Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-04 / 130. szám

IIT. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM 1961. jtJNIUS 4, VASÁRNAP » ttatárjviró tudósítóink jelentik : Kerékpárral Gyámra köríti » JOBB ELLÁTÁSÉRT Több baromfit nevelnek a sül ifi assaonijok A tápiósülyi nő t a nács 1961. má jus 31-én este 7 órakor érte­kezletet tartott. Csömör Sán- dorné. a járási nötanács elnöke beszélt a húsellátás időszerű kérdéseiről. Részletesen ismer­tette a hízósertésekre, hízó­marhákra vonatkozó szerződési feltételeket, valamint vázolta, miképpen lehet baromfinevelé­si szerződést kötni. Egyben fel­hívta az egybegyűlt hallgatósá­got: tegyenek felajánlásokat és a helyzetükhöz mérten szer­ződjenek. hogy a húsellátásban jelenleg mutatkozó nehézségek mérséklőd je nek. Az egybegyűlt asszonyok kö­zül Boda Jánosné tsz párttitkár 3# kiló baromfi beadására kö­tött szerződést. Ezenkívül töb­ben 5—5 kilogramm átadásá­ra tettek kötelező ígéretet. A TELEVÍZIÓ is ellátogatott a monon Jó­zsef Attila gimnáziumba a rá­dió után. Ez is bizonyítja azt a széleskörű érdeklődést, me. lyet az épülő iskola, a megye egyik büszkesége kelt. Film- szalagra került egy tanítási óra-részlet, néhány kép a po­litechnikai oktatásról, vala­mint a végzős levelező hallga­tók ballagási ünnepsége. Az adásra vasárnap fog sor ke­rülni, este, az Élőújság cí­mű műsor keretében. Azt hiszem, hogy a monori televi- ziótulajdonosok, és természe­tesen szomszédaik, rokonaik, barátaik nem fogják elmulasz­tani a helyi szempontból ér­dekes műsor megtekintését. — i — s ÜZÉRKEDÉS miatt büntető eljárás indult Bujáki Lajosné Vecsés. Fürst Sándor utca 5. szám alatti la­kos ellen, mert Szabolcs me­gyében nagyobb mennyiségű kukoricát vásárolt fel és azt Vecsésen felárral értékesítette. A KÖZLEKEDÉS VESZÉLYEZTETÉSE miatt büntető eljárás indult Liktor János Monor, Bem utca 40. szám alatti és Cyenes Jó­zsef Gyömrő, Zrínyi utca 6. szám alatti lakosok ellen, mert ittas állapotban motorkerék­párt vezettek, a közlekedés za­vartalanságát, a járókelők éle­tét és testi épségét veszélyez­tették. Reggel hat óra. A felhők felszakadoztak, az eső elállt mikor indultam. Kalauznak Tarczay Zoltán, a Petőfi Tsz dolgozója jött velem. Meg­egyeztünk, hogy arra megyek amerre akarok, ne mondhas­sam: arra vezetett, amerre minden rendben van. Az üllői út felé indultunk. Első amit megláttam, illetve megnéz­tem, egy új telepítésű szőlő volt. 10 hold egy táblá­ban, szépen bekapálva. Megkérdeztem, hogy ez egyéni vállalás-e? — Nem —, felelte kísérőm —, brigádban dolgozzuk meg. Az idén talán termést is hoz. Szétnéztem, de nem nagyon láttam embereket mozogni a határban. Rossz időt válasz­tottam. A föld nagyon sáros, nemigen lehet most dolgoz­ni. Majd esetleg ha kicsit fel­szikkad. De mégis, mintha amott emberek mozognának. Megtudtam, hogy a „dinnyé­sek” vannak ott. A szezon ele­jén kijönnek és csak a végén mennek haza lakni. Hárman vállalták a szö­vetkezet 20 hold dinnyé­jét. De ahogy tovább menetünk, egyre több embert láttam a rossz idő ellenére is. Egy ku­koricás táblában Űjvári Je­nő bácsit láttuk kapálni. — Nagyon tarackos — pa­naszkodott. — Azelőtt ez nem n tsz területe volt, igen elha­nyagolták. Rakita Sándor Zetorjával vígan zakatolt a szomszédos táblán. Megállt bár pillanatra és elmondta, hogy paprika alá szánt. A pa­lántákat gép fogja eldug- gatni. Ütünk egy igen szép búza­tábla mellett vezetett el. Tar- czaytól aztán megtudtam, hogy a szovjet búzának nem­csak a termete, de a termés­átlaga is magas. Szemben jött velünk Kákái Károly bácsi, a tsz egyik leg­öregebb tagja. Mindennap szorgalmasan jár dolgozni. Most arról panaszkodott, -hogy a partner előbb megérkezett a szöszöstáblára, mint ő. És valóban, kicsit távolabb lát­tunk egy embert integetni. Elmentünk egy óriási mag­borsó tábla mellett — szerző­déses — és beértünk a töves- pusztai majorba. Itt összeta­lálkoztunk Tóth Mihállyal, a tsz fiatal állattenyésztő agro- nómusával. Körülvezetett és megmutatta az állatállományt. Megkérdeztem, mi az oka annak, hogy olyan nagy tiszta­ságot találtam mindegyik is­tállóban? Tóth elvtárs elmondta, hogy az állatgondozók eredményes­ségi munkaegységet kapnak, és ez serkentően hat rájuk. E*y-egy állatgondozó ha­vonta 1200—1300 forint előleget kap. Igaz, hogy meg is érdemlik, mert reggeltől estig' hóm fogy­nak ki a munkából. Szorgosan dolgozott Vojtkó Sándor sertésgondozó is, mi­kor az ólakhoz értünk. 30 anyakocája van a tsz- nek. de-— hogy a hízó­alapot eredményesen nö­velhessék — még har­mincöt anyakocát hozat­nak. Ha azok a tsz-tagok, akik csak otthon téblábolnak, pél­dát vennének Kákái Károly­ról, vagy a tsz többi rende­sen dolgozó aktív tagjairól (nemcsak a pénzüket irigyel­nék), akkor a Petőfi Tsz ma már messzebb tartana. Gyarmati Sándor Két kép két monori tsz-ből Szedik a borsót a Kossuth Tsz •' -• oroK■'r'rr.r­r " r-V' ' |%J ifc' Takarmánykonyhát építenek az Új Élet Tsz-ben 1 NAPIRENDEN I A MONORI CIPŐBOLT KORSZERŰSÍTÉSE A minap a monori bútorbolt­ban jártam. Nagyban folynak már az előkészületek az átköl­tözéshez. Ugyanis, mint írtuk: a bútorbolt helyén konyhafel­szerelési szaküzlet nyílik. A bútorbolt a Ságvári utcával szembeni volt fmsz üzlethelyi­ségbe íköltözik. Elbeszélgettem Gombos Gyu­la üzletvezetővel. Szóba került a cipőbolí korszerűsítésének kérdése is, és egybehangzóan megállapítottuk: a reprezenta­tív pilisi önkiválasztó cipőbolt mgnyitása — illetve a főútvo­nali szép, tágas üzlethelyiség kereskedelmi célra való fel- használása — sem jelentett ki­sebb problémát, .mint most a monori. Mégis megvalósították! Beszélgetésünkbe többen be­kapcsolódtak. Rövid, hasznos vita alakult ki a cipőbolt kor­szerűsítése körül. Többen meg­jegyezték: nem éppen a legsze­rencsésebb megoldás, hogy a főtérhez közeli üzlethelyisége­ket irodának és műhelynek használják (FJK-iroda; statisz­tikai iroda; Lábbelikészítő Ktsz; ahol szinte az ablakban dolgoznak). Gombos elvtárs javaslata ta­lán a leghasználhatóbb. Véle­ménye szerint a főtéri virágüz­let céljaira nagyon alkalmas lenne a cipőbolt helyisége. A zöldséges boltot vagy a Petőfi utcai Hubalek-féle üzlethelyi­ségbe (ami időközben bezárt), vagy a megszűnt 3. sz. fmsz volt Kossuth Lapos utcai rak­tárának használt üzlethelyisé­gébe lenne a legcélszerűbb át­költöztetni. Az így megürült két helyiségből kialakítható lenne egy nagy üzlethelyiség a cipőbolt számára. Ez természetesen csak egy javaslat, amely megvizsgálásra szorul. Ennek a javaslatnak annál inkább is van létjogo­sultsága, mert napirenden van: hétfőn — az illetékes kereske­delmi vállalatok képviselőinek bevonásával — a községi ta­nács v. b. a cipőbolt korszerű­sítésének kérdését is megvizs­gálja. Az ott elhangzottakról tájékoztatjuk olvasóinkat. Hörötnpő Jenő Tanácsülés Gyomron Napirend, előtt a mandá­tumvizsgáló bizottság felül­vizsgálta a három újonnan választott községi tanácstag: Hanusz István, Kákái Ferenc és Szabadost Tivadar mandá­tumát, s azt rendben találta. Király Emma tanácstagot vb- taggá választotta a tanács­ülés. Első napirendi pontként Kovalcsik Ferenc, az ipari áb. elnöke tartotta meg be­számolóját. A hozzászólók: Péteri Jó­zsef, Tormási András, .lavina János, Garamvölgyi István, Ádámka János, Gergely László, Fuderer István, Kürti Józsefné és Szegedi Istvánná, helyesen boncolgatták azt a kérdést: mi az oka annak, hogy a Vas- és Fém Ktsz munkáinak csak igen csekély része — mintegy 3%-a — irá­nyul a lakosság igényeinek a kielégítésére, s munkáinak nagy részét közületek számára végzi. A vita nem volt meddő, született egy határozat, mely­nek értelmében a tanács fel­szólítja a szövetkezet vezetőit a szolgáltató részleg üzemel­tetésére. Felkéri a KISZÖV-öt, hogy serkentse erre a ktsz-t. Ne kelljen a dolgozóknak Pestre vinni háztartási gépei­ket vagy rádiójukat. Garamvölgyi István ismer­tette ezután az évi költségve­tést. Az idei költségvetést a takarékosság* jellemzi: mind a kiadás, mind a bevétel -Tevé­se bb, mint az elmúlt évben. Következő napirendi pont­ként Klics Gyuláné vb-elnök ismertette a mezőgazdasági munkák jelenlegi folyását. Ehhez a napirendi ponthoz Ádámka János, Gazdag Jó­zsef, Bata János és Péterfi József tanácstag elvtársak szóltak hozzá. Gy. S. SZÍN E-J AVA A monori művelődési ház az utóbbi évek legsikerültebb műsoraiból június 18-án, va­sárnap du. 6 órakor jubiláló előadást rendez. Az előadás műsorában köz­reműködnek: Sz. Kalmár Mar­git, F. Magócsi Mária, Magö­csi Lajos, Petrik Sándor, a vecsési művelődési otthon énekkara, a monori Kossuth iskola énekkara, a vecsési tűzoltók fúvószenekara, a mo­nori zeneiskola harmonika- zenekara, a vecsési és a mo­nori művelődési ház tánccso­portja. A monori harmonikazene­kar ez alkalomból ünnepli fellépésének 50. jubileumát. A rendezők az ünnepelt gyerme-i kék számára külsőségekben is gazdaggá és felejthetetlenné kívánják tenni a fellépést. A zenekar tagjai oklevelet és ajándéktárgyakat, valamint eddigi fellépéseikről díszes naplót fognak kapni. A sze­replést csoportos, majd egyen­kénti fényképezés követi, melyből tablót készítenek. A fényképezés után a meghívot­takat terített asztal