Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-01 / 127. szám

MIT MtCtEt iJCírlan 1961. JÚNIUS 1. CSÜTÖRTÖK A modern „varázsvessző“: geoelelítromos készülék A Geofizikai Mérőműszerek Gyárában két évvel ezelőtt készítették el a földtani kuta­tások egyik legegyszerűbb, de igen hasznos készülékét, a geoelektromos műszert. A könnyen telepíthető, modern „varázsvessző” valamennyi tartozékával együtt 120 kiló, s 400 méter mélységig fú­rás nélkül vizsgálja a föld rétegeit. A jól bevált műszer sorozatgyártását most meg­kezdte az üzem, s a harma­dik negyedévben már ex­portra szállít. Bernecebaráti már egymillió iorinl előleget vett fel a málnára Két és félmillió kiló málnára, tekintélyes súlyú baromfira kötöttek szerződést a szobi járásban Egymillió forint nagyon nagy pénz. még ha sokfelé is osztják, ahogy Bernecebará- tin tették, amelyből több-ke­vesebb majdnem minden csa­ládnak jutott. Hiszen alig akad valaki a községben, aki kisebb-nagyofob darab földön ne termelne málnát. Olyan málnatermelő pedig úgyszól­Ünnepi könyvhét 1961 O'Neill i NÉGY DRAMA O'Neil] amerikai drámaíró neve nem ismeretlen a ma­gyar közönség előtt. Mun­kásságáért 1936-ban Nobel- díjjal tüntették ki a követ­kező megokolással: „Erővel, becsületességgel, erős érzés­sel s egyúttal eredeti tra­gikus felfogással átitatott drámaírásért’'. Ennél az in­dokolásnál tömörebben és igazabban aligha lehetne jellemezni az amerikai drá­ma úttörőjét, a modern iro­dalomnak ezt az óriását, aki felhasználva az európai drá­maírás nagy forradalmárai­nak, Ibsennek, Strindberg- nek, Csehovnak újszerű szín­padi eredményeit, a huszadik századi amerikai élet sűrű­jéből jutott el a görög tra­gédiaírók közelébe. Ahhoz, hogy a parlagi és üzleties századelei broadwayd szín­padi világból ilyen magas csúcsokra hágjon, szívós küz­delemre volt szükség: ki kel­lett vívnia, saját vallomása szerint: „azt a darab igazsá­got, amelyet elérnem meg­adatott". A most megjelent könyv­ben, amely az ünnepi könyv­hét egyik nagy sikere, O,Neill négy drámáját kapja az ol­vasó. Legismertebb közülük a nemrég a rádióban is be­mutatott Amerikai Elektra című drámai trilógia, amely cselekménye fölépítésében, szerkezeti megoldásában, a hősök, a jellemek, a maga­tartás motiválásában a klasz- szikus görög mintát, Aisz- khülosz Öreszteia-ját követi. O’Neill hazája múltjának egy romantikus, nagy korszakát választja a modem Elektra cselekménye időpontjául, amelyben széthull, mert pusz­tulnia kell a Mannon-család- nak: a házasságtörés, a vér­fertőzés megfojtja, megöli a szeretet, az emberiséget. A tizenhárom felvonáson át so­ha nem lankadó feszültség, a kérlelhetetlenül gördülő cse­lekmény drámai tömörsége, a nagyon is helyileg és törté­nelmileg meghatározott kon­fliktusokat sötéten színező háttér ad páratlan mélységet 0‘Neill trilógiájának. Az Utazás az éjszakában csaknem kerek önéletrajz, de nem ennyi csupán. Túlnő egyetlen család tragikus fel­bomlásának, de még a modern amerikai család széthullásának problémáján is. Bemutatja, hogy miként morzsolódik fel a kapzsiság, a létbizonytalanság idegtépő légkörében négy te­hetséges ember, aki valamikor szeretetben élt egymással. A Boldogtalan hold hőse ál­mot — jóságot és szeretetet — kerget részegsége rohamaiban. Ez az álom képzelt valósággá is egyetlenegyszer válik csu­pán, Josie — O’Neill egyik leg­csodálatosabban megformált nőalakja karjában. Ám a ré­szeg tehetetlen s a kijózanodás re??elén örökre múlik a va­rázs. Az álom és • valóság ellenté­tében vergődő ember boldog­talanságát ismét a távoli múlt­ba helyezett cselekmény kere­tében mutatja be Egy igazi úr című drámájában. A napóleoni háború romantikus légköréből Amerikába csöppent katona­tiszt — a mű hőse — elbukik az Amerika kapitalizálódó fej­lődésével szemben folytatott időszerűtlen, donkihoti küzde­lemben. Igaz, hogy pesszimista drá­maírás O’Neilié, de nem is le­het más, ha becsületességgel akarja ábrázolni a modern Amerika kapitalista világában az egy ember harcát az igazsá­gért. Ám az író mélységes részvéte és együttérzése az emberekkel, hite a szépségben, az igazságban, a szerelemben — feloldja a sötét színeket, s mélységes emberszeretetéről tesz tanúbizonyságot. ván egy sem akad, aki most, hogy a felvásárlási szerződé­sek megkötésére került a sor, ne kötött volna szerződést a málna szállítására. A szerző­dés alapján előleg jár éspedig kilónként két forint. Mivel Bemecebarátiban mint­egy 450 holdon termelnék málnát, a termelők abban a helyzetben voltak, hogy kere­ken ötven vagon, vagyis fél­millió kiló málnára köthet­nek szerződést — ennél persze még nagyobb termésre szá­mítanak. de csak a biztosan szállítható mennyiséget ■ kötöt­ték le, — és így egymillió fo­rint előleget kaptak a földmű­vesszövetkezettől. Egynek-egy- nek jópár ezres jutott. Nem tudni, honnan indult ki. sem azt, hogy ki kezdemé­nyezte, de Bemecebarátiban a málnaelőleggel kapcsolat­ban figyelemre méltó mozga­lom indult. A község gazdái jelenleg még tszcs-ben. ősszel azonban már termelőszövetke­zetben dolgoznak és ki-ki az alakulandó tsz alapjához föld­tulajdona adó alapjának aranykorona értékében ará­nyoshozzájárulást vállalt ma­gára. Most azután, hogy a szer­ződést megkötöt'ék. egyre töb­ben kezdtek beszelni arról, jó lenne ezt a pénzt az előleg­ből befizetni. Végül is úgy- | szólván minden málnatermelő úgy határozott, az előlegét nem is veszi fel teljes egészé­ben. anem abból átutalja hoz­zájárulása összegét. Ugyan­így elhatározták, hogy az erre a negyedévre esedékes adóju­kat is az előlegből fizetik ki. És ebből egyenlítik ki föld­művesszövetkezeti részjegyeik árát is. Ezekre a kifizetésekre ugyan rámegy a felvett elő­legnek 40—50 százaléka, de ez­által megszabadulnak kötele­zettségeiktől és amellett még pénzük is marad. A bemecebaráti példa a já­rás többi málnatermelő közsé­gében követőkre talált, csaknem mindenütt ugyanígy osztják be az előlegképpen fel­vett összeget. Ami pedig a leszerződött mennyiséget illeti, az az ta­valyit lényegesen meghaladja. Ahol nagy málnások vannak, azokban a községekben álta­lában már befejezték, néhány kisebb községen kívül, egye­dül Nagymaroson folytatják még a szerződéskötést, de már eddig is közel 240 vagon málnát kötöttek le a termelők. Nagyon valószínű, hogy a szerződtetési akció befejezé­séig ez a mennyiség, ha túl talán nem is lépi, eléri a 250 vagont, vagyis két és félmillió kilót. Ezzel szemben tavaly összesen 204 vagont vásárolt fel a szövetkezet, vagyis a mennyiségnövekedés körülbe­lül 25 százalékos. Ennek' el­sősorban az az oka, hogy a termelők ma már látják, még a fővároshoz közel eső hely­ségekből sem érdemes kosa­rakban piacra hordani a mál­nát. Hat és fél vagon eper A szobi járásban sok eper is terem, amire a szerződés- kötések természetesen már be­fejeződtek, sőt már megkez­dődött a gyümölcs átvétele is. A szobi járás termelői ez év­ben hat és fél vagonra kötöt­tek szerződést, amely valami­vel alatta marad a tavaly le­kötött mennyiségnek. A csök­kenés arra vezethető vissza, hogy új telepítés alig történt. Hatszor több baromfi A baromfira és tojásra szintén most folynak a ter­meltetési szerződések éspedig nem várt nagy eredménnyel. Példaképpen megemlítjük, hogy a járás legkisebb közsé­gében, Tésán, ahol terv sze­rint 15 mázsa baromfira kí­vánt szerződni a termelőszö­vetkezet, eddig, noha még' a szerződéskötéseket nem fejez­ték be, máris tizennégy má­zsára megkötötték a felvásár­lási szerződést. A tojás átvé­teli tervét egész évre 30 ezer darabban irányozták elő, de május végéig az átadott tojár sok száma jóval meghaladja a 40 ezer darabot. A járás termelőszövetkezeti tagjai háztáji gazdaságukból, valamint a tszcs-tagok és egyéni gazdák eddig összesen 180 mázsa baromfi szállításá­ra vállaltak szerződéses köte­lezettséget. Ennek jelentőségét akkor érthetjük meg, ha szá­mításba vesszük, hogy a föld­művesszövetkezetek tavaly az egész járásban szabad áru­val együtt mindössze 34 má­zsa baromfit vásároltak fel. A baromfifelvásárlási szerző­dés ilyen nagyarányú fellen­dülését a járási pártbizottság vezetésével folytatott felvilá­gosító munkával érték el. Házról házra járva megma­gyarázták, a szerződés milyen jelentős kedvezményeket biz­tosít a termelőnek. S mert az emberek meggyőződtek róla, hogy érdemes, akinek csak módjában áll baromfit nevel­ni vagy hizlalni, most a járás minden községében megköti a szerződést. VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK' ^qlédi^irtap ^Vn»mi™nn».7rrcTT;T,fT] ff meglehetős elmaradás kozik. mutat­Erik a cseresznye Néhány nappal ezelőtt még sztárnak számított a MÉK ceglédi átvevőhelyein a sza­móca és a cseresznye. Az első epret még 32 forintos áron vá­sárolták. Azóta azonban nőt- tön-nő a „felhozatal” és cse­resznyéből is egyre nagyobb a vásárlás. Több mint 30 ezer kiló cseresznyét vásárolnak naponta az Eötvös tér köz­ponti telep dolgozói a t.sz-ek- től és az egyéni termelőktől. Igen ió gyümölcstermésre számítanak a ceglédi határ­ban és remélik, hogy a múlt évi 364 vagon értékesítés he­lyett a 400 vagont is megha­ladja majd az idei eredmény. Különösen a Táncsics Terme­lőszövetkezet tett ki magáért: az általuk szállított'zöldborsó például keresett cikk, nem­csak a városban, hanem kül­földön is. „Tűzre, vízre vigyázzatok" Június 4-én rendezik meg Abonyban a ceglédi járás ön­kéntes tűzoltóinak hagyomá­nyos versenyét. Valamennyi községi önkéntes tűzoltóság lelkesen készül a vetélkedés­re. Vasárnap kiderül, hogy melyik csapat képes gyorsab­ban üzembe helyezni a fecs­kendőket. melyik sajátította el a legjobban a különféle tűzoltóismereteket. Érdekes tűzoltási és izgalmas mentési bemutatót is tartanak, ame­lyen valamennyien megcsil­logtatják bátorságukat, ráter­mettségüket. MQ&ORQViaÉgg Nemes vetélkedés A Monori Gépállomáson egyre inkább terjed a verseny­mozgalom. Nemcsak a Kiskun- ladházi Gépállomással mérik össze tudásukat a monoriak, hanem „házon belül” is sokan páros versenyre léptek. A pili­si brigád a gombai brigádot hívta ki versenyre. Vállalták a terv ötszázalékos túlteljesíté­sét, ezenkívül 10 százalékos al­katrész- és üzemanyagmegta­karítást. Kovács István brigád­ja a Pintér-brigáddal vetélke­dik. A versenyt havonta érté­kelik és a legeredményesebb brigádot vándorzászlóval ju­talmazza a szakszervezet. Az üzem vezetősége pedig kétezer forintot ajánlott fel részükre. ez igen : # A monorj járás valamennyi községében naponta újabb és újabb szerződéseket kötnek a tsz-tagok az állami felvásárló szervekkel. Különösen a tojás- szerződések iránt nagy az ér­deklődés. Maglódon, Monoron, Üllőn és Vasadon, Ecseren, Ve- csésen és Csévharaszton sokan kötöttek marhahizlalási szer­ződést, Az eddigi mérleg: há­romezer hold köztes bab, öt­vennégyezer tojás, száz hízott marha. Sajnálatos, hogy a ba­romi iszerződés tekintetében Június 11-én rendezik meg Budapesten a muzeális gépjárművek versenyét Június 11-én a nemzetközi meghívásos gyorsasági autó­verseny alkalmából a Közleke­dési Múzeum, a Magyar Auto­mobil Klub és a KPM Autó­AZ OSTOROS ISTEN Márkus Miska bácsit, a ——------------------ fogatosok b rigádvezetőiét nevezték így: ostoros isten. Nevének ere­dője oda vezethető vissza, hogy az öreg kezéből nem ke­rült ki a cifranyelű ostor, ta­lán még aludni is azzal aludt, s akkora hangja volt. akkora úrnak érezte magát, mint af­féle kisisten. a földi halandók között. Alig két hete volt tagja a közösnek, amikor már így emlegették. Igaz. tett is róla, hogy észrevegyék. Nem volt olyan reggel, amikor ne ő lett volna az első a befo­gásnál. s kieresztette a hang­ját. hogy az is felébredt tőle, aki eddig laposakat pislogva matatott a szerszámokkal. Ha nem stimmelt valami, már zengett az öreg hangja: — De azt a hétágú isten­nyilát. hogy a rossznyavalya jöjjön rá ... s cifrázta, kerí­tette a végén már maga sem tudta, hol kezdte. Az emberek persze nem vették szívesen az abajgatást, hiszen jó. jó. ők választották meg brigadérosnak. de ez nem jelenti, hogy ugráltassa őket. mint újoncot a káplár. Nem­régen még együtt gürcöltek a maguk földjén, mindegyik a másikkal egyforma úrnak tar­totta magát, most meg ez a Miska adja itt az urat. s olyat is egreciroztat. akit azelőtt előre süvegeit. Morogtak a fogatosok, egyi­kük el is ment az elnökhöz, szóvá tette, persze csak úgy szőrmentén a dolgot, de an­nak kisebb gondja is nagyobb volt. mint ezzel törődni, lel­tár. tervkészítés, ilyen meg olyan igénylés, azt se tudta, hol áll a feje. hát gyorsan elintézte a dolgot: — Neveljétek meg. Amivel ugyan a panaszos---------------------- nem lett o kosabb, de a panaszt befeje­zettnek tekinthette. Mondta is a többieknek a következő reggel: — Tudjátok, mit mondotf az elnöü? Hogy neveljük mi meg... hát az istenit, nem gyerek ez. hogy... Tovább nem jutott a mon­dattal, mert Miska bácsi már ott volt. noszogatta őket. mo­zogjanak kifelé. Valahogy azután megcsen- désedétt a dolog, a sok mun­ka eltemette. Lassan majd’ megszokták már az emberek, de amikor Kanyó Pista oda­került, újra ügy lett a dolog­ból. Pista a gyárat-hagyta ott, s míg nem akad neki való munka, lakatos volt ugyanis, a fogatosokhoz osztották be. De már első reggel összekoc­cant Miska bácsival. Az öreg ott vizslatott körülötte, s amikor látta, tétován mozdul a fiú keze, már le is csa­pott: — Mozogj te. nem gyár ez, hogy megcsinálja helyetted más . .. • Amire Kanyó Pista visz- szamordult: — Életében nem volt maga gyárban ... mit tudja akkor, mi van ott... Az öreg már horrent a fele­selésre, de Pista rántott egyet a vállán, s otthagyta. Ettől kezdve nem nagyon állhatták egymást. Igaz, töb­bet nem akaszkodtak össze, de kerülték a másikat. Egyik reggel Miska bácsi meghökkent. Mindig ő volt az első, most meg már min­denki ott sürgölődött a lovak, kocsik között, nem egy már be is fogott. Nézett, nézett, nem értette a dolgot, nem is állhatta szó nélkül: — Hát belétek mi ütött? Azok csak hallgattak, az öreg is hozta a szerszámot, közben kiabálta, kinek mi a dolga, beosztása. Amikor ő is befogott, kiadta az ukázt: — Mehetünk emberek. Elsőnek indult kifelé, de alig fordult ki a major ka­puján, nyekkent egyet a sze­kér, s majdnem lebuckázott a bakról. Tápászkodás közben már jött a szájáról a szitok. Nézi, hát bizony az egyik kerék eleresztette a tengelyt, hasra puffanva ott hevert a porban. A többiek ott zörögtek el-----------------mellette, nem h agyták szó nélkül: — Miska, hát mi van? — No, pont a brigadéros ... — Ja, hát az ember megné­zi, mire ül föl... Ette a méreg, de hát mit szóljon vissza? — Menjetek csak, a TÜ- ZÉP-nél találkozunk ... El is mentek a többiek, ö meg helyre rakta a kereket, a csapszeg pottyant ki, azért esett a baj. Igyekezett a töb­biek után, azok már nagy­részt felrakodtak, amikor ő a telepre ért. Rakta ö is a téglát, úgy haj­totta magát, szakadt róla a víz, de alig késett el a többitől. Amikor lerakodott, rágyújtott, fújta a füstöt, a többiek félre­hívták, s mintha csak erő­vel maguk között akarnák tartani, mindenfélét kérdez­tek. Végül aztán berekesztette a beszédet, dologra. S mint­ha csak a sors űzne belőle tréfát, ugyanott, mint az A j» példa ragadós Hírt adtunk már róla, hogy Nagykőrösön eredményesen folyik a baromfiszerződés­kötés. Most újabb szerződőkről érkezett hír. Nagy Ambrusék és Kis Ambrus nevét kell kiemel­ni közülük. A tojásszerződések terén Olasz Dénes, Fülöp La­jos, Holló Józsefné és Király László kötelezte el magát újabban. Szárnyasok paradicsoma A baromfifeldolgozó válla­lat 45 holdas területe valóságos szárnyasparadicsom Nagykő­rösön. Húszezer tyúknak és csibének, valamint tizennyolc- ezer kacsának nyújt kényelmes „otthont". A töméntelen ba­romfi megfelelő utánpótlás je­lent a lakosság számára, de a továbbtenyésztés szempontjá­ból is. Kik a gyózfesek ? Nem mindennapi kiállítás­ban gyönyörködtek Nagykőrö­sön a művelődési házban. Az általános iskolák apró művész­jelöltjeinek legszebb alkotá­sait állították ki a nőtanács rendezésében. A mintegy 200 műből a zsűri Szabó György, Kaczur Julianna, Pintér Mik­lós és Bereute Mária rajzát tartotta érdemesnek az első helyezésre. közlekedési Igazgatóság bemu­tatja a közönségnek a múzeum tulajdonában levő 17 ősautót és motorkerékpárt és megrendezi a régi autók versenyét. Mint a rendezők elmondták, a há­ború alatt megrongálódott mú­zeumi ősautókat kijavították. Az autók június 11-én a fővá­roson át vonulnak a verseny színhelyére, a Ferihegyi gyors- forgalmi útra. A bemutató leg-, érdekesebb „részvevője” való­színűleg az az 1898-ban készült első magyar gyártmányú autó lesz, amit a századforduló tá­ján a pestiek tréfásan csak kecskének neveztek. Ez az autó volt különben a magyar posta első motorizált postako­csija. Naponta tizenhétszer gyűjtötték össze vele a fővá­rosi leveleket. Előkerült és működik az a 14 lóerős gépko­csi is, amit Csonka mérnök ké­szített 1904-ben. A versenyen indul majd az az ősautóbusz is, ami még az osztrák—magyar monarchia idején bonyolított le rendszeres személyforgalmat Dalmáciában és Horvátor­szágban. Múzeális ritkaságnak számít az 1902-ben készült quadricikli. A favorit, a szak­emberek szerint Csonka mér­nök 1909-ben készült kétszemé­lyes sportkocsija lesz, amely megfelelő irányítással még az 55 kilométeres óránkénti sebes­séget is elérheti. A magyar gyártmányú autókon kívül több külföldi gépkocsit is bemutat­nak. Egyebek között az 1898- as évjáratú, botkormányos Oldsmobilt, egy 1902-es Peu- geot-t és egy 1903-as Tátrát. (MTI) előbb, megint elült a sze­kér. Megint lepuffant a ke­rék a porba. Most már pulykavörös volt.: A töbfiiek már mondták: — Nohát, ezt szépen foltét- : ted . .. — Már megint a brigadé­ros ... — Gyors mdfika volt, nem sokáig tartott... Hirtelen megvilágosodott benne a dolog. Hiszen ezek reggel korábban voltaik itt... az előbb meg elcsalták ... per­sze ... kicsinálták ... kihúz­ták a csapszeget, azért poty- tyant ki. Azt hitte, guta üti, alig tudta kipréselni torkán a kérdést: — Melyikőtök volt? Azok hallgattak, valaki megszólalt végül, csendesen: — No lám, tudsz te beszélni halkabban is .,. És elmentek. Ö meg úgy érezte, mintha leszidták vol­na, mint egy rossz gyereket. Amikor egy hét múlva---------------— visszajutott a f ülébe, hogy az elnök le­szidta Kanyó Pistát, mert ő húzta ki a csapszeget, va­lahogy úgy érezte, nem is haragszik a fiúra. S hogy megváltozott, azt az mutatta, hogy az ostor most is ott volt mindig a kezében, mégse hívta senki ostoros Is­tennek. Mészáros Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom