Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-10 / 135. szám

VEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK f V. ÉVFOLYAM, 135. SZÄM AHA 50 FILLER 1961. JÚNIUS 10. SZOMBAT Amiről a tápiőszelei értekezleten szó volt: Hogyan vizsgáznak a nagy termo- képességű búzafajták? Hogyan foghatunk lucernamagot az idén? (Munkatársunk telefonjelen- tése.) Tegnap 9 órakor az Orszá­gos Agrobotanikai Intézet tá- piószelei gazdaságában tartot­ta meg második ülését a Pest— Nógrád megyei Mezőgazdasá­gi Technikai Fejlesztési Ta­nács. Az ülésen a tanács tag­jai, köztük Jámbor Miklós, a megyei pártbizottság mező- gazdasági osztályvezetője, dr. Dajka Balázs, a Pest megyei Tanács v. b. elnökhelyettese, Nándori Ferenc, a Nógrád me­gyei Pártbizottság mezőgazda- sági osztályvezetője, Molnár Sándor, a Nógrád megyei Ta­nács mezőgazdasági osztályve­zetője, Ragó Antal, a Pest— Nógrád megyei Állami Gazda­ságok Igazgatóságának vezető­je és. Sebestyén Tibor, az igaz­gatóság főagronómusa vett részt. A programtól eltérően előbb az intézet tenyészkertjeit te­kintették meg az értékezlet részvevői, mert tartottak az esőtől, amely később meg is jött. Dr. Jánossy Andor, az Országos Agrobotanikai Inté­zet igazgatójának vezetésével a búzatenyészkertben kezdték a szemlét a vendégek, ahol Mesch József tudományos ku­tató ismertette a különféle bú­zafajtákat. Az intézet tenyészkertjé- ben 4900 búzafajtát te­nyésztenek, köztük az elterjedt hazai és külföldi intenzív, illetve ex- tenzív búzafajtákat. Egy-egy érdekesebb búzaparcellánál megállva ismertette az ott le­vő fajta fontosabb tulajdon­ságait. így a többi között a szovjet Bezosztája, Szkorosz- peika, az olasz San Pastore és Autonómia fajtákat dicsérte, amelyeket már nagy területe­ken termesztenek hazánkban. Sokat ígérő, reményteljes fajtának nevezte a magyar Horpácsi 456-os és a Mag­daléna fajtájú Jugoszláviá­ban elterjedt búzákat is, amelyek szintén láthatók a kertben. A búzatenyészet megtekin­tése után rövid beszélgetést folytattam Mesch József tudo­mányos kutatóval, aki a többi között elmondotta, hogy az in­tézetben a botanizálás mellett kísérletező és nemesítő mun­ka is folyik. Itt végzik el pél­dául a legalapvetőbb szelek­ciós munkát a számtalan nö­vényfajta közül, hogy ezzel is megkönnyítsék a ' szakkutatók munkáját. Szükség is van erre, hiszen a csaknem ötezer búza­fajtán kívül 1500 árpafajta, ezer zábfajta, burgonyából, ku­koricából, babból is 400—500 fajta van a tenyészkertekben, nem említve az ugyancsak nagyszámú egyéb növényfajo­kat. Jánossy dr. viszont egy ér­dekes kísérletre hívta fel fi­gyelmünket. Dr. Boros Adóm, a takarmánytermesztésre al­kalmas vadonélő növények szakértője a pilisi mészköve­ken díszlő réti ecsetpázsitfü­vet szaporítja már évek óta. „Meghökkentően sokat terem” — mondotta erről a növényről Jánossy dr. Valóban, a vízhiányhoz szokott nö­vény jól tűri a homokot és az Alföldön méltó verseny­társa lehet a dunántúli ré­teken díszlő igényesebb ro­konának. A kapáslucemához érve, ismét Jánossy dr. vette át a a szót. Elmondotta, hogy vé­leménye szerint sovány, alig termő talajo­kon érdemes maghozó ka- páslucemát termeszteni, mert így biztosítható az, hogy a lucerna fejlődésének a ge­neratív szakasza jusson elő­térbe. Hasznos példaként és tanácsként említette, hogy a bemutatott zöldbimbós álla­potban lévő második kapálá- sú lucernát most levágják, hogy a harmadik kaszálás hozzon magot. Erre azért ke­rül sor, mert az időjárási prognózis szerint július első feléig tart az esőzés, amely akadályozza a virágok meg­termékenyítését. Szerinte ajánlatos lenne most lekaszálni minden olyan lucernát, amely a zöldbimbós kor kezdetén van, mert a harmadik kaszálásra váró lucerna csak június 20-a után virágzik, amikor már kedvező, napos idő várható a virágok megtermékenyítésére. Ebédszünet után kezdődött meg a tanács ülése. Jánossy dr. megnyitó szavai után Paulis Bajos, a tápiószöllősi Petőfi Tsz főmezőgazdásza arra volt kiváncsi, hogy he­lyesen cselekednek-e, ha az ősszel aránylag nagy terüle­ten — az ő gazdaságukban 150 holdon — Autonómia bú­zát vetnek. Mesch József ku­tató válaszul elmondotta, hogy az Autonómia olasz hegyvidéki búzafajta, amely az olasz búzák közül a leg­jobban fagyálló. Nagy termő­képességű, de kissé későin érő, könnyen pergő fajta. Ragó Antal, a Pest-Nógrád megyei Állami Gazdaságok igazgatója azt kérdezte, hogy milyen stádiumban vannak a magyar intenzív búzaelőállí­tási kísérletek. Jánossy dr. elmondotta, hogy két-három éve folynak a magyar inten­zív búzafajta előállítását cél­zó nemesítési munkák és négy-öt év múlva számítha­tunk sikerre. Sebestyén Tibor főagronómus több kérdésére kért választ az intézet szak­embereitől. Megkérdezte, hogy véleményük szerint melyik intenzív búzafaj­tát érdemes leginkább termeszteni? Medárdnapi kör utazó» Családi élet Képeslap Visegrádról Karóra futó eper AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOKBAN, A GÉPÁLLOMÁSOKON DOLGOZÓ FIATALOK FELADATAI Fokozni kell a versenykedvet, minél több fiatalt kell bevonni a KISZ munkájába Részben Jánossy dr., részben Mesch József válaszolt erre a kérdésre. Elmondották, hogy teljesen megbízható eredmé­nyek, tapasztalatok még nem állnak rendelkezésre, de azt máris meggállapíthatjuk, hogy a szovjet búzafajták télállób- bak és a lisztminőségük is jobb, mint az olasz búzafaj­táké. Hibájuk azonban, hogy bizonyos betegségekkel szem­ben érzékenyek. Az olasz bú­zafajták általában nagyobb terméseredményekkel dicse­kedhetnek, de csak otthoni környezetükben. Nálunk rosz- szul telelnek, < bár az idei enyhe télen aránylag kevés fagyott ki belőlük. Nagymiklós István Növekvő menn exportállak megyénkből az újburgonyát Holdanként nyolc—tízezer forint jövedelem Azok a tsz-ek, amelyek ide­jében elvetették a csíráztatott burgonya-vetőgumókat, már megkezdték az újburgonya felszedését és átadását a MÉK-nek. Az inárcsi Március 21 Tsz első exportvagonja után már nemcsak egyes va­gonok, hanem irányvonatok is viszik külföldre megyénk­ből az új burgonyát, naponta átlag negyven vagonnal. — Az új burgonya felszedé­sét akkor lehet megkezdeni — mondja Kun Andor, a MÉK termeltetési osztályvezetője —, amikor egy-egy tő alatt leg­alább 20—25 dekagramm, ex­portra alkalmas burgonya van. A gumók ekkorra már el­érik az exportban megkö­vetelt negyvenöt millimé­ter hosszúságot, s egy holdról nyolc-tízezer fo­rint értékű újburgonya szed­hető fel. Megyénkben az új- burgonya-termés általában már elérte az exportminősé­get, s ezért a tsz-eknek sür­gősen meg kell kezdeniük a szállítást, hogy a külföldi pia­cok most jelentkező áruigé­nyeit kielégíthessük. Export­árat a MÉK is csak akkor tud fizetni, ha külföldre szál­líthatja a termelőkkel export­ra szerződött új burgonyát. Júliusban külföldön is be­érik a burgonya, s akkor már kevés valószínűsége van az újburgonya-export- nak. ­De lám, a tsz-vezetők is fel­fogták a MÉK által közvetí­tett világpiaci jelzéseket. Mé­száros Istvánt, a ceglédi Tán­csics Tsz elnökét kint találjuk a határban, a harmincöt hol­das új burgonya-földön: szedik föl az újburgonyát. A homok­tól gondosan megtisztítva rak­ják a formás és szabvány­méretet bőven elért gumókat a kis, piros zsákokba. Bekötés előtt aztán lemérik, hogy meglegyen az előírt huszonöt kilós mennyiség, A MÉK áru­forgalmi és termeltetési elő­adói, Röffler Ferenc és Tóth Ferenc mustrálják az árut: .elégedettek a minőséggel. De Mészáros István, az elnök, sem elégedetlen. — Holdanként huszonöt mázsát várok — mondja sze­rényen, de hozzáteszi: — a túlsó táblákon jobb a termés. A számolást csak később végzem el papíron: ha csak huszonöt mázsát adna is egy hold, akkor is több, mint két­százötvenezer forintot hozott ez a harmincöt hold, június elejéig. Igenám, de néhány nap múlva már silókukoricát vetnek ide, aminek értéke az­tán a tejtermelésben sokszo- rozódik. Aztán Abony, Törtei után Nagykőrös, azaz: megint az újburgonya — a Dózsa Tsz- ben. Kapás Tibor, a tsz áru­forgalmistája mondja: ötszáz mázsa újburgo­nyára szerződtek a MÉK- kel, de legalább nyolcszáz mázsát adnak át. Dabason Steiner Ferenc, MÉK- kirendeltségvezető mondja: ma Dabason négy, Inárcson öt és Ócsán tizenhét vagon új- burgonyát raknak be. Öcsára már szürkületkor érkezünk. Piros zsákokkal megrakott hosszú kocsioszlop sorakozik a vagonok mellett. Sietni kell, hogy vagonba ke­rüljön minden áru. Az állo­másról gyenge fényű lámpá­kat hoznak, végül is este tízre az utolsó vagon ajtaját is le­pecsételik. De csak tizenhá­rom vagon. Háromszor is ki­adós zápor volt a nap folya­mán s csak késve érkezhetett a vagonokhoz az újburgonya. Holnap azonban újabb vago­nokat raknak be, s indul is az irányvonat a magyar bur­gonyával a Német Demokra­tikus Köztársaságba. Ferencz Lajos megyénkben 14 gépállo­máson működik KISZ- szervezet: tagjai közé tar­tozik a fiatal traktoris­ták 75 százaléka. Az állami gazdaságban dolgo­zó fiatalok ötven százaléka KISZ-tag. Mindkét arány jó­nak mondható, helytelen azon­ban, hogy tagfelvétel az utób­bi időben alig volt. Folytatni kell a KISZ-szervezetek szám­beli erősítését, még a hat hó­napra szerződött, idénymun­kás fiatalok közeledését sem szabad elutasítani. A másik hiba a szervezeti élet gyenge­sége. Több alapszervezetnél tapasztalható, hogy hónapokig nem hívják össze a taggyűlést, nem készítik elő megfelelően a napirendet, nem látják el megbízatásokkal a KISZ-ta- gokat, elhanyagolják a politi­kai oktatást. Természetesen, vannak példamutatóan mű­ködő szervezetek is. Igen jól működnek példá­ul a Nagykőrösi Állami Gazdaság KlSZ-szerveze- tel, „ amelyeknek munkáját a nem­régiben létrehozott csúcsveze­tőség irányítja. Nagyszerű eredményeket ért el a Dán- szentmiklósi Állami Gazda­ság KISZ-szervezete, a minő­ségi munkára nevelés, s a munkafegyelem megszilárdítá­sa terén. Kitűnően dolgoznak az Abonyi Gépállomás kiszis- tái is, akik értékes gazdasá­gi munkájuk mellett élénk 1 kulturális életet teremtettek, s rendszeres szervezeti életet élnek. — Általában elmondhatjuk: a/ termelésben, a munkában a kiszisták jól megállják a helyüket — mondotta So­modi elvtárs. — De nem mindig és nem mindenütt járnak élen a politikai és szakmai tanulásban, a kul­turális és sportélet megte­remtésében. Ez pedig a szer­vezeti élet egyoldalúságához, színtelenségéhez vezet. Meny­nyivel mozgalmasabb a KISZ- szervezet munkája, a fiata­lok élete ott, ahol bekapcso­lódtak az ifjúság a szocia­lizmusért mozgalomba, igye­keznek eleget tenni a köve­telményeinek. A mozgalom biztosítja a sokoldalúságot, hiszen fel­öleli az élet minden területét: a fiatalokkal szemben köve­telményeket támaszt az öt­éves terv teljesítésének elő­segítésében, a politikai és szakmai tanulás, a kulturá­lis tevékenység és az egész­séges életmód, a testecteés te­rén. A továbbiakban Somodi elvtárs ismertette a mozga­lom célkitűzéseit, majd rész­letesen foglalkozott a mező- gazdasági munkaversenyek különböző formáival. A kukoricatermesztő ifjú­sági munkacsapatok orszá­gos versenyére ez ideig ál­lami gazdaságainkból mind­össze hét munkacsapat ne­vezett be, 121 fővel. _ A KISZ-szervezetek fel­adata, hogy minél több fiatalt vonjanak be a silózóbrigádok versenyé­be is. Csökkent az ifjú traktorosok versenyébe benevezettek szá­ma: a tavalyi hatvaneggyel szemben idén csak 41. In­dítsanak helyi versenyeket — az adottságoktól és felada­toktól függően — a szőlésze­tekben, a tehenészetekben, a sertéstenyésztésben. Kövessék minél többen a Szentmar ton- kátai Állami Gazdaság kiszis- táinak példáját, ahol 19 if­júsági brigád versenyez a szo­cialista munkabrigád cím el­nyeréséért. A gépállomásokon — ahol fnár hagyományai vannak a traktorosok versenyének — a múlt évi 197-tel szemben idén 302 fiatal traktorista nevezett be az országos versenybe. Kiemelkedő eredményt ért el e téren a ceglédi, az abonyi, az aszódi és a szentmártonkátai gépállo­más. A traktorosok brigádverse­nyébe huszonöt brigád jelent­kezett, ami dicséretes, mert itt rendkívül magasak a kö­vetelmények. — A szocialista munkabri­gád címért az állami gazda­ságokból 24, a gépállomások­ról 9 brigád versenyez — folytatta Somodi elvtárs. —,A KISZ megyei végrehajtó bi­zottsága kéri a párttitkárokat és szakszervezeti vezetőket, adjanak meg minden támoga­tást a mezőgazdasági munka­versenyek különböző formái­ban részvevő kiszista és szer­vezeten kívüli fiataloknak, s általában a KlSZ-alapszerve- zeteknek. Rendszeres időkö­zönként számoltassák be a párttitkárok a KlSZ-titkáro- kat a szervezet életéről, mun­kájáról. Kísérjék figyelemmel a fiatalok életét, törődjenek politikai és kulturális fejlő­désükkel, hiszen ők folytat­ják majd azt a harcot a szo­cialista mezőgazdaság fellen­dítéséért, amelyet a kommu­nisták megkezdték — mon­dotta befejezésül Somodi elv­társ. A beszámolót élénk vita követte. (ny. c.) Magyar kormányküldöttség utazott a poznani vásárra A Lengyel Népköztársaság kormányának meghívására pénteken magyar kormány- küldöttség utazott a június 11-én megnyíló poznani vá­sárra. A küldöttség vezetője Kovács Imre élelmezésügyi miniszter. Több megye területén megszűnt a halászati és horgászati tilalom A Magyar Országos Horgász Szövetség közlése szerint Ba­ranya, Bács, Pest, Komárom, Veszprém, Somogy és Szolnok megye területén megszűnt a fajlagos halászati és horgá. szati tilalom. (Tudósítónktól) A KISZ Pest megyei Bi­zottsága pénteken tanácsko­zásra hívta össze megyénk va­lamennyi állami gazdaságának és gépállomásának pártszer­vezeti, szakszervezeti és KISZ- titkárát. hogy velük együtt vitassa meg e két mezőgaz­dasági szektorban dolgozó fia­talok munkáját, s a nevelé­sükkel kapcsolatos feladato­kat. A végrehajtó bizottság be­számolójában Somodi Gyula, a megyei bizottság titkára el­mondotta: az állami gazda­ságokban és a gépállomáso­kon dolgozó fiatalok száma megyénkben kétezernégyszáz, Pest megye ifjúságának mind­össze 1.5 százaléka. E kétezernégyszáz fiatal szerepe, feladata, a szocia­lista mezőgazdaságban azonban sokkal jelentő­sebb, mint számaránya. Ezek a fiatalok a korszerű nagyüzemi szocialista gazdál­kodás fellendítésének részt­vevői, a falu ép a város kö­zötti különbség felszámolásá­nak harcosai. Ilyen szempont­ból nézve, politikai nevelé­sük, munkafegyelmük, élet­módjuk nem lehet közömbös a pártnak és a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek. Ami a KISZ befolyását ille­ti e fiatalokra, a beszámoló hangsúlyozta:

Next

/
Oldalképek
Tartalom