Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-12 / 162. szám

A PEST MEGYEI HÍ R L AP KÜLÖNKIADÁS V. ÉVFOLYAM. 162 SZÄM. 1961. JÜLIUS 12. SZERDA Védekezzünk a szőlő lisztharmat ellen! A lisztharmat-gomba a leg­nagyobb kárt a fürtök tönk­retételével okozza, de meg­támadja a szőlő levelét és hajtását is. Rendszerint vi­rágzás után jelenik meg a bo­gyókon és szüretig pusztít. A zsendülő bogyókat a be­tegség már nem támadja meg. A lisztharmat fejlődésére legkedvezőbb a 28 C-fok kö­rüli hőmérséklet, ezért az elmúlt hetek meleg, száraz napjain mindenütt kifejlő­dött. A liszharmat felületi gom­ba, nem hatol a növénybe, hanem a bogyók, levelek, hajtások felületén él és ott fénytelen, lisztszerű, szürkés- fehér bevonatot alkot. A liszt­harmattól megtámadott für­tök, illetve bogyók elszárad­nak. A nagyobb bogyók a kártétel következtében elsat- nyulnak, megkeményednek, továbbnövekedésük esetén pedig megrepedeznek. A fer­tőzött fürtök azután tönkre­mennek, vagy nem érnek be és megrothadnak. AZ ADJUNKTUS C sak a fejét veszik észre. A feje szép. A homlokba hulló ősz fürt méginkább ma­gára vonja a figyelmet. Ha megjelenik a folyosón, a kórteremben, még a szó is el­akad. Itt a szép doktor — sut­togják a betegek. Hátvasimítják a csintalan fürtöket a lányok, az asszo­nyok, igazítanak a hálóing selymén és nézik... A férfi betegek irigyen megjegyzik: — Jó neki! Meny­nyi nője lehet!? Megáll az ágynál. Kérdez- felel. Megméri a pulzust. Meg­nézi a kórlapot. Jegyez, utasít, gyógyszert, kötést rendel, tilt és enged. A betegeik csak a fejét né­zik. Mikor elhagyja a kórter­met, nehéz sóhaj tör ki a keb­lekből. ■— Nős az adjunktus úr? — Biztos. — A, nem olyan biztos az — vigasztalják magukat. — Látta, mennyit állt az ágyamnál — szól a legsúlyo­sabb beteg. — Láttam — így a szomszéd s hangjából bánat csendül. fis megindul a vita. Izekre J-j szedik a fejét. Az egyik vesz, a másik tesz mellé. Mire eljön az ebéd, úgy áU a kór­teremben, a fantázia szőnye­gén, mint Adonisz márvány- szobra. Az étkezőkocsi, a tányér, a kanál csörömpölése durván szétszakítja az ábrándok fáty­lát. Bevonul a valóság. Az ebéd végén elnehezülnek az ajkak, a szemek fáradtan becsukódnak, mint súlyos zsa­luk az ablakon. Elcsendesül a kórterem. Az álom birtokolja a szíveket. Kettőn áll az óra mutatója. Varázsütésként felnyílnak a szemek, az ajkak. A hiúság nagyobb a betegségnél, meg­mozgatja a szíveket. Kezdődik a szépítkezés. Mikor ismét belép a kórte­rembe ... csak a fejét veszik észre. A napi operációk fárad­ságát nem látják vonásain C sak a fejét nézik... s a kézről, az életüket visz- szaadó sebészkézről elfeled­keznek a betegek. (Semmelweis-kórház, II. Se­bészeti osztály.) Takács Paula Ha a levelek fertőződnek, úgy azok nem nőnék, nye­lükről könnyen leválnak. A lisztharmatos levél mindig arra az oldalára pödrődik, amerről a liszt­harmat megfertőzte. A lisztharmat ellen kénes szerek porozásával és per­metezésével védekezhetünk. A fellépett betegség terjedé­sét megállíthatjuk, mert a bogyók felületén élősködő gombákat a kénes szerek el­pusztítják. A védekezés legjobb for­mája a tiszta, finomra őrölt, úgynevezett ven- tillált kénporral, vagy pedig rézkénporral való porozás. A porozást reggel és lehető­leg szélcsendes időben vé­gezzük. Minden fürtöt von­junk be finom porral. A fürtre jutott kénpor a meleg hatására bomlik és az így keletkező kéndioxid-gáz el­pusztítja a gombát. Erős nap­sütésben nem szabad poroz­ni, mert a gyorsan bomló kén megperzseli a szőlőt. Rézkénporral azért előnyös porozni, mert egyúttal a fürt- peronoszpóra ellen is véde­kezünk. A porozás akkor eredmé­nye®, ha reggelente, amikor porozunk, van egy kis har­mat. Ha nincsen harmat, permetezéssel védekezhetünk a kártevő ellen. A szokásos bordói leves permetezéssel egyidőben, a bordói lébe keverjünk 100 literenként 70 dkg. Sulfarolt. Lehetőleg fürt­permetezést végezzünk, valamint azokat a része­ket permetezzük, ahol látható a lisztharmat fer­tőzés. Sulfarolt a gazdaboltban lehet kapni korlátlan meny- nyiségben. Felhívjuk a szőlőtermelők figyelmét, hogy feltétlen vé­dekezzenek a lisztharmat el­len, mert ez a száraz, meleg időjárásban igen nagy kárt okozhat, a szőlőtermésben. Az 1959. és 60. évi tapasztalatok alapján a szőlőtermés 50—100 százalékát is elviheti a liszt­harmat. Földvári Sándor kertészeti felügyelő ÚJABB KIÁLLÍTÁS A MÚZEUMBAN Ez a kiállítás a hasznos ma­darak védelmét szolgálja. Mondanivalóját 28 táblán adja elő. A Természettudomá­nyi Múzeum dolgozói készítet­ték és értékes ismeretanyagot nyújt hasznos madarainkról. Július 9-től tekinthető meg. — A PETŐFI Termelőszö­vetkezet százholdas bezosztá- ja búzatábláját négy kombájn aratta. Egy kombájn után naponta 120 mázsa búza ke­rült zsákokba. Váljon már végre valóra az ígéret Jó néhány hónapja már an­nak, amikor szorgalmas mun­káskezek a város főútvonalai­nak modem villamosításán fá­radozva. a postahivatal előtti útszakaszon is felbontották az aszfaltburkolatot és felszedték a kapu előtti bazaltköveket. Rövidesen megszületett a DÁV dolgozóinak munkáját dicsérő új modern közvilágítás. Vala­miről azonban egészen megfe­ledkeztek a munka irányítói. A kábelek lefektetéséhez ki­ásott árkot betemették ugyan, de az aszfaltburkolat rendbe­hozása még ma sem történt meg. A kapubejárat előtt is visszakerültek helyükre a ba­Olajkályha, fürdőszobacikkek, kuktafazék A vasüzletből jelentjük A vízvezetékszerelési cikke­kért még vidékről is eljönnek a vásárlók. Van forgalma az üzletnek, s így tervüket is sikerül tel­jesíteniük. Szeretnénk azon­ban, ha rendszeresebben szál­lítana a nagykereskedelmi vállalat, így a gyakori sürge­tés, utánjárás a jó árubeszer­zés titka. Tit. zaltkockák, de a fellazított ta­laj alatt a nehéz kövek lesüp­pedtek és emiatt a bejárat tel­jes hosszúságában egy mély kátyú keletkezett. Ettől kezd­ve komoly veszély fenyegette a postakocsit, de különösen a lovakat. A rossz, gödrös tala­jon ugyanis gyakran megtör­tént már azóta, hogy a lovak megbotlottak és csak nagy ügyeFrbajjai--tudták a csoma­gokkal és egyéb küldemé­nyekkel megrakott nehéz ko­csit behúzni az udvarba. A postahivatal vezetősége ezt követően több esetben kérte a tanács illetékes osztályát és közvetlenül az útjavításokkal megbízott dolgozókat is e cse­kély munka elvégzésére. Vá­laszként mind ez ideig csak ígéretet kapott a posta, ered­mény nélkül. Pedig éppen e csekélységnek látszó dologiból keletkezett nemrégen komoly kára a postahivatalnak. Né­hány héttel ezelőtt kénytelen volt egyik lovát átadni az Ál­latforgalmi Vállalatnak, mert a rossz bejáratban tönkrement a lába és használhatatlanná vált. Azóta már új lovat ka­pott a hivatal, de félő, hogy az is elődjének sorsára jiut. Ezért kéri ismételten a posta veze­tősége az illetékes szerveket: kerüljön már sor végre e cse­kély munka elvégzésére Szabó Gyula A KISZ életéből A Bagi Ilona leánytáborban láttuk Hazafelé a földekről w A munka után jólesik a sportolás Megjött a fagylaltos (Foto: Székely András) Fogolytragédia Az Alsójáráson, az Olasz dűlő úton kifelé karikázva, jobbról az Arany János Tsz búzatáblái sárgállanak. , Egy Csepel kombájn zakatol távo­labb. Balról a Petőfi Tsz föld­jei terülnek el. A százholdas búzatengeren két kombájn mo­zog, hajnyíró olló szerkezetű vágógéppel az elején. Két má­sik kombájn pillanatnyi üzem­zavarral küszködve megállt. Az Arany János Tsz földjein kaszával is aratnak. Oda siet­tem. Két kaszás jön velem szemben, utánuk két marok- szedő. Harsogva vágnak a ka­szák, rendekben dől a gabona. Közvetlen közeliinkből kétség­beesett hanggal és pergő szárnycsapásokkal egy fogoly rebbent fel akkor. Az egyik kaszás a fészkén ülő madár feje felett húzhatta el az éles kaszát. Mennyit rettegett az a ma­dár az alatta levő 17 tojásért. Mily kétségbeesetten ülhetett a tojásokon a közeledő baj hal­latára. Az utolsó pillanatig ; nem mozdult, meglapult! így í menekült meg a haláltól. > A tojásokban éltek a kis < foglyok. Betakargatták az em- ; berek árpával — de mint mon- j dották —, többé a fészket fel ! nem keresi a fogoly, ha a ga- í bonát levágták fölötte és fel- j fedezték. j Lassan kihűlnek a tojások i — és 17 fogoly csibe elalszik i örökre. i ———— 1 I III i — A VÁROSI tanács vég- ; rehajtó bizottsága határozatot | hozott az Állami Gyógypeda- | gógiai Iskola munkájának és ; életének napirendre tűzésé­ről. — AZ ÁLLAMI Biztosító nagykőrösi fiókja Basas Já­nos Dózsa termelőszövetkezeti tagnak sertéselhullásért ezer forint kártérítést fizetett ki. Basa János gondos gazda, idejében megkötötte az ál­talános háztáji biztosítást; — AZ ARANY JÄNOS Mű­velődési Ház 1959—60-ban az ország legszebb helyeire az IBUSZ társasutazások kere­tében 12 esetben 2066 sze­mélyt, külföldi társasutazá­sokra pedig 36 személyt szervezett be. önálló csopor­tot Cserkeszőllőbe indítottak, három esetben 165 személyt szerveztek be. hány tagja is jó segítséget nyújtott a múzeumnak a gyűj­tésben, anyagfelderítésben. A látogatottság is emelkedett. A kiállítások látnivalói von­zották a nézőket. 1577-en néz­ték meg a kiállításokat. Nem­csak gyermekek, fiatalok, de felnőttek is voltak sokan, helyből és vidékről is. A városi tanács segítségét sem lehet elfelejteni. A mú­zeum környékét fásította. Több száz kisfát ültettetett az épület elé és mögé. Az első félév sikeres kapu­zárása után most nagy felada­tunk az új állandó kiállítás elkészítése. Helytörténeti anya­gokból készül. Több művészeti tárgyú ki­állítás rendezése is szerepel a tervben. A helyi művészek is rendeznek kiállítást. A mú­zeumot szerető látogatónak tehát újabb és gazdag látni­valót nyújt, bőséges mondani­valóval. Dr. Balanyi Béla a törteli Ernyő dűlőben és Ko- cséron a Pálffyhalom és Ke­nyérhalom környékén. Bronz­kori, szarmata, Árpád-kori és XVIII. századbeli anyag került be e helyekről a múzeumba, 412 darab tárgy. A néprajzi és várostörténeti anyag is szaporodott. Meg kell emlékezni azokról az emberek­ről, akik nemcsak ebben az év­ben, de a múlt években is számos tárggyal gazdagították a gyűjteményt. Bútordarabo­kat, egyéb használati tárgya­kat, az .öltözködés, lakásfel­szerelés egyeg darabjait, ira­tokat, képeket, nyomtatványo­kat adtak a múzeumnak. Az adott tárgyaik becsét az is nö­veli, hogy a gyűjteményben még ilyenek nem voltak. Kö­szönet illeti meg ezeket az ön­zetlen embereket, mert aján­dékukkal lehetővé tették, hogy az utánuk következő ember is megláthassa azokat. A Múzeum Baráti Kör né­í f Nehéz feladatokat oldott £ meg a múzeum az elmúlt fél- Í évben. A legnagyobb a mú- ^ zeum rendjének a helyreállí- J tása volt az építkezési munkák í befejezése után. / J A második feladat volt, hogy £ kapuját megnyissa a város né- (pe előtt. Kiállítást kellett ké­í szíteni önerőből. ! ' A regi helytörténeti kiállí- \ tást le kellett végérvényesen \ szerelni, mert az építés során \ annak lényeges kellékei el- % használódtak, s közben szá- J mottevő tudományos munka is jj folyt. Az 1959. és 1960. évben £ végzett ásatások dokumentá- dóit kellett elkészíteni. E2ő kellett készíteni a mú- \ zeum 10 780 darabból álló 5 pénz-, egyéb éremanyagát lel- tározáshoz s több leletmentést \ és terepjárást is el kellett vé- 2 gezni. \ Leletmentések voltak a J Csíkvárban, s Siratóban, te­il repbejárások a Száraz dűlőben, Bronzkori, szarmata, / Árpád-kori leletek békés együttese A múzeum félévi számvetése A Deák-tér sarkán állc vasüzletben rengeteg árul halmoztak fel a bolt dolgozói szemfüles beszerzéseik során, A különben sem kicsi helyi­ség közepén annyi különféle, gazdára váró cikk sorakozik, hogy a két párhuzamosan futó pultot szinte eltakarja. A forgalom elsősorban a reggeli, délelőtti és a délutáni zárás előtti órákban a leg­nagyobb. Most éppen délfelé az idő, egymás után térnek be a vásárlók az üzletbe. Itt elsősorban' a termelőszövetke­zetek tagjai és a kisiparosok vásárolnak. Árukészletükre jellemző hogy még vidékről is gyakran felkeresik őket. Egy hét alatt hat darab tea­tűzhelyet és nyolc darab nor­mál méretű tűzhelyet adtak el. Gáztűzhelyért sem kell Pestre menni a vásárlóknak, itt helyben megvehetik az üz­letben. Lehet itt kapni a különben hiánycikknek számító fürdő- szoba-olajkályhát is, fürdő­káddal együtt. Bevált a házi­asszonyok körében a kukta fazék is, amelyet mind a há­rom nagyságban árulnak. Ezzel szemben egészen egyszerű, s a leg­gyakoribban keresett áru­félékből nincsen elegendő. De ez sem az ő hibájuk. Sem mákdarálóból, sem szénvasaló­ból nem kapnak eleget, pedig erre is szükség van a háztar­tásban. Szőke Sándor, az üzlet ve­zetője végigkísér a raktárhe­lyiségben is, ahol szintén zsú­foltan sorakoznak a különféle áruk. Nincsen hiány permetező- gépekben sem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom