Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-09 / 134. szám

1961. TÜNTÜS 9, PÉNTEK ’^S&rian 5 KULTURÁLIS HÍRADÓ PECELI NAPOK A tavalyi nagy siker után az idén is megrendezik a péceli kulturális napokat, amelyek ebben az esztendő­ben a jövő hét szombatján kezdődnek. A KISZ Központi Iskola szabadtéri színpadán rendezett nyitó hangverse­nyen a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett Vasas Szakszervezet Központi Művészegyüttesének kétszáz tagú zene-, ének- és tánckara szerepel. Az egy hétig tartó ünnepségsorozatot még sok érdekesség teszi színessé, vál­tozatossá. Színházi előadás, opera-, operett- és balett-est; divatbemutató; sportverse­nyek; eszperantó utca avatás^ szövetkezeti nap és különböző kiállítások várják az érdeklő­dőket. 175 esztendő Június 17-én, szombaton ünneplik Vecsés község ala­pításának 175. évfordulóját. Ebből az alkalomból este hat órai kezdettel jubileumi ta­nácsülést rendeznek a József Attila művelődési házban. Ün­nepi beszédet mond Szentpé- teri László vb-elnök. A ta­nácsülés utáni kultúrműsor­ban fellép a csévharaszti ter­melőszövetkezet népi együtte­se, a vecsési művelődési ház ének- és tánckara, az fmsz színjátszó csoportja. Ugyan­ezen a napon nyitják meg a Sváb-múzeumot és a helytör­téneti kiállítást. Este a ta­nácsház előtti téren térzene, majd tűzijáték szórakoztatja az egybegyűlteket. Az ünnep­séget utcabál zárja be. Pécsi nyári szabadegyetem A pécsi nyári szabadegye­tem az idén 14 napos időtar­tammal 1961. július 16-tól 29- ig kerül megrendezésre. A hallgatók turista jellegű el­szállásolása a Pedagógiai Fő­iskola festői környezetű üdü­lőotthonában lesz. A nyári szabademlSOT.aÍBZtóttdlZ'ltfel 890 forint,, ebben az összegben bentfoglalt a kél heti szállás, az étkezés, az előadások tisz­teletdíja, az összes kirándu­lás utazási és étkezési költsé­ge. Jelentkezést legkésőbb jú­lius 1-ig fogadhat el a TIT titkársága (Pécs, Janus Pan­nonius u. 11.). A kétheti programban tíz előadás, hat városismertető séta és öt kirándulás (Abali- geti cseppkőbarlang—Sikonda fürdő—Komló, Siklós—Har­kányfürdő, Szigetvár, Pécsvá- rad—Hosszúhetény. Mohács) szerepel. Központi siínjátszóegyöttes Érdekes tervvel foglalkoz­nak a budai járási művelő­dési ház vezetői. Központi színjátszó együttes megalakí­tásán fáradoznak. A szerep­lőket — a kulturális sereg­szemlék több száz résztvevő­jéből — már kiválogatták. Előreláthatólag a Kertész ku­tyája című színművel kezde­nék munkájukat. i Kettős névadó ünnepség Júnvis 18-án, vasárnap délelőtt kettős névadó ün­nepséget rendeznek az ócsai művelődési házban. Érdekes­sége, hogy mindkét mama — Körösi Tamásné és Gulyás Imréné — pedagógus. Körösi­né orosz nyelvet, Gulyásné pedig biológiát és földrajzot tanít az ócsai általános is­kolában, POLITECHNIKAI KIÁLLÍTÁSOK A Pest megyei tanács v. b. művelődési osztálya Vácott, Cegléden, Szentendrén és Nagykőrösön az iskolaév be­fejezése alkalmából kiállítást rendez a gyakorlati foglalko­zásokat végző általános is­kolák legszebb munkáiból. Kiállításra kerülnek a legsi­kerültebb műhelymunkák, termények, a gyakorlati fog­lalkozást bemutató tablók. Hetvenből huszonnégy Hetven diák végez az idén az ácsai általános iskolában. A hetvenből huszonegy az ácsai, egy diák a nagykátai gimnáziumban, kettő pedig technikumban tanul tovább. Mintegy negyven diák szak­mát tanul majd iparitanuló- 'éfet>Grr,~~s~—mindössze há­rom-négy ^azoknak a száma, akik'egyelőre nem szándékoz­nak sem tanulni, sem dolgoz­ni. Két-három kislány négy­órás munkát vállal majd. ör­vendetes jelenség, hogy a Felsőbabádi Állami Gazda­ság, a Tőzegkitermelő Vál­lalat és a helyi ktsz is fel­vesz az idén nagyobb számú ipari tanulót, így az idén már kevesebb ócsai fiatal keres munkát majd a fővárosban. írók, megyei vezetők találkozója Szombaton délelőtt 10 óra­kor régóta várt találkozóra kerül sor a megyei tanács épületében. A Pest megyében élő írók, költők, képzőművé­szek találkoznak itt a megye párt- és állami vezetőivel, hogy megvitassák a Duna- táj második számát és meg­beszéljék az elkövetkező esz­tendő művészi munkáját. ÜLÉST TARTOTT A HAZAFIAS NÉPFRONT ELNÖKSÉGE Csütörtökön Kállai Gyulá­nak, az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagjának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének elnökletével ülést tartott a Hazafias Népfront elnöksége. Elfogadta a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa és országos elnöksége második félévi munkatervét és megvitatta a népfront­mozgalom időszerű feladatait. (MTI) C~Mt 1 M I ® A Magyar Kommunista ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának felhívása Fiatalok! Kiszisták! A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány felhívás­sal fordult a mezőgazdaság dolgozóihoz, hogy fokozott erő­feszítéssel vegyenek részt a ta­vaszi, nyári nagy mezőgazda- sági munkák sikeres elvégzé­sében, a gabonatermés gyors betakarításában. A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bi­zottsága készséggel tesz eleget a kormány felhívásának, fel­szólít minden fiatalt, hogy tel­jes erejükkel, fiatalos lendület­tel vegyenek részt e nagy je­lentőségű munkák gyors elvég­zésében. Termelőszövetkezetek, álla­mi gazdaságok, gépállomások ifjú dolgozói! Becsületesen és szorgalma­san végezzétek mindennapi munkátokat — ha szükséges — kora hajnaltól késő estig, vasárnap is dolgozzatok azért, hogy kellő időben történjen a növényápolás, a takarmány be­takarítás és az aratás. Most elsősorban a kukorica­kapálást kell meggyorsítani. Ezért dolgozzon minden fiatal, minden családtag, az iskolai szünidőre hazatérő középisko­lás. főiskolás és egyetemista! Segítsenek ebben a faluról az üzemekbe bejáró és szabadsá­gukat falun töltő ifjúmunká­sok, alkalmazottak is. Ifjú traktorosok, kombájn­vezetők és aratógépkezelők! A gépek zavartalan üzemelte­tésével, s jó kihasználásával érjétek el, hogy a szocialista nagyüzemek a lehető legna­gyobb gépi segítséget kapják, növeljétek a gépek teljesít­ményét, hogy minél nagyobb területen végezhessük el a kapálást, a szénabetakarítást és az aratást. Dolgozzatok kettős műszakban, vagy ahol erre lehetőség nincs, ott meg­hosszabbított munkaidőben üzemeltessétek a gépeket. Tö­rekedjetek arra, hogy az ara­tásnál és a cséplésnél minél kevesebb legyen a szemvesz­teség. Fiatalok, úttörők! Segítsétek a zöldségfélék szedését, a gyü- mölcsszüretelést, hogy minél több felnőtt munkaerő jusson a nehezebb mezőgazdasági munkáikra. Felhívjuk KlSZ-bizottsö- gainkat és falusi szervezetein­ket, hogy nagy felelősséggel szervezzék és irányítsák az ifjúság minél szélesebb réte­gének bevonását a mezőgaz­dasági munkákba. A korábbi évekhez hasonlóan alakítsa­nak növényápoló, takarmány­bet akarító ifjúsági brigádo­kat, cséplőcsapatokat. Ifjúsági aratőpárok ezrei segítsék a kézi aratást, a gabonabetaka­rítást. Az alapszervezetek, brigádok, munkacsapatok és a gépeken dolgozó fiatalok között szervezzék meg az if­júság nemes versenyét. Bizottságaink és alapszerve­zeteink a tanácsokkal, a ter­melőszövetkezetek vezetőivel együttesen mérjék fel, hol van a legnagyobb szükség az ifjúság társadalmi munkájá­ra, s azokban vegyenek részt a hivatali, iskolai, területi szervezetek és a patronáló üzemek fiataljai is. Meggyőződésünk, hogy if­júságunk — a kiszisták és az úttörők — tíz- és százezrei lelkes és felelősségteljes mun­kával válaszolnak kormá­nyunk felhívására. (MTI) rrwnap \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\^^^^ MÉSZÁROS OTTO: (9) Emlékiratok a máról Szeretem a szép, a jó köny­veket, s feleségem a tanú rá, áldozok is rájuk. Tekintélyes summa megy el havonként könyvekre, de nem bánja az ember. Azaz hogy: olykor megbánja. Miért? Az utóbbi esztendőkben jó párszor felültettek a könyv­kiadók. Megvettem egy köny­vet, közölték velem, hogy: el­ső kötete egy meginduló so­rozatnak ... Vártam a sorozatot, nem jött. Egye fene. Még lenyel eny- nyit az ember. De azután újabb és újabb bosszúságok jöttek: olvasom a könyv „fülét”, ahol már a követ­kező kötetet hirdetik. Na, ez jó könyv lesz, elő is jegyzem magamnak, megve­sszem. Lesem, lesem, de csak nem jelenik meg. Három könyv is van ilyen, amire azóta is hiába várok. Pedig beharangozták, már fel is izgatták a képzeletem a sokat sejtető „füllel”, de a könyv sehol. Még ezt is lenyeli az em­ber, ha már nehezebben is. Azután jönnek az újabb bosz- szúságok, s ez már kicsordít- ja a poharat. A válogatások. Az ember megveszi ezt a könyvet, elolvassa. Jó volt. Felteszi a könyvespolcra. Né­hány hónap múlva megveszi a másikat, kezdi olvasni, egy­szerre csak meghökken: hohó, ezt én már olvastam, Kutat­Könyvkiadás ni kezd, s rálel a hónapokkal ezelőtt vett kötetre. Kezdi ha- sonlítgatni: több, mint a fe­le egyforma. Persze: más a kiadó, más a válogató. Azaz: a kiadó nem követett el hi­bát. Hiszen ő csak egyszer adta ki ezt a könyvet. Hogy mégis kétszer került az olva­só közönséghez? De hiszen mégiscsak kell lenni egy szervnek, ahol a ki­adói terveket egyeztetik. Ott nem veszik észre az ilyen dupla kiadásokat? De nemcsak válogatásokkal van így az ember, olykor re­gényekkel is. Három kiadó, háromféle kiadás, s nemegy­szer — háromféle elő- vagy utószó a könyvben, ami az olvasó épülésére háromféle­képpen értékeli a szerzőt és könyvét! Mindez úgy jutott eszembe, hogy a könyvnapi kiadványok között látom Ady Endre iro­dalomról szóló írásainak vá­logatását. Nemrég került ke­zembe prózai műveinek kri­tikai kiadása. Ott van sereg­nyi kötet az antikváriumok­ban, ugyanerről. Elhiszem: fontos, s nyilván több olyan írás is van benne, amit ed­dig a nagyközönség alig is­mert. De mégis? Összehan­goltabb munkával, a tervek jobb egyeztetésével nem le­hetne elérni, nehogy úgy jár­jon a jámbor olvasó, mint pél­dául én jártam Tucholskyval, akinek két kötetét vettem meg, de a kettőben nagyon sok az azonos írás? S a beharango­zással is vigyázni kellene: hi­szen akad azért olvasó, aki megjegyzi magának, s várja- várja a könyvet. S ha hiába várja, az szerintem nem emeli a kiadó szavahihetőségének értékét. Takarmány az árokparton! A bőséges tavaszi esők következtében a szokásosnál is dúsabb, kövérebb az idén minden növény, még az árok­parti fű is. Most, amikor a szálastakarmányok első kaszá­lásának befejezése előtt vagyunk, bűn lenne megfeledkez­ni ezekről az árokpartokról. De nemcsak itt, hanem a dülőutak mentén, fasorokban, erdőkben is rengeteg a jó szénának való, csak le kell kaszálni és el kell tenni. Az idei év gazdagnak ígérkezik és nagyot léphetnek előre termelőszövetkezeteink, de minden lehetőséget ki kell használni a gyarapodásra. Az állattenyészés növelése érdekében éppen ezért ezeket a füveseket is — hasonlóan más szálastakarmányokhoz — idejében le kell takarítani, hiszen a természet ajándékaként, ingyen megszerezhető az innen lekerülő jóminőségű széna. Ha a nagy dologidő- ’A ben semmiképpen sem tudnak néhány kaszást mozgósí- g tani az anyagi érdekeltség alapján, akkor osszák ki a te- ^ héntartó tagok között ezeket a helyeket, úgy. mint tavaly is. Kár lenne hagyni ezt a takarmánykiegészítő lehetősé- ^ get, kár lenne hagyni elvénülni ezt a szénának valót. Ad- £ junk a kicsire is! í (tm) V — HATÁROZATOT HO­ZOTT a gyömrői tanács, mi­szerint kötelezi a helyi vas- és fémipari ktsz-t, hogy ve­gyen részt a lakosság ré­szére történő javító-szolgál­tató munkában. Eddig ugyanis a szövetkezet kapa­citásának mindössze három százalékát fordította a la­kosság igényeinek kielégíté­sére. — AUTOMATA LÁDA­GYÁRTÓ berendezést he­lyeztek üzembe a Ládagyár ceglédi telepén. Az új üzem­rész gépesítése több millió forintba került. — ÉRIK A PARADI­CSOM a nagykőrösi Sza­badság Termelőszövetkezet melegágyaiban. Másfél-két hét múlva már szedhetik a paradicsomot, s a három­ezer tőről szép bevételre szá­mítanak. — ŰTRAKELTEK a ceg­lédi galambok — egyelőre vonaton — a nemzetközi galambversenyre. Drezdából engedik majd haza őket. Utána két hét pihenő kö­vetkezik, s aztán Berlinbe szállítják a kis versenyző­ket. ^ — GAZDAG földieper- termést takarítanak be a szentendrei és a váci járás­ban. Naponta több tonnára való föidiepret adnak át a termelők a felvásárló szer­veknek. — TELJES KAPACITÁS­SAL folyik már a zöldbor­só-feldolgozás a Nagykőrösi Konzervgyárban. Nagy len­dületet ad a munkához a vállalatnál folyó mnnkaver- seny. Nemrégiben a dolgo­zók felajánlották, hogy a gyár tervét 22 millió forint­tal túlteljesítik. — „MINDENT EGY HE­LYEN” üzletházat építenek a váci Dunai Cement- és Mészmű lakótelepén. A 700 négyzetméter alapterületen felépülő üzletházban min­denfajta élelmiszer, illat­szer, háztartási cikk, ruha­nemű és műszaki áru kap­ható lesz. Ügy tervezik, hogy még ebben az évben hozzá­kezdenek az újfajta üzlet­ház építéséhez. — POLITECHNIKAI tan­műhelyt építenek jövőre Kocséron. A műhelyt köz­ségfejlesztési alapból léte­sítik. — PÉLDÁT MUTATNAK a váci járás1 KISZ-fiataljai. A Dunai Cement- és Mészmű építkezésén öt és félezer óra társadalmi munkát vál­laltak. Különösen kitűnik a fóti Gyermekváros KISZ- szervezete, amelynek tagjai ezer munkaórát végeznek az építkezésen. — KÜLFÖLD IS érdeklő­dik a Ceglédi Közlekedés- építési Gépjavító Vállalat új gyártmányai iránt. Nemrégi­ben a jugoszláv külkereske­delem képviselői folytattak tárgyalásokat a gyárral egy földmunkagép gyártásáról. Az útgépek iránt a Német De­mokratikus Köztársaságból érdeklődtek. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 16.25 — körülbelül 18.00. Közvetítés Belgrádból, az ökölvívó EB elődöntő mér­kőzéseiről. 1961. június 9, péntek, Fé­lix napja. A nap kél 3.47, nyugszik 19.40 órakor. A hold kél 1.57, nyugszik 15.32 órákor. Várható időjárás péntek estig: felhőátvonulások, több­felé újabb záporesővel, ziva­tarral. Mérsékelt déli, dél­nyugati, a záporok idején megélénkülő , északnyugati szél. Legmagasabb nappali kőmérséklet 18—22 fok kö­zött. ____________ — EMLÉK ALBUMOT KÉ­SZÍTETT a Csepel Autógyár vezetősége Kádár János elv­társ legutóbbi autógyári láto­gatásáról. Az albumot tegnap a gyár dolgozói nevében el­küldték a párt első titkárá­nak. — NÉVADÓ ÜNNEPSÉ­GET tartanak szombaton délelőtt tíz órakor a Buda­kalászi Gyapjúszövőgyár ban. A járás első névadó ünnep­ségén Vörös Imre üzemi dolgozó kislányának adnak nevet. — JÓL DOLGOZIK a Cse­pel Autógyár és előrelátha­tólag féléves tervét is túl­teljesíti. Eddig határidőre elkészítette a programban szereplő motorokat és az au­tóalkatrészeket. Értekezletesdi Sokszor jutott már eszembe Majakovszkij verse, az ön- agyonülésezők. Mert olykor mi is agyonüljük magunkat. Sok az értekezlet — panasz­kodunk. Sok az értekezlet — panaszkodnak nekünk azok, akiket mi hívtunk meg érte­kezletre. S mindenkinek iga­za van. De akkor mégis, ki csinálja ezt a sok értekezle­tet? A napokban csak úgy, pil­lanatnyi ötletből statisztikát csináltam. A heti — hivata­losan vett — negyvennyolc órás munkaidőből húsz ér­tekezleten telt el! Pedig nem egy olyan értekezlet volt, aminek nagy részét már társadalmi munkában ülte végig az ember, mivel hiva­talos időn túl is folytatódott! De nemcsak én vagyok így. Ahol járok, ott is erre pa­naszkodnak. Nem egy helyen külön értekezlet-naptár van kinn a faliújság mellett, ahol mindennap seregnyi cédula jelzi: ilyen és ilyen érte­kezletek. Na már most: ha az ember bemegy az első értekezletre, s jól megjegyzi az arcokat, ak­kor a következő értekezleten meglepetés éri. Az arcok legalább ötven százaléka ugyanaz! A harmadik értekezleten szintúgy! Mert: az igazgatót minden szerv meghívja. A párttitkárt is, az szb-elnököt is. És ők, szegények, mennek. Ott van­nak a vöröskereszt-aktíva-ér- tekezleten, de ott a patronált iskola szülői munkaközössé­gének értekezletén, a patro­nált termelőszövetkezet köz­gyűlésén, de ott illik lenni a termelési értekezleteken, nem beszélve a hivatalos érte­kezletekről, a felsőbb szer­veknél folytatott tanácskozá­sokról. Úgy érzem: kicsit agyon­szervezzük mi a közéletün­ket. Túl sokat értekezünk, túl sokat beszélünk ezeken az értekezleteken. Egésznapos értekezlet — már a meghívó megdöbbenti az embert. Divatba jönnek újabban a kétnapos, háromnapos tanács­kozások. Persze: ne dobjuk ki a jót is a rosszal. Azaz: nem minden értekezlet ellen emel szót az ember. De hogy ne­kem például mi közöm a sza­lagavató ünnepséghez, amit egyik üzemünk tanműhelyé­ben tartottak, azt ma sem tu­dom. Meghívtak, el kellett mennem, mert ha nem me­gyek, kész a sértődés. Talán itt kezdődik a baj. Itt, hogy nem kellene ott lennem, semmi gyakorlati ér­telme nincsen, de illik. Ez az illik a veszte az embernek. t' Ennek köszönhet sok-sok el- vesztegetett órát, amit sokkal ^ hasznosabban is eltölthetett £ volna, Az utóbbi időben néhány 3 helyen helyes kezdeményező- £ seknek lehetünk tanúi. Csők- £ kentik az értekezletek számát, j igyekeznek redukálni azok 'j időtartamát. Sajnos, ez még ^ nem általános jelenség. Mert ^ akadnak szép számmal olyan emberek, akik a felelős, egy- ^ személyi döntés helyett érte- kezletet hívnak össze, így ^ szétosztva a felelősséget „az ^ értekezlet határozott így’’ ala- ^ pon vezetve, rögtön köny- ^ nyebbnek érzik a maguk dől- í gát. £ Vannak dolgok, amelyeket ^ közösen kell eldönteni, de se- ^ regestül van olyan is, amit ^ egy ember eldönthet, mégis: ^ tucatnyi ember vitatkozik 'j rajta naphosszat. Lehet rö- vid és mégis hasznos érte- ^ kezletet tartani, s lehet na- ^ gyón hosszút, de semmi hasz- nosat nem hozót. A különb- ^ ségek megtalálása jelenti a ^ megoldást, s nem a mindenre ^ azzal válaszolás: hívjunk ősz- ^ sze értekezletet. Nálunk legutóbb az egyik ^ kolléga szóvá tette a dolgot. ^ Egy-két osztályvezető berzen- ^ kedett, szerencsére az „öreg”, j főhivatalunk vezetője egyet- ? értett vele, s elrendelte az í „értekezlet! rend felülvizsaá- ^ latát”. Erre valaki azt ja- j! vasolta, hogy válasszunk bi- zpttságot, s az döntse el, mi- ^ lyen értekezletek a feleslege- sek. Meglett a bizottság, s az- ^ óta a harmadik értekezletet ?! tartja. j? Úgy látszik, nincsen szaba- ^ dulás... £ (Folytatjuk) '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom