Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-08 / 133. szám

4 "v'/6r/iio 1961. JÚNIUS 8. CSÜTÖRTÖK A román pártmunkásküldöttség látogatása Fehér Lajosnál Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán fogadta a hazánkban tartózkodó román pártmun­kás-küldöttséget. A Közpon­ti Bizottság titkára tájékoz­tatta a vendégekét a magyar mezőgazdaság időszerű kér­déseiről. (MTI) ELUTAZTAK A BOLÍVIAI SZENÁTUS VEZETŐI A Bolíviai Köztársaság sze­nátusának vezetői, akik az or­szággyűlés elnökségének meg­hívására Magyarországra lá­togattak, szerdán reggel elutaz­tak hazánkból. (MTI) léget ért a szocialista országok egészségügyi minisztereinek konferenciája Háromnapos tanácskozás után szerdán befejeződött a szocialista országok egészség- ügyi minisztereinek hatodik konferenciája. A záróülésen két érdekes előadás hangzott el. STEPHENSON „ROCKET“-JÁTÓL AZ ATOMMOZDONYIG VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Szenzációt keltő tudósítá­sokban adták hírül a korabeli angol lapok 1829. október 6- án, hogy a rainhilli versenyen — négy részvevő közül — Stephenson gőzmozdonya győ­zött. A „Rocket” (rakéta), így nevezték a világ első szál­lításra Is alkalmas gőzmozdo­nyát, 21 és fél kilométeres se­bességgel „száguldott” s a há­rom kilométer hosszú próba­pályán 17,3 tonnás vonatot továbbított. Közel egy év múlva azután megnyitották Liverpool és Manchester kö­zött az első gőzüzemre be­rendezett vasútvonalat. Tu­lajdonképpen ettől a naptól — 1830. szeptember 15-től — számítjuk a vasút történetét és a gőzmozdony feltalálója címet annak ellenére, hegy korábban jó néhányan kísér­leteztek a gőzüzemi szállí­tással, végül is Stephenson nyerte el. Neve egyszeriben híressé lett, találmánya láz­ba hozta az egész világot. Zöld út a DCM-nek ! Ezt írták az építkezés kapu­jára, amikor az első anyag- szállító gépkocsik és vasúti szerelvények megérkeztek. És tudta az egész ország, illeté­kesek és érdeklődök, építő­ipari szakemberek és laiku­sok, hogy ez nem csupán jelszó, hanem jelentős nép­gazdaság! érdek is. A felírás most is ott dí­szeleg a kapuként szolgáló vasúti híd pillérén és már tudjuk, hogy egyre inkább életté, valósággá válik. Aki az építkezés megkezdésekor járt. itt utoljára, eltéved, nem ismer rá a terepre. Az egy hónappal ezelőtt itt járt látogató is meglepetten dör­zsölheti szemét, de meg kell győződnie, hogy nem álmo­dik. A kép, amely szeme elé tárulj igazi. Büszkén emelkedik az ég felé a négy betonsiló, szoro­san egymás mellé épített kő­kolosszusok. A fa vázzal, ác so­la t tál körülvett kisebb-na- gyobb üzemépületek egyre növekednek, magasodnak. Megfeszített munkával kerül­nek végleges helyükre a pil­lérek és már a kémény is nyújtogatja nyakat. hadd lás­sa a látogató. — Most jelentettük éppen felettes szervünknek — mond­ja a DCM főmérnöke —, hogy a fennálló kiseb b-nagyobb gondok ellenére is program £ szerint halad az építkezés, i Idén már jobban kialakult \ minden és december óta je- í lentős tervakad ál yról nem í beszélhetek. í Az ÉM 1. sz. Mélyépítő \ Vállalat két — december 31- í es határidő elmaradását nagy- ! részt pótolta és így, ha csak ! váratlan nehézség előtt nem \ találják magukat az építők, j ezután a kitűzött feszített ! program szerint végezhetik \ munkájukat. í — Ma is, annak ellenére, \ hogy már megszoktuk és tu- , domásul vettük a helyzetet — í mondja a főmérnök — sok ; időt ég felesleges fáradságot ; okoz az építést végző szá- ; mos vállalat, akikkel rend- \ szeresen tárgyalni kell. De í erről nem érdemes beszélni, f mert ez már csak így lesz. í A szerelési munka meg- ; kezdésénél némi késedelem ; mutatkozik. Ugyanis a tech- J nológiai szerelést május el- ; sején meg kellett volna kéz- J deni, de szállítási neihézsé- j gek akadályozták a határidő ! betartását. A szerelési anyag í nagy része most már megér- í kezett a szerelőizemélyzet- í tel és minden remény meg- ^ van arra, hogy a még hiányzó \ anyagokat is megkapják. : Ezek megérkeztével, egyhavi ! késéssel kezdenék meg a sze- ; relési munkát. Ezt a késedéi- \ met, ha az újabb határidőt i betartják, pótolni tudják. ' Vasárnaponként az ország minden részéből fiatalok ke­resik fel az építkezést, hogy egynapos társadalmi munká­val vegyék ki részüket nagy beruházásunk készítéséből. Komolyan készülnek a KISZ-táhorra Is. Váltakozva a nyár folyamán hatszáz fő­ből álló csoportoknak ad he­lyet a tábor és munkát az építkezés. A vezetők már szervezik a nyárra érkező fiatalok szá­mára a munkát, hogy hasz­not hajtó és eredménye^ le- gven ott-tartózkodásuk. ____________ (t) A MŰFÉM megkezdte fi gumikerekes fejőgépek szállítását A Mosonmagyaróvári Fém- feldolgozó Vállalat az idén sorozatban gyártja a tavaly sikerrel kipróbált, magyar ter­vezésű Beer—Szász-féle gu­mikerekes fejőgépet. Az első ötvenet már elszállították, és készen van további hatvan. A gépeket a MEZÖSZÖV osztja szét az állami gazda­ságok, tangazdaságok, terme­lőszövetkezetek között. George Stephenson 1781 június 8-án — ma 180 éve látta meg a napvilágot. Egy­szerű családból származott, s pályáját egy szénbánya gép­kezelőiéként kezdte. Hírne­vét elsősorban annak kö­szönhette. hogy nagy figyel­met tanúsított Watt gőzgépe iránt. Első mozdonyát már 1814-ben megépítette, s et­től kezdve állandóan kísér­letezett, tökéletesítette gépét. A sikerek nyomán még na­gyobb energiával fogott a mozdony tökéletesítéséhez, s a győztes mozdonyon jófor­mán minden lényeges al­katrész megvolt már, ami a korszerű gőzmozdonyokat jel­lemzi. Az erkölcsi elisme­rést még nagyobb anyagi si­ker koronzta, Stephenson dús­gazdag gyár- és bányatulaj­donosként halt meg. A gőzmozdony szédületes pályát futott be az elmúlt száz esztendő alatt. Minthogy az új vontatási mód a kor szállítási problémájának meg­oldását Ígérte, egymás után rakták le a vasútvonalakat. 1835-ben megnyílik a kontinens első vasútja Belgiumban, még ugyaneb­ben az évben átadják ren­deltetésének az első német vasútvonalat is. Oroszország­ban Cserepanov mechanikus és fia készítenek gőzmoz­donyt 1833-ban. (Ez a gép 3,2 tonna terhet vontatott 15 ki­lométeres sebességigei.) A cári hatóságok azonban nem tá­mogatták a hazai találmányt, helyette az első orosz vasút felállításához angol mozdonyt hozták be. Nálunk 1846. június 15-én nyitják meg az első „vaspá­lyát“’, Pest és Vác között. A Pest nevű belga mozdonnyal vontatott vonat a 33.6 kilo­méteres utat 59 perc alatt tette meg. (Sajnos ezen a vonalon ma sem rövidebb a menetidő.) Rá egy évre el­készül a pest—szolnoki vas­útvonal is. És ha eleinte itt-ott még idegenkednek is az „ördögi sebességgel szá­guldó masinák”-tól, a XIX. század második fele végképp meghozza a vasút győzelmét nemcsak külföldön, hanem nálunk is. Járványként söpör végig Európán és Amerikán a vas- útépítési láz. Hatalmas társa­ságok keletkeznek, s a vasút­vonalak hossza a századfor­dulóra már eléri az egymil­lió kilométert. Közben a tech­nika rohamos fejlődése kezdi megtörni Stephenson gőzmoz­donyának egyeduralmát. Új vontatási módok után kutat­nak, mert a gözmozdony ha­tásfoka rendkívül kedvezőt­len. (100 kilogramm szénből mindössze 5—6 kilogramm szén energiája kerül felhasz­nálásra. a többi kárbavész.) így terelődik a figyelem a villamosság felé. Az 1870. évi berlini kiállításon a Siemens és Halske cég bemutatja az első villamos járművét. Ná­lunk Kandó Kálmán kísérletezik figyelemre méltó eredmény­nyel, s 1902-ben elkészíti az első villanymozdonyt. Rend­szere ma is a legelőnyösebb villamosvontatású rendszerek közé tartozik, több ország fog­lalkozik a bevezetésével. Ma­gyarországon 1932-ben villa­mosítják a Budapest—Hegyes­halom közötti vasútvonalat, s azóta a budapest—miskolci vonal villamosítása is jó ütemben halad. Az első világháború után jelenik meg a dieselmotor, s csakhamar megszületik a die- selmózdony is. Ma már a leg­több nyugati országban a die­selvontatás uralkodik. Külö­nösen az USA vonalain ter­jedt el, a vasúti szállítások 90 százalékát dieselvonatok végzik. Erős ütemben fejlődik a dieselesítés a Szovjetunió­ban is. Sajnos, a magyar vasút egy kissé lemaradt a fejlődésben. Nálunk még a kormos-füstös gőzmozdonyok uralják a vá­gányokat. Ennek persze meg­van az oka, hiszen a két vi­lágháború között szinte alig áldoztak valamit a vasútfej­lesztésre. A második világhá­borúban a németek fölrob­bantották vasútvonalainkat, a mozdony- és kocsipark nagy része elpusztult. Pár év alatt pótolni 30—40 év lemaradását lehetetlenség. Ennek ellenére már nálunk sem gyártanak gőzmozdonyt, a MÁVAG át­tért a dieselesítésre. Kormányzatunk egyre több gondot fordít arra, hogy pó­toljuk az elmúlt évtizedek bűnös mulasztását. A jövő? Ha itt-ott már mú­zeumba került is Stephenson találmánya, maga a vasút még nagy lehetőségek előtt áll. A kerék, amelyet az emberiség hétezer évvel ezelőtt fedezett fel, tovább forog — újabb hajtóerővel Most, az atom­korszak küszöbén a Szovjet­unióban és az USA-ban a legkorszerűbb villamos- és dieselmozdonyok után, meg a gázturbinás mozdony mellett már elkészítették az első atommozdonyokat is. Súlyán Pál ^nlétli/ifTriap/ Harcban a határ Alattomos, kíméletlen ellen­séggel vették fel a harcot a ceglédi határban. Támad a burgonyabogár! Kenderesi Fe- rehené, a Kossuth Tsz tagja a háztáji krumpliföldjén veszi fel a harcot a kártevők seregé­vel. Monori Ferenc, a Kossuth Tsz egyik brigádvezetője a köztesként vetett burgonya­bokron fedezte fel először a bogarat. Használt a gyors per­metezés. mert azóta eltakarcd- tak onnan. Példaként lehetne állítani az Alkotmány Tsz-t. Mintegy 3500 mázsa krumpli­termésre számíthatnak a tsz- nél. Most azonban veszede­lemben forgott a krumpliter­més. Nikerollal vették fel a harcot és az eddigi eredmé­nyek azt igazolják, hogy a kártevők hada ennek a védő­szemek nem képes ellenállni. VISSZA AZ ÚTON Az út ezúttal nem az egye­nes. a becsületes emberek út­ját jelenti, hanem valami mást. Zsákutcát. amelybe könnyen tévednek a fiatalok. Különösen azok. akiknek hi­ányzik a szülői szeretet, vagy éppen a rossz példa vonzza őket... A Nőtanács ceglédi bizottsága igen sokat tesz azért, hogy az árván maradt leánygyermeknek megfelelő otthont szerezzen és támogas­sa azokat, akik mostoha kö­rülmények között élnének a szüleiknél. Jó néhány példa igazolja, hogy igenis van visz- szatérés még a lejtőről is. és az út nem is olyan körülmé­nyes. ha akad, aki kezet nyújt­son, aki segítsen. Ezer kilométer I Ezer kilométer bizony nem I kis távolság. 'Még vonattal, re- j püiővel sem lebecsülendő út. j Hát még postagalambnak! j Márpedig a ceglédi galambá- szok az idén mintegy három­száz galambbal vesznek részt a nemzetközi versenyen. És a galambok Brünnből. sőt Drez­dából és Beriinből is megta­lálják az utat hazafelé. Jel­lemző a gslambászok ügyessé­gére, hogy az értékes állatok 95 százaléka a legutóbbi repü­lésről hűségesen visszatért. MONOR ® VIDÉKE A harmadik... A gyömrői vásárlók örömé­re megnyílt a falu harmadik önkiszolgáló élelmiszerboltja. A szép új üzlet valósággal látványosság számba megy. Sokan megcsodálták már es­ténként a neonvilágítását és akadt jónéhány vásárló, aki a Lehel-típusú hűtőszekrényben gyönyörködött önfeledten. A faluban egyre inkább tért hó­dít az új kiszolgálási forma és a háziasszonyok remélik, mielőbb valamennyi élelmi­szerüzletet hasonló korszerű formára alakítanak át. Csalódások Kisfaludy vígjátéka nem okozott „csalódásokat“’ a né­zőkben. A monori művelődési otthon színjátszói valósággal remekelteik. A szűnni nem akaró nevetés és ütemes taps azt bizonyítja, hogy mind a rendezés —, dr. Gábor Gyu­la —, mind pedig a szereplő- gárda „helyén” volt ezen az estén. A közönség a néhány nagysikerű vígjáték bemuta­tója után szívesen venné, ha mai tárgyú, modern darab­bal lépnének a színjátszók legközelebb a dobogóra. Hizlalda épül A ceglédi Rákóczi Tsz sei> téstörzstenyészetet kíván ne­velni. A tagság most hoz­zálátott egy új, 120 férőhe­lyes hizlalda építéséhez. Szá­mításaik szerint június vé­gére már tető alá is hozzák, annál is inkább, hogy a le­választott 250 malac egy ré­szét legalább itt elhelyezzék. BŐVÜL A LÁDAGYÁR A Nagykőrösi Ládagyárban nemrég koronghasító részleget létesítettek. Az új üzem­részt teljesen gépesítették. A felszeletelt lécek automatiku­san a transzportőrre, majd a hatalmas hengersoros szárí­tóba leerülnek. A beruházás mintegy 12 millió forintot tesz ki, ezzel azonban lehetővé válik a különben hasznavehe­tetlen lágy, lombos fák fel- használása is. A ládagyárban ezenkívül hosszabb iparvágány is készült, valamint most épül a fürdő és a modern, ké­nyelmes öltöző. ŐSZ HAJÚ ,.LURKÓK" Nemcsak a kisdiákok, né­ha á felnőttek is szurkolnak az iskolapadban. A minap a Kossuth általános iskola pad­jaiban például jő néhány ősz hajú tanuló várt arra. hogy az írásbeli vizsgán eredmé­nyesen helytálljon. Több mint százan foglalták el helyüket a padokban, s adtak számot szorgalmukról, tudásukról.-4: aszódi tan arno — Különös gondot fordítok a helyesírás oktatására. Az a módszerem, hogy az írásbeli dolgozatokat a tanulók jelen­létében javítom, megmuta­tom és megmagyarázom az elkövetett hibálcat. ügy vé­lem, ez jó módszer, beválik nálunk, az aszódi általános iskolában, a gyerekek figye­lemre méltó eredményt érnek el a helyesírásban. Sikerül felkeltenem az érdeklődést az irodalom iránt is. Tanítvá­nyaim éppen a. napokban ön­állóan rendeznek órát Pe­tőfiről. Ketten, felváltva el­beszélik a leoltó életrajzát, míg a többiek önkéntes je­lentkezés alapján, versekleel illusztrálják. Minden tanuló vállal valamit, az önálló órán húsz Petőfi-vers hangzik majd el. Azt hiszem, hogy nagyobb öröm nem kell egy pedagógus számára, mint ami­kor látja: az irodalom, a köl­tészet szeretete megmozgatja az egész osztályt. A diákok önálló órájára ’meghívtuk Ko­rács Istvánt, iskolánk igazga­tóját is. Hányadik osztály ren­dezi az irodalmi órát? — Az ötödik. Az én osztá­lyom. Egyébként itt tanul Klá­ra lányom is. — És milyen eredménnyel? — Kitűnővel. — Talán ő is a pedagógus pályát választja? — Korai lenne erről nyilat­kozni. Inkább arról beszélek, hogy szeretném osztályo­mat addig tanítani, amíg el­végzik az általános iskolát. Előzőleg is végigvittem egy osztályt az ötödiktől a nyol­cadikig. Tavaly végeztek a gyerekek, most első gimnazis­ták, gyakran felkeresnek. Azt hiszem, szilárd alapot kaptak, mert boldogulnak. Ok is egyébként megszerették az irodalmat. Nem az órákat használom fel arra, hogy mi­nél több költeményt, regényt megismertessek tanítványaim­mal. Én vezetem az iskolában az ifjúsági könyvtárat és ez is lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek érdeklődését ked­vező irányba tereljem. — Milyen tevékenységet fejt ki iskolán kívül? — Földrajzilag ugyan is­kolán kívüli elfoglaltságot je­lent, dg lényegében természe­tesen a tanításhoz tartozik a családlátogatás. Bevallom őszintén, hogy Aszódon elég nehéz a diákok hozzátarto­zóit a szülői munkaközösség tevékeny tagjaivá tenni! Elő­zőleg Dunaharasztin tanítot­tam, onan kerültem ide. <gy tehát módom nyílik az össze­hasonlításra. Ott sokkal aktí­vabbak a szülők. Itt. Aszó­don, más a helyzet, de ha ta­lán látják, hogy gyermekeik milyen előrehaladást érnek el a tanulásban, akkor szíveseb­ben bekapcsolódnak a süllői munkaközösségbe. Dolgozom iskolán kívül is. Gyakran tartok előadásokat az aszódi Petőfi Sándor Művelődési Otthonban. — Milyen témáról? — Természetesen irodalom­ról. A klasszikus angol drá­máról éppen úgy, mint Brechl- röl vagy József Attiláról. Aszódon érdeklődés nyilvánul meg a mai magyar iroda­lom iránt, éppen ezért elő­adást tartottam napjaink köl­tészetéről és prózájáról. — Számított a kitüntetésre? — Wem, egyáltalán nem. Meglepetés a számomra ,a megtisztelő „kiváló tanár’’ cím. Szerelném elmondani azt, hogy amikor a parlament­ben a kitüntetést megkaptam, beszélgettem . Senke Valéria művelődésügyi miniszter elv­társnővel. Szóba került a. tantervreform is. Elmondot­tam, hogy az a véleményem, nem helyes, ha az ötödik ál­talános iskolások nyelvtan- könyvében túlzottan sok az elméleti anyag. Szerintem ar­ra kell törekedni, hogy a gye­rekek elsősorban a helyesírást sajátítsák el. Benke Valé­ria elvtársnő megköszönte észrevételemet és arra tért, hogy a tantervreformmal kap­csolatos javaslatomat írásban küldjem el a Művelődésügyi Minisztériumba. Feltétlenül elküldöm. — További tervei? — Szeretném Aszódon foly­tatni a munkámat. Jobban tanítani, mint eddig ... Molnár Károly Néha az újságíró úgy ér­zi, hogy felesleges kérdése­idet tesz fel. Amikor kimond- tam, azonnal sejtettem, ezt nem kellett volna kérdeznem az aszódi Arató Mátyásáétól: — Miért lett tanár? — Mindenki pedagógus a családban. Még apai ágon a nagyapám is, a szüléimről nem is beszélve — mosolyog a most kitüntetett Arató Má- tyásné. — És a férje? — Természetesen ő is ta­nár ... — Csak a családi hagyomá­nyok ápolása miatt választot­ta a pedagógusi pályát? — Nem. Élethivatásomnak tekintem, más pályán el sem tudnám képzelni az életem. Nincs nagyobb öröm annál, mint amikor a tanító, vagy tanár látja, miként fejlődnek szinte óráról órára tanítvá­nyai. — Milyen szakos? — Magyar, német és törté­nelem, Szívemhez legközelebb a magyar irodalom áll. A magyar órákat szeretem a legjobban. Minden pedagó­gusnak van valami „gyen­géje”, nekem egyszerre kettő is: először is az általános is­kolában szeretném megtaní­tani a gyerekeket helyesen írni, másodszor pedig meg akarom kedveltetni diák­jaimmal az irodalmat. — Melyik silzerült a kettő közül jobban Aszódon?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom