Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-14 / 164. szám

1961. JÚLIUS 14, PÉNTEK 3 A normafelülvizsgálat első eredményei a helyi iparban 208 ezer normaóra — egymillió forintos megtakarítás A Pest megyei Tanács v. b. ipari osztálya intézkedési ter­vet dolgozott ki az ipari ter­melékenység növeléséről, a normarend megszilárdításáról, valamint a takarékosság fo­kozásáról. Az intézkedési terv összeállításában részt vettek az egyes vállalatok gazdasági ve­zetői, a párt és a szakszerve­zet munkatársai, továbbá a szaktárcák képviselői. Figye­lembe vették az egyes válla­latok és üzemek lehetőségeit, sajátosságait, s az új gazda­sági esztendőt már ezeknek a határozatoknak a szellemében kezdték el. ' Az ipari osztály most fel­mérte az elmúlt hónapok ered­ményeit, s a zárójelentésben megállapította, hogy az intéz­kedési tervek teljesítésének le­zárása után az osztály irányí­tása alatt álló vállalatok a ki­tűzött feladatokat teljesítet­ték. Nagyarányú műszaki intézkedések A vállalatok az 1961. évre szóló műszaki intézkedési ter­veiket mór ezeknek a határo­zatoknak a figyelembevételé­vel készítették el. Megvalósí­tásukról havonta tettek jelen­tést, s így biztosították, hogy a hibákat idejében, menet köz­ben kijavíthassák. Jelentős intézkedések való­sultak meg az üzem- és mun­kaszervezés területén. A Mo- nori Kefegyámál pl. a kézi lakkozás helyett áttértek a gépi munkára, egy olyan már- togató konstrukció beállításá­val, amelyet házilag készítet­tek el. A Maglódi Gépgyár­ban gépesítették a cső- és le­mezvágást. De ugyanígy más tanácsi vállalatoknál is nagy­arányú átállítási reformot haj­tottak végre, s ezzel számos munkafolyamatot tettek gaz­daságosabbá és gyorsabbá. Töb^ ü^omben, .ahol a ter­melés megkívánta és lehető­ség volt rá, bevezették a két műszakot. Ezáltal sikerült megszüntetni például a Ceglé­di Cipőipari Vállalatnál a túl­zsúfoltságot és a gépek kihasz­nálása is fokozódott. Ezzel a vállalat éves tervén felül 50 000 pár gyermekcipőt képes legyártani. Maglódon a golyós­csapágyak gyártását ma már ugyancsak két műszakban végzik, a forgácsoló részleg munkájának javítására pedig a három műszak megszervezé­sén fáradoznak. Cél: az új gyártás- technológia Bevezették a szalaggyártási a Ceglédi Ruhaipari, a Pest me­gyei Műanyag- és Játékáru- gyár, valamint a vegyi- és kéz­műipari vállalatoknál. Vala­mennyi tanácsi vállalatnál fel- ., mérték az üzemen 'belül tör-? ténő anyagmozgatás legrövi- ^ debb útját. A raktárak cél- ^ szerű elhelyezésével, a nyers- /'/ anyag és a kész, illetve fél- ^ kész áruk már nem kérész-^ tezik egymás útját. Ez is ha-£ talmas összegű megtakarítást eredményez. A Tőzeg ki termelő ^ Vállalatnál, amely az egész megye területén működik, fel­térképezték a szállítások útját, s a jövőben azokat a legrövi- debben állapítják meg, Felülvizsgálták a vállalatok £ gyártástechnológiáját is, ésjí negyvenféle termékre új eljá- rást állapítottak meg. Ez ha- ^ talmas összegű megtakarítást ^ jelent népgazdaságunknak. Az £ új technológia segítségével £ például, átszervezték a Vegyi ^ és Kézműipari Vállalatnál a £ golyóstollak gyártásrendszerét ? is. A minőség megjavítása es j a selejt csökkentése érdeké- ^ ben elrendelték a gyártás- közi minőségellenőrzés foko- £ zását. Ilyenformán javult az £ íróasztal minősége a Pest me- £ gyei Faipari Vállalatnál. A ^ Szentendrei Kéziszerszám- ^ gyárban a gyártásközi minő- £ ségi ellenőrzés bevezetése után ^ nagymértékben javult a kézi ^ szerszámok minősége és csők- ? kent a selejt. !; Az egyes vállalatoknál fel- mérték a gépek kapacitását, < és ezáltal a rendelések gyár­tási és javítási határideje reá­lisabbá vált. Az ipari osztály 37 millió forint termelési terv­emelésre kért és kapott en­gedélyt az Országos Tervhi­vataltól. Ugyancsak termelési tervemelést kapott a Ceglédi Cipőipari Vállalat is. 50 000 pár. gyógybetétes gyermekci­pő elkészítésére. Emelést ka­pott a Ceglédi Ruhaipari Vál­lalat, és több Pest megyei vas­ipari vállalat is. Több exportáru Pest megyéből Bővítették az exportterme­lést is. A Vegyi és Kézműipa­ri Vállalatnál elkészítették a selyemszálbetétes műanyag fo­nalat, és az ebből készült há­lókat exportra ajánlották fel. Ugyanitt új fazonú esőkabá­tokat készítettek, amelyből 100 000 darabot szállítanak külföldre. De ugyanilyen gon­dosan ügyelnek a belföldön forgalomba került árucikkek minőségére is. A Pest megyei Vegyi és Kéz­műipari Vállalat részére la­boratóriumot létesítettek, 100 ezer forintos beruházással. A Műanyag-, Játékáru- és Tö- megeikkipari Vállalatnál ugyancsak 100 000 forintot biz­tosítottak egy modem labora­tórium létesítésére; Mérnökö­ket és technológusokat alkal­maztak, hogy megjavítsák a technológiai folyamatokat, csökkentsék a gyártásidőt és emeljék a megtakarítások ősz-* szegét. i Munkaügyi kérdések A Pest metgyei Tanács iparj. osztálya kidolgozta a munka-i nap-fényképezés rendszerét az egyes vállalatoknál. Megálla-i pították. hogy az egyes üze-i mek igazgatóságai általábanl helyesen fedték fel a mun­kaidőveszteségek okait és idő-! tartamát. Általánosságban ha-* tározatot hoztak az étkezési* időből származó veszteségek-1 ről. Megszüntették az ebéd-1 lökben a torlódást, s ezáltal 15—20 perces időmegtakarí­tást értek el. A munkanap­fényképezéssel sikerült ará­nyosan megállapítani az egyes munkafolyamatokhoz szük­séges maximális és minimá­lis létszámot is. Regisztrálták a gépek fölösleges állásidejét, s ezzel elérték, hogy a jövő­ben kellő módon tudják azokat kihasználni. A megyei tanácsi vállalatok­nál az egy főre eső termelé­si érték (viszonyítva a korábbi esztendő termelékenységi ered­ményeihez) 12,2 százalékkal emelkedett. Az ipari vállala­tok 1961; január 1-től május 31-ig, a normarend megszilár­dításával 208 ezer normaórát takarítottak meg, és ez közel egymillió forint megtakarítást jelent. ___________ B. I. J övőre már nagy területen termesztik a nemesített lucernát Az állami gazdaságokban most szaporítják el az őshonos fajtákból nemesített lucerna­magvakat. Az idei termésből a saját szükségletek fedezése és jelentős export lebonyolítá­sa mellett a szövetkezeteknek is nagy mennyiségű hazai táj- fajtákból nemesített lucerna- magot adnak át. A szarvasi, a békésszentandrási, a nagyszé- nási és a bánkúti új nemesí­tett fajtából összesen 30 vagon vetőmagot szállítanak a terme­lőszövetkezeteknek. (MTI) Tanácsadó szerv létesítését javasolja a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a tsz-ellenőrző bizottságok munkájának elősegítésére Minden termelőszövetkezet­ben van ellenőrző bizottság. A tagok választják, hogy le­hetőleg mindenen rajta le­gyen a szeme, védelmezze a közös vagyont, vegye észre az esetleg elkövetett hibákat a termelésben, a számadások és elszámolások körül, egyszóval segítsen a tsz vezetőségének, de ugyanakkor annak a mun­káját is ellenőrizze, mutasson rá a felvetődő hibák okára, igyekezzen elhárítani a káro­kat, a bekövetkezett károk okozóit pedig vonja felelős­ségre. Ez a törvényes feladata az ellenőrző bizottságnak, a szövetkezet összességének, de minden tagnak külön-külön is az érdekeit szolgálja. Hogy a megye tsz-eiben hogyan látja el sokrétű és annyira fontos munkáját az ellenőrző bizottság, ezt vizsgálta meg leg­utóbb a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a megye területén működő termelőszövetkezetek kö­zül harmincban. A vizsgálat eredményéről el­készült jelentés megállapítá­sai azt mutatják, hogy több tsz-ben bizony vagy a veze­tőség, vagy az ellenőrző bi­zottság, vagy mindketten nem értik az ellenőrzés fontossá­gát, sem azt, hogyan is kell az ellenőrző bizottságnak a tagok összessége érdekében működnie. Annyi kétségtelen, hogy a megvizsgált tsz-ekben, a ta­gok létszámától függően, alap­szabályszerűen megválasztot­ták a 3—5 főből álló ellenőrző bizottságokat. A bizottsági ta­gok megválasztásánál azon­ban nem mindig a megfelelő személyekre irányult a tagok bizalma. A nagykátai járás egyik termelőszövetkezetében például írástudatlan ember is bekerült az ellenőrző bizott­ságba. Nem nevezzük meg ezt a tsz-t, sem az e téren hibá­kat elkövető többit, csak ál­talánosságban mutatunk rá néhány visszás esetre, hogy különösen a magasabbrendű formát választó szövetkezetek mindjárt a kezdet kezdetén helyesen válasszák ki az el­lenőrző bizottságok tagjait. A szóban forgó, írástudatlan el- .lenőrző bizottsági tag min­denesetre maga is belátta, hogy a rábízott feladat ellá­tására képtelen, és lemondott. A NEB jelentéséből egyéb­ként kiderült, hogy az ellenőrző bizottságok egy része nem végez rendszeres ellenőrző mun­kát, nem tart célvizsgá­latokat, nem állít fel Ú] terméstől új termésig Megteremtik a takarmányalapot az ikladi Előre Tsz-ben Az ikladi Előre Termelő- szövetkezetben aránylag jó az állatsűrűség. A járás termelő- szövetkezetei között a máso­dik helyet foglalják el a 100 holdra jutó számosállat-lét­szám nagysága alapján. Ez a tény önmagában is arra fi­gyelmezteti a szövetkezet tag­ságát, hogy a fejlődő, szapo­rodó állatállomány számára megfelelő mennyiségű és mi­nőségű takarmányalapot biz­tosítson. A tsz-nek 1504 hold földje van, amelyből 1083 hold a szántó. Ehhez a földterülethez 155 szarvasmarha, 416 sertés, 60 ló és 2300 baromfi tarto­zik, amely év elején 245 szá­mosállatnak számított. \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\w\\\\\v,Wy á í \ Ahol nyugodtan dolgozhatnak a szülők | á £ 5 Apajpusztán, az állami gazdaság központjában, amíg a $ | szülők dolgoznak, mintegy 60 gyereket nevelnek és gondoznak % %az óvodában. Ez különösen most a nyári munkák idején jelent % nagy segítséget. A szülők nyugodtan dolgozhatnak, mert aver- ^ Emelteiket az óvodában minden jóval ellátják, gondoskodnak | í szórakozásukról, s a fejlődésükhöz szükséges pihenésükről. í V V V. Részint szaporulatból és növekedésből, részint pe­dig vásárlásból a számos­állat-létszám 355-re emel­kedik az év végéig. RÍíg tehát év elején 6,13 hold földre jutott, egy számosállat, évvégén már 4,23 hpldra jut majd egy. Az állatsűrűség növekedése a múlt évinél nagyobb köve­telményeket támaszt a szö­vetkezet tagságával szemben. A takarmányalap biztosításá­ról van szó, amelynek nem­csak a számszerű növekedést kell követnie, hanem minősé­gileg is felül kell múlnia a tavalyit. Változatosabb, tápanya­gokban gazdagabb abrak-, szálas- és egyéb takarmá­nyokat kívánnak termesz­teni az idén. A takarmányozási terv ezt így fejezi ki: 1692 mázsa ku­korica, 1235 mázsa egyéb ab­raktakarmány, 576 mázsa ipari eredetű takarmány, 3365 má­zsa széna, 13 840 mázsa zöld- takarmány, 2860 mázsa takar­mányszalma és 11 860 mázsa lédús takarmány. Ez tehát a terv szerinti ta- kármónyigény, amelyre fel­tétlenül szükség lesz a tervév új termésétől a következő év új terméséig. Megnéztük, hogy a terv szerinti igény biztosítására milyen intézke­déseket foganatosítottak. A kukoricavetés-terület 200 hold az Előre Termelőszövetkezet­ben, amelynek terv szerinti termésátlaga holdanként 17 mázsa lesz, májusi morzsolt- ban számítva. Minden remé­nyük megvan a terv szerinti termésátlag elérésére, mert idejében és jó minőségben kapta meg a szükséges talaj­előkészítési, vetési és növény­ápolási munkát a kukorica. Ha pedig teljesítik a kukori­catermesztési tervet, 3400 má­zsa kukoricája lesz a szövet­kezetnek, amely nemcsak a takarmányalap biztosítására elegendő bőségesen, hanem jut belőle a tagságnak és az államnak is. Az egyéb abraktakarmá­nyok közé tartozik elsősor­ban az őszi árpa, amely két mázsával termett többet hol­danként a tervezettnél. Ide sorolható még a borsó Is, amely szintén elegendő meny- nyiségben áll rendelkezésre. Az 576 mázsa ipari eredetű takarmány fogalma elsősor­ban melaszra, száraz cukor­Egy kis vita az óvoda udvarán (MTI foto: Bogár felv.) répa-szeletre, valamint sör­törkölyre vonatkozik, ame­lyek biztosítása; nem ütkö­zik különösebb akadályok­ba. Érdemes még kiemelni a zöldtakarmány minőségi összetételét, amelyet lu­cernából, vörösheréből és kukorica-csalamádéból ál­lítottak össze igen jó arányban. Ha jó a terv, ha a legki­sebb részletek is a fő célt — a jövedelmező gazdálkodást — szolgálják, nem maradhat el a siker. A világos, reális alapokra épített terv moz­gósító ereje az Előre Tsz- ben is érezteti hatását. A tagság céltudatosan és lel­kesen végzi a munkát, mert időszakról időszakra meg­győződött arról, hogy a terv teljesíthető és az ígért mun­kaegység-érték nem marad a papíron. Tokaji János fő­könyvelő elmondotta, hogy a növénytermesztési dolgozók sikeres munkája mellett el­sősorban az állattenyésztők nagy munkakedve növeli az idén a hozamokat, akik tud­ják, hogy a naponta teljesí­tett másfél-két munkaegysé­gük 75—100 forintot ér. En­nek köszönhető, hogy a tagok nagy része élénken érdeklő­dik a tsz közös problémái iránt. Nem egyszer hangzik el olyan javaslat például a tagok részéről, hogy a kö­zös takarmányalapot a tervezettnél nagyobb mér­tékben gyarapítsák. E javaslatok is céltudatosak: a jövő évi nagyobb jövede­lem alapját kívánják meg­teremteni. Mire gondolnak az ikladi Előre Tsz tagjai? Tudják, hogy a két fő mezőgazdasá­gi üzemág — a növényter­mesztés és az állattenyésztés — közül az utóbbi függetle­nebb az időjárástól. Gazdál­kodásuk belterjessége tehát elsősorban attól függ, hogy milyen arányban származik a jövedelmük az állattenyész­tésből. Az a konkrét, jövő évi céljuk, hogy már nem mun­kaegység-előleget, hanem ha­vi bért fizetnek a tagoknak, szintén az állattenyésztési üzemág gyors fejlesztését kí­vánja meg. S mert ők ezt látják és eszerint cseleksze­nek, jó úton haladnak céljuk felé. t Nagymiklós István munkatervet a maga szá­mára ős általában nem vesz fel el­lenőrző vizsgálatairól jegyző­könyvet sem. írásos jelentést sem tesznek értekezleteikről a tsz vezetőségének, legfeljebb szóban mondják el, hol, mi­lyen kárt vagy hibát tapasz­taltak. A népi ellenőrök megálla­pították, hogy kevés kivétel­lel a bizottságok megeléged­nek a hiba vagy kár tényének puszta megállapításával, nem tisztázzák azonban az okokat, sem a felelősség kérdését, és azt sem. tudatlanságból vagy szándékos cselekményből eredt-e a károkozás. Nem így történt a nagykőrösi Szabad­ság Tsz-ben, ahol az ellenőrző bizottság az állattenyésztés­nél észlelt hiányosságok okai­nak felderítése révén elhárí­totta a kárt, és ugyanígy járt el a tételes pénztárvizsgálat­nál is. A tápióbicsket Bene Mihály Tsz ellenőrző bizottsá­ga öt növendékborjú felfúvó­dása és* kényszervágása miatt a keletkezett négyszáz forin­tot kitevő kár megfizetésére kötelezte a károkozót, miután vizsgálata tisztázta, hogy az az állatgondozó hanyagságá­ból eredt. A szolgálatában ál­landóan elalvó éjjeliőr mun­kaegységéből pedig levonatta az alvásra fordított időre eső hányadot. Ugyanakkor megál­lapította. hogy az egyik tsz- tag részére kevesebb munka­egységet írtak jóvá. Intézke­dése nyomán a hibát a tsz kor­rigálta. A válltól Új Élet és a ke- repesi Kossuth tsz ellenőr­ző bizottsága a tervezés munkáját, a tervteljesí­tést, valamint a zárszám­adást is komolyan ellen­őrzi. Ez a néhány kiragadott pél- óa bizonyítja, hogy az ellen­őrző bizottsáigok sok tsz-bein, minden képességükkel igye­keznek a közösség javait és érdekeit megvédeni. A népi ellenőrök megállapításai azon­ban arra utalnak — vonja le a következtetést a NEB jelen­tése — hogy a tsz-ellenőrző bizottságok jelenlegi szakmai felkészültsége sok helyütt nem megfelelő. Ennek oka az, hogy a szakigazgatási szervek nem nyújtanak kellő se­gítséget az ellenőrző bi­zottsági tagoknak. Tavaly mindössze egy alka­lommal tartottak részükre ok­tatást. A budai járási v. b. mezőgazdasági osztálya min­denesetre ez idén már két ok­tatást adott, ezenkívül a bi­zottságok munkaterveinek elő­készítésére nézve is nyújtott útmutatást. Ez a mezőgazda­sági osztály egyébként az egyes tsz-eknél tartott vizsgálatai­ba ez idén már bevonja a tsz ellenőrző bizottságát is. „ A Pest megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság a vizsgálatról szóló jelentés megtárgyalása során számos határozati ja­vaslatot fogadott el. Javasolja többek között, hogy az ellen­őrzési bizottságok munkájá­nak megjavítása érdekében a járási tanácsok mezőgazdasá­gi osztályai negyedévenként, közös értekezlet keretében, a járás termelőszövetkezeteinek ellenőrző bizottsági elnökeit számoltassa be végzett mun­kájukról. és tárgyalja meg ve­lük a tapasztalatokat. Szükségesnek tartja a NEB egységes munkaterv kidolgozását, továbbá, hogy a vizsgálati módszerekre is kapjanak útmutatást a tsz-ellenőrző bizottságok. Javasolja még a NEB, hogy az ellenőrző bizottságok mun­kájának megkönnyítésére, az egyes járási tanácsok mező- gazdasági osztályai létesítse­nek a területükön levő álla­mi gazdaságok, nemzeti bank­fiókok. állami gépállomások szakembereiből tanácsadó szervet. Mindezek az intézkedések, ha megvalósulnak, kétségkí­vül nagyban hozzájárulnak a tsz-ellenőrző bizottságok ma még kezdeti nehézségeinek, úgyszólván gyermekbetegsé­geinek leküzdéséhez. Sz. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom