Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-23 / 146. szám
1961. JÚNIUS 23, PÉNTEK Egy hét múlva békekölcsön-sorsolás Három hónapi szünet után ismét előkerülnek az Országos Takarékpénztár páncélterméből az államkölcsön-sorsolás szerencsekerekei és számlevélkéi. Az OTP ugyanis egy hét múlva, június 29-én és 30-án rendezi meg a második, a harmadik és a negyedik békekölcsön 1961. első félévi sorsolását. A húzásokat mindkét napon délután fél három órai kezdettel Újpesten bonyolítják le. Június 29-én a Második Békekölcsönből 130 000 kötvényre 26 millió forintot sorsolnak. Június 30-án délután két kölcsön nyereményeit húzzák. 159 000 Harmadik Békekölcsön-kötvényre 45 millió forint, 115 000 Negyedik Békekölcsönre pedig 28 millió forint jut. A kétnapos húzáson mindhárom kölcsönből több mint 400 000 kötvényre 99 millió forintot sorsolnak ki nyeremény és törlesztés formájában. (MTI) A liőslelku barátnők Kedden a Nagykőrösi Arany János Általános Iskola tanévzáróján, megható ünnepség keretében leplezték le az iskola két volt növendékének, a mártírhalált halt Ab- solon Saroltának és Füredi Lászlóné Németh Irénnek vörösmárvány emléktábláját. Az ünnepségen — a párt, a tanács, a KISZ. az iskola, a társadalmi szervek vezetőin kívül — megjelentek a mártírok szülei, hozzátartozói is. Akkor IS évzáró volt, 1938- ban, de akkor az iskolát még Lorántffy Zsuzsanna Községi Leánypolgárinak hívták. Akkor is itt ült a két könnyesszemű édesanya. Akkor is évzáró volt — ás ők boldogan, ujjongó szívvel nézték: megdicsért, kedves, szófogadó kislányaik most veszik át a jutalomkönyvet! S aztán az utolsó, jó bizonyítványt. Akkor is évzáró volt. De hát pénzzel szűkösen álltak — s az ünnepség után (igaz, Sári még elvégzett egy gyors- és gépírónői tanfolyamot) munkába állt a két barátnő, a két szép kislány. Aztán Németnék Csongrád- ra költöztek. De a két lány között tovább szövődtek a barátság szálai: meglátogatták egymást, sűrűn leveleztek. És amikor Sári felment dolgozni A KONZERVMESTER i\7 agyszárnyú ÍV ajtói rajta kis táblán: gyártásvezető. Belül szakkönyvekkel teli szekrény. Telefon, íróasztal, mögötte ül a konzervmester. Furcsa ember. Éveinek számát alig lehet leolvasni az arcáról. Csendes, halk szavú, s az első pillanatban úgy érezni, hogy zárkózott is. 1938 óta dolgozik a szakmába rí,' ~ 's"' ~csaKnem tíz éve a Dnim- keszi Konzervgyárban. Tíz év. Ennyi idő alatt a sok borsó, meg gyümölcs jó néhányszor megtréfálja az embert. Az asztalon szakmai folyóiratok. A gyártásvezetőnek állandóan figyelnie kell a hazai és a külföldi technikai újításokat, a különböző áruféleségek feldolgozásánál. Csörög a telefon — az üzem kéri a gyártásvezetőt. Lent a zajos gépek között fiatal technikusok sietnek ide- oda. A „főnök” nemcsak az idősebbek problémáit ismeri, hanem a fiatalokét is. A nevek sorolásánál néha elkomorodik a derűs arc. Mi az oka?_ Egyesek- :znelc~'-nincs türelmük, vagy szorgalmuk elméleti tudásukat átültetni a gyakorlatba. Pedig ez az igazi technikusi vizsga, s nem az érettségi! Újra az irodában. Kopogtatás. Fiatalember lép be. Az apja is itt dolgozik. De jó-e, ha az apa és a fiú egy gyárban van? Természetesen. így jóval szerényebb az ifjú és otthon is érzi magát. Az egész gyár egy nagy család. A konzervmester nagyon vigyáz arra, hogy ebben a családban meglegyen az egyetértés. jpbédszünet. J-j Gondolata pár percre elrepül a gyártól — a családhoz. Gondolkozik a kisfia jövendőbeli életén. Élelmiszeripari technikumba szeretne menni a fiú, majd ide a gyárba. Ha lesz kedve, később elvégzi az egyetemet is. És a kislány?... Még nem tudja. Szaggatott csengetés. Borsó érkezett. Simon József gyártásvezetőnek az üzemben a helye. (t) Járási ifjúsági és honvédelmi nap Kartalon Járási ifjúsági nap színhelye lesz június 25-én, .vasárnap Kartal. Az egész napi program a járás területéről össze- sereglett fiatalok színpompás felvonulásával kezdődik, s ünnepi gyűléssel folytatódik. Itt Gaál Géza, a járási pártbizottság titkára szól a fiatalokhoz. Az ebédszünet után gazdag kulturális- és sportműsor, tréfás versenyek következnek. Mivel ez alkalommal ünnepük az aszódi járás dolgozói a honvédelmi napot is, a délutáni programiból a honvédségi alakulatok katonái is kiveszik a részüket, s számos sportágban mérik össze tudásukat a kiszista fiatalokkal. Szerepel a sportműsorban labdarúgómérkőzés, cselgáncs, birkózó és kézilabda bemutató. Este hét órától reggelig a járásiban működő tánczenekarok húzzák a talpalávalót A zöldség- és gyümölcsfélék ára a magánkereskedőknél A belkereskedelmi miniszter 4/1961. (VI. 12.) Bk. M.— Á. H. számú rendelete szerint magánkereskedő étkezési burgonyát, vöröshagymát, étkezési szőlőt, télialmát, fokhagymát, fejeskáposztát, zöldbabot, zöldpaprikát, uborkát, paradicsomot, sárgarépát, petrezselyemgyökeret, kerti és erdei szamócát, málnát, meggyet, kajszi- és őszibarackot legfeljebb az állami és szövetkezeti kereskedelemben érvényes fogyasztói áron hozhat forgalomba. A MÉK-től szerzett értesülésünk szerint a megyei tanács kereskedelmi osztálya által közölt napi plafonárakat a MÉK az érvénybe lépést megelőző napon megküldi a KIOSZ megyei szervezetének. A KIOSZ még aznap közli írásban a zöldség- és gyümölcs forgalomba hozatal ára jogosult magánkereskedőkkel az érvényes fogyasztói plafonárakat. Ezek az árak Vác és Cegléd területén már a tárgynapon kötelezően érvényesek a magánkereskedőkre.. A megye egyéb területén levő többi magánkereskedő részére a közölt árak a tárgynapot követő naptól érvényesek. A rendeletben fel nem sorolt cikkeket a magánkereskedők az igazolt felvásárlási árhoz számított huszonöt százalékos bruttó haszonkulccsal hozhatják forgalomba. Ebben a haszonkulcsban a felmerült fuvarköltség is benne van, tehát ilyen címen sem lehet emelni az árakat. Az árak rendelet szerinti betartását szigorúan ellenőrzi kj Pestre, előbb a nagybátyjához, azután Irénhez költözött. Irénhez, aki akkor már menyasszonya volt Füredi László színművésznek — a Kommunista Ifjúmunkások Szövetsége tagjának. 1944 nyarán Németh Irén Füredi László felesége lett. S a két volt iskolatárs barátsága a barátságból lassan harcostársi kapcsolattá mélyült. Sári ősszel még meglátogatta az édesanyját, aki hiába kö- nyörgött neki: a lány nem beszélt semmiről — de visz- szautazott Pestre. Pestre, ahol akkor kezdett tombolni Száls- siók rémuralma, s ahol negyvennégy novemberében már javában szervezkedtek Fürediék. A Vilma királyné útja (ma Gorkij fasor) 43-ban, Fürediék lakásán tartották ösz- szejöveteleiket. És Rónai Ferenc révén rövidesen kapcsolatba kerültek Braun Évával, az illegalitásban dolgozó Országos Ifjúsági Bizottság tagjával, aki a csoportnak a kommunista párt utasításait továbbította. És november végén Kós J. Géza — egyik társával — fegyvert szerez! Ütött a tettek órája! Harcolni kezd a Vörös Brigád. Véreskezű nyilasok, kegyetlen SS-ek tetemei, egy elhallgatott német légvédelmi üteg jelzi tevékenységüket. Vörös zsírkrétával a párt jelszavai jelennek meg a házfalakon. Röplapokat adnak ki, orosz foglyokat szöktetnek meg, katonaszökevényeket rejtegetnek. S hogy „törvényesítsék magukat”, beépülnek a XIV. kerületi Kisegítő Karhatalom egyik egységébe, a KISKA/2 századba. S itt a katonák között is szerveznek, lázítanak. A- Füredi-lakást bombatalálat éri. Egy házzal arrébb, a 41-be, le az óvóhelyre költöznek Fürediék. Itt tartják a haditanácsokat. A házmester néni, Veres Józsefné élelmezi az egyrészt . katonaszökevényekből álló fiatalokat. Veres nénit is elhurcolják, mikor a németek — árulás következtében — 1945. január 6-án lecsapnak a Vörös Brigádra. A két barátnő éppen röplapokat készít a gépen. S másnap a Garai tér 12—14-es házban letartóztatják a KISKA/2 század 150 emberét és vagy száz, a házban lakó civilt. Kós J. Géza és néhány társa megmenekül — ők fegyverrel harcolnak tovább. A Vár jégverem-pincéjében (közel vannak a szovjet csapatok!) gyorsan szelektálják az elfogottakat. Tizenhárom embert tartanak bent — a többit a frontra vezénylik. Veres nénit és férjét is kiengedik később: a tizenegy fiatalember egyöntetűen vallja: nem tartoznak közénk. De másról nem beszélnek. Kínozzák, szinte felismerhe- tetlenné verik — ütlegelik őket —, de nem hagyja el szó a szájukat. Fürediné terhes — s nem kap orvost, mikor a sok kínzástól megszüli halott magzatát. De hallgat. S január 26-án (Füredi Lászlót előző nap helyszíni szemlére vitték, ott ölte meg egy aknaszilánk) a tíz félmeztelen, összeláncolt emberroncsot a Vár teraszára hajtják. SortŰZ. És Absolon Sarolta, Bauch Sándor, Dalnoki Nagy Ferenc, Fuhrmann Vilmos, Füredi Lászlóné, Nyeste Kálmán, Varga Ernő és Vargha Károly holttestét (van, aki él még!) a mélybe rugdossák le a pribékek. Aztán a két vezetőn: Braun Éván és Rónai Ferencen a sor. S a „jól végzett munka” után Gottstein SS-őrnagy és dr. Csergő Endre százados — hóhérsegédeikkel együtt — fejvesztetten menekülnek a közelgő szovjet csapatok elől. Most is évzáró van. Könny ül a két anya szemében akkor is, mikor vége az ünnepélynek, s a kisiskolások az emléktáblát nézik, amelyre úttörők díszőrsége vigyáz. És csöndben böngészgetik a tábla alatt az 1938-as nyomtatott iskolai évkönyv kivágásait. A dicséretek. Absolon Sarolta és Németh Irén neve több helyütt aláhúzva. S piros tintavonal fut végig osztályzataik alatt. A kisiskolások szótlanul, csendben nézik a jó jegyeket. S talán fel sem tudják fogni ésszel azt az áldozatot, amelyet a két hőslelkű, alig huszonegy éves barátnő az ő életükért is hozott. Murányi József Rangon aluli? Három új magyar buzafajta-jelölt vizsgázik az idei aratáson Az Országos Növényfajta Minősítő Tanács fajtakísérleti állomásain több mint negyven fajta hazai és külföldi búza aratására készülnek. A búzák különböző kísérletekben szerepelnek, s a vizsgálatok eredményei a növénynemesí- tők és növénytermesztők tájékoztatásául szolgálnak. Az egyik kísérletben két magyar, három szovjet, három olasz, két francia és egy csehszlovák fajta műtrágyahasznosító képességét hasonGépesített szénabetakarítási bemutató a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tangazdaságában A tangazdaság vezetői június 21-re meghívták a gödöllői járás termelőszövetkezeteinek vezetőit és szakembereit, hogy a gyakorlatban láthassák a gépesítés nagy előnyét a hagyományos mezőgazdasági módszerekkel szemben. A tangazdaság szakemberei gyakorlati tényekkel bizonyították, hogy a minőség megtartása mellett egy mázsa lucemaszéna géppel való betakarítása 10 forint 44 fillérbe kerül, míg a régi módszerrel betakarítottaké 21 forintos költséggel jár. A komplex gépesített bemutató tetszett a vendégeknek, és mint mondották, sokat tanultak a látottakból. lítják össze. Az aratás előtti helyzet azt mutatja, hogy a hatmázsás műtrágyaadag hatására kialakult nagy termést az olasz Produttore bírja a legjobban, ennek a szára csak ott dőlt meg, ahol nagy vihar érte, Igen sűrű állományú, sokat ígérő fajta a francia , Étoile De Choisy s bár szára gyöngébb az olasz búzákénál, a nagy adagú műtrágyázás ennél is kifizetődőnek látszik. Az idén kezdődtek meg az első nemzetközi fajtakísérletek; ezekben két KGST-ország 16 búzafajtája vesz részt, valamennyi országban azonos kísérleti módszerrel. Az első évben ezekből még nem lehet lényeges követkciztetést levonni, de annyi már látható, hogy a legtöbb búza nálunk nem érik be időben. Ugyancsak az idén kezdődtek az úgynevezett információs kísérletek: ezekkel nálunk még ismeretlen külföldi — szovjet és csehszlovák — búzák tulajdonságait tanulmányozzák. A fajtakísérleti állomások „búzaföldjein” — csaknem négyezer mikroparcellán — a munka zöme tulajdonképpen az aratás előtti és utáni időszakra esik. Az egész tenyész- idő alatt pontos „naplót” vezetnek valamennyi fajta fejlődéséről, a vetéstől az aratásig feljegyzik a vegetáció egyes szakaszainak időpontját. Az aratás előtt minden parcella meghatározott helyéről mintakévéket emelnek ki; ezeket alapos terméselemzésnek vetik alá, hogy pontosan megállapítsák: az egyes fajtáknál milyen tényezők hogyan hatnak a termés mennyiségére: Az adatokat a nemesítők hasznosítják: ezekből tudhatják meg, hogy a keresztezésekkel az egyes fajtából milyen tulajdonságot örökíthetnek át az új hazai búzákba. Három ilyen új hazai fajtajelölt már szerepel is az idei kísérletekben. Megszünteti a televízióvétel egyik „ellenségét“ az automatikus feszültségszabályzó Munkában a szénabetakarítógép (MTI foto: Bereth felv.) A hazai televízióhálózat fejlődésével egyidőben a szakemberek arra is törekednek, hogy a vételt mind tökéletesebbé tegyék. Ezért többek között a készülékeket is ellátják számos zavarelhárító szerkezettel, intézkedtek a nagyfrekvenciás berendezések okozta külső zavarok megszüntetéséről stb. Ezeken kívül azonban még számos „ellensége” van a jó vételnek. így például, különösen vidéken, sok panaszra ad okot az elektromos hálózat feszültségének az ingadozása. Tökéletes kép ugyanis csak akkor van, ha a készülék állandóan 220 voltos feszültséget kap. Sűrűn előfordul azonban, hogy a feszültség hirtelen változik. Sokszor 240 voltra is felugrik, ez az alkatrészeket tönkreteszi, vagy 150—160 voltra csökken, s ezzel a kép összeszűkül, élvezhetetlenné válik. Ennek elkerülésére a tizenkettedik kerületi Kézműipari Vállalatnál úgynevezett feszültségszabályozót készítettek. A mintegy 10 kiló súlyú berendezés tulajdonképpen két transzformátor. A hasznos berendezés gyártását rövidesen megkezdi a váUalat, s az év végéig kétezret ad át a kereskedelemnek. (MTI) A megye jól felszerelt gépállomásainak szerelőműhelyeiben minden évben szakmunkássá válik néhány tanuló. Fiatal fiúk, környékbeliek, jó kenyeret, igazán megbecsült szakmát kapnak a kezükbe, s vár rájuk a munka, akár száz helyen is szívesen fogadják őket. Talán ez a nagy lehetőség, ez a minden utat szabadon hagyó élet kissé el is kényezteti ezeket a még tapasztalatlan fiúkat, akik soha nem kóstolták a nélkülözés keserű kenyerét, s nem okozott és a jövőben sem okoz gondot az elhelyezkedés. Megkapva a szak- munkásigazolást, amelyen még meg sem száradt a tinta, búcsút intenek a gépállomásnak, ahol annyi anyagi áldozattal és megbecsüléssel, gonddal nevelték őket, s a városok, ipari üzemek felé irányítják lépteiket, ahol betanított munkásként vagy szakmunkásként helyezkednek el. Ehhez az elvándorláshoz objektív tényként hozzájárul a gépállomási szerelőműhelyek létszámának korlátozott kerete is. Mert ha hely lenne, talán néhányan maradnának a fiatalok közül is. Kiskunlachá- zán például tizenhét fő a szerelőműhely munkáslétszáma, tanulójuk pedig éppen tizennyolc. Természetes tehát, hogy a tanulóidejüket letöltő, felszabaduló fiúk nem kaphatnak azonnal helyet a műhelyben, hiszen ott tapasztalt, régi emberek vannak, akikre szintén szükség van, náluk nélkül megállna az élet a gépállomáson. Mi hát a teendő? Nincs más megoldás, mint azonnal venni a vándortarisznyát, s más vidékre pályázni, otthagyni a hazai környezetet és idegenbe járni? Talán van más út is, amely legalább ennyire megbecsült, s anyagiakban előnyösebb is... A Kiskunlacházi Gépállomás szigetújfalui üzemegységébe:! dolgozik Toldi Miklós, fiatal* 18 éves szerelő szakmunkás. Az idén tavasszal szabadult. A napokban kijelentette, gépre alkar ülni, gépvezetőként kíván dolgozni. Kérését örömmel teljesítik, az aratás alatt már Szi- getszentmiklóson fog dolgozni kombájnnal. Pedig szerelő. A fiatal szerelők jó része rangon alulinak tartja, hogy gépre üljön. De vajon rangon aluli-e 17—20 éves fiataloknak havi 2000—2500 forintot keresni? Aki szerelő létére gépre ül, sokkal jobb munkát végezhet, mint egy kisebb előképzettséggel rendelkező traktoros, mert érti a gép minden csínját-bínját, szükség esetén maga elvégzi a kisebb javításokat, karbantartást, s kevesebb a gépállása, eredményesebb a munkája, jobb a keresete. Amit tanult tehát, nem vész kárba, sőt, előnyösen kamatozik. S a gépvezetés nem rangon aluli, kevés ember kap annyi megbecsülést és elismerést, mint éppen a traktoros, aki a termelőszövetkezetek megszilárdításáért vívott harc első vonalában küzd, A megye gépállomásainak gépparkja évről évre nő, s annyi traktoros, annyi géphez értő ember kellene, hogy nem győzik őket kiképezni. Már most az aratás alatt, majd az azt követő munkákban is, szinte egy nap kihagyás nélkül, legalább háromszáz traktorossal többet tudnának foglalkoztatni a gépállomások, mint a jelenlegi létszám. És a mezőgazdaság éppen ezért visszavárja mindazokat a gép- hezértőket, akik az elmúlt években másfelé keresték boldogulásukat. Tenkely Miklós
