi jelenleg a vállalat legfontosabb munkája? — Háromféle. Először is a cefrebegyűjtés, másodszor szikvízgyártás, harmadszor üdítőital-készítés a Dunakanyar lakói és üdülői számára. — Hogy halad a cef rebegyűjtés? — Jól állunk. Ha így halad, minden bizonnyal teljesítjük a tervünket, elérjük azt a mennyiséget, amelyet a Szeszipari Igazgatóság számunkra megjelölt. — Höl vásárolnak? — Nem itt közelben, nem a megyében. Csongrádból vásároltunk étkezésre alkalmatlan barackot, belőle • főzünk majd jó minőségű barackpálinkát. — És a szikvízgyártás? :— Vácról,. Zebegényból, Felsőgödről és Dunakesziről látjuk el szikvízzel a Dunakanyar üdülőit és vendéglátó üzemeit. Egyelőre csak a folyó baloldalát, Nagymarost és Zebegényt. — Mennyi a napi termelés? — Tíz, tizenkétezer liter. — És ez elég? — Attól függ, milyen az idő. Ha süt a nap, akkor minden mennyiségben elfogyna a szikvíz a Dunakanyarban. Jövőre azonban azt tervezzük, hogy ellátjuk a Duna túlsó oldalát is. — Milyen üdítő italokat készít a vállalat ? — Narancsízű üdítő italt, málnát és meggyet. Míndösz- sze egy hónapja gyártjuk ezeket, de máris mindhárom kedvelt ital. Naponta négy-ötezer üveget töltünk meg. Irány: a Dunakanyar. Jövőre nagyobb lesz a kapacitásunk és még több üdítő 'italt gyártunk, mert állandóan fokozódik az igény. , tmk) Elszállításra vár a gyár udvarán a sok ezer befőtt ér savanyúság Napi tizenhat vagon gyümölcsből lekvár, szörp, befőtt Teljes üzemmel működik a Nagykőrösi Konzervgyár. Most van a kajszibarack főszezonja, készül az ízletes baracklekvár, befőtt és a Hírős üdítőital. > • TrfV j Hétvégi sportműsor
