Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-09 / 134. szám
1961. JÜNIUS 9, PÉNTEK mer El '^Mértan Megkezdték a kifizetéseket a nyári KST-k A dolgozók népszerű házi bankjainak egy részénél, a több mint 350 nyári kölcsönös segítő takarékpénztárnál most kezdték meg a kifizetéseket. A kifizetésekkel egy- időben megkezdték az új takarékossági évre a betétgyűjtést, amely várhatóan nagyobb lesz a mostaninál. (MTI) Inkább kevesebbet Minden kommunista kérjen — és kapjon pártmunkát Bizonyára sokan ismerik azt a különös érzést, ami olyankor fogja el az embert, ha valaki beszélgetés közben kíméletlen őszinteséggel vall az eredmények mellett a hibákról is, munkája fogyatékosságairól. Van ebben az érzésben egy adag elmarasztalás, Adjon több árut a nagykátai tanyavilág is! Május első felében megyei árutermelési verseny indult a. termelőszövetkezetek között. Lapunk hasábjain több alkalommal is beszámoltunk a verseny egy-egy fontosabb mozzanatáról. Milyen cél érdekében vetélkednek a közös gazdaságok? A verseny célja, hogy a szövetkezetek emeljék a terméshozamokat, növeljék a bevételt, s ezzel együtt több árat adjanak a népgazdaságnak. Vonatkozik ez a növénytermelésre és állattenyésztésre a közösben és a háztájiban egyaránt. Nagyhután, ebben a nagy szövetkezeti községben a közös munka általában jól halad. A háztáji gazdaságok azonban kevés részt vállalnak az átmeneti nehézségek leküzdésében, a városi lakosság ellátásának megjavításában. Különösen vonatkozik ez a sertés-, baromfi-, tej-, tojás-szerződéskötésekre. A napokban beszélgettünk Monda Jánossal, a községi tanács elnökével. Akkor a községi tanács kezében levő adatok szerint 51 sertés hizlalására, 16 mázsa 20 kilogramm baromfihús és 4250 darab tojás értékesítésére szerződtek le a nagykátai gazdák. Tejből mindössze 400 liter volt a szerződés. A nagykátai tanya világ *alkalmas az állattartásra. Az eddigieknél több sertés és baromfi nevelésére van lehetőség. Az árutermelési mozgalom keretében a termelőszövetkezetek kedvezményeket adnak tagjaiknak. A Magyar—Koreai Barátság Termelőszövetkezet például süldőt és takarmányt is juttat. A kedvezmények elősegítik, hogy több áru kerüljön ki a tanyákról — szerződésre is. Mert biztosan építeni, tervezni csak a szerződött mennyiségre lehet! PILLANATFELVÉTEL JOBB KÉSÓN, MINT SOHA ? Jobb, de nem mindig.: Például akkor sem, ha a tikkadt vándor be akar térni egy kis üdítő pihenőre a cukrászdába. A táblán azt olvassa, hogy a cukrászda délelőtt kilenc órától nyitva tart, de az ajtó ennek ellenére zárva. Így hát frissítő helyett legfeljebb hőgutát kaphaf. Az óra, mint a mellékelt ábra mutatja, fél tizenkettő után jár néhány perccel. A vadonatúj vecsési cukrászda ajtaja viszonylag csak úgy háromnegyed tizenkettő felé nyílik. A vecsésiek örülnek az új cukrászdának. De annak ném, hogy órák hosszat zárva van. Ezt a szabályellenes zárvatartást még a személyzeti nehézségekkel sem lehet megindokolni, vAz pedig kiváltképp nem magyarázat, hogy még jó, hogy egyáltalán ki tudunk nyitni, hiszen jobb késön, mint soha”. Jó lenne, ha a Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat gondoskodna az új vecsési cukrászda előírásos nyit- vatartásáról. Mégpedig minél előbb — annál jobb” jeligére. (— fa —) de egy adag optimizmus is: ahol ennyire tárgyilagosan, ilyen kritikai érzékkel rakják mérlegre munkájukat a kommunisták, ott bizonyára lesz erő a hibák kijavításához is. Ilyen érzéseim voltak a minap, a vecsési kommunistákkal folytatott beszélgetés során. Milyen fogyatékosságokról volt szó? Elmondták például, hogy az utóbbi időben csökkent a párttagok aktivitása. Az nem fordult elő, hogy ne hajtották volna végre a párt előtt álló feladatokat; de kik hajtották végre? Mindig ugyanazok: a vezetőségi tagok s néhány aktíva, akikre általában számítani lehet. A párttagság zöme azonban az utóbbi időkben passzív. Itt vannak például a veteránok. A községben nagy számban élnek idős, hetven év körüli párttagok, akik tanácsaikkal, a pártmunkában való aktív részvételükkel, munkásmozgalmi tapasztalataikkal mindenkor értékes segítséget nyújtottak a párt- alapszervezeteknek. Mostanában azonban visszahúzódnak, távolmaradnak a pártélettől, s a vezetőség csak sejti, de nem tisztázta az okát. Az ok pedig — legtöbbjüknél — vélt, vagy jogos sérelem. — De nemcsak a veteránok, a fiatalabb párttagok között is többen vannak, akik nem vállalnak pártmegbízatást — mondja Baranyai László, a községi pártbizottság tagja. — Eljárnak a taggyűlésekre, kifizetik a tagdíjat, s azt hiszik, ezzel eleget tettek a párttal szembeni kötelességeiknek. — Hiba az. is, hogy nem határoltuk el egymástól a községi alapszervezet és csúcsbizottság feladatait. A csúcsbizottság néha az alapszervezet vezetősége helyett intézkedett: j nem láttuk el rendszeresen téladatokkal áz ''alapszéfVét;' r és nem mindig yplt metí-teie- lő az irányítás. A tanulságot már levontuk: a közeljövőben konkrétan elhatároljuk a feladatokat és a hatáskört. A továbbiakból kiderül, hogy a vezetőségi tagok általában túlterheltek. A községi párt- bizottság tagjainak gazdasági munkája és pártfunkciója mellett legalább négy-ötféle társadalmi tisztsége van. Hasonló a helyzet a községi aiap- szervezet vezetőségi tagjainál is. Kétszeres hiba tehát, hogy iernondtak a párttagság aktivizálásáról, a pártmegbizatá- sok arányos elosztásáról! — Az volt a gyakorlat, hogy ha valamilyen feladat állt előttünk, azokat bíztuk meg vele, akik szem előtt voltak, vagyis a vezetőségi tagokat, s néhány olyan aktívát, akikre mindenkor számítani lehet — mondja őszintén Baranyai elvtárs. — Ezeket az elvtársakat nem kellett kétszer hívni. s mi a könnyebb megoldást választottuk. — Ez volt a gyakorlat És most? — Körülbelül két hónappal ezelőtt felmértük munkánk eredményeit és hiányosságait. Ekkor kerültek szóba a fenti problémák is. A megbeszélés során kiderült, hogy községünkben harmincnégy különböző vállalat, intézmény működik, s ha mindegyiktől csak egy-két kommunistát aktivizálunk, már akkor is jelentősen kibővül a tevékeny pártmunkások köre. Az április 4-i és a május elsejei ünnepségek előkészítése során már így tettünk s az eredmény nem is maradt el. A nyolc alapszervezet munkáját összefogó pártbizottság tehát felismerte munkájának fogyatékosságait, g megtette az első lépést a hibák kijavításának útján. És a községi alaDSZervezet vezetősége? Várkonyi Miklós, az alapszervezet propagandistája szerint a pártmunka gyengeségei náluk is a tagok passzivitásában, ezenkívül az oktatás terén jelentkeznek. Kilencven- hét párttagjuk közül húszán népnevelők, tizenketten pártbizalmiak. Egyben ez a harminckét párttag az, akikre leginkább számítani lehet. Sajnos, közülük sem végez mindenki rendszeresen párt- munkát. Az oktatásnál a propagandisták kiválasztásában történtek hibák. Volt, aki egészség’ okokból kényszerült lemondani, s mire másik előadót állítottak be helyette, a hallgatók egy része lemorzsolódott. Volt, aki elvállalta az oktatást, de később visszalépett. A tanácsi dolgozókét kivéve, valamennyi szemináriumon voltak fennakadások, rendszertelenül tartották meg az előadásokat. — Számunkra ebből az a tanulság, hogy nem elég a hallgatókkal foglalkozni, a propagandistákat is gondosan kell kiválasztani — mondja Várkonyi elvtárs. — És még valami: a pártvezetőségnek lelkiismertesebben kell irányítania, ellenőriznie az oktatást, szükség esetén a felelősségre- vonást is alkalmazva. Nem fordulhat elő többé, hogy az oktatási felelős munkáját is más vállalja magára, mert. az elhanyagolta. Nálunk pedig ez történt. A tanulságot tehát a községi alapszervezet vezetői is levonták. De ez — önmagában — kevés. Ahogy terveiket, elképzeléseiket hallgatom, azt veszem ki, hogyan akarják megjavítani a pártvezetőség munkáját. És a tagságét? Hiszen eleven, tartalmas pártéletet csakis úgy teremthetnek ismét, ha minél nagyobb számban vonják be a kommunistákat. Azokat is, akik valamiért megbántódtak, s azokat is, akik elfoglaltságukra n.vatkozva utasítják vissza a pártmegbizatást. Ez a nehezebbik megoldás: türelmes meggyőzés, valamennyi párttag bevonása a pártmunkába. Mégis ezt kell tennünk. Az önkritika, a szembenézés a hibákkal csakis így lesz teljes — és eredményes. Nyíri Éva Asszonyok a tsz-ben A bő tavaszi esőzés után ezernyi a tennivaló a határban. A szépen díszlő és jó terméssel biztató kapások és kerti növények megkívánják, hogy naponta a határban legyen a falu apraja-nagyja, gondozza, ápolja a növényeket. A természet eddigi ajándékához így járul hozzá az ember alkotó szorgalma. A mezei munkának ebben a fontos időszakában szükség van minden munkáskézre, az asszonyok dolgos kezére is. A néhány holdas birtokán gazdálkodó parasztcsaládban azelőtt az asszony teljes értékű segítőtársként állt oda férje mellé, kapával a kezében, amellett, hogy ellátta a családot és a házkörüli teendőket is. Sok esetben még több feladat is várt az asszonyra, mert rá hárult nemcsak a jövedelem beosztásának gondja, hanem a piacozás is. Manapság már kevesebb a teher. Egyre több gyerek kap helyet a napköziben, az óvodában, s a felvásárlás jelenlegi szervezettségében már a piacozás gondja is elmarad. A szövetkezeti felvásárlók adnak olyan árat a ház körül meg- termő zöldségért, gyümölcsért, baromfiért, tojásért, tejért, hogy n.em érdemes a távoli piacokra vonatozni, cipeked- ni. fáradozni. A könnyebbségek ellenére is azonban még mindig ezernyi tennivaló vár a falusi asszonyokra. Segítségükre — mint azelőtt is — feltétlenül szükség van. Dolgos kezükre számítanak a szövetkezetek is. A család keresete szempontjából sem mindegy, hogyan veszi ki részét az asz- szony a közös munkából. A megyében járva gyakran találkoztunk olyan asszonyokkal, akik szíwel-lélekkel dolgoznak a közösben, és kezük nyomát gyomtalan cukorrépaés kukoricatáblák dicsérik. Különösen ott tapasztalhatjuk ezt, ahol a premizált eredményességi jövedelemelosztás alapján, családi művelésre osztották ki a kapásnövényeket. Gévai Ferencnével Szigetújfalu határában találkoztunk az elmúlt héten. Gévainé négygyerekes asszony, a férje a Csepel Autógyárban dolgozik^ ő pedig a Béke Termelőszövetkezetben. Saját munkaerejére támaszkodhat csak a kapálásnál, mégis 998 négyszögöl cukorrépa. 450 négyszögöl takarmányrépa, 3000 négyszögöl kukorica, 866 négyszögöl burgonya, és 890 négyszögöl szőlő megművelését vállalta. Vállalásának Igyekszik teljes egészében eleget tenni. Időnként. főleg vasárnaponként, ha sürgős a munka, férje is segít. Ügyesen hasznosítja magát — ha a tanulnivaló engedi — tizennégyéves Feri fia is. Hosszan sorolhatnánk példákat. Említhetnénk az aszódi Arany Kalász Termelőszövetkezet asszonyait, vagy a kartell, nagykátai, ceglédi, tak- sonyi, inárcsi lányokat, asszonyokat. Sokan dolgoznak, jókedvvel, szorgalommal. Segítenek férjüknek, segítenek — mint régen is mindig — a család megélhetésében. De számtalan hasznos észrevételük is van. Szavuk okos szó. tanácsuk okos tanács. A termelőszövetkezeti vezetőknek elő köb «"gj'teniök. ho«v minél több ilyen asszony kapcsolódjon be a munkába. De véleményüknek különös fi gyeimet kell szentelni, s kedvüket serkentő körülményeket kell teremteni munkájukhoz. Szükség van ráiuk... Egyenrangú, teljes értékű segítőtársak! Tenkely Miklós IJj üzem Szentendrén Akármerre járunk is Szentendrén, mindenütt találkozhatunk a Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat dolgozóival. Nemcsak azért, mert a dolgozók többsége a város lakosa és az egyes üzemegységek több műszakban dolgoznak, hanem azért is, mert számtalan műhelyüket közönséges halandó jóformán képtelen fejbentarta- ni . és valamennyi címének megjegyzése fölöttébb jó memóriát igényel. — Megjegyezni nem is olyan nehéz a címeket — mondja Egerszetgi Gyula, a szentendrei üzemegység vezetője —, mint naponta többször végigszaladgálni azokat. A töltő- és golyóstollgyártás nem tartozik hazánkban a hagyományos iparágak közé. Mégis, a vállalat több baráti államtól kapott export-megrendeléseket és sok új írószer- számot hoznak forgalomba, amelyek a hazai piacon is nagy keresletnek örvendenek. Most egy olyan golyóstoll kivitelezését megelőző kísérleteket folytatnak, amelynél minimálisra csökkentik a réz felhasználását, mivel ennek hiánya sokszor megnehezíti a terv szerinti folyamatos gyártást — mint arról Lőwy Ervin, a vállalat tervező-modellezője beszámol. A vállalatnak ez a gondja, amely nemcsak a vezetők munkáját nehezíti meg, nemsokára megoldódik. Elkészül ugyanis a PVKV szentendrei üzemépülete, amely mind méreteiben, mind pedig korszerűségében jelentős ipari létesítményünk lesz. Naponta már ötven-hatvan kilogramm, szép paradicsom kerül a piacra a dunabogdányi Úttörő Tsz üvegházából, de a melegágyakba ültetett palánták már annyira kifejlődtek, hogy rövidesen azokon is megpirosodik a most még zöld gyümölcs Bár az építkezést szemlélve képet alkothatunk magunknak a leendő üzem formájáról, megkerestük; Sehlachtovszky Ferencet, a vállalat műszaki előadóját, aki az épületek tervrajzát készítette és a módosításokat is végezte. — Milyen lesz az új otthon? A szakavatott, magyarázó szavak megelevenítik a műszaki rajz pontos vonalait és már látjuk a rajzok alapján épülő falakat,’csarnokokat: — Három csarnoképület készül, az összekötő két nyakággal — mondja Sehlachtovszky Ferenc. — A helyet alaposan felhasználjuk. Már a tervek is úgy készültek, hogy figyelembe vettük az egyes üzemek szükségleteit, a gépeket, amelyekkel dolgozni fognak és az egyes részlegek dolgozóinak létszámát; Minden csarnoképület szélessége 12, hossza pedig 25 méter lesz. Az egyes üzemegységek költöztetését folyamatosan oldják meg még ebben az évben. Három részletben bonyolítják le a műhelyek modern honfoglalását. A műanyagosok, valamint a bakelit- és a klipszüzem dolgozói foglalják el elsőként végleges helyüket, amely az első csarnokban és a hozzátartozó nyakágban lesz. A műanyagüzem költöztetése azért is jelentős, mert távozásukkal a csak később költözködő fröccsüzem tervének teljesítéséhez elegendő hélyhez jut. A terv szerint az első csoport költözködésére június 15-én kerülne sor, de a városi villanyszerelők szerelési munkálatai elhúzódhatnak és így már most elképzelhető néhánynapos késés. A második csoport költöztetésének határideje szeptember 15-e. Ekkor már elfoglalhatják a dolgozók a minden igényt kielégítő szociális létesítményeket. az ebédlőt, tálalót, fürdőt és az öltözőt is. (0 V
