Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-14 / 164. szám

MONOR ® VIDÉKE Mellette megyünk el... A PEST MEGYEI HiRLA> KOLÖNKlAbÁSA in. ÉVFOLYAM 104. SZÄM 1961. JÚLIUS 14, PÉNTEK Köny vter j esz tők Gyömrőn, a Dózsa György úton egy nagy szürke autó halad lépésben. Oldalán nagy betűk hirdetik: GURULÓ KÖNYVESBOLT. Nemsokára azonban, a csökkent látóképes- ségúek osztatlan örömére tel­jes hangerővel elkezd böm­bölni egy megafon. „Itt a guruló könyvesbolt! Megérlcezett a guruló köny­vesbolt! Vásároljon a guruló könyvesboltban! A guruló könyvesboltban mindent le­het kapni! Nagy választék! Verne, Jókai! Négyhavi rész­letre. négyhavi hitelre! Itt a serdülő lányok és a felnőt­tek öröme! Megérkezett a gu­ruló könyvesbolt..." Most, nem sokkal a kul­turált ünnepi könyvhét után, szánalmasnak, silánynak és egyúttal bosszantónak érez­tem ezt az olcsó reklámot. Szerintem egy vásári kikiáltó csaphat ilyen reklámot a la­cikonyhának, de Solohov vagy Móricz műveit nem le­het így terjeszteni. Gyarmati Munka közben IMRE BÁCSI Délután 6 óra. Vödörzörgés, malacsírás, szépen fejlett ser­tések szoronganak a vályúk körüL A Kosztén tanyán va­gyunk, a monori Kossuth Tsz rezidenciájában. Monori Imre bácsli sertésgondoizó éppen a vacsorát osztja az éhes mala­coknak, de inkább süldőknek, mert valamennyi sertés túl van a 60 kilón. — Elég sok baj van velük — mondja Imre bácsi — alig yő- si nekik hordani az ember ... Imre bácsi régi ismerősöm. Azelőtt 13 hold földjén gazdál­kodott, elsőként lépett a tsz- be. Mint fogatos, majd mint 50 sertés gondozója kiérdemel­te a tsz vezetőségének dicsére­tét. Minden reggel 5-kor már eteti az állatokat, és délután 6—7 óra között szintén elvégzi a nem kis türelmet igénylő munkát Naponta 100—120 kiló kukoricadarát esznek, napköz­ben zöldtakarmány, és nagy meleg esetén víz egészíti ki a sertések „étlapját”. Havonként mérik őket, az átlagos súly 60 —70 kiló között van. A szerző­déses állatok elszállítása előtt még 50 malacot beállítanak. (Pilisi) HOL VOLT, HOL NEM VOLT... Az Óperenciás tóstrandon innen, de nem a kacsalábon forgó Gyomról Szabó Ktsz-en túl; ahol csak az illetékesek nem járnak; élt, éldegélt, igen nagy szomorúságban egy szép­séges — papírbolt-vezetőnő. A mesevilág összes hőse elza- rándokolt hozzá, hogy kisebb- nagyobb vásárlással enyhítsen fájdalmán, de valamit, amit mindenki kért, kereseti, nem kaphatott meg senki, mert átok ült a papírbolton. Emberemlékezet óta nem hasogattak fel meseországban annyi újságot, s nem vitték oda, ahová még a boltvezető is gyalog jár. mint eme vál­ságos időkben. (Talán ezért halasztót',a el bizonytalan időre a MÉH Vállalat a pa­pírgyűjtő kampány megren­dezését.) Vajon mikor jön el a me­sebeli Illetékes — ha nem is fehér paripán — ezt az átkot megtörni, hogy újra derűs, mosolygós legyen a szépséges boltvezetőnő mindmáig szo­morú arca? S akkor majd papírgyűjtő hónapot is tarthatnak, nem kell az újságokat sem fel­szabdalni. mert újra kapható lesz az ízléses csomagolású, kék feliratos, finom tapin­tású, jó minőségű — egész­ségügyi papír. —YA— Szépen gyarapszik a közös vagyon a vecsési Zöld Mező Tsz-ben A határban Katona elvtárs, a Zöld Mező Tsz főmezogazdá- sza kalauzolt. Az aratókhoz igyekeztünk. Szépen megmű­velt burgonya-, kukorica- és paradicsomföldek mellett ha­ladtunk el. Az esőtlen időjárás legjobban a paprikapalánták- niak ártott. Barna János aratóbrigád ja éppen az egyik kisparcelát fe­jezte be. Az aratást átalakí­tott fűkaszálógéppel végzik. A gép Barna Jánosé volt, most is ő kezeli. A többiek kötöznek, kereszteket raknak. A brigád legvidámabb tagja Somogyi Péter. Nem fárad ki jókedvéből még a nagy mun­kában sem. A brigád többi tagja: Stark Mihály, Stark Ádám és felesége, Bak István, Szopper Jánosáé 64 éves, fiata­los mozgású néni, vejével, Kárpáti Pállal és két unoká­jával, Kárpáti Máriával és a szabadságos katona ifj. Kár­páti Pállal. Barna János csupa jót mond brigádjáról, de jót mond ró­luk Katona elvtárs is: Ez a brigád egyike azok­nak, akik az aratás elejé­től lelkesen dolgoznak. Reggelenként 5 órakor kez­denek, este 7—8 óráig arat­nak kevés déli pihenővel. Barna János elmondja, hogy napi 5—6 hold a brigád telje­sítménye. Szívesen dolgoznak valamennyien. Szopper néni kicsit bizal­matlan. Megkérdezi az agronó- must, mikor kapják ki a gabo­narészt, mert úgy hallatszik, hogy nem is kapnak. Somogyi Péter az előleg iránt érdeklő­dik. Katona elvtárs megnyugtat­ja őket: hétfőn kezdik a cséplést, a jövő héten megkapják a gabonarészesedést, 15-én pedig a szokásos előle­get, de lehet, hogy még többet is. Hazafelé menet megtudtam, hogy a hét végére tervezik az ara­tás befejezését. A burgonya, a kukorica és a takarmánynövények előrelát­hatólag jól fizetnek. Az OTP első félévi felmérése alapján a betervezett munkaegység­érték már biztosítottalak te­kinthető, ezért talán sikerül elintézni, hogy az eddigi 12 fo­rint helyett 15 forint előleget fizessenek júliustól kezdve munkaegységenként. Tavasz óta vásároltak egy RS—09 Maulwurf dieseles traktort, három munkagéppel (fűkasza, vetőgép, kultivátor), most még két munkagépet: permetezőt és műtrágyázót fognak venni hozzá. Rövidesen beszereznek még egy ilyen tí­pusú, ugyanígy felszerelt traktort. — Szépen gyarapszik a kö­zös vagyon, a tagság nagy ré­sze kiveszi a részét a közös munkából. Körülbelül 30 szá­zaléka a tagságnak keveseb­bet dolgozik, de olyan tagunk nincs, aki még egy napot sem dolgozott — mondja búcsúzóul Katona elvtárs. V. V. Tövespusztán a Petőfi Tsz udvarában láttuk ezt az autó­roncsot. Javaslatunk: a hasznosítható anyagokat mielőbb használják fel, a többit pedig adják át a MÉII-nek. A helytállás mintaképe Egy tsz-tag halálára A tápiósápi Petőfi Mező- gazdasági Termelőszövetkezet nyilvántartásai az alábbi ada­tokat mutatják róla: Neve: Jámbor József. Született: Tápiósápon, 1900. április 8-án. Belépett: 1950. március 1-én. Meghalt: 1961. július 9-én. Teljesített munkaegysége: 1954-ben 272, 1955-ben 286, 1956-ban 318, 1957-ben 250, 1958-ban 220, 1959-ben 239, 1960-ban 175 és 1961-ben má­jusig bezárólag 31. Eddig a száraz statisztikai adatok. Jámbor Józsi bácsi azonban közöttünk élt, itt dolgozott termelőszövetkeze­tünkben s alkalmunk volt őt a számokon túlmenően is megismerni. A régi és új ta­gok között sok hozzá hasonlót találhatunk. Mégis szólni kell róla külön is, mert munkáját igen sokszor a hősiesség jel­lemezte. Becsülettel és rend­szeresen dolgozott. Mindig hű volt a szövetkezeti gondolat­hoz, s ennek tanúságát leg­jobban akkor adta. amikor a í viharfelhők leginkább gyüle­keztek a termelőszövetkezet felett. Mint fenti számok is mutatják, 1956-ban dolgozott a legtöbbet. De az idén szer­zett 31 munkaegysége is- vég­telen hősiességről tanúskodik. Betegen, lesoványodva dolgo­zott. Orvosi kezelés alatt ál­lott, de könnyebb munkák­kal be-be segített termelőszö­vetkezetünk munkájába. Vég­telen türelmes volt, ha fiatal termelőszövetkezeti tagjaink neveléséről volt szó, de hir­telen haragra gerjedt, ha ravaszkodásl, ármánykodást vagy a termelőszövetkezet megkárosítására törekvő je­lenségeket tapasztalt. Nem húzta ki magát semmilyen munka alól sem. A legrosz- szabb munkát is elvégezte, ha erre szükség volt, ha ilyen munkára beosztották. Igen derék, becsületes, szor­galmas, megbízható tagtár­sunk távozott el az élők so­rából. Megsiratjuk szeretett Józsi bácsinkat s az iskolából most kikerült fiatal dolgo­zóink elé őt fogjuk mintaké­pül állítani. Marton Károly Sok a panasz a DÁV-ra Miért nincs szombat—vasárnapi inspekció? Egymás után fordulnak pa­nasszal szerkesztőségünkhöz azok a monori dolgozók, akik az áramfogyasztásban előfor­duló zavarok, hibák kijaví­tására hívták fel a DÁV mo­nori körzet szerelőségét. Három-négy napot — elő­fordul, hogy még ennél töb­bet is — kell várni, amíg a szerelők kimennek a meg­adott címre — mondották. Gyakori az olyan eset is, amikor a hibabejelentés szom­baton a délelőtti órákban történik, s csak a következő héten szállnak ki a helyszín­re! A szombat legtöbb helyen a nagytakarítási nap, ilyenkor gyakori a különböző háztartá­si gépek igénybevétele, nem beszélve a rádió, televízió ad­ta lehetőségek kihasználásá­ról. Ezt azonban a jelenlegi állapot — a hosszantartó, kényszerű áramszünet — nem teszi lehetővé. Pedig Olykor csak egy biztosíték kicserélé­sére lenne szükség! Nagy Mi­hály, Gál János, Simon Já­nos — közei egy hetet vára­kozott, amíg bejelentésére ki­mentek a szerelők. Addig pet­róleumlámpa fényénél teltek estéik... Helytelen ez az állapot, a legrövidebb időn belül se­gíteni kell ezen! — Nekem is ez a vélemé­nyem — mondotta Soltész Já­nos körzetvezető, amikor hozzá fordultunk magyará­zatért. — Sajnos, jelenleg nem tudunk ezen változtatni, sok munkánk van, túl va­gyunk terhelve. Nekünk is részt kell venni a község­ben folyó átszerelési mun­kálatokban. Amellett más feladataink is vannak: köz- világítási javítások, új fo­gyasztók bekapcsolása, havon­ta 90—100 helyszíni kiszállás, műszaki szemle, községlátoga­tás, TMK-terv ellenőrzés stb. Mindehhez nincs elég szak­emberünk. Gondjainkat te­tézi, hogy Szőnyi Béla vil­lanyszerelő már három hete a betegállományban levő Csősz Lajosné pénzbeszedőt helyet­tesíti. Burján Elek villany- szerelő betegállományban, majd ezt követően szabadsá­gon volt. Az előírás meg az: áram alá egyedül nem me­het az ember! Beláthatja: így nem tudjuk panaszmente­sen elvégezni munkánkat. ügy véljük, ehhez nem kell külön kommentárt hozzáfűzni; ezért javasoljuk a DÁV-nak: 1. Állítsa vissza a jelenleg pénzbeszedéssel foglalkozó Szőnyi Béla villanyszerelőt eredeti munkakörébe. 2. A monori körzetszerelő- ség túlterheltsége, valamint a szombat-vasárnapi inspek­ció szükségessége indokolja egy negyedik személy mun­kába állítását. így kétszer két szakember dolgozhatna a külső javításokon. 