Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-19 / 168. szám
RÖVIDÉ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 108. SZÁM 1961. JÜLIUS 19, SZERDA Bíróságon, bírónőnél Dr. Harmati Irmát-kerestem ,fel az elmúlt héten a járásbíróságon, hogy megismerjem a monori járásbírók egyetlen női kollégáját. Tárgyalási napja volt éppen, időrendi sorrendben kifüggesztve az ajtajára a következő perek: társadalmi tulajdon hanyag kezelése, társadalmi tulajdon elleni vétség és rágalmazási ügy. Amikor tárgyalótermének hátsó sorába beültem, éppen ítélethozatal volt, és én meglepődve mosolyogtam meg magam, hogy egy kis ille- tödöttség és a törvénnyel szembeni ősi szorongás kerített tatalmába. A vádlottak aaó alakjától nem láthattam a bírónőt, de nyugodt, keményen logikus okfejtése jelentette számomra az első igen kedvező benyomást. A következő tárgyalásig tartó rövid szünetet kihasználva, megkértem egypár perces beszélgetésre. — Hogyan lett jogász, és miért éppen bíró? — Rögtön iskoláim elvégzése után szerettem volna jogra menni, még háború előtt, de szüleim anyagi körülményei nem engedték meg, hogy tovább tanulhassak. Abban az időben nálunk még nem is volt női bíró. Dolgozni mentem. Majd a felszabadulás után kétéves szocialista jogi tanfolyamot végeztem el. Közben tovább ápolgattam magamban a régi tervet: bíró leszek. Méghozzá fiatalkorúak bírája, ahol a törvény szigorúsága mellett szükség van anyáskodásra, a nő finomabb érzékére is. Pécsett a jogi karon tanultam. Szakmám kezdő éveit Vácott és a Pest megyei Bíróságon töltöttem. Ide, Monorra meglehetős gyakorlattal kerültem, pár évvel ezelőtt. — Mi a leggyakrabban előforduló bűntény járásunkban? — Feltűnően nagyszámú a lopás — nem az erőszakos betöréses lopások, hanem a besurranásos tolvajlások A másik megállapításom, hogy meglepően sok a szomszédi, házi civódás. — Ezekben az esetekben lehet a legnehezebb a döntés — mondom. — Valóban, rendszerint mindkét félnek igaza van, de száz százalékig egyiknek sem. — Mi a véleménye azzal a gyakran elhangzó kijelentéssel, hogy az ifjúságot nagyon lazán fogják bizonyos kérdésekben? — Csak annyi, hogy szinte kivétel nélkül minden fiatalkori elzüllés az otthoni körülményekre, illetve nevelésre vezethető vissza. Például vannak szülők, akik képesek csupa majomszereiéiből eltartani munka nélkül szóra- kozgató IC—18 éves gyereküket, és ezzel emberré nevelésükben a legnagyobb hibát követik el. — Ez tényleg így van — mondom elgondolkozva és eszembe jut az élő példa: a nemrég történt péküzemi pénzlopás, ahol az egyik vádlott esetében pontosan ugyanez volt a helyzet. A tárgyalási szünet, sajnos, hamar lejárt, búcsúzóul csak annyit kívánok dr. Harmati Irma bírónőnek, hogy régi terve megvalósuljon, és kemény igazságosságával. női jóságával, mint a fiatalkorúak bírája, segítse a becsületes emberré válás útjára az elcsúszott életű fiatalokat. R. M. MAI MŰSOR Mozik Gomba: Ember a holdon. Gyöm- rö: Tisztes úriház. Maglód: A nagy kék országút. Mende: ordító egér. Monor: Napkelte előtt. Pilis: Messzi utca. Tápiósüly: Ismeretlen férfi. Úri: A kutyás hölgy. Üllő: Rózsák az állam- ügyésznek (széles). Vecsés: Rátarti fickó. Köszönetünket nyilvánítjuk azoknak, akik áldozatkész segítséget nyújtottak a házban keletkezett tűz eloltásánál. Bajkai és családja KERÉKPÁRON A IIATARBAN: Üllőn mindkét tsa-ben befejezték na nrntúst Sötét színű, kövér levelű paradicsom- meg dinnyeföldek közölt visz utunk. A levelek közül pirosló paradicsomok, ökölnyi diny- nyék mosolyognak ránk. Szikrázik a nap a fényesre kopott kaszán, ahogy ütemesen vágódik, emelődül, s hullik rendre az aranyszínűre érett búza. A dinnyeföld mellett a Báncsalád arat. Kaszafenésnyi időre megállnak. — Tíz hold dinnyém van a „Petőfiben” — mondja Bán bácsi — rendbe tettük, minden munkáját elvégeztük, három hete pedig arat a család, két fiammal és feleségemmel 30 holdat arattunk le! A hosszúberki dűlőben is peng a kasza. Itt Szigeti Jancsi, a Petőfi Tsz KISZ-tiíkára arat. Két papa segít neki, meg az öccse. Az eredmény 22 hold! — TeSsék megszurkákii azzal a hegyes ceruzával a földművesszövetkezet vezetőit — mondja a KISZ-titkár — ebben a nagy forróságban két hete, amióta aratunk, egyszer tudtunk csak sört kapni. Jámbor Pista izzadt homlokát törli, úgy válaszol: — 26 holdnál tartunk! A „Petőfiből” átnézünk a Március 15 Tsz-be, vajon ott aratnak-e még? Hűvös, árnyat adó eperfa alatt találjuk Szerenka bácsiékat, a fia van vele meg a Koczó Berci. — Harmadik hete húzzuk a kaszát, hajnaltól késő estig,, de meg is van az eredmény: 35 hold!... Legtöbbször kint is aludtunk, hogy még az úttal se teljen az idő. Hatalmas, jól gondozott paprikatábla mellett Koczó Déneséket találjuk, nagy munkában két fiával. Nem is hinné az ember, hogy ez az alacsony növésű, sovány emberke már a 30. holdnál tart. Szorgalmas fogatos, ha a szükség úgy kívánja, kutakat tisztít, és újakat is ás a tsz-nek. Béki Gyuláékról kell még írnunk. Nem tsz-tagok, ipari munkások, de 30 holdat arattak le. Keresztes Ferenc, Atanazov Károly segített neki. Kiss Sándor Útban a téli takarmány Kérem a panaszküiijvet! Ezzel a nem éppen rokonszenves óhajjal sétáltunk végig a monori Kossuth Lajos utca „üzletnegyedében” és tértünk be néhány üzletbe — no nem azért, hogy mi is írjunk a gondosan felfüggesztett kis könyvecskébe —, hogy át olvasva az ' eddigi beírásokat, meggyőződjünk róla, történt-e a panaszok nyomán orvosló intézkedés. Első utunk a 61. számú nagy önkiszolgáló boltba vezetett. Galambos Ferencné boltvezető előzékenyen hozta a panaszkönyvet — mindössze egy „emlék” van benne, az egyik eladónő a panasztevő szerint pontatlanul merte a szalámit. De ott van. a panasz alatt a többi jelenlevő vásárló beírása: a panasztevő tévedett, a mérés pontos volt. A felettes szerv írásbeli figyelmeztetése azonban ott lapul hozzáfűzve a panaszhoz; az, illető eladónő igyekezzék a jövőben kifogástalan pontossággal mérni, hogy még a gyanú se merülhessen fel a vevőben. (Itt jegyzem meg, hogy a boltvezetőknek a beírásokat azonnal továbbítani kell a központjaikhoz kivizsgálás érdekében.) A Fészek Vendéglőben a gyorsan hozott jéghideg sör mellett ülve böngésztük a panaszkönyvet. Itt már bőkezűbben mérték észrevételeiket a vendégek. A legtöbb panasz a lassú kiszolgálást érinti, „kevés a felszolgáló, sokáig kell rájuk várni” — írták többen. Mit mond ezzel kapcsolatban Vereb Mi- hályné üzletvezetőhelyettes? — Két felszolgálónk van, Rendőrségi hírek Baj van a motorosokkal — kaptuk a tájékoztatást a járási rendőrkapitányság szabálysértési előadójától. Gyalogjárdán motoroznak, jogosítvány nélkül és levizsgázat- lan motorkerékpárokkal járnak, főleg az új motortulaj- donosok. Tímár Ferenc vecsési lakos a községben járdán motorozott, ezzel megsértette a KRESZ 24. paragrafus 3. pontját. Száz forintra büntették. Balogh József vecsési lakos pedig jogosítvány nélkül vezetett motorkerékpárt, a motor is levizsgázatlam volt. Százötven forintra büntették. Mosonyi Ferenc gyömrői lakos motorkerékpárjával szabálytalanul kanyarodott. Büntetése ötven forint. Bánhegyi István mendei lakos a községben az általa vezetett motorkerékpárral egy másik motort vontatott, körülbelül negyven kilométer óránkénti sebességgel. Cselekményével veszélyeztette az élet- és vagyonbiztonságot. Súlyosbító körülmény, hogy rövid időn belül már három esetben volt figyelmeztetve közlekedési szabálysértés elkövetése miatt. Büntetése száz forint. Erős Lajos vecsési lakos járdán közlekedett motorkerékpárral, száz forintra bírságolták. Balogh József vecsési lakos járdán, levizsgázatlan motorkerékpárral, jogosítvány nélkül motorozott. Körülbelül egy hete vette meg a motort, s azóta rendszeresen üzemeltette. Százhatvan forintra büntették meg. JÓL MŰKÖDIK a monori moziban a nemrég felszerelt ventillátor (Földváty Iván rajza) többet kisvendéglőnek nem engedélyeznek. Ez a szám a hullámzó forgalom miatt hol kevés, hol nem. De a panaszok megszüntetése érdekében jó volna, ha félállásban alkalmazhatnánk még egy kisegítő felszolgálót. Januári keltezéssel az egyik vendég a tüzelőpocsékolás ellenére is fennálló alacsony hőmérsékletet kifogásolta. A panaszlap hátoldalán: a vállalati igazgató utasítása a kályha azonnali megjavítására. Dicséret olvasható a papírbolt panaszkönyvében. Ba- binszki Imréné boltvezető és Popper László eladó a szeptemberi csúcsforgalomban türelmesen és kedvesen szolgálták ki a sok kis türelmetlen vevőt. A Vas- és Edényboltban egy panasztevß volt; először nem akarták kistétel (5 méter) drótfonattal kiszolgálni. (Ezt Baky Rudolf né vezetőhelyettes nekünk meg is indokolta.) De a központ orvosolta a sérelmet és a vevő megkapta a -kisebb tétel árut. A cipőboltban az elárusítók állítása szerint évek óta nem volt panasztevés. (A panaszkönyvet egyébként nehéz is volna előhalászni valahonnan a cipőhegyek mögül.) A fényképész szövetkezetbe — bár nem a kereskedelemhez tartozik — kíváncsiságból betértünk, élőadva kérésünket. Panas.'könyv? Az nincs. j (Ha volna, a részlegvezető i kar társnő imá tele az épület- I re és a helyiségekre vonatkozó i panaszaival.) De miért nincs? A fényké- j p.ész szövetkezet nem foglalko- j zik üzletfelekkel, akiknek pa- < nászuk lehet? Vagy például az előhívásra és nagyításra beadott amatőrképek mindig elkészülnek időre ... ? -i-s * IBI ! P Az új tanyaközpontba hordják a zabosbükköny szénát Vecsésen a Zöld Mező Tsz-ben (Foto: Kalotay) Gáteak és nézőpontok Jelentés készült a járási tanács vb. elé az általános iskolai oktató-nevelő munkáról. A 11. oldalon — többek között — ez áll benne: „Gátolja az igazgatók jó munkáját az. hogy sok társadalmi munkát vállalnak. így nem tudnak a nevelőkkel, iskolai munkával úgy foglalkozni, ahogy a Rendtartás azt előírja. Ilyen igazgató: Monor Kossuth. Monor Ady, Pilis. Bénye. Vasad. Tápiósáp." Tekintsünk el az utolsó mondat helytelen fogalmazásától, próbáljuk helyesen értelmezni, s tűnődjünk el. Ismerjük jól ezeket az elvtársakat, tudjuk róluk: tevékeny munkásai a köznek. azt azonban nem tudjuk, hogy az igazgatói munkájuk rovására ment. olyannyira, hogy ezért jeles fórumok -túgv tudom: tanácsülés elé is kerül ez a jelentés) előtt el kell marasztalni rket. Azt tudtuk — például — a mi derék, jóravaló Maricsek Józsi bátyánkról, a bényei iskola nyugalomba vonult igazgatójáról, hogy ő volt a lelke, motorja a község politikai életének, régi. nemes néptanítód hagyományokhoz híven szívén viselte falujának sóik gondját-baiát. (S tette azt betegen, ezer kíntól szaggatott testtel.) Tudtuk róla. hogy a társadalmi tevékenységben mindig példás volt. megbízható pontos. íme most meg kell tudnunk, hogy iskolai munkáját elhanyagolta. Nyugtalanít ez s bizonyítékok után kutatva átlapozzuk a jelentést. Ilyeneket találtunk benne: „Nincs osztályozásán tanuló Bényén..„Igen sok bukás- mentes osztályunk van Bényén ..„Jó a mulasztási átlag Bényén (4,4)...” „Hasznos segítséget nyújtottak a tsz-nek a bényei iskola tanulói ..„Idős, tehetetlen öreget segítenek a bényei iskola úttörői..." Sehogysem sikerül a részletekből egv elhanyagolt iskola képét összeállítani. Vagy az ő esetében tévedtek a jelentéste- vők? (Kár egy sokérdemű, nagyon derék embert ilyen útrava- lóval nyugdíjba engedni.) Vegyünk talán egy másik példát. Azt írja a jelentés az idézett részben, hogy ezek az elvtársak — köztük a monori. Adv úti iskola igazgatója — nem foglalkoztak kellően a nevelőkkel. 6—8 sorral feljebb ugyanez a jelentés 3 iskolát dícsér meg a jó nevelőtestületek egységéért, köztük az Adv-is- kólát is ... A harmadik példát a másik oldalról vesszük. A jelentés elején ilyeneket olvashatunk a Gyömrő Erzsébet-teleod iskoláról: „A tanulók l,7°/0-a nem nyert osztályzatot..." „A mulasztási átlag: 8,8 ...” A jelentés végén pedig — meglepetésre — a dicséretre javasoltak között olvassuk az igazgató nevét... Különös nézőpontból bírálja (meglehetős következetlenséggel) a jelentés készítője az embereket! Radványi Barna Daiostalálkozó Vecsésen FAZEKAS ERNŐ elvtársat nevezték ki a mendei téglagyár új gyárvezetőjévé. Munkájához sok sikert kívánunk! A CSÉVHARASZTI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN holnap sertés- és marhatenyésztéssel kapcsolatos elő adást és bemutatót tartanak tsz-elnökök, mezőgazdászok és brigádvezetők részére. ANYAKÖNYVI HÍREK Monor Születtek: Oláh János és Sztan- kovics Mária leánya: Mária, Ná- nai István és Hering Julianna fia: István, Szvoren Pál és Gór Katalin leánya: Katalin, Lesti István és Szászik Erzsébet leánya: Erzsébet, Jenei István és Haug Erzsébet leánya: Erzsébet. Karsai József és Marsai Mária fia: János. Karskó Pál és Kopezda Ilona fia: András. Házasságot kötöttek: Vedres László és Csulák Mária, Galambos József és László Sára, Ignácz József és Tóth Jolán. Gyömrő Házasságot kötöttek: Kovács Jenő és Juhász Julianna, Péter Szabó Nándor és Burján Erzsébet Irén, Papp István és Kókai Klára. Elhunytak: Hegedűs Jánosné Vizkeleti Erzsébet 77 éves, Belan- csik Józsefné Takács Piroska 42 éves, Hárfás József 78 éves. Maglód Házasságot kötött: Horváth György és Bógyis Erzsébet. Verses község július 16-án, vasárnap délután nagyszabású megyei jellegű daiostalálkozó színhelye volt. Túlzás vagy nem túlzás — elkönyvelhetjük, hogy a monori járásban Vecsésen él a legtöbb csupaszív ember. Több mint háromszáz állandó öntevékeny dalosa, zenésze, népi táncosa és színjátszója van ennek a községnek, s tegyük hozzá, mind a négy művészeti ágban megyei viszonylatban a legjobbak közé tartoznak. Nem véletlen tehát, hogy Vecsés a közelmúltban megrendezett megyei fúvószenekari bemutató után most megyei dalostalálkozót rendezett. A fennállásának 50. évfordulóját ünneplő vecsési énekkar már hónapokkal ezelőtt mindent elkövetett, hogy e napon a találkozó tizenegy énekkarának felejthetetlen emléket szerezzen. Délután két órától éjfélig igen színes látványban s nem utolsósorban vidám, magas színvonalú éneklésben volt részük az érdeklődőknek, a zene barátainak. A felvonulás, a fogadás, az ünnepi díszgyűlés, a szalagkötések, az emlékjelvények átadása, az énekkar kiállítása, a díszhangverseny, az emléktárgyak átadása és az azt követő dalosbál — maradandó nyomot hagyott mind a dalosokban, mind a hallgatókban, akik közül a közeljövőben remélhetőleg többen is gyarapítják majd a vecsési énekkar létszámát. Az eredetileg szabadtéri színpadon tervezett díszhangversenyt, a kedvezőtlen idő miatt, a művelődési otthonban tartották meg. A zsúfolásig megtelt teremben ott volt Szijjártó Lajos elvtárs, a járási tanács vb-elnöke is, Bárdos Lajos Kassuth-díjas zeneszerző, aki erre az alkalomra a vecsési énekkarnak új kórusművet írt, melyet az 6 vezényletével az összkar mutatott be. Ott volt Fasang Árpád zeneszerző, akinek „Békét a világnak’1 című művét ugyancsak az egyesített énekkar tolmácsolta Vastapsot kapott a Bállá Péter feldolgozta ízes magyar népdalcsokor is, melyet a neves népdalgyűjtő összkarral maga szólaltatott meg. Az együttesek: a csévharaszti Egyetértés Tsz női kara — Deák Károlyné —, a Bp. Műbútorasztalos Ktsz énekkara — Somogyi Lajos —, a monori művelődési ház énekkara — Gyenes József —, a gödöllői Ganz Árammérőgyár énekkara — Winkler Nándor —, a Ganz-Kapcsolök Gyára énekkara — Gerendái Endre —, a gödöllői KIOSZ énekkara — Winkler Nándor —, az Akadémiai Nyomda énekkara — Sümegh Miklós —, a Belügyminisztérium énekkara — Szabó Tibor —, a Kőbányai Textilművek énekkara —Szekeres Ferenc — és a vecsési művelődési otthon énekkara — Somogyi Lajos vezénylésével — valamennyien jól fel- készülten, lelkesen énekeltek. A hangverseny után a vecsési énekkar a vendégegyütteseket egy-egy serleggel és oklevéllel ajándékozta meg. A sok-sok dalos, a szűnni nem akaró taps és a felszalagozott gyönyörű vecsési zászló feledhetetlen emlék marad. Valentsik István
