Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-07 / 132. szám
1961. JÚNIUS 7, SZERDA MEGVei 3 A visszatérő homokiak A Duna—Tisza köze, mint jobbára sík terület szerepel a térképeken, helyenként kisebb- nagyobb dombokkal. De nem volt az a térképkészítő művész, aki fel tudta volna tüntetni e dombok pontos helyzetét, mert ehhez egyúttal jövendőmondónak kellett volná lennie. A dombok homokból képződtek, s megesett, hogy egy-egy tavaszon, március-áprilisban kilométerekkel odébb költöztek a szél szárnyán. Ilyenkor magukkal vitték a vetőmagot, a zsenge növényt is és a gazda minden reményét. A Duna—Tisza közén száguldozó tavaszi szél a futóhomokkal együtt sok-sok tehetetlen szegényember sóhaját hordozta. Nemrégiben az inárcsí Március 21 Termelőszövetkezetben jártam. Mint az egész homokverte vidéknek, ennek a községnek is jellemzője volt régebben az elvándorlás. Ha egy nemzedék végig- küzdötte életét a homokon, az utána következő már jobb élet- körülmények után nézett és az apák nem marasztalták fiaikat. A földműveléstől való menekülésre — főleg Budapest 50—100 kilométeres körzetében — sok lehetőséget nyújtott a felszabadulás után kezdődő iparosítás, de nem csupán az ipar kínálta a havi biztos jövedelmet, a havi készpénzt, hanem a környező állami gazdasági rizstelepek is. Ilyen körülmények között kezdte munkáját a Március 21 Tsz. A tagság zöme túl volt már, vagy innen volt még azon a korhatáron, ahol a 80 kilogrammos terhek emelgetése kezdődig és végződik. — Hiába, ahol a pénz, ott a munkaerő — mondogatták a borúlátóbbak. — Nálunk, pedig lehet pénz és akkor a munkaerő java is visszatér — erősködtek a vezetők, elsősorban Perényi István elnök. Igazuk is lett. Az új termelési forma mindjárt az első tavaszon tartalmi változásokat is hozott. Mivel közel a főváros, a sok egyéni gazda évtizedes gyakorlat alapján megannyi kultúra termesztésével foglalkozott. Elsősorban persze olyan korai zöldségfélékkel, amelyek a számítása szerint a legmagasabb jövedelmet ígérték. így hát a nagy közösségben mindjárt akadt szakembere az egészen korai újburgonya, a paprika, a karfiol, a káposzta, az alma, sőt a spárgatermesztésnek is. Csakhogy most már nem vesztegették az időt azzal, hogy mindenki egyénileg, apró kosaranként és ládánként szállítsa a terményt a budapesti piacra. Helyükbe jöttek az állami és szövetkezeti vállalatok, jóelőre szerződést kötöttek velük és azután teherautókat, Egyelőre zivataros jellegű marad az időjárás Az utóbbi hetek zivataros, csapadékos időjárása erősen hasonlított a Medárd-nap körül rendszeresen bekövetkező monszun esőzésekre, amelyek — a népi megfigyelések szerint — ha megérkeznek, negyven egymásután következő napon ismétlődnek. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán tájékoztatásul közölték,' hógy még nem kezdődtek meg az úgynevezett „Medárdos” idők. Míg ugyanis a monszun esők nyugati széllel érkeznek az Atlanti-óceán térségeiből, az utóbbi napok zivatarfrontjai a Fekete-tenger felől, keleti széllel jöttek. Elsősorban Kö- zép-Európában érezhető ez a zivataros időjárás: a páradús légtömegek nekiütköznek a Kárpátok és az Alpok láncainak, s többnyire a Kárpátmedencében hullatják le terhüket. ......A,^következő napokban várható időjárásról szólva a meteorológusok elmondották, hagy továbbra is számítanunk kell a zivatarok megismétlődésére. (MTI) A z Állami Népi Együttes harminchét előadást tart vidéken Az Állami Népi Együttes június közepén 37 előadást magában foglaló országjáró körútra indul. A másfélhónapos vidéki turné során a Hajdúság, a borsodi medence, a Viharsarok és a Dunántúl nagyobb városainak, termelőszövetkezeti helységeinek szabadtéri színpadán lép fel az együttes ének-, zene- és tánckara. Június 16 és 25 között Debrecenben. Hajdúnánáson, Hajdúszoboszlón és más környékbeli helységekben, június 27-től július 2-ig Miskolcon és környékén szerepelnek: a körút következő állomása a Viharsarok lesz, ahol július 7-től 19-ig több mint 10 előadásban mutatkoznak be, többi között Szarvason. Hódmezővásárhelyen, Makón, Orosházán. Nagykőrösön. Az országjárás a Balaton környéki fellépésekkel zárul, ahol július 22 és 30 között 9 szabadtéri színpadon mutatkoznak be. vasúti kocsikat küldtek a terményért. Helyben átvették és, ami nem kevésbé fontos, előre is fizettek. A szerződéses terményekért kapott előleget — ugyancsak előleg formájában — a szövetkezet a végzett munka arányában továbbadta a dolgozó tagoknak. így már az első esztendőben 40 forint —, az országos átlagnál valamivel több — jutott minden munkaegységre. S ennek épp a felét, munkaegységenként 20 forintot előlegeztek minden hónap végén, a havi teljesítmények alapján. 1960 tavaszán nem kevesebb, mint száznegyven új tag jelentkezett a szövetkezetbe. Budapestről és a környező állami gazdaságokból tértek visz- sza. Nem csalódtak. Erre mutat, hogy idén tavasszal harminc pár újabb erőteljes munkáskéz tért vissza szülőfalujába, a helyi termelőszövetkezetbe. Visszatérnek azok, akik régebben szüleiktől sem hallván jobb tanácsot, menekültek a homoktól. Kialakul a munkaerő és a földterület helyes aránya és ez újabb távlatokat nyit. Vagyis ebben a községben már megoldottnak tekinthető a régen elérhetetlen célkitűzés, a homok megkötése. És ez nem is egyedüli példa a Duna—Tisza közén. Első lépés volt a megfelelő jövedelem biztosítása a tsz-ben, második az állattenyésztés megteremtése, vagyis a tej, tojás és húshozam mellett a megfelelő mennyiségű trágya- termelés. Ez már komoly beruházást igényel, a további fejlődés pedig a gépesítést teszi nélkülözhetetlenné. Hét erőgépük mellé idén még né- gyet-ötöt vásárolnak. Két évvel ezelőtt hat szarvasmarhával kezdték, s ma négyszáz darab van. a nyolc sertés helyett ezerötven. A rohamosan fejlődő állatállomány számára' ‘ák istálló- "és ólépítkezésekre .állami hitelt kaptak. Erre az indulás éveiben nagv szükségük volt de a jövőben mór nem kell. Az évi 400 ezer forintnyi hiteltörlesztés szinte elenyésző összeg évi 17 millió forintos bruttóbevételük mellett. Lehet, hogy Inárcs nem viszi végig a nagy folyamatot, lehet. hogy háromezeregy- néhányszáz holdjuknak tíz év múlva sem lesz minden barázdája fásítva, szőlősítve. Hiszen itt. a fővároshoz közel szükség lesz továbbra is sok korai zöldség- és gyümölcsfélére. De példájuk nagyszerűen tükrözi a nagyüzemi termelés távlatait, azt, hogy a csalfa futóhomok „szelídítve”, helyhez kötve. megmúvelőinek gazdag eltartója lehet. Holka Vilmos 1962-ben megépítik A Pest megyei Hírlap 1961. április 26-i számában megjelent újságcikkre közöljük, | hogy a vácrátóti vasútállomás hozzájáró útjának autóbuszközlekedésre is alkalmas kiépítését 1962. évre irányoztam elő. Amennyiben az útpálya létesítéséhez szükséges közel egymillió forintos költségösz- szeget a vasútüzem egyéb szükséges beruházásai között biztosítani tudom, a kiépült úton az autóbuszok a vasútállomásig közlekedhetnek. 1/6. A. pályafejlesztési és építési osztály, Büki osztályvezető Nem tudnák megoldani? Mint gomba az erdőben, olyan szaporán nőnek, épülnek a házak Bagón, az új telepen. Valamikor egyházi földek húzódtak itt. ma már takaros házak sora gyönyörködteti az alvajárókat. Én magam is — pedig vendég voltam ott — büszkeséggel jártam arra a közelmúltban. De amikor rámborult az este, nagyon meglepett, hogy ennek a területnek nincs közvilágítása, sőt, az Attila utca környékén még a házakban sem ég a villany. Azt beszélik az itteniek, hogy évről évre kapnak ígéretet — csak éppen Válasz Sülysápra A Pest megyei Hírlap április 19-i számában megjelent „Madzag a húzója” című cikkel kapcsolatban közöljük, hogy Sülysáp állomás előterének átépítése, valamint az állomási bekötőút korszerűsítése. szélesítése alkalmával szükségessé vált, hogy az út melletti két oszlopsoron elhúzódó postai és vasúti távíró-, valamint távbeszélő- és bizaz állomás előterét éppen az északi oldalról határolták. Az állomási előtér pedig most is árnyékos, mert a déli napsütéstől a felvételi épület megvédi. Az állomás várótermi kilincsének megjavítása érdekében intézkedtünk. Továbbá közlöm. hogy a lapjukban április 21-én megjelent „Pavilon és szuverenitás” című cikkben hiányolt zebegényi árusító-bódét előreláthatólag két-három héten belül üzemképes állapotba helyezzük. Sárvári Mihály igazgatóhelyettes, a MÁV Budapesti Igazgatósága vezetőjének helyettese m ír s> villanyt nem. Van itt még egy másik panasz is. amelyet röviden így foglalnak össze a bagiak: amikor az ország más községeibe megyünk, örömmel látjuk, hogy a kocsmákból, talponállókból szép kisvendéglőket alakítanak. De ha már a talponállókat is csinosítják, nálunk miért nem törődnek a sokkal fontosabb üzlettel, az élelmiszerbolttal? Mert Bagón a László úti 2, számú fmsz-üzletben egy hatalmas petróleumtárolót helyeztek el, s a petróleum szaga átjárja az élelmiszereket. Csiba József, tudósító ZSÁKBAMACSKA Idén is jól fizet a földieper Új fajták meghonosításával kísérleteznek a Hungarofruct soroksári telepén tositó berendezési vezetékeket áthelyezzük. Ez az új vezeték- nyomvonal éppen közrefogta volna az állomás előterében levő öregedő nyárfákat. Mivel a vezetéksor között levő fák mindig zavart okoznak, ezért az átépítést megelőző köziigazgatási bejárás (szemle) — amelyet a KPM budapesti közúti igazgatósága tartott, a helyi érdekeltek bevonásával — úgy döntött, hogy a fákat ki kell vágni. A munka során a vasút ki is vágta a fákat, és az építés befejezése után — a kialakult, új viszonyoknak megfelelően, az őszi fásítási időben új fákat ültet. így tehát Sülysáp állomás környéke nem marad kopár terület, csak az utazóközönségnek kell türelemmel megvárnia egy építési folyamat befejeződését. Egyébként is a fák Sülysáp állomás előterére nem sok árnyékot vetettek, mivel azok A napokban két zsák válogatott rózsaburgonyát vettem, 22 forintos árban. Az egyik zsákban valóban nagyon szép, egészséges volt az áru, de a másikban ... Nos, a másik zsákban levő összes „válogatott burgonyából° mindössze csak egy paprikás krumplit tudtam főzni négytagú családomnak. Sokat bosszankodtam emiatt — de nem vittem vissza a Népboltba a hibás árut. Tudom, a bolt nem tehet erről. hiszen ok *s így, lezárt zsákokban kapják a burgonyát, s mivel nem szeretnék újra hasonlóképpen járni, javaslom, hogy ezentúl a boltban nyissák ki a zsákot, s kilónként adják el a krumplit —• de csak a válogatottat. Varga Lászlóné Diósd, Szabadság u. 69. AKINEK NEM INGE Az Érd—Budapest felé haladó személyvonat mindegyik kocsija zsúfolásig megtelt. Az élelmes fiatalok — diákok és ipari tanulók — azonban találtak maguknak ülőhelyet — miközben idősebb asszonyok és férfiak álldogáltak mellettük. És hőseink — mit sem zavartatva ettől — cigaMi lesz a részjegyünkkel? A fővárosi piacokon, boltokban immár bőséges mennyiségben kapható az egyik legzamatosabb gyümölcs — a földieper. De nemcsak a hazai piacoknak kedvelt gyümölcse a földieper; nagy kereslet mutatkozik meg iránta külföldön is. Pest megyében különösen a szentendrei, dabasi és váci járásban hagyományos a földieper termesztése. — A földieper egyik leghálá- sabb gyümölcsfajta — mondja Kun Andor, a Pest megyei MÉK termelési osztályvezetője. Negyven mázsa átlagos termés esetén is mintegy húsz-huszon- négyezer forintot fizet kataszt- rális holdanként. Érdemes tehát vele foglalkozni. Az utóbbi időben azonban bizonyos fokú visszaesés mutatkozik a földieper termelésében. Ugyanis három-négyévenként újra kell telepíteni, mert közben elsző- nyegesedik a növény, elterül a földön, s csökken a termés mennyisége. Az új telepítéseknél viszont most már az export igényeit is figyelembe kell venni. Külföld bármilyen mennyiséget átvesz, azonban hazánkban jelenleg legelterjedtebb Mouto- fajta laza szerkezetű, s kevésbé bírja a szállítást, A Hungarofruct soroksári telepén új fajták meghonosításával kísérleteznek, amelyek majd mind minőségi, mind mennyiségi szempontból exportképesebbek; A Hungarofruct 120 holdas gyümölcskísérleti telepén Sar- lai János mezőgazdász, a telep vezetője tájékoztat. — Közel harminc külföldről származó és hazai földieper- fajtát termelünk egymás melletti ágyakban — mondja. — Célunk annak megállapítása, hogy export szempontjából minőségileg melyik fajták termelése a legmegfelelőbb és legkifizetődőbb hazai viszonyaink mellett. Aztán sorolja a neveket: Senga-Sengána, Talismán, Ma- cheraus, Aurora, Sieger ... s a hazaiak közül megtaláljuk a Moutót, az Eszterházy-féle korai, export és óriás fajtákat. S hogy a különbséget érezzük is: egymásután ízleljük meg a különböző fajták nagyságraízre változatos gyümölcseit. A hazaiak általában nagyobbak, de laza, üreges szerkezetűek és esőre érzékenyek. Óvatosan kell leszakítani, főleg a fejlettebbeket, mert könnyen összelapulnak az ujjak között. A Senga-Sengána, Talismán, Ma- cheraus termése valamivel kisebb, azonban már tapintásra páncélosabbnak tűnik, az eső kevésbé árt neki, beleharapva .— húsos, tömör, zamata eltér a hazaiakétól, de kellemes. Közben megérkezik gépkocsin Nagy László, a Hun-ga- rofruct termelési osztály- vezetője. A kereskedelmi szakemberek egyértelműen így nyilatkoznak: a Senga-Sengána, Talismán és Macheraus meghonosításával új külföldi piacokat hódítunk m,eg a hazai termelésű földiepernek. S mint' Nagy László mondja: már ebben az évben megindult a bevált földieperfajták nagyüzemi telepítése. S ami nem utolsósorban fontos: nyolcvanszáz mázsás holdanként! terméshozam várható. F. L. kérdezi egyik idős olvasónk, Mancher Gyuláné, Nagymaros, Kisfaludy u. 8. szám alatti lakos. Levélben megírja, hogy tavaly érdeklődött, hogyan kaphatnák vissza az ötVenforintos részjegyüket. Felvilágosították: kérje írásban a pénz visszafizetését. Olvasónk elküldte a kérelmet, amelyre azt a választ kapta, hogy az 1961-es küldöttgyűlés határozata után esedékes csak az ötven forint visz- szafizetése. Amint olvasónk leveléből kiderül, a küldöttgyűlés lezajlott, hiszen olvasónkat értesítették, hogy pénzéért menjen Szokolyára, a szövetkezeti központba. Mi csak egyet nem értünk. Miért kell egy 67 éves asz- nyonynak jogos járandóságáért Nagymarosról Szokolyára utaznia? Hiszen a küldöttgyűlés határozata után az fmsz vehette volna azt a fáradságot, hogy postán továbbítja azt a bizonyos ötven forintot. Vagy féltek az fmsz-nél, hogy a hetven filléres postai tarifa aláássa költségvetésüket? Híradás Albertirsáról Csapatvezetőnk, Varga Anna tanító néni vezetésével nemrég tizennégy tagú úttörőszínházat alakítottunk az iskolában. A színház — amelynek legtöbb tagja a Riporter- őrs soraiból verbuválódott — eddig Abonyban szerepelt, no és az iskolában, ahol az úttörőavatáson és a pedagógusnapon adtunk műsort. Most a június 10-i ballagásra, a VlII-osok búcsúztatására készülünk. Év elején a fiú és a lány úttörőcsapat elhatározta, hogy harcot indít a csúnya beszédstílus ellen. Azt akarjuk, hogy senki se használjon durva, sértő szavakat és lehetőleg szépen, jó magyarsággal beszéljünk. Iskolánkból 29 lány- és 30 fiúpajtás megy a balaton- szárszói úttörőtáborba. Persze előtte még itt vannak a vizsgák — ezért szorgalmasan tanulunk, hogy nyugodt szívvel és jó bizonyítvánnyal mehessünk táborozni. Reviczky Edina, a Riporter-őrs vezetője, Albertirsai Tessedik Sámuel Általános Iskola. rettára gyújtottak, aprópénzt és kártyát szedtek elő. nyugodt szívvel csapkodni kezdték a lapokat, s fújták a füstöt az álldogáló utasok arcába. S a játék hevében — röpködtek a trágár kifejezések. Jellemző ez a kép az érdi vonalon — s azt hiszem, másutt is — de helytelen volna általánosítani. De ha nem is általánosítunk, mégis meg kell állapítanunk, hogy elég gyakran találkozunk ilyen neveletlen, modortalan fiatalokkal, akiken azonban lehetne segíteni. Akkor, ha a kocsi utasai rájuk szólnának, egyöntetűen síkraszállnának annak érdekébn. hogy ezek a fiatalok is megtanulják: hogyan kell emberek között viselkedni a szocialista társadalomban. Téri András, tudósító