3. És még egy: vannak olya­nok, akik már több mint há­rom hónapja benyújtották az áttéréssel kapcsolatos 150 fo­rintig terjedő költséghozzájá­rulásukat, és a visszatérítési összeget még nem kapták meg Illő volna már ezeket rendezni! Hörömpő Jenő Palika aggodalma majd ezt is megmondom a ta­nító néninek, majd lesz neked az iskolában! Ilyenkor Palika elcsendesül, s eddig ismeretlen félelem ül ki az arcára. Fél az iskolától, amikor még nem is tudja, mi az. Fél a tanító nénitől, pedig nem is tudja, milyen néni. Félelemmel lépi majd át annak az épületnek a kapu­ját. ahol még annyi boldog óra fog reá várni. Ez után meg is érthető Palika aggo­dalma. mert egyik este lefek­véskor, sírásra görbült száj­jal így szólt mamájához: — Anyu. én nem merek maid elmenni az iskolába, mert ott biztosan megver a tanító né­ni. mert én még olvasni sem tudok... Bogár Ferenc HINTON JAR0 SZERELEM Gazsi János tsz-fogatos kalandos utazásai völve nézték egymást. Gondol­tam, ha csak ez a bajotok, hát csak nézegessétek egymást. Meghúztam a kantárszárat és csak lépésben haladtunk to­vább. Fél óra múlva beértünk a falu határába, de bizony a helyzet nem változott, semmit, csak nézték egymást szótla­nul és rendületlenül. Ott áll­tam a falu határában jó da­rabig velük Végül mégis csak leikászálódtak és '-öszönés nél­kül eltávoztak. Persze egy cseppet sem haragszom rajok, de mondhatom magának hogy ilyen furcsa szerelmes párt méa nem láttam az életem­ben. Legalábeov ici-pici csók csattant volna el! Ezzel Gazsi barátunk be is fejezte érdekes előadását. Két­kedve néztem reá. Valahogy az volt az érzésem, hogy egy úiabb Hári Jánost fedeztem fel. Különben, ki tudja? Sok minden megtörténik az élet­ben. Éppen megérkeztünk a keresztúthoz. Leszálltam és mosolyogva búcsúztunk el egy­mástól. Már jó előre haladtam, mi­kor valami furcsa erő arra kénvszeritett. hoau vissza te­kintsek. Láttam, hogy Gazsi János éppen eav ör’o asszonyt tessékel n kocsijára Az asz- szony kezében szatyor volt. melyet láthatóan ehezen vitt maoával. Gazsi felsegítette a nénit. Belevágott a lovak kö­zé és máris száguldott. Krátky László MAI MŰSOR Mozik Monor: Rózsák az államügvész- nek fszélesl. Vecsés: Csutak és a szürke ló. 5 — Azután mondja. Gazsi bá­f tyám, valami rendkívüli él- j ményben nem volt méa része, ',f amit érdemesnek talál elmon- j dani? \ Gazsi bá’ egy kissé töpren- í gett. maid vidáman mondta: í — Dehogynem! Éppen a í múlt héten történt. Szerelme- í seket vittem a kocsimon. Ha Í érdekli, elmondhatom, í Válasz helyett közelebb hú- í zódtam hozzá és nem bántam '> bármint tűz is a napi — Hát tudja, egy este. még \ messze a határban, mikor ha- \ zafelé jöttem a kocsival, látom f ám. hoav előttem andaloa egy £ szerelmes pár. Egymásba ka- j roltak erősen és bizony meg- j riadtak, mikor feléjük kiál- {tottam: üljetek be a hintóba, í ha akarjátok elviszlek benne- í teket. a faluba Előbb moso- í luogva nemet intettek. De úgy Í látszik mégis meggondolták í magukat, mert alia haladtam ei egy pár métert. utá- \ nam szaladtak és beültek a \ kocsiba. Én a lovak közé csap- ; tam és elkezdtünk vágtázni, í Már jó ideje haladtunk így. I mikor feltűnt nekem, hogy 'f nem hallom a szerelmesek j hanaiát. Talán csak nem ug- j róttak ki a kocsiból? Nem ' akartam hátra nézni, mert I nem szeretek ilyen helyzetben 1 kíváncsiskodni De azért va- lami annyira furdalta az ol- \ dalamat hoav minis csa1 hát- í ra mslantottam. Előre elké- í szültem rá. hoav micsoda sze- ■ \ m,et gyönyörködtető látvány- \ ban lesz részem Hát uramfia. ! tudta mit láttam? A fiú ölé- j ben volt a Ián" t°ie. És tud- ; ia mit csináltak? Semmit, de • semmit a világon, csak elbű­ÚTTÖRŐ HÍRADÓ Bármerre utazunk, mindé- j nütt találkozunk vörösnyak- \ kendős úttörőkkel, akik tábor- \ ba igyekeznek. Járásunkból : 24 csapat megy ezen a nyáron i táborba. A pilisiek, üllőiek i már ott is vannak. A pilisi: pajtások több mint 100 fő­vel táboroznak Párádon. Az üllői csapat komoly feladatot vállalt: felépítették a járási tábort. Az ő ügyes, szorgal­mas munkájuk hozzájárul ah-: hoz, hogy 360 pajtás kelletne-í sen töltse el a 14 napot Felső-; őrsön. ★ Járásunk egyik úttörőjét: Zsíros István pajtást, aki a monori 1076. sz. Petőfi Sán­dor úttörőcsapat tagja, az a ki­tüntetés érte. hogy kéthetes külföldi üdülésen vesz részt Németországban. Reméljük, hogy gazda-a élményekkel tér haza, majd az újságban élmé­nyeiről beszámoltatjuk. Járásunkból két nevelő: Hol- dossy Gizella csapatvezető Tá- piósülyből. és Tóth Károly csapatvezető Maglódról. jó munkájuk jutalmául szintén két hetet fognak tölteni az NDK-ban. Jó pihenést kívá­nunk mindkettőjüknek! * A járási elnökség köszöne­tét mond mindazoknak az elvtársaknak és pajtásoknak, akik közreműködtek az orszá- j szagos úttörőstaféta fogadá-j sánál. Itt külön meg kell di- j csérnj a monor-erdei pajtáso- \ kát és vezetőket, akik csak az úisághól értesültek a stafétá- j nil. s mégis felkészültek a fo- j <r adására. * 100 úttörő vesz részt augusz-j tus 7—16-ig. a Zamárdiban ; megrendezésre kerülő őrsve-j zetőkéoző táborban. A pajtá-í sok e hét folyamán megkap- j jók a tájékoztatót, í NEM TÉRT VISSZA... tojásokat az időjárás viszon­tagságai ellen. Milyen tragédia szakította el az otthon fészkétől, a kis fiókáktól a galambmamát? Vihar tépte me a szárnyait, vagy vásott, rossz szívű övé­re kék légpuskával, vagy pa­rittyával pusztítottálr el? Ki tudja? Miért maradtak árván a fiókák, miért kellett éhen- pusztulniok? Éhes kis szájuk­kal hiába várták a jó. éltető falatot, hiába várták édes- n^’nykat. nem tért vissza — F észküket vedig a fáról le­sodorta a szél. így talál­ta meg őket Rózsiba. Vadászná j 4 szomszédasszony szőke j kis Rózsikája könnyes '.szemekkel futott felém és kia- j bált: \ — Tessék ezt megnézni! j Reszkető kis kezében egy Imadárfészket tartott. A szá- Iraz ágakból, füvekből rakott '.fészek közepén két döglött, kis Ivadgalambfióka volt. j Mi történhetett a galamb- [családdal? \ Tavasszal kicsi szívük min­iden ösztönével, vágyával, sze- Iretetével rakták, hordták ösz- fsze fészküket, hoav otthonuk ’ legyen a kikelt fiókáknak. Testük melegével védték a Élénk szemű, virgonc kis- ; gyerek Palika. A fáramászás 'rekordját bizonyára ő nyerné jel, ha a versenyt kertjükben j rendeznék meg. Néha-néha -pedig úgy eltűnik otthonról, Ihogy mamája csak hosszú ke- jresés után akad rá a harma- j dik-negyedik utcában. Ilyen­ékor aztán van ám haddel- j hadd . .. í Mostanában azonban mintha I megcsendesült volna a kis gé- : zengúz. Ugyanis június 22-e ;óta az I. osztály tanulója. Meg- ■ szeppenve állt a tanító néni lelőtt, mikor anyukája beírat- |ta, s riadozó tekintettel nézte • a nagy fekete táblát, megille- ! tődve hallgatta a hivatalos -kérdéseket. S azóta, ha vala- j mi apró csínytevésen csípi jel anyukája, gyakran hallja ja fenyegető szavakat: — Na.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom