Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-08 / 133. szám

MEG*«»

mrhm

1961. JŰNIUS 8. CSÜTÖRTÖK

A szovjet emberek remélik, hogy a bécsi megbeszéléseket konkrét lépések követik

A Pravda Hruscsov és Kennedy találkozójáról

A Pravda szerdai száma „Hasznos találkozó” című vezércikkében kommentálja Hruscsov és Kennedy bécsi megbeszéléseinek eredményeit. A bécsi találkozó fontos és hasznos volt már azért is, mert a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányfői bizonyos erők hátráltató mesterkedései ellenére egy asztalhoz ültek. Már önmagában ez a nevezetes tény szemléltetően bizonyította a vezető államférfiak közvetlen érintkezése gondolatának életrevalóságát.

Ä béke hívei e találkozóban a szovjet külpolitika helyességének, az államok közötti nézeteltérések békés rendezésére támaszkodó szovjet irányvonal helyességének újabb meggyőző bizonyítékát látják.

Mindenki előtt világos — folytatja a Pravda —, hogy két nap alatt képtelenség megoldani nagy és bonyolult nemzetközi kérdéseket. Két nap alatt nem lehet eltávolítani mindazokat az akadályokat, amelyeket a hidegháború sugalmazói a háború utáni időszakban gördítettek a béke útjára.

A konkrét és nyílt közös megbeszélésre azért volt szükség, hogy hozzáláthassanak ezeknek az akadályoknak az eltávolításához.

Az a tény, hogy a találkozó részvevői hasznosnak minősítették a megbeszéléseket, megerősíti az emberiségben az értelem diadalához, a béke

győzelméhez fűzött reményeket.

Természetesen senki sem hunyhat szemet afölött — írja a Pravda —, hogy a tőkés országokban élnek és virulnak a nemzetközi együttműködés befolyásos ellenfelei. Nem rakták le fegyverüket a bécsi találkozó után sem. Nem hallgatnak és nem tétlenkednek. De szeretnénk remélni, hogy a Nyugat politikusai, elsősorban

a washingtoni politikusok nem az uszító rikácsolásra, hanem az értelem és a realizmus hangjára hallgatnak.

Az új amerikai kormány már az első hónapokban gyakorlatban felmérhette, hogy Washington milyen külpolitikai akciói találnak megértésre a világ közvéleményénél és milyen akciók vezetnek az Egyesült Államok tekintélyének rohamos hanyatlásához.

A szovjet emberek — folytatja a Pravda —, akik helyeslik a találkozó eredményeit, remélik, hogy a bécsi megbeszéléseket konkrét békés lépések követik, amelyek révén egészségessé válik az egész nemzetközi helyzet. Természetes dolog, hogy minden ilyen intézkedésnek tekintetbe kell vennie minden egyes érdekelt ország biztonságának érdekelt és az egyetemes biztonság érdekeit.

A Szovjetunió, akárcsak azelőtt, minden tőle telhetőt megtesz, hogy javítsa kapcsolatait az Egyesült Államokkal és a többi nyugati országgal, hogy teljesen egészségessé tegye a nemzetközi légkört és kizárja egy újabb világháború veszélyét az emberiség életéből.

Hruscsov—Kennedy találkozó eseményei, az ezzel kapcsolatos kommentárok, lapvélemények még élénken foglalkoztatják a szovjet sajtót. A lapok igen bő terjedelemben ismertetik a külföldi államférfiak nyilatkozatait, a külföldi sajtó állásfoglalásait.

A szerdai lapok közül a Moszkovszkaja Pravda terjedelmes cikket szentel Hruscsov és Kennedy megbeszéléseinek. A cikkíró leszögezi: a bécsi találkozó leglényegesebb vonása, hogy a két államférfi eszmecseréjének eredményeként megtették az első lépést a jelenlegi nemzetközi helyzet legbonyolultabb, legnagyobb problémáinak megoldása felé.

„A Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatának nagy jelentősége van az egész világ élete szempontjából. Nem véletlen, hogy az agresszív erők olyan nagy erővel törekedtek és törekszenek a normális politikai, a gazdasági és más kapcsolatok megzavarására. Reméljük, hogy a bécsi eszmecsere végleg elzárja a múltat és teljességgel új oldalt nyit a szovjet—amerikai kapcsolatok történetében. A világ — amely helyesli a bécsi eszmecserét — tiszta szivbőt óhajtja ezt a változást! — hangsúlyozza a Szov- jetszkaja Rosszija cikke.

SUKARNO

HRUSCSOV TÁRSASÁGÁBAN LENINGRÁDBA UTAZOTT

Sukarno indonéz köztársasági elnök Hruscsov szovjet kormányfő társaságában kedden éjszaka Leningrádba utazott.

Kennedy televíziós beszéde a bécsi találkozóról

Mint az AP jelenti, Kennedy amerikai elnök kedden, magyar idő szerint éjfélkor 25 perces televíziós beszédben számolt be az amerikai népnek európai útjáról és bécsi tanácskozásairól.

Bevezetőben megemlékezett De Gaulle elnökkel folytatott tárgyalásairól. Kennedy elnök televíziós beszédét a továbbiakban Hruscsov szovjet miniszterelnökkel folytatott bécsi tanácskozásainak szentelte.

— Azért mentem Bécsbe — mondotta —, hogy találkozzam a Szovjetunió vezetőjével, Hruscsowal.

Találkozásunk alkalmával higgadt és beható eszmecserét folytattunk. Igen alaposan és őszintén kicseréltük nézeteinket mindazokról a fő kérdésekről, amelyek országainkat elválasztják egymástól.

— Közölhetem önökkel — folytatta az elnök —, hogy ez a két nap igen higgadt két nap volt.

Nem volt udvariaskodás, nem volt indulatoskodás, egyik részről sem hangzottak el fenyegetések vagy ultimátumok.

Egyik fél sem adott vagy kapott fontos engedményeket. Nem terveztünk vagy nem hoztunk nagyobb döntéseket, nem értünk el látványos eredményt és nem is tettünk úgy mintha elértünk volna.

— Ezt az értekezletet nem ilyennek szántuk és nem is volt ilyen, sőt azt sem terveztük, hogy a jövőben bármilyen csúcsértekezletet tartsunk Bécsben. Mindazonáltal — tette hozzá Kennedy —

amilyen józannak, ugyanolyan mérhetetlenül hasznosnak is ítélem meg Hruscsov miniszterelnökkel történt találkozásomat.

— A bennünket elválasztó szakadék — folytatta Kennedy — ilyen rövid idő alatt lényegesen nem szűkült, de legalább az eddiginél nagyobb mértékben megnyíltak a tanácskozás útjai. Most már kisebbek mindkét részről a veszélyes félreértés esélyei és azok az emberek, akiknek a döntésétől függ részben a béke, legalább megegyeztek abban, hogy fenntartják a kapcsolatot egymással;

Kennedy ezt fontos eredménynek mondotta, majd hozzáfűzte:

— Nem azért mentünk el, hogy engedjünk alapvető érdekeinkből, de mindketten ott voltunk, mert — úgy hiszem —

felismertük, hogy mindkettőnk országa képes

szörnyű kárt okozni a másiknak,

hogy egy ilyen háborút el lehet és el kell kerülni, ha egyáltalán lehetséges, mert a háború semmilyen vitát nem old meg, semmilyen doktrínát nem bozonyít. Felismertük tehát, hogy gondoskodnunk kell ellentétes érdekeink olyannyira közvetlen összecsapásának megakadályozásáról, amely már szükségszerűen háborúba torkollnék.

Kennedy hangoztatta, hogy mindezek alapján hasznosnak tekinti a bécsi tárgyalásokat és rámutatott, hogy az egyik kérdés, amely „a megegyezés némi közvetlen kilátásával kecsegtetett” a laoszi kérdés volt, majd reményét fejezte ki, hogy a közeli napokban Genfben haladást érnek el ebben a kérdésben.

A nukleáris kísérletek betiltásáról tárgyaló genfi értekezletről szólva Kennedy azt mondotta, hogy „új reményeink nem támadtak”. Kijelentése szerint azért, mert „Hruscsov világossá tette, hogy a Szovjetunió vétójogot igényel magának az ellenőrzés végrehajtásában és hogy a teljes leszerelés hiányában az ellenőrzést csaik hémlcedési ürügynek tekinti”.

Kennedy a továbbiakban kijelentette, „legbaljóslatúbb megbeszélésünket Németországról és Berlinről folytattuk.” Az elnök elmondotta, hangoztatta Hruscsov előtt, hogy az Egyesült Államok és nyugat- európai szövetségesei továbbra is ragaszkodnak nyugat-berlini jelenlétükhöz és ahhoz, hogy e várossal fenntarthassák az ösz- szeköttetést. Kennedy hozzáfűzte, hogy erről a kérdésről Hruscsov is részletesen kifejtette nézeteit és „mindez további tanácskozások tárgya lesz”.

Befejezésül az elnök általánosságban szólva megállapította, hogy „Hruscsov nem beszélt harcias hangon, úgy hiszi, hogy a világ az ő útjára tér anélkül, hogy erőszakhoz kellene folyamodni”.

— Hruscsov még megemlített egy dolgot, amit most továbbítani szeretnék — fűzte hozzá az elnök. — Azt mondotta, hogy világszerte sok baj van és hogy ezekért nem kellene teljesen őt okolni. Tökéletesen igaza van.

Könnyű minden kormány- ellenes vagy amerikaelle- nes zavargást, valamely korrupt rendszer megdöntését, valamint a nyomor és a kilátástalanság ellen fellépő minden tömegtiltakozást úgy elintézni, hogy azt a kommunisták szították,

pedig ez nem minden esetben van így ;; 5

Kennedy végezetül megemlítette, hogy ő és tanácsadói tájékoztatták nyugat-európai szövetségeseiket a bécsi tanácskozásokról;

Ezerötszáz angol

katona Zau/.ilmrban

Hatodik napja tart Zanzibár

angol protektorátus területén az általános választások miatt bevezetett rendkívüli állapot.

Az angol gyarmatosítók mindent megtesznek, hogy a zan- zibári választások ne lépjék túl a „belső önrendelkezés” megengedett kereteit. A Kenyából és Tanganyikából átvezényelt különleges képzettségű gyarmati rendőrségi egységekkel és „az afrikai királyi lövészekkel” ezerötszázra

emelkedett a Zanzibár és a vele szomszédos Pemba szigetén tartózkodó angol katonák száma. A katonákat a „lázadók elleni harcra” képezték ki.

A japán nép felháborodása egyelőre meghátrálásra kényszerítette ikedát

Több mint hatszáz sebesültje van a keddi tokiói tüntetéseknek

Tokióban és japán másik nagyvárosában, Kyotóban kedden az a légkör volt érezhető, amely tavaly a japán—amerikai úgynevezett biztonsági szerződés ellen vívott harcot jellemezte — írja az AFP tokiói tudósítója. Jelentése sze- int a két japán városban kedden

mintegy 150 000 tüntető tiltakozott hosszú órákon át fáradhatatlanul

az Ikeda-kormánynak a japán képviselőházban már keresztülhajszolt fasiszta törvényjavaslata ellen, amely a múlthoz viszonyítva még jobban megnyirbálja a japánok politikai szabadságjogait.

Az AFP tudósítása szerint a sok millió lakosú Tokió egész városnegyedeiben megbénult a forgalom a tüntetés órái alatt. A japán rendőrség riadókészültségben volt és „javított taktikával” dolgozott.

Az eredmény:

Elhalasztották a Laosszal foglalkozó nemzetközi értekezlet szerdára kitűzött ülését

A TASZSZ közölte, hogy Puskin külügyminiszterhelyettes, a Laosszal foglalkozó nemzetközi értekezleten részvevő szovjet küldöttség vezetője és .Macdonald, az angol küldöttség vezetője — a genfi értekezlet két társelnöke — szerdán délelőtt Genfben megbeszélést folytatott a szovjet küldöttség székhelyén.

Az AFP ismertette az angol küldöttség szóvivőjének közleményét. A közlemény szerint Macdonald, aki az értekezlet szerdára kitűzött 14. ülésének elnöke lett volna, miután meggyőződött róla, hogy senki sem jelentkezett felszólalásra a szerdai ülésre és tanácskozott Puskin szovjet külügyminiszterhelyettessel;

úgy határozott, hogy elhalasztja a szerdán délután három órára kitűzött ülést.

Nyugati hírügynökségek jelentése szerint a szovjet küldöttség szóvivője közölte, hogy a szerdai ülés felszólalók hiányában elmarad.

több mint 600 sebesült, közülük mintegy harmincán kórházba kerültek.

Az összetűzésekben 63 rendőr is sérüléseket szenvedett.

A keddi hatalmas méretű tüntetések meghátrálásra kényszerítették az Ikeda-kor- mányt. Hírügynökségi jelentések szerint Ikeda és pártja lemondott arról a tervéről, hogy a japán szenátussal is késedelem nélkül elfogadtatja a törvényjavaslatot, hogy annak alapján azonnal megkezdje a politikai megnyilvánulások még szigorúbb elfojtását.

Ikeda és kormánya most azt tervezi, hogy a törvényjavaslatot a szenátus rendkívüli ülésével szavaztatja meg,

amelyre csak akkor hívnák össze a szenátorokat, ha már Ikeda — aki június 19-én szándékozik Washingtonba utazni — befejezte a kiiincselést az amerikai kormánynál.

Tokiói politikai megfigyelők szerint Ikeda azért ejtette el egyelőre a törvényjavaslat törvényerőre emelésének kierőszakolását, mert attól tart, hogy elutazásakor még nagyobb méretű tüntetésekre kerülhet sor, különösen a repülőtérnél. Ha pedig — miként elődje, Kisi miniszterelnök tavalyi washingtoni utazásakor — a hátsó kapun lenne kénytelen repülőgépét elérni, tekintélyének olyan megcsorbulásával érkeznék Washingtonba, ami keresztezné becsvágyó terveit.

Az Új Kína jelentése Stanleyville és a keleti tartomány életéről

Az Uj-Kína stanleyville-i tudósítója Gizenga törvényes kormánya legfőbb támaszának, a keleti tartománynak életéről és Stanleyvilleről ír. Jelentése szerint

A portugál gyarmatosítóknak az angolai nép ellen folytatott háborúja veszélyezteti a békét

Szerdán délelőtt — magyar idő szerint 16,15 órakor — összeült a Biztonsági Tanács, hogy folytassa az angolai helyzet vitáját.

A délelőtti ülésen felolvas- táik Zorin szovjet külügyminiszterhelyettes keddi beszémindent helyben megvásárolhat

h SZÖVETKEZET

SZAKÜZLETEIBEN

dének angol és francia nyelvű fordítását.

Zorin beszédében kiemelte, hogy a portugál gyarmatosítóknak az angolai nép ellen folytatott kíméletlen gyarmati háborúja komolyan veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. Ez

elengedhetetlenné • teszi azt, hogy a Biztonsági Tanács sürgős és hatékony intézkedéseket hozzon.

Most már mindenki számára világos — mondta Zorin —, hogy Angolában széleskörű nemzetközi felszabadító mozgalomról és az angolai népnek a portugál elnyomatás ellen történt felkeléséről van szó.

A Szovjetunió képviselője ezután tényeket sorolt fel az afrikai lakosság jogfosztottsá- gáról és

kiemelte, hogy az angolaiakat teljesen kizárták az ország kormányzásából.

Befejezésül Zorin a szovjet küldöttség nevében azt a reményét fejezte ki, hogy a Biztonsági Tanács határozottan elítéli a szabadságért, függetlenségéért és emberi jogaiért harcoló angolai nép ellen szégyenletes gyarmati háborút viselő Portugáliát, követeli a háború és a megtorló intézkedések haladéktalan megszüntetését, valamint az említett ENSZ-nyilatkozatot és az angoléra vonatkozó ENSZ-közgyűlési határozat maradéktalan végrehajtását.

A — New York-i idő szerint — délelőtti ülés még tart.

A Biztonsági Tanács szerdán délután — magyar idő szerint az esti órákban — úiebb ülésen foglalkozik az angolai (kérdéssel.

a városban nyugodt, de élénk élet folyik.

A stanleyville-i kormány- intézmények és fontosabb középületek előtt' kongót: katonákat lehet látni. Ezek a keleti tartomány hadseregének harcosai, éberen őrzik a rájuk bízott középületeket. A kongói milicisták vörös sisakban, karszalaiggal járják az utcákat, a Lumumbáról elnevezett

ifjúsági és nőszervezetek pedig segítséget nyújtanak nekik a rend fenntartásában.

A Gizenga-kormány jelenleg komoly erőfeszítéseket tesz arra, hogy helyreállítsa a még gyarmati időkből örökölt tönkrement gazdasági életet.

Sok üzemben és vállalatnál, iskolákban és egyéb intézményekben

az elmenekült belgákat és más külföldi szakembereket kongóiak váltották fel,

akik a nehézségek ellenére is jól végzik munkájukat.

A Stanleyville központjában levő nagy téren Lumumba nemrég felavatott emlékműve áll. Vele szemben egy másik emlékmű idézi azokat, akik életüket áldozták az ország függetlenségéért vívott harcban. Ezt az emlékművet maga Patrice Lumumba avatta fel a Kongói Köztársaság kikáltása után. Ez a két emlékmű jelkép, annak a harcnak a jelképe, amelyet a kongói nép ma is folytat.

A DUNAI HAJÖGYAR

(Vác, Derecskéi dűlő) felvételre keres

gépészmérnököt

és technológiában jártas

gépésztechnikusokat

Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti osztályán