Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-08 / 133. szám
KST Merni hírlap / KÜLÖN / KIADÁSA / V. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM 1961. JÜNIUS 8. CSÜTÖRTÖK A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE HÍRADÁS A PETŐFI TSZ-BŐL Elkészült az istálló a szarvasmarháknak A ceglédi Petőfi Tsz-nek 1958-ban összesen tizennégy szarvasmarhája volt. Ezzel az állománnyal könnyen bírtak, az elhelyezés nem jelentett nagy gondot. A szétszórtan levő háztáji istállókban könnyű volt elhelyezni az állatokat. De bizony megszaporodott az elhelyezés gondja 1959-re, mert akkor az állomány már 75 darab volt. 700 ezer forintos állami hitelből építettek modem, ötven férőhelyes, magtárpadlá- 6os istállót. 1960-ban részben természetes szaporodás, részben vásárlás révén a szarvasmarhaállo- mány 145 darabra emelkedett. A probléma megoldása elől nem lehetett kitérni. Építkezésre állami hitelt nem akartak igénybe venni. A véletlen azonban segített. A tsz területén a Pesti út melletti legelőn egy elhagyott nyári szállás éktelenkedett. Felhasználni semmire sem le- . hetett, elbontani kár lett volna, akkor született meg a szerencsés ötlet. Megfelelő vizsgálat után a tsz vezetősége megállapította, hogy az oldalfalak megépítése és a tetőszerkezet megfelelő kijavítása árán kitű- . nő istálló lehet a nyári szállásból. Még a nyár folyamán verettek 100 ezer vályogot. Az — 154-en TESZNEK az idén . érettségi vizsgát a ceglédi ' Kossuth Gimnáziumban. Az iskola fennállása óta ennyi érettségizőre még nem volt példa. — A DÄV ÉRTESÍTI a fogyasztóközönséget, hogy a július havi áramszünetet július 33-án, rossz idő esetén 30-án tartják meg. — AZ EGYKORI kaptafagyár telepét a Ceglédi Faipari Ktsz megvásárolta és 300 ezer forint értékű beruházással korszerűsítette. Az átépítés a dolgozók részére kényelmesebb munkakörülményeket teremt és elősegíti azt, hogy a szövetkezet az exporttermelésben részt vegyen. — LENGYEL PÁL, a dán- szentmiklósi művelődési otthon népdalénekese részt vesz június 11-én a megyei kulturális találkozón. — A DÁV HÉTFŐN, 12-én reggel kezdi meg a Felház utcai körzet átkötését 220 voltos áramra. A Felház u., Fürst Sándor u., Damjanich u., Ság- vári Endre u., Árpád u., Kiss Ernő u. és Bocskai utcai átkötések készülnek el ezen a napon. — A CEGLÉDI Faipari Ktsz a bútornagykereskedelemnek 200 szólóágyat szállított, melyek festett állapotban kerülnek forgalomba és az ágyak fogyasztói ára darabonként 593 forint. —A CEGLÉDI Városi Tanács építővállalata a községgazdálkodási vállalat megrendelésére tatarozza az SZTK épületét és a Rákóczi út—Teleki utca sarkán levő kétemeletes házat. Az utóbbi tataro- zási költsége 600 ezer forint és a tatarozás után ez a ház lesz a város legszebb homlokzatú épülete. — A TERMÉNYFORGALMI Vállalat nagy erővel folytatja a raktárak takarítását, fertőtlenítését, hogy a gabona- átvételnél semmi zavar ne legyen. A tsz-ek vetőmagcseréje befejeződött, már a takarmánycserére veszik át a terményt a tsz-ektől. A szerződéskötések is megtörténtek. A gabona átvet ölekhez, a munkaerő biztosítva van. építő brigád egy hónap alatt felhúzta a falakat. A cséplés során kézicsép- léssel ezer kéve zsúpot készítettek, ami bőven elég volt az istálló, sőt a baromfiól fedésére is. Szeptember végére a jószágot beköthették az új istállóba. Ezzel néhány évre megoldódott a termelőszövetkezet istállóproblémája. Most arra kértem meg Ku- delilk elvtársat — úgyis, mint a tsz elnökét és mint az istállóépítés kezdeményezőjét —, hogy mondja el olvasóinknak egy kicsit részletesebben az építkezés körülményeit és azt, hogy ebből az istállóépítkezésből milyen előnye származott a közös gazdaságnak. — Azt már mondtam — kezdte Kudelik elvtárs —, hogy használaton kívüli nyári szállást vettünk igénybe. Ez annyit jelentett, hogy az építkezéshez szükséges faanyagra egy fillért sem kellett költeni. Építőbrigádunk tagjai munkaegységben dolgoznak. Pillanatnyilag ez sem jelentett nagyobb megterhelést. Az ajtókat, ablakokat, a takarmány elhelyezéséhez szükséges ketreceket, a tetőszerkezetet ácsbrigádunk és asztalosaink EGY PILLANATRA Értékes döntetlent szereztek Kézilabdázóink Vácon, Hallottam, hogy egy szurkoló Eltűnődött ez íráson. Értékes volt a döntetlen?! És az írás hogyan szólna Akkor, hogyha ott a meccsen A csapatunk győzött volna? — A CEGLÉDI Rendőrkapitányság igazgatásrendészeti alosztálya 100 forint pénzbüntetéssel büntette Sz. F. abo- nyi lakost, mert Abony község területén kerékpárján másodutast szállított. Az élelmiszerboltok pultjánál gyakran hallunk szatirikus, epés megjegyzéseket az áru súlyával és mennyiségével kapcsolatban. A boltvezetők, a bolti dolgozók, ellenőrök és maga az állami ellenőrzés is egyre több gondot fordít arra. hogy ezek a hibák megszűnjenek. A kereskedelmi dolgozók nevelése, fegyelmezése ezt szolgálja, de ezt szolgálja az a tény is, hogy egyre több árut kapnak a boltok kiszerelt, leplombált vagy leragasztott csomagolásban, a boltoknak egyre kevesebbet kell a méréssel foglalkozni. Két probléma van, ami a boltokban feltűnően sokszor szóba kerül: az egyik az egykilós finom kenyér, a másik a családi sör ügye. A kenyérről azt mondják, hogy . sohasem egy kiló, a sörről pedig azt, hogy sohasem másfél liter. A Sütőipari Vállalat Kossuth Ferenc utcai boltjában 11 órakor hozzák be a frissen kisült fehér cipókat. Akármelyiket mérjük, mind egy kiló. — Ennyi frissen! — mondja Szabó kartárs, a bolt vezetője. — De ahogyan hűl a kenyér, úgy apad és a megengedett kétszázalékos apadás szerint lehet 98 deka. Az élelmiszerbolt pultjánál | saját szememmel láthattam, I hogy a családi sörösüveg | készítették el. Az egész építke- ! zés mindenestől nem került többe, mint nyolcvanezer forintba. Hogy milyen előnye származott a közös gazdaságnak az istállóépítésből. Mindenekelőtt is az, hogy saját erőből létesítettünk egy nyolcvan férőhelyes, az igényeknek teljesen megfelelő istállót, amelynek értéke messze felülmúlja a ráfordítást. Az állatok elhelyezésével megszűnt a szétszórtság. Az állatgondozóknak nem kell tanyáról tanyára járni, hogy az állatokat ellássák. Ezzel olcsóbbá tettük a termelést. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az építkezésnél a saját erőben jelentkező felmérhetetlen lehetőségeket. A máktok-barkó apró, világos, szürkésbarnás ormányos bogár, hátán fehér foltot visel. Bogár alakban telel át és május végén jelenik meg. A mák virágzásáig a leveleket hámozgatja. Virágzáskor a nőstény a tokot ormányával megszúrja és tojásait a tok belsejében a rekeszfalakra helyezi el. A kikelő sárgásfehér lárvák összefurkálják a gubó belső szöveteit és a zsenge magvakat. A kifejlett lárvák a mákgubó falát átfúrva, a talajba húzódnak, ott báboződ- nak, még ebben sz évben, bogárrá alakulnak át. A máktok-barkó a mák legveszedelmesebb ellensége, ahol elszaporodik, ott szinte lehetetlenné teszi a máktermesztést. Régen csalogató vetéssel, majd a szirmok leszedésével kísérleteztek. Ez, mint védekezés, nem vált be. Legújabb kísérletek eredménye szerint a Melipax nevű, klórkampfen tartalmú méhkímélő szerrel értek el jó eredményeket. Alkalmazása a mák szárbaszök- kenése Idején, majd pedig teljes virágzásban javasolt. A porozószerből holdanként 10— 10 kg szükséges. Tudni kell még, hogy csak napi 18 fok átlaghőmérséklet mellett hatásos a védekezés. nincs tele. Körülbelül hatnyolc centiméter hiányzik. Az eladó is megcsóválja a fejét. — így kapjuk, kérem! Tessék nézni. az üveg dugója le van ragasztva. Vanház elvtárs, a sörlerakat vezetője magyarázza meg a dolgot. — Először is állapítsuk meg, hogy a sörösüveg nem másfél liter, hanem ennél sokkal több. Hogy az üvegek nagyobbak, annak töltéstechnikai oka van. Másfél liter, szénsavval telített sört más- félliteres üvegbe teljesen lehetetlen lenne beleönteni. Az üveg szájától 10—11 centiméteres légtér nemcsak megengedett, hanem kötelező. Egyébként a töltést automata gép végzi. Pontosan annyit tölt, amennyire eredetileg készült — a kis üveg 4,5 deci, a családi másfél liter — ezen mi semmiféle módon változtatni nem tudunk. Menczer elvtárs, a Sütőipari Vállalat igazgatója hivatalos utasítást mutat. Az Élelmezési Minisztérium 729 653/1960. sz. rendelete értelmében az egykilós finom fehér kenyér darabáru, amelyre annak értelmében kálót (apadást) adni nem kell. — A finom fehér kenyeret darabszámra adjuk át a kereskedelemnek — mondja A SZŐLŐPERONOSZPÓRA | kifejlődésére kedvező volt a május 38—29-én 10 millimétert meghaladó eső, valamint a fokozatos felmelegedés. A gomba lappangási idejét a továbbiakban befolyásolja a napi átlagos középhőmérséklet, valamint a hónap 8—13 napján lehulló csapadék, vagy kiadós harmat. Ha mindezek együttesen jelentkeznek az előbb megjelölt napokon, várható a gomba kitörése a levél felületére. A helyi viszonyoknak pontosabb előrejelzést kérjünk a peronoszpórajelző állomásoktól. Ilyenek vannak: Cegléden, Ceglédbercelen. Albert- irsán, Bánszentmiklóson, Mi- kebudán. Csemőben, Nyársapáton, Abonyban, Kocséron, Törteién és Jászkarajenőn. A porozószer beszerezhető a földművesszövetkezet növény- védőszer-boltjában. Egy kilogramm ára 21 forint. LELEMÉNYES ÚJÍTÁS A kültelki iskolák mellett és a termelőszövetkezeti központokban általában nincs napközi otthon. Ezeknek a létesítményeknek hiányát érzik a mezőgazdaságban dolgozó szülők, a pedagógusok, de jelentős mértékben az ifjúság is. amely minden különösebb előkészítés nélkül kerül szeptember első napjaiban az iskola padjaiba. Figyelemre méltó kezdeményezésről adhatunk hírt a kecs- késcsárdai iskolából A tantestület nevelői május elsejétől hetenként egyszer foglalkoznak azokkal az iskolakötelesekkel, akik szeptember elsejétől kezdve járnak iskolába. A foglalkozások elsősorban játékos színezetűek, de egyúttal ránevelik az ifjúságot az iskolai rendre és kötelességtudásra. A foglalkozásokon részt vesznek a szülők is. akik a foglalkozások keretében megfelelő nevelésben, oktatásban is részesülnek. Menczer elvtárs. — Általában éppenúgy nem mérjük, mint a kiflit, zsemlét vagy bucit. Persze, ez nem jelenti azt, hogy ennek következtében az egykilós fehér kenyér lehet 90 deka is. Ellenőrző méréseket mi is végzünk, a kereskedelem is és a kereskedelemnek nemcsak ahhoz van joga, hogy visszaadja a súlyhiányos kenyeret, hanem arra is, hogy minket a súlyhiányért megkötbérezzen. Erre azonban nálunk még soha nem került sor. Vigyázunk és ha véletlenül valami hiba van, azt azonnal kijavítjuk. A kétszázalékos apadás megengedett. Mi a gyártásnál az egykilós kenyér részére 1,15 kilogramm nyerstésztát adunk fel. Ebből rendes körülmények között egykilós kenyér sül. Persze ez függ a kemencétől is és ha a tésztából több víz párolog el, akkor a kenyér súlya egy kilónál kevesebb. Erre dolgozóink nagyon ügyelnek és mi is harcolunk ellene. Finom fehér kenyerünk — különösen a Kossuth Ferenc utcai és a Pesti úti üzemben gyártott áru — igen népszerű, az emberek nagyon szeretik, vásárolják és mi ezt a megbecsülést minden körülmények között nemcsak megtartani, hanem fokozni is akarjuk. Rik Mikor egy kiló a* egy kiló? Amit a máktok-barkóról tudni kell Nagyszerűen kezdték tornászaink az idei versenyidényt A tornasportban is megkezdődtek az idei versenyek. A I Ceglédi Építők két csapattal j vett részt vasárnap a Sportcsarnokban megrendezett Vidék felnőtt bajnokságon. A II. ' osztályban (NB II.) a torná- I ban a négv legerősebb vidéki tomászváros. Pécs. Debrecen, | Győr és Cegléd indította csa- j patait. A ceglédi lányok nél- ; külözve Füle Juditot, aki ugyanekkor Lipcsében képvi- ! selte a magyar színeket és Tóth Marikát, bizony szorongva kezdtek. Az első szeren, a felemás korláton még több hibát vétettek és utolsó helyen állottak. A gerendán már biztosan dolgoztak, a harmadik fordulóban, a talajon már nemcsak jól. hanem szépen is, de Pécs még mindig vezetett, Az utolsó szeren azonban valósággal szárnyakat kaptak a ceglédi lányok és lóugrásban rendkívüli átlaggal, 9,2 pon- | tos teljesítményükkel pontok- I kai megelőzték Pécset is és megszerezték a „Vidék bajnoka" címet. A csapat min- ■ den tagja lelkiismeretesen készült és higgadtan versteífy- | zett. Medve lászióné. Vidg Erzsébet, Bakó Ibolya, Ko- ! vács Marika, Pánczél Éva és 1 Horváth Izabella ezen- a ver- ; senyen nagyban emelték ismét j a ceglédi tornasport tekintélyét. Különösen kiemelkedett I Horváth Izabella, akire ismét I felfigyeltek a szakemberek. A III. osztályú csapattól csak annyit reméltünk, hogy bekerülnek az első hat közé és ezzel jogot szereznek indulni az országos csapatbajnoksá- ! gon. Szabó Teréz, Öcsay Sa- j rolta, Farkas Éva. Vörös Ju- ——————— dit, Tóth Imréné és Börtsök Sára azonban nagyon alaposan felkészült és jó átlagteljesítménnyel Sopron és Pécs között a harmadik helyen végzett, megelőzve például olyan nagy városokat, mint Szeged, Győr, Kecskemét. Míg az Építők két csapata idehaza erősítette a ceglédi torna jó hírnevét, addig Füle Judit Lipcsében a III. Európa- bajnokságon lépett egyet előre a világ ranglistáján. Pályafutása a magyar tomasport- ban közismert. 14 éves korában Magyarország úttörő- bajnoka.. 15 éves korában országos középiskolás bajnok, egy év múlva Magyarország ifjúsági bajnoka, 16 éves korában tagja a moszkvai világ- bajnokságon résztvevő .magyar válogatottnak, a világ- bajnokságon a 21. helyen végez, 1960-ban már Magyarország mesterfokú bajnoka, a római olimpián a 19- helyen végez s az idei Eurőpa-baj- nokságon már 9.! Bekerült a szerenkénti döntőbe és lóugrásban az előkelő 5. helyet szerezte meg. A 19 éves Füle Judit legyőzte a csehszlovák Bosakovát, a romai olimpia egyik bajnokát, megelőzte a lengyel Kot-ot. aki Krakkóban szerezte meg az Európa-baj- noka címet 1959-ben. Pályafutása eddig töretlen, s ha kedvét nem veszti, tehetsége és szorgalma révén biztosra vehető. hogy még előfobbre fog lépni a világranglistán. Szép vasárnapjuk volt a ceglédi Építők tornászainak, reméljük, a június 18-án porondra lépő ifjúsági csapat is követi az idősebbek jaéidá- iát”. —Kürty Béla — KOMMENTÁR HELYETT Az épülő albertirsai kézilabda-pályáról A napokban az egyik albertirsai kézilabdázóval beszélgettem. A nagy-pálya és a kis-pálya előnyeinél, hátrányainál kezdtük a beszélgetést, maj<) ráterelődött a szó a magyar kézilabda sporton át a megyei bajnokságra, a Ceglédi Építők jelenlegi második helyére s végül az albertirsai sportember felhozta a járásban levő kézi- labdapályákat, illetve ezek állapotát. Azt mindketten egyöntetűen megállapítottuk, hogy nem rosszak járásunk kézilabdapályái — többségükben —, sőt nemrégen Cegléden, a Kossuth-gimnázium udvarán elég jó minőségű j pályát is avattak. De!? Sajnos, még mindig vannak a járásban olyan helyek, ahol a sportág egyenletes fejlődését éppen a rossz minőségű, vagy meg sem levő kézilabdapálya okozza. Természetesen a sportág szerelmesei az ilyen helyeken sem esnek kétségbe, hanem áldozatkész, lelkes munkával iparkodnak mérkőzőhelyeket, pályákat létrehozni. így van ez Alberfirsán is! — tudtam meg a már előbb említett albertirsai sportembertől. lgaz ugyan — és ezt az igazság kedvéért meg kell jegyezni —, hogy az albertirsai probléma egészen speciális. Ugyanis Irsán van egy kézilabdapálya, de ez füves (ezért rossz rajta a labdavezetés, különösen a kezdőknél) és az általános iskoláé. Ezért az Albertirsai KISZ-fiatalokból megalakított kézilabdacsapat — melynek edzéseit Magyari Endre vezeti — elhatározta, hogy segít magán és úgy oldj« meg ezt az eléggé kellemetlen problémát, hogy társadalmi munkában egy új kézilabdapályát épít. A terv elkészült, a hely ki van jelölve, fizikai munkában nincs hiány, az egyedüli „nehéz kérdés” az a kevés anyagi áldozat, ami a pálya létrehozásához szükséges. Ennyit tudtam meg a beszélgetés folyamán az albertirsai kézilabdázótó] s kommentárként csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy aho] annyi sportszerető ember van, mint Albertirsán (és a ceglédi járásban), lehetetlen, hogy ne akadna egy olyan szerv, mely fedezné az albertirsai, társadalmi munkában épített kézilabdapálya minimális költségeit. András] — AZ ABONYI művelődési ház férfi tánccsoportja a sámsoni legényessel készül a gödöllői megyei kulturális találkozóra.
