Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-18 / 167. szám
4 1961. JÚLIUS 18, KEDD ^VvN\NÄX\VvNXVVNXVVXNN\SXVSNNXVVX\\\VXVVy I í I KEITÓ'r EGY CSAPÁSRA I V ■< P £ ^ Fogynak a méterek: a £ ^ Váci utcában és a Corvin '■ Áruházban, Cegléden és | ^ Nagykátán. A női karton-, f $ s a férfiruhának való sző- jí í cet lassan letekeredik a ^ í végekről és átvándorol a 'j | vásárlókhoz. De megma- J | radnak a hosszabb, rövi- í debb utolsó centiméterek. $ J Ezeket már nem használ- $ $ ja senki % $ Százhatvanmillió forint $ J értékű maradék és hibás $ $ anyag fekszik a textilnagy- % % kereskedelem raktáraiban! $ $ Valamiképpen életre kel- £ í lene hozni az így haszon- £ $ talon milliókat. De ho- ^ gyan? % $ A Pest megyei Vegyi- és % % Kézműipari Vállalat a % £ maga lehetőségeit figye- ^ ^ lembe véve így válaszolt: ^ | „készíthetnénk babaruhát. ^ ^ ra.gry hasonlóan kevés ^ ^ anyagot igénylő mhane- í ^ műt, például shortot az 4 4 elfekvő textíliákból.” Kül- 4 s kereskedelmi szervünk, az f 4 ARTEX be is ,jelentette, $ í hogy vállalná több tíz- ^ í ezer babaruha kivitelét. i í Kettőt egy csapásra! | f Nemcsak forgalomba ke- $ $ rül a porosodó textilanyag, $ $ de az elfekvő áruból egye- $ fj nesen valutát érő export- $ | cikk lesz! ^\\\\\\\\\\\\\\\\\>\\Vv\\\\\\\\\\\\\\\\\^ Elisabeth Taylor filmezni akar a Szovjetunióban //* 44 „Munkássága nagy népgazdasági hasznot jelent — mégis kevés támogatást kap Szűcs József, a szentendrei szőlőnemesítő támogatást megad.” Elisabeth Taylor, a világhírű amerikai filmcsillag, a moszkvai filmfesztiválról megérkezett Párizsba. Újságíróknak adott nyilatkozatában a legnagyobb elismerés hangján szólt a szovjet vendégszeretetről. Kijelentette: „az oroszok végtelenül szívélyesek voltak. Szeretnék filmezni a Szovjetunióban. Például eljátszanám Anna Karenina szerepét. Nagyszerű módja lenne ez hazám és a Szovjetunió közötti kulturális kapcsolatok megjavításának.” Szentendrén, a festői Kőhegy tövében, csaknem negyven éve kísérletezik már, fáradságot nem kímélve, új szőlőfajták előállításával egy tudós szőlészember: Szűcs József. Kora fiatalságát cselédként töltötte a környező majorságokban, s a komenció- ból megtakarított kis pénzből részletre vásárolt ötszáz négyszögölnyi tüskés parlagot. Ezen kezdett a szőlőnemesítő munkához, ott a Kőhegy alján, ahol ma is dolgozik. Szaktudását, amit nagyon sok kutató megirigyelhetne, menetközben. mint autodidakta szerezte. Szülei is szegény emberek voltak, iskoláztatni nem tudták, mindössze három elemit végzett. Lényegében ezen a kis darabka földön ismerkedett meg a szőlővel, és bizony eleinte nehezen ment a kísérletezés. A kezdeti sikertelenség egy pillanatra sem ingatta meg, hetekig ült kint a szőlőben, leste, kutatta a szőlővessző új hajtásait. Gyakorlati kutatásait végül is siker koronázta. Különféle csemegefaj téka t keresztezett, s a hibrideket még tovább fejlesztve, sikerült előállítania új fajtákat. Évekig tanulmányozta ezek geneológdáját, agrobáológiáiát. Aztán egy szép napon megszületett az első jelentősebb fajta, az Izbégi Piroska. A meglevő csemegefajtáknál 25—30 százalékkal termékenyebb ez. nagyobb fürtsaá- mú, ízletesebb gyümölcsű és sokáig elálló szőlő. Egyetlen hibája, hogy a vesszőjében kevés a rostanyag. Ezzel szemben a Mócsai Mariska elnevezésű fajta már százszázalékos, amit a szakemberek elismerésén kívül az Országos Növényfajtakísérleti Tanács oklevele is igazol. Kossuth Lajos tinnyei lakóhaza így vált évről évre gyümölcsözőbbé Szűcs József áldozatos munkája. Lassan aztán, mint mondja, kibújt a nyomorból, s újabb földterületeiket vásárolt a kísérleti parcella mellé. Ezeket is beültette a saját maga előállította új fajtákkal. Nem a pénzszerzés vágya hajtotta, hanem az önzetlen törekvés, tenni valamit a magyar szőlészetért. Szenvedélyévé vált ez a munka, föláldozta minden szabad idejét, a hétköznapokat is, s télen, amikor odakint nem lehetett dolgozni, állandóan tanult, jegyzeteket készített. A fajtákat, amelyeket előállított, közben az államnak is felajánlotta. Vállalta, hogy a szentendrei környék szőlőinek felfrissítéséhez .a saját fajtáiból megfelelő oltóanyagot biztosit. Egyetemi tanárokat, kutatókat hívott meg kísérleti telepére. Elragadtatva nyilatkoztak ezek a szakemberek a látottakról, s a Szőlészeti Kutató Intézet nevében többen is messzemenő támogatást Ígértek, A szavak elrepültek, de a támogatást még mindig nem kapta meg Szűcs József. Nevét ma is az ismeretlenség homálya burkolja, s jóformán még városában is alig ismerik. Nem tudni, ml okból, azok is hallgatnak róla, akiknek egyébként kötelességük lenne munkájára felfigyelni. Jellemző, hagy a városi tanácsnak is hiába javasofta, fölfrissíti a szentendrei szőlőket, nem reagáltak rá: Vajon nem tartanák Hereiemre méltónak a szentendrei szőlőnemesítő eddigi eredményeit? Az oklevelek megcáfolják ezt. A kitüntetett okmány ma is ott lapul az üveg alatt: „Szűcs József Szentendre város legjobb szőlősgazdája”. 1947-ben az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete magyar bi- bizottságába is beválasztották, jelenleg is tagja a bizottságnak. „Sokrétűen foglalkozik az új szőlőfajták előállításával — igazolja a Föid- művelődésügyi Minisztérium egy másik okirata — munkája során már több szőlőfajtát előállított, egy kataszteri holdnyi földjén. Szakmunkássága szőlészeti téren nagy népgazdasági hasznot jelent.” Egy másik, ugyancsak hivatalos papíron ez áll: „A Szőlészeti Kutató Intézet a XV—12—Sz—6/1/1953. számú rendelet értelmében Szűcs József szőlőnemesítő munkáját figyelemmel kíséri és hozzá minden Igen, papíron megkapja a támogatást, s Ígéretekben sincs hiány, de a gyakorlatban még mindig nem tették meg a legszükségesebb lépéseket sem, hogy a szentendrei szőlőnemesítő új fajtáit, amely országos érdek lenne, népszerűsítsék, elterjesszék. Pedig felsorolni is sok, hány új fajtát kísérletezett már ki. Nevéhez fűződik az Izbégi muskotály, az Imre-szőlő, a Szentendre szépe, a Gyöngyöske, a Hajnalka stb. Legújabban a magtalan szőlő előállításával foglalkozik, s amint a kísérletek is igazolják, nem sikertelenül, hiszen több mint tízfajta magtalan szőlőt állított már elő kísérleti parcelláján. Szűcs József szőlőnemesítő most már 67 éves, megtört, beteg ember. Időközben ő is belépett a helybeli Mathiás János Termelőszövetkezetbe, hét hold szőlőjével. Mi tagadás, kísérleteit elég mostoha körülmények között végzi a háztájiként meghagyott kísérleti földjén. A feleségével él, s kettőjüknek kellene megművelni a szövetkezetbe bevitt hét holdnyi szőlőt. Ez azonban olyan munkát igényel, amit egészségi állapotánál fogva sem tud elvégezni Szűcs József. Másrészt gátolja ez a körülmény a rendkívül fontos kísérleti munkáiban is. Jó lenne, ha a termelőszövetkezet vezetősége i megvizsgálná, hogyan tudna j változtatni ezen az áldatlan j helyzeten, s valamilyen mó- j dón segítséget adna a szőlő- i nemesítőnek. ! Nemrégiben az egyik ki- i váló szőlőfajtájáért ötezer fo- i rintot kapott az államtól Szűcs József, s meghálál- ■ vén az anyagi elismerést, fel- ! ajánlotta, hogy a második ötéves terv során öt különböző érésű csemegeszőlőfajtánkat száz százalékossá felújítja. Egyetlen óhaja van még a szentendrei szőlőneme- sítőnek, kéri a minisztériumot, a kutató intézeteket és a megyei tanács illetékes osztályát, hogy egy szakemberekből álló bizottság menjen ki a helyszínre és vizsgálja felül munkásságát. Ha érdemesnek tartják, tegyék meg a szükséges inzétkedéseket, hogy a Szűcs-féle szőlőfajtákat mielőbb elterjeszthessék. Súlyán Pál VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK (frqlrdl ffirlap "? Iskolások öröme Bár véget ért már a tanév és a diákok javában vakációznak, az iskolákban azonban ilyenkor is folyik a munka. A tanítványok és a tanárok helyét szobafestők, kőművesek és ácsok vették át: csinosítják, tatarozzák a tudomány hajlékait. A ceglédi városi és járási iskolák tatarozását évek óta a járási építőipari szövetkezet végzi. Az idén harminöt-negyven iskola felújítására kerül sor, mintegy 900 ezer forint értékben. Újításból harmincmillió forint Horváth István, a Ceglédi Baromfikeltető Állomás igazgatója újabb jelentős újításon dolgozik. Az általa kidolgozott baromfikeltetési rendszerrel a keltetőgépekben a tojáselhelyezés harminc százalékkal emelkedik. Ez azt jelenti, hogy az országban a meglevő 750 darab tízezer tojásos keltetőgépben évenként mintegy ötvenmillió tojást lehet elhelyezni. Az újítás bevezetése lehetővé teszi a kikelési arány öt százalékos növelését, ami körülbelül nyolcmillió forint tiszta hasznot jelent. Más költségek csökkentésével együtt az újítás mintegy harmincmillió forint megtakarításhoz vezethet. Szolnokon vendégszerepeltek A ceglédi Vasutas Énekkar számos sikeres koncertet adott az elmúlt években a városban. Ezenkívül úgyszólván minden jelentős dalostalálkozón felléptek már és elismerést szereztek. Az idén április 4-én a zenei hetek keretében rendezett hangversenyen mutatkoztak be először, majd a májusi nagyszabású Erkél-hangversemyen arattak megérdemelt sikert. Részt vettek a váci dalostalálkozón is, vasárnap pedig Szolnokon vendégszerepeitek. A szolnokiak kétnapos kirándulásra hívták meg a ceglédi dalosokat, akik vasárnap délelőtt a Ságvári Művelődési Házban léptek fel. MONOROVIDfegg Vecsés művésze Bányász Béla nevét mindenki ismeri Vecsésen. Azaz, hogy nemcsak ott hanem külföldön is. Ennek egy a titka: Bányász Béla elismert, tehetséges fiatal festő. Hét éve részt vesz a megyei képzőművészeti kiállításokon. A faluban is gyakran rendez kiállítást újabb műveiből. Nagy megtiszteltetés is érte: a fővárosi tanács mesés szép porcelánvázákat küldött ajándékba a baráti államokba, Budapest látképeit ezeken Bányász Béla örökítette meg. A fiatal festő most a Művészi Kézműves Vállalatnál dolgozik, mint porcelántervező festő. Az elkövetkező időben az Erzsébet-híd építésének mozzanatait szeretné megfesteni. Különös vendéglátás Kukta József szentmárton- kátai lakos Lakatos Lászlónál töltötte Monoron a hétvégét. Estefelé a vendég és a vendéglátó családostul az egyik vendéglőben szórakozott. Hazafelé a két barát ösz- szeszólalkozott és a féllábú Lakatos vendégét földhöz vágta, majd összerugdalta. A mentők a pórul járt vendéget súlyos agyrázkódással kórházba szállították. Gyújtogatott a vonat A minap tűz ütött ki Nagykőrös határában egy negyvenholdas gabonatáblán. A keresztekbe rakott gabonából tizenöt hold a tűz martaléka lett. A vizsgálat megállapította, hogy az arra haladó vasúti szerelmény mozdonyának szikrája gyújtotta lángra a kereszteket. A tsz nem tartotta be a tűzrendészen előírásokat, nem végezte el időben a védő tarlóhántást, ami szintén nagymértékben hozzájárult a keletkezett tűzesethez. Szeretik a könyvet A nagykőrösi földművesszövetkezet szakszervezeti könyvtárát igen sokan látogatják, rendszeresen cserélik a jobbnál jobb olvasnivalókat, amiben nagy érdeme van a könyvtárosnak. Az egyetlen baj, hogy a fiatalok húzódoznak még az olvasástól, pedig ők is megtalálnák a számukra érdekfeszítő műveket. A könyvtáros szerint elsősorban a mai témájú könyveket keresik és szívesen olvassák az útleírásokat is. A földművesszövetkezet különben nagy gondot fordít a könyvekre, amit a többi között az is bizonyít, hogy a legutóbbi könyvnapon elsők lettek a járás földművesszövetkezetei között a könyveladási versenyben. látható ezen a képen. Senki sem hinné a jól karbantartott épületről, hogy már a múlt század negyvenes évedben is itt állott, persze akkor még nem a Kossuth Lajosról nevezett utca ötödik házhelyén. De az előtte levő egyszerű Obeliszk feliratáról mindenki leolvashatja: E házban lakott KOSSUTH LAJOS MDCCCXLIII—MDCCCXLVI Emelték tdnnved tisztelői 1883. Itt lakott tehát és írta cikkeit Kossuth, miután kiszabadult a börtöniből. Orvosai tanácsolták. a rabságban megviselt egészsége helyreállítására vonul ion vissza Tinnyére. a birtokára és az ott levő házába. Ma, Kiss István, a Nehézipari Minisztérium karbantartó asztalosa lakik benne a családjával. Még a harmincas években vette meg a házat, amelyet különben eredeti állapotában tart fenn. Négv szoba. konyha van az épületben, mellette a cselédházban most Kissék nyári konyhája áll. A kertben vagy három évtizede összedűlt az a kis nyári-lak. ahol Kossuth Lajos napközben írt és olvasgatott. Romjai helyét begyepesedett jókora domb takar ja. De az udvari részen. megviselten, még most is épségben látható a régi bejárati aitó és rajta a kilincs. A kilincs, amit Kossuth Lajos keze érintett.... (Gábor Viktor felv.) A TOALMASI TANÁCS már ai őszi munkákra irányítja figyelmét A nyár derekán falun nincs fontosabb dolog az aratásnál és a betakarításnál. Természetes, hogy a tanácsok munkájának homlokterében is ez áll. Az aratás és a betakarítás gyaikran követel rendkívüli közigazgatási és egyéb intézkedéseket. Ilyenkor minden óra késlekedés súlyos anyagi veszteséget jelenthet. Tóalmáson a tanács ez idén is sokat tett e nyári munka zavartalanságának biztosítására. A három és félezer lakosú községben két termelőszövetkezet működik. A Vörös Csillagban 500 holdat kombájnnal, 40 hold szöszös rozsot kézzel aratnak. Az Aranykalászban a 150 hold őszi árpát kombájnnal, 65 hold rozsukat és 20 hold búzájukat pedig kézzel vágják le. — Hogyan vette ki részét a tanács ebből a nagy munkából? — kérdezzük Földesi Ferenc tanácselnöktől. — Az aratást terv alapján szerveztük meg, az egészet tíznapos szakaszokra osztottuk fel — válaszolja. — A terv alapját az elvégzendő fél1 adat, a munkaerő, a gépi kapacitás felmérése szolgáltatta. — Volt-e elég gépük? — Sajnos, nem. Számításunkat a gépállomás keresztülhúzta. Eredetileg azt ígérték, hogy mind a két termelőszövetkezet kap egy-egy rendre- vágót és egy-egy kombájnt. Az Aranykalász azonban nem kapott rendrevágót, s így hatnapos .kényszerpihenőre volt szorítva. Emiatt az aratásuk tíz nappal elhúzódik. Tessék kiszámítani, hogy ez mekkora idő- és szemveszteség! Ilyenkor már napokon, sőt órákon áll vagy bukik a termés mennyisége. Tettünk is panaszt ellenük a járási tanácsnál. Erre — megkésve — kiküldték a gépet. De nem lehetett volna az eredeti ígérethez tartaniok magukat? — A kézi aratás rendben ment? — Az aratás előtt a tagság nem akart kézi aratást vállalni. Az Aranykalásznál valaki felvetette azt a gondolatot, hogy mi lenne, ha az aratásért készpénzben fizetnének? Az ötletet mindkét vezetőséggel megtárgyaltuk, tanácsülésen megvitattuk és elfogadtuk. Erre azután már volt jelentkező a kézi aratásra. De érdemes is, mert egy holdon az aratásért, a marokszedésért, a keresztrakásért és a kocsira felrakásért háromszáz forintot fizetnek ki. Ezt az összeget részben gabonában, részben készpénzben adják, aszerint, ahogy az arató kéri. Nagyon sokat segített ez az intézkedés. — Kellett-e tenni más intézkedést is „menet közben”? — Természetesen. Mi naponta kint jártunk a határban, ide, a tanácsházára, most szinte csak látogatóba járunk. A napokban kint a tarlón például észrevettük, hogy a Nagykátai Gépállomás traktorosa a mélyszántást nem az előírás szerint végzi. Huszonöt centi helyett csak tizennyolc-húsz centire szántott. Persze, hogy azonnal beleavatkoztunk. Hasonlóképpen közbe kellett lépnünk a Vörös Csillagnál, ahol azt vettük észre, hogy a paradicsomot lókapálni akarják. Azonnal leállíttattuk. Egyébként a faluban az aratás, betakarítás nagyjából és egészéből jól megy, jobban, mint a korábbi években. — Milyen termésre számítanak Tóalmáson? — A két termelőszövetkezet átlagában a tavaszi árpa tíz mázsa, a búza tizenkét- tizenhárom mázsa, holdanként. Az őszi árpa megadta a tizenöt mázsát. A rozs aratása pedig még tart A tóalmási tanács nagy igyekezettel és szakértelemmel vette ki részét a nyári munka megszervezéséből. A dolog nehezén már túl vannak. Erőfeszítéseiknek lan- kadniok azonban most sem szabad, hiszen a két termelő- szövetkezet az őszre egyesülni akar. Ez pedig nem kevesebbet jelent, mint hogy az őszi munkák megszervezését már most ebből a szempontból kell irányítaniok. Annál is fontosabb ez a feladat, mivel most még az átalakulóban levő Vörös Csillag és Aranykalász egyike sem képes erre a feladatra. Az egyesülésnél mindenekelőtt a tanácsnak kell bábáskodnia, s gondoskodnia arról, hogy a nagy szervezés közepette a földeken végzendő őszi munkát az egész község határában, mindkét tsz földjén rendben megszervezzék, idejében és százalékosan elvégezzék. Úgy, ahogy az aratásnál tették. F. A.
