Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-18 / 167. szám

s CEGLÉD VÁROSRÉSZÉRE V. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM. 1961. JÚLIUS 18. KEDD Rekord a Ceglédberceli Fmss felvásárló telepén Ha valaki Ceglédbercelen a Vasút utcában jár, feltétlenül szemébe ötlik a nagy forga­lom. Itt van ugyanis az fmsz felvásárló telepe és szinte megállás nélkül érkeznek a gyümölcsökkel és egyéb szer­ződésben vállalt termeitekkel megrakott lovaskocsik. így történhetett meg, hogy igen nehéz volt megtalálni és még nehezebb rövid beszélgetésre invitálni Pünkösdi Pált, a te­lep vezetőjét. — Hiába, most van a csúcsforgalom — mondta — és bizony rengeteg a mun­kám.. A hatalmas udvarban min­denütt ládahegyek emelked­nek, üresen, vagy megrakot- tan, elszállításra készen. Ez is azt bizonyítja, hogy a berceliek nagy lelkese­déssel jártak elől a szerző­déskötésben. — Valóban így van — mondta Pünkösdi Pál. — Már négy éve vezetem ezt a tele­pet, de még ilyen -nagyszámú szerződő és nagy mennyiségű áru egyik évben sem volt. Ez az év ebből a szempontból tehát rekordot hozott. A telepvezető elmondotta, hogy eddig csak a baromfi- és tojásszerződések leszállí­tásával foglalkoztak. A berceli tsz-tagok 15 mázsa baromfira és a tavalyi kétezer tojással szemben négyezerre kötöttek szer­ződést. Az átvétel jó ütemben ha­ladt. Meg kell említenünk, hogy ezekből a cikkekből — első­sorban tojásból — jelentős mennyiséget a helyi szükség­letek fedezésére szánnak. így a jól működő cukrászda tel­jes tojásigényót ebből a mennyiségből fedezik. Egyé­nileg Szilágyi József traktoros és Hochrein Mihály tsz-tag érdemel dicséretet, ők a leg­nagyobb értékű vállalást is teljesítettéit. Az elmúlt hetekben aztán megindult a zöldség és gyü­mölcs felvásárlása is. Rekord itt is született, méghozzá nem is akármilyen. A számadatok azt mutatják, hogy egyes gyümölcsfélék szer­ződésben lekötött mennyi­sége a háromszorosára is emelkedett. így például barackból az el­múlt évi 6 mázsát az idén 18 mázsa követte. A tavalyi 10 5 mázsa meggy ez évben 18 $ mázsára emelkedett. Almából i 5 mázsa átvételére számi ta- nak, ez is jóval a múlt évi í átlag felett van. ^ Ezek mind szép eredmé- £ nyék, Vajon minek közsönhe- í tők? Erről hiába faggatom; Pünkösdi Pált, csak szeré-; nyem elmosolyodik. S — A berceli emberek szór-; gos munkájának... Valóban elsősorban ennek. De még va-'f lami hozzájárult a jó ered-; meny eléréséhez. A jó szer-'} vezés. Bizony sok fáradságot igé-; nyelt az a széleskörű felvilá- : gosító munka, amelyet ő vég- ) zett a parasztok körében. í Ezért Pünkösdi Pált illeti a\ dicséret. A továbbiakban elmondotta, 1 hogy ! a Petőfi és a Rákóczi tsz j * 80 mázsa tök leszállítását ! vállalta a MÉK-nek. — Ezenkívül igen büszkékí vagyunk arra — folytatta —, j hogy felvehettük a kapcsola- j tot a Duna Konzervgyárral \ és máris mindkét tsz 10—10 j hold uborkára kötötte meg aj szerződést, A vállalattól már' többször jártak itt és nagyon elégedettek termékeinkkel. Dicséret illeti a konzerv­gyár lelkes, bürokrácia­mentes intézkedéseit, amellyel megkönnyítik és meggyorsítják a termé­kek elszállítását és más egyéb velejáró problémák lebonyolítását. Reméljük, ezt a kapcsolatot sikerül majd előnyösen ki­használnunk termelőink ja­vára és a jövőben még szo­rosabbá fűzzük. — Vannak panaszok is — folytatta Pünkösdi PáL — Több termelőtől hallottam már, hogy a ceglédi MÉK, sajnos, túl szigorú minősítést követel. A napokban is több mázsa kitűnő minőségű vaj­almát csomagoltak be ré­szükre és az történt, hogy még ma is itt tároljuk, mert nem találták megfe­lelőnek. Ez, sajnos, a termelőiket érinti kellemetlenül. És még egy. A MÉK minden leszállí­tás előtt megköveteli a 48 Szándékosan tesszük ki a kirakatba az Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat üvegbolt- ját. Az állandóan tiszta, ren­dezett bolt, gondosan kialakí­tott kiarakataival valóságos látványosság a Szabadság té­ren. A kirakatban vari a helye a Sáska utcai köz kútnak, amelyből változatlanul csö­pög a víz. Megérdemli a kirakat nyil­vánosságát a városi tanács ön­tözőkocsija is. Örömmel ta­pasztaltuk, hogy a rekkenő melegben nemcsak a főútvo­nalakat öntözi, hanem itt-ott sor kerül a mellékutcákra is. Büszkén tesszük a kirakat­ba a Kossuth Gimnázium öt­ven leánytanulóját, akik két hét óta Nagykőrösön részt vesznek a mezőgazdasági munkában. Kirakatba kívánkozik a Cifrakerti Állami Gazdaság jelentése. Nyolcvan darab je­gyet vásárolt a gazdaság a Petőfi Színpad Daniké Pista előadására s a jegyeket ki­osztották az aratási munká­ban kimagasló eredményekéi elért dolgozók között. A kirakat fő helyén állít­órás előj elöntést. Ez nagy hiba. Hiszen ilyenkor, a me­zőgazdasági munka dandárjá­ban nem lehet időhöz kötni semmilyen programot. Az aratás idején nem lehet meg­követelni a termelőktől, hogy szándékaikat 48 órával előbb jelezzék. Reméljük, hogy ha­marosan javítanak ezen a kí­nos helyzeten. Kohlmayer Ádám Lapunk egyik olvasója el­mondta, hogy kedden délelőtt megnézte a kossuth Múzeum Vértes Marcell kiállítását. Már az anyag derekán tar­tott, amikor a teremőr oda­lépett hozzá és arra kárte, hogy a vállán függő aktatás­kát adja le, mert a múzeum kiállítási termeibe semmit nem szabad bevinni, ami a látogatót a nyugodt szemlé­es férfifodrász üzletet, amely­ben nap mint nap heves csa­ládi jelenetek zavarják a ven­dégek és a szomszédok nyu­galmát. BARÁTI VACSORA Szombat délután a Vasutas SE labdarúgó-pályáján egy ba­rátságos labdarúgó-mérkőzés került lebonyolításra. A ceg­lédi MÁV-állomás csapata — Bencsik Mihály elvtárssal, a járási tanács VB-elnökével megerősítve — a Bp. FMTE csapatát fogadta. Az FMTE csapatában a Szakszervezetek Megyei Tanácsának és a vas­utasszakszervezet területi bi­zottságának dolgozói játszot­tak. Az eredmény 6:1 a ceg­lédi csapat javára. Csapatunk góljait Bencsik (4), Marton és Horgos lőtte. A mérkőzés után mindkét csapat játékosai és a vezető­ség jól sikerült pacalvacsorán vett részt a labdarúgó-pálya melletti Gödör Vendéglőben. Andrási SZÓVÁ TESSZÜK, ... hogy vajon miért talál­ható a rendőrséggel szemben a Kossuth téren az a kőpár­kánnyal körülvett halat tar­tó szobor — amelynek az len­ne a feladata, hogy, mint a szökőkút csövének tartója, városunkat szépítse — akkor, amikor sem a medencében nincs víz, sem pedig a hal nem lövell ki magiából vizet... ... hogy vasárnaponként miért nem locsolják fel a Vasutas SE Sporttelepe felé vezető utakat. Nem hisszük, hogy a 10 cm-es por egészsé­ges lenne... lődésben zavarhatná. Olva­sónk készséggel leakasztotta a táskát a válláról és a táska ellenében ruhatári jegyet kért és azt kérte, hogy mutassák meg azt a helyet, amelyben értéke­ket tartalmazó táskáját elhelyezik. Szó szót követett, mire a múzeum irodájából kiugrott egy kék köpenyes elvtárs, aki bizony elég minősíthetetlen hangon utasította rendre a látogatót, aki többek között azt ajánlotta, hogy jól látható helyen füg­gesszék ki a figyelmezte­tést az értékek leadásá­ra vonatkozólag, szerez­zenek be mielőbb egy szekrényt az elhelyezés­re és különös tekintet­tel a kék köpenyes minő­síthetetlen hangjára, rend­szeresítsenek mielőbb pa­naszkönyvet. Erre még nagyobb vihar tört ki. A kék köpenyes megfenyegette a látogatót, hogy kitiltja a múzeumból. Helytelen. Különösen hely­telen, éppen most, amikor egyre erőteljesebben tartja magát az a hír, hogy a mú­zeum méltán népszerű igaz­gatója őszinte sajnálatára, itthagyja városunkat, amit évek során a benne lakó em­berekkel együtt nagyon meg­szeretett. A kék köpenyes elv­társ viselkedésével nemcsak az intézményt, hanem an­nak megbecsült igazgató­ját is kompromittálta. Azt az igazgatót, aki éveket töltött városunkban. És ép­pen a búcsú nehéz perceiben. A válás megrendítő pillana­taiban. Amikor távozik az igazgató. KIRAKAT juk ki azt a Bercsényi úti női Rend a lelke mindennek — de nem így! írTrvti JEGYZETFÜZETEMBŐL Az udvarias kalauz Sokszor olvashattunk már a Ceglédi Hírlapban a helyi autóbusz-járatokról, de saj­nos a legtöbbször rosszat, ősi emberi szokás, hogy a rosszat előbb észrevesszük, mint a jót. Ezúttal örvende­tes megfigyelésemről számo­lok be, mégpedig ne lepőd­jenek meg, a helyi busszal kapcsolatban. Csütörtökön délelőtt én is utasa voltam úgy tizenegy óra tájban az állomás felé közlekedő kocsinak. A Kos­suth Múzeumnál kevesen szálltak fel és azonnal in­dultunk tovább. Egyszerre azonban élesen csikorgóit a fék, éppen az SZTK kijá­ratánál. Idős néni kísérő­jével integetett a vezetőnek. Az, bár nem kellett volna ezt figyelembe vennie, hi­— A SZAKSZERVEZETEK Pest megyei Tanácsa rende­zésében 1961. július 18-án de. tíz órakor munkásvédelmi ki­állítás nyílik a MEDOSZ kul- túrotthonban. A kiállítás tíz napig lesz nyitva, reggel tíz órától este 20 óráig. A kiál­lításra szeretettel vár min­denkit a rendezőség és kéri az üzemeket, hogy csoportos látogatást szervezzenek a ta­nulságos kiállítás megtekinté­sére, — A JÁRÁS termelőszövet­kezeteiben jelentős mértékű fásítás folyik. Élen jár az albertirsai Dimitrov Tsz, amelyben ez év tavaszán 50 hold erdőt telepítettek. A bu­dapesti Állami Erdőgazdaság ceglédi erdészete szaktanáccsal látja el a telepítőket, ellen­őrzi a munkát és a terület ápolását. A csemetéket díj­mentesen szállítja, az ültetés, ápolás költségeit teljes egé­szében az erdészet viseli. — A CEGLÉDI Baromfikel­tető Állomás a gyakorlattól és a tervektől eltérően augusz­tus 13 után is folytatja a kel­tetést. Minden valószínűség szerint egész őszön át, sőt, a szükségletnek megfelelően még a tél folyamán is, — JÚLIUS 27-ÉN délután ismét elkezdődnek a járási könyvtár filmvetítéssel egy­bekötött mesedélutánjai. Á beszélő: Horváth Tiborné. Hirtelen halál a vonaton Csöbönyei Károly, a. Mo- nimpex portása a múlt héten pénteken egynapos szabadsá­got kért a vállalattól, hogy a határban levő háztáji szőle­jét bepermetezze. A reggel öt órakor induló csemői vonatra szállt fel csa­ládja kíséretében s miután hirtelen rosszul érezte magát, ledőlt az egyik padra. Leánya elsietett egy pohár vízért, de mire visszaért, édesapja meg­halt. szén nincs megálló, mégis azonnal lefékezett. A két utas hálás mosollyal nyug­tázta a kedves figyelmet. Aztán kiértünk az állo­másra. Egy középkorú nő indulatosan bajlódott a leszál­lásnál két hatalmas bőrönd­jével. A pótkocsi fiatal ka­lauza azonnal segítségére sietett. Sőt, megragadta a két „kövér jószágot’’ és egészen a vágányokig vitte. Ott még azt is megtette, hogy né­hány percig, amíg a nő jegyet váltott, vigyázott a csoma­gokra. Sokan figyelték ezt a kedves, udvarias jelenetet, és mindenkinek tetszett. Is­meretlenül is gratulálunk a fiatal autóbusz-kalauznak és a figyelmes vezetőnek. Kohlmayer — BOGDAN BENŐ ceglédi lakos Ceglédbercelen élete kockáztatásával felugrott a már 20 kilométeres sebes­séggel haladó vonatra. Fel­jelentésre a szabálysértési hatóság 50 forint pénzbün­tetéssel sújtotta. — A CEGLÉDI kötélgyártó kisiparosok nyersanyagszük­ségletüket hatósági kiutalá­son keresztül szerzik be. Az egykori termelőktől való köz­vetlen beszerzés idejét múlta, mert a termelők által kidol­gozott kender minőségben nem versenyképes a gyári kender­rel szemben. — A CIFRAKERTI Állami Gazdaságban naponta 70—80 holdon az aratás után mély­szántást végez három traktor a gondosan letrágyázott terü­leten; — A KOSSUTH téri har- minclakásas társasház átadá­si határideje október 31. A Bács megyei Építőipari Vál­lalat dolgozói az átadást egy hónappal előbbre, szeptember 30-ra tervezik. — A FÜSZÉRT szállítja a városban és a járásban az üdítő italok készítéséhez szük­séges alapanyagot. A város szikvízüzemei körülbelül 50 mázsa különböző szörpöt dol­goznak fel havonta, további 20 mázsát pedig az élelmiszer- üzletek értékesítenek. — A VEGYESRUHÄZATI KTSZ konfekció részlege nemcsak ceglédi boltját látja el öltönyökkel, sportzakókkal, hanem jelentős mennyiséget szállít a földművesszövetkeze­teknek is. Újabban mintegy 1500 sportzakót vett át a ktsz- től a budapesti Corvin Áruház. — A CIFRAKERTI Állami Gazdaság az aratásban dol­gozók részére sört szállít a helyszínre. A mintegy négy hektolitert kitevő állandó készletet a gazdaság kony­hájának hűtőkamrájában tá­rolják. — SZABÓ LAJOST, a ME- DOSZ Művelődési Ház dolgo­zóját szombat este a kultúr- ház alkalmazottai és vendégei meleg szavakkal búcsúztatták nyugdíjaztatása alkalmából. — A BALATONSZÁRSZÓI úttörő sátortáborból üzenik a ceglédi úttörők, a múlt heti viharok során senkinek nem történt baja. Az idő na­gyon kellemes, a fiatalok jól szórakoznak. Anyakönyvi hírek Születtek; Halász András Béla. Szabó Gyöngyi, Demeter Edit, Ujszászi Ilona Agnes, Molnár Pi­roska, Szemerédi József, Nagy Csaba, Varga Klára Éva, Vágó Anna Terézia, Csizmád! István, nóta Gyula, Kiss Edit, Majer Tibor, Megyeri György. Gál Sán­dor, Vajda Gabriella, Bajzáth Valéria Anna. Détárl Csilla, Szabó Magdolna, Tót József. Házasságot kötöttek: Venczel Béla és Kalló (pukl) Katalin, Te- recskey János és Markovlcs Ilo­na Anna, Nagy Tibor és Zsu- zsandor Éva, Gál Sándor és Sán­ta-Kovács Jolán, Bulyovszki Sán­dor és Juhász Sarolta, Lukácsi Mihály és Szüle Mária. Elhaltak: Somogyi József 99 íves, Kerepesi István 62 éves. Ju­hász Sándomé szül. Kruplncza Anna 60 éves. Gőz Jánosné szül. Varga Judit 49 éves. dr. Cseh Fe­renc S3 éves (holttányilvánítási; Dávid Ferenc 29 éves (holttányil- zánítás,; Farkas János 29 évest holttányilvánítási, Hajdú István W éves, Jónás Benjámin 66 éves, Szabó Ferenc 60 éves, Csömyei Károly 65 éves. — És? — Mire visszajöttem, elfo­gyott a kenyér. Szerda. Az óvodában mesét mond az óvó néni. Éppen ott tart, hogy a királyfi táltos paripája vág­tat kedvese megszabadításá­ra. Erre a szőke buksik közül egy vékony hang kunkorodik felé. — Óvó néni, kéjem! Miéjt nem szputnyittal ment a ki- jájfi? Az gyojsaibb. Nem, óvó néni? Csütörtök. Két férfi sétál a Fő úton. Régi ismerősök, csak az egyik néhány évvel ezelőtt Pestre költözött és most Bercelen vendégeskedik. Éppen a lebon­tott kultúrház előtt haladnak el. — Nagy öröm lesz! — szó­lalt meg a berceli. — Ha majd unokámmal elmegyünk az új, városi igényű művelődési házba mozit nézni. — No, csak! — szólt megle­petten a pesti. — Nem is mondtad, hogy férjhez ment a lányod és már nagypapa vagy. — Á! A lányom még csak tízéves. Nem vagyok nagypa­pa. De mire elkészül a kul- túrház, biztosan az leszek. Péntek. Ceglédbercelen húsboltban árusítják a szódavizet. — Kérek egy kiló friss ddsznóhúst! — így lép be a vevő a boltba. — Nincs! — emeli fel tekin­tetét a mester a Ceglédi Hír­lap aznapi számáról. — Fagyasztott? — Az .sincs! Még a jegünk is megolvadt ebben a melegben. — Akkor adjon kolbászt. — Nincs! A vevő elsápad. A nagy hő­ségben a rosszuUét környéke­zi. A hentes kap egy szódás­üveget és a félájult vevő szá­jába, nyakába spriccel. — Tetszik látni, gondosko­dunk mi a vevők szükségle­teiről. Kérek egy forint tízet! Szombat. A tsz-ben két nevezetesség. Az egyik a maradiságáról ne­vezetes öreg Pali bácsi, a má­sik a tréfás kedvű traktoros, Ferenc. Az aratáskor éppen úgy esett, hogy két egymás mellett levő táblán arattak. Ferkó géppel, Pali bácsi a bri­gáddal kaszával. Egyszerre leállt a masina. Pali bácsi gúnyosan megkér­dezte. — Bedöglött? Műszaki hiba? — Nem! Csak kifogyott az üzemanyag. Néhány perc múlva megin­dult a gép és nem telt bele egy fél óra, Pali bácsi enged­te le a kaszát és felemelte á csattos üveget. A traktor ép­pen ott ment el mellette. Fe­renc nem állta meg szó nél­kül. — Mi az, papa? Műszaki hi­ba? — Nem a! — törülte meg kezefejével a szája szélét az öreg. — Csak kifogyott az üzemanyag. Vasárnap. Apróság az év végi vizsgák idejéből. Történelem összefog­lalón a tanár Rákóczi szabad­ságharcáról faggatja a diákot. — Ki volt a tiszaiháti fel- _ kelés szervezője? A gyerek meg se mukkan. Telnek a percek. A szomszéd­ja súgna. Amaz nem érti meg Esze Tamás nevét. A szomszéd mutatóujjával bökdös a hom­lokára az észről a felelő eszé­be juttassa Esze Tamás ne­vét. A felelő arcán kiderül a nap és boldogan vágja ki: j — Thököly! I Hétről hétre Ceglédbercelen Hétfő. — Délelőtt a ruházati bolt­ban voltam! — meséli egy csinos, fiatal nő. — Hogy mi­lyen ügyetlenek ezek a fiatal eladók. Képzeld csak. Kérek egy 37-es cipőt Odajön az a fiatal, barna fiú. Egy fél órán keresztül hordja a dobozokat Igazgatja, tapogatja a lába­mon a cipőket — Ez sem jó! — mondja új­ra és újra. — Erre elém áll az idős Ma­riska néni és fél perc alatt megtalálja a megfelelő cipőt. Hát érted te ezt? Kedd. Két barát találkozik. — Figyelj ide! — mondja az egyik. — Feleségem minden este panaszkodik, hogy ebben a nagy hőségben is három- négy órát vár naponta kenyér­re. No, majd én kifogok raj­tuk! — gondoltam. Másnap sátorlapot vertem le a bolt előtt. Élelemmel, olvasnivaló­val elláttam magam. Tizenegy óra, semmi. Két óra, semmi! Három óra, még mindig sem­mi. Három óra harminc, szin­tén semmi. Iszonyúan gyötört a szomjúság. Nem baj! Átfu­tok a közeli italboltba! — gondoltam és kimásztam a sátor alói

Next

/
Oldalképek
Tartalom