Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-19 / 168. szám

pesr Ufern, hírlap / külön I/ KIADÁSA / A CEGLÉDI IARÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZ ÉRÉ A KOMBAJNVEZETO T7 ovács I. Palit, az Abonyi-ík Gépállomás traktorosát, mindenki ismeri a községben. Hosszú ideje dolgozik már a gépállomáson, mint vontatás, nyáron pedig a kombájnosok között végzi munkáját, még­hozzá nem is akárhogy, A gép­állomás munkaversenyében a második helyen áll, mint kom- bájnos. Ebben az esztendőben 480 hold gabonát vágott le és csépelt ki. A vontatások versenyében is ia második helyen áll, 600 normálholdas teljesítményé­vel. A határban éppen az utol­só tábla gabonát vágja. Éjfél­re befejezi ezt is. és utána az idén nem lesz több vágnivaló. A munkájának meg is van az eredménye, hiszen ebben a hónapban 4000 forintot keres. Ősszel és télen, amikor ke­vesebb a munka a gépállomá­son, és nem kell vasárnav is dolgozni, a televíziója mellett nézi a futballmeccset, mert ez a kedvenc szórakozása. — timi — Baleset gondatlanságból Könnyen végzetessé válha­tó motorbaleset történt szom­bat délben a ceglédi Széche­nyi út és Virág utca kereszte­ződésénél. Darányi Mihály ceglédi la­kos a malom felől jött EA 76—80 rendszámú motorke­rékpárjával. A Virág utca sarkán állt Sinka Katalin hatéves kislány, várva, míg átmehet a túloldalon reá váró édesanyjához. Mikor a motor- kerékpár már egészen közel ért, a kislány hirtelen átsza­ladt az úton és hiába fékezett a vezető és fordította el mo­torját olyan hirtelen, hogy ő maga is kiesett a nyeregből, nem tudta kikerülni az egye­nesen a kerék alá futó gyer­meket. A kislány a bal lábán szenvedett zúzódást, de nem súlyos a sebesülése, úgyhogy édesanyja a helyszínről haza­vitte. Szép eredmények és érdekes kísérletek Köröstetétienen A Földművelésügyi Minisz­térium az elért kiváló gazda­sági eredményekért, bemuta­tó gazdasággá nevezte ki a kő- röstetétleni cukorgyári gaz­daságot. Látogatásom rögtön bemu­tatóval kezdődik. Skultéti Jó­zsef főagronómus gyógysze­rekkel és fecskendőkkel fel­szerelve siet az istállók felé. Két hízómarha megbetegedett. Pillanatok alatt megkapják az injekciót. — Kísérleti gazdaság va­gyunk — mondotta az irodá­ban Borsós Ferenc, a gazdaság vezetője. — Minden cukorrépaterme­léssel összefüggő kísérlet nálunk folyik le: szemenkénti vetés, különböző fajtakísérletek, nagyüzemű ré­pakiemelés. külföldi növény­védő-szerek kikísérletezése, stb. . — Évi cukorrépatermésünk 300 vagon, és azt az anyavál­lalatunk, a Szolnoki Cukor­gyár telepére szállítjuk. — Úgy tudom, a gazdaság jelentős állathizlalással is fog­lalkozik? Skultéti József veszi át a szót. — Rendszeresen szállítunk hízott marhát Németország­ba. Svájcba. Csehszlovákiába, Franciaországba és a hazai húsiparnak. Állandó hizlalást állomá­nyunk 5—600 darab mar­ha. Megkérdezem Borsó« elv­társat, van-e a jó munkának valami kézzelfogható és szem­mel látható eredménye. — Kezdjük talán azoú — fe­lelte Borsós Ferenc —, hogy a minisztérium bemutató gaz­daságnak nevezte ki a gazda­ságot. Igen sokan jönnek hoz­zánk az országból és külföld­ről tapasztalatcserére, bemu­tatókra. Legutóbb is szovjet, bolgár, román küldöttségeknek tartottunk répabemutatót. A mezőgazdasági kiállításo­kon mindig előkelő helyezése­ket ér el a gazdaság. A cukor­répatermelésben számtalan el­ső díjunk van. A beszélgetés félbemarad: vendégek érkezését jelentik. A Szegedi Orvostudományi Egyetem közegészségügyi in­tézetének hat munkatársát hozta a gépkocsi. Elsőnek dr. Weber Teréz száll ki az autó­ból. Természetesen nem mu­lasztom el> a kedvező alkal­mat. — Üj külföldi növényvédő­szert rendszeresít a gazdaság — tájékoztat néhány szóban dr. Weber Teréz. — Ekatinnak hívják azt az új szert, és mi a Földművelésügyi Minisztérium megbízásából, itt a gazdaság­ban három napig megfigyel­jük a vegyszer hatását a mun­kában részt vevő dolgozók egészségére. Megfigyeléseink alapján, szakvéleményt kül­dünk a minisztériumnak, ahol azután ennek alapján dönte­nek g vegyszer rendszeresíté­sének ügyében. Tegnap este befejezték az aratást az abonyi termelőszövetkezetek Döntetlen Esztergomban a 4:4-e* végered' Esztergomi Vasas—Ceglédi Vasutas 4:4 (1:1, 1:0, 0:1, 2:2 Esztergom, 1500 néző. ve­zette: Hajdú. Ceglédi Vasutas: Lakatos — Orbán, Pusztai — Bíró — dr. Szakter, Halász. Diós. Edző: Beck Mihály. Ez a mérkőzés megmutatta, hogy mennyire nem lehet számítani előre a bajnokságon elért helyezéseket. Bár csapa­tunk jól játszott, a győzelmet mégsem tudta megszerezni az esztergomi „oroszlánbarlang­ban”. Az 1500 esztergomi né­ző, szinte emberi mivoltából kivetkőzve ordította végig a mérkőzést, s ez zavarólag ha­tott a játékvezetőre, és a ven­dégcsapatra egyaránt. A mérkőzés á következő­képpen alakult: Orbán meg­szerezte csapatunk számára a vezetést, de ezután két hatal­mas helyzetet nem értékesítet­tünk, így a helyzetet kihasz­náló esztergomiak kiegyenlí­tettek (1:1). A második ne­gyed óriási hajrája Vasas­gólt hozott (2:1), de a harma­dig negyed ismét a mienk volt. Kiegyenlítettünk! (2:2.) A me­dence — melynek egyik ré­szében állni lehetett —, az esz­tergomiak játékstílusának (ál- lócenteres) kedvezett, így a vezetést ismét ők kaparintot­ták meg. A finisben egyenlí­tettünk, sőt, 30 másodperccel a befejezés előtt még mi ve­zettünk 4:3-ra. A játékvezető ekkor, a tomboló nézők által befolyásolva, kétszer 4 méte­rest ítélt ellenünk. Az elsőt kaoufára dobták, de 10 má­sodperccel később, a másodi­kat már értékesítették! Így alakult ki mény. Góldobók: Orbán, Bíró, Di­ós, Diós, Jók: Lakos, Diós, Pusztai, Bíró. (a. try.) Ilyen korán még egyetlen esztendőben sem fejezték be az aratást Abonyban, mint az idén. Azzal a szándékkal men­tem Abonyba, hogy a ter­melőszövetkezetekről szép ara­tási riportot készítek. Öröm­mel jelenthetem, hogy erre már nem volt lehető­ségem. Személyesen és telefonon beszéltem valamennyi ter­melőszövetkezettel: íme a beszámoló: A Vörös Csepel Terme­lőszövetkezetben tegnap este fejeztük be az ara­tást — mondotta Mészáros Sán­dor főagronómus. 685 holdról vágtuk le a ga­bonát. 64 holdat kézzel, a töb­bit géppel. 250 hold cséplé- se vár ránk, mert a többit a kombájn már elcsépelte. A termelőszövetkezet dolgozói jelenleg a borsó cséplésén és a behordási munkálatokon dolgoznak. A Kossuth Tsz irodájában Szobonya Miklós főkönyvelő vette fel a telefont. — Az aratást már régen „elfelejtettük”. 47 vagon adó és szerződött búzánkat már átadtuk a Terményforgalmi Vállalatnak. Húsz vagon árpánk szin­tén a Terményforgalmi Vállalat magtárába került. Emellett kiosztottuk a tagok­nak is a részesedést. 1320 hold aratnivalónk volt, mely nagy részét géppel vágtuk le. Re­kordtermésnek számít az olaszbúza-termés, mely száz holdról 17,72 mázsás átlag­termést adott. — Halló, Kinizsi Tsz! — Igen, itt Bodnár Béla főkönyvelő beszél. Az elnök elvtárs. nincs bent, kint van a határban. Az aratást teljes egészé­ben befejeztük. Jelenleg a hordás folyik. Há­rom cséplőgéppel dolgozunk, a jövő héten szeretnénk be­fejezni a munkát. Jelenleg a kocsikról egyenesen a cséplő­gépbe niegy a kalászos. Amit nem győz a cséplőgép, azt pedig asztagba rakják a ta­gok. A József Attila T sz-ben Zsemle József párttitkárt ta­lálom. — A mai napon mi is befe­jezzük az aratást, még mint­egy 80—90 hold van, de gép van bőven. A tsz dolgozói­nak nagy része most a behor- dás munkáin fáradozik. — Mi a szovjet búzából ér­tünk el szép eredményt, 17,5 mázsás termést adott átlago­san. Kézzel csak 13? hold ro­zsot valamint tíz hold za­bot és a dűlt gabonát vágtuk. Az új Világ Tsz-ben szin­tén szép eredményekről szá­moltak be. Az aratás mun­káit a mai napig ők is befe­jezik, ezek után az aktuális mezőgazdasági munkákat vég­zik; Kecskeméti Mihály Tízéves az abonyi Ruházati Ktsz Tíz esztendővel ezelőtt, 1951. július elsején nyílt meg a Ceglédi út 2. sz. alatti ktsz- fodrászmúhely, mint az Abo­nyi Ruházati és Szolgáltató Ktsz első részlege. Ez akkori­ban újszerű és nagy jelentő­ségű dolog volt. A következő napokban, 2-án és 3-án a ci­pész-, férfi- és női szabó-, női fodrász- és fónyképészrészleg is megkezdte a munkát. A szövetkezet teljesen pénz nélkül in­dult s a tagok régi kis­ipari műhelyeikben vé­gezték a munkát. Saját gépeiket, berendezései­ket, szerszámaikat bocsátották a szövetkezet rendelkezésére s így indult meg a termelés. A tagok által befizetett fel­vételi díj és a részjegyek összege összesen 900 forint volt. Ebből az összegből ké­szítették az első cégtáblákat, festették ki az üzlethelyisége­ket, s ebből az összegből tör­tént az első nagyobb bevá­sárlás 700 forint értékben. 1951-ben 17 kisiparos, név szerint: Kiss Gyula, Kiss Sán­dor, Járdány Gyuláné fény­képészek, Gelcz Lipót, Varga Dénes férfi-, Lajos Károlyné, ördög Lajos Varga Béla női fodrászok, Mészáros Mária, Kubriczki Gyuláné női sza­bók, Ácsai József, Szabó Fe­renc, Gulyás László, Kiszely Mihály, Dobos Béla cipészek, Csizmadia Géza, Csömör Fe­renc férfiszabók alapították a szövetkezetei s az első hat- hónapi termelés már megha­ladta a kétszázezer forintot. Az első év végére a taglét­szám 24 főre emelkedett. Az évi anyagvásárlási összeg 86 ezer forint volt, most egy hónap alatt költ ennyit anyagvásárlásra a ktsz. Az első esztendő végén a raktárban 32 000 forint értékű anyag volt, ma viszont a raktári anyagkészlet értéke eléri a 150 000 forintot. Az el­múlt évtized alatt tizenhétről hatvanra emelkedett a szö­vetkezet taglétszáma. Egy évtized alatt a mun­kák érteke, melyet a la­kosság részére végeztek, meghaladja a 14 millió forintot. Nagyon nehéz volt meg­szervezni a nőiszabó-részleget. Az első naptól kezdve dolgo­zott és harcolt a szövetkeze­tért Mészáros Mária, aki ak­kor sem csüggedt, amikor másodmagával, vagy egyedül dolgozott a műhelyben. Fá­radhatatlan munkája meg­hozta az eredményt és 1954- ben sikerült a részleget fej­leszteni. Ugyancsak jó mun­kát végzett Járdány Gyuláné, Kiszely Mihály és Juhász Fe­renc is, de meg kell említeni ördög Lajos, Gulyás László, Lajos Károlyné alapító tago­kat is, akik az elmúlt évtized alatt nemcsak a műhelyben, mint szakemberek, hanem a szövetkezet irányításá­ból is kivették részüket, mint vezetőségi és egyéb bizottsági tagok. A szövetkezet az iparos- utánpótlás nevelésével is tö­rődött. Kilenc ipari tanuló szabadult fel. Olyan fiatalok, akik szakmájukat a szövetke­zet mestereitől tanulták. Üj feladataik közé tartozik részlegeik korszerűsítése, hogy a község lakosságát az egyre emelkedő életkörülményeknek megfelelő környezetben, igé­nyeik alapján tudják kiszol­gálni. Rijó s­22 560 csirkét neveltek az •üzemegységben ez évben. Eb- •böl 8500 darabot értékesítet­tek. 2300-zaI növelték a törzs- állományt, a többi pedig fo­lyamatosan kerül a piacra. Képünk Langa Lászlónál, a •sirkék gondozóiát ábrázolja „neveltjeivel” Közeledik az aratás vége. Szanyi Ferenc zetoros és ifj. Takács József aratógépkezelő közel 300 holdat arattak le a kitűnő csehszlovák kévekötő aratógéppel 30 holdas magborsó termését tisztítják az egyik tanyán. Kaczur Ferenc és Szekér Ferenc mázsálás közben (Foto, szöveg: Opauszky) — A CEGLÉDI gimnázium tanári karának több tagja a baráti országokban töltötte nyári szabadságának egy ré­szét. A napokban érkezeti ha­za Farkas László a Szovjet­unióból, Velkey Pál az NDK- ban járt, a Tóth-házaspár a német tengerparton piheni ki az év fáradalmait. A na­pokban indul Radványi Jó­zsef, az iskola igazgatója családi látogatásra Romániá­ba. — ABONYBAN a belterü­leti boltok után sor kerül a külterületi boltok korszerű­sítésére. Augusztus 20-ára a Szelei úton levő 5. számú bolt új köntösben várja a fo­gyasztókat. — JAVÁBAN CSÉPELIK a magborsót a Dózsa Népe Ter­melőszövetkezetben. — KIRÁNDUL az Alkot­mány Termelőszövetkezet tagjainak egy csoportja, A Mátrát és Miskolc környékét járják be és Lillafüred meg­tekintése után térnek haza. — HARMINC HOLDON termel paradicsomot az Alkot­mány Termelőszövetkezet. A jövő hét folyamán megkez­dődik a gazdaságban a para­dicsom szedése külföldre. — TÍZNAPOS üdülésen voltak a jászkarajenői úttö­rők a balatonszárszói sátor­táborban. — SZUNYOGH MIHÁLY Körösi úti lakos évek óta minden nyáron egy kosár friss gyümölccsel ajándékoz­za meg a szociális otthon ápoltjai tj — ERDŐS JŐZSEFNÉ ceglédi lakos rendszert csinál abból, hogy tehenét a Vörös­marty téren legelteti és a bor­jút őrizetlenül hagyja az ut­cán. A szabálysértési hatóság 50 forint pénzbüntetéssel súj­totta. — A CEGLÉDI nagysikerű előadás után augusztus 23-án, szombaton a jászkarajenői művelődési házban mutatja be a megyei Petőfi Színpad a Dankó Pista című daljáté­kot. — A JÖVÖ ÉV folyamán a hírek szerint a ceglédvezse- nyi vasútvonalon dieselmo­torokat rendszeresítenek és ezzel nemcsak korszerűsítik, hanem alaposan meg is gyor­sítják a közlekedést. Ennek megfelelően már folyik a pá­lya átépítése. . — NAGY FERENC ceglédi lakos elmulasztotta bejelenté­si kötelezettségét,, a szabály­sértési hatóság 100 forintra büntette. — A CEGLÉDI gimnázium mintegy 100 főből álló diák- csoportja három pedagógus kíséretében elutazott Vácra. A fiatalok két héten keresztül a Dunai Cementmű építésénél dolgoznak. — TÖRTELEN a hírek sze­rint a Nagykőrösi utat javít­ják és annak portalanítása után megindul a rendes autó- buszjárat. — AZ ABONYI 11. számú önkiszolgáló boltban 4 hek­toliteres hűtőszekrényt állí­tottak be. Ilyenformán a bolt biztosítani tudja a nyári hó­napokban is a lakosság cse- megeáru-ellátását. V. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM. 1961. JÚLIUS 19. SZERDA A Kossuth Tsz életéből Fényképezőgéppel a IV. üzemegységben JŰZSI W

Next

/
Oldalképek
Tartalom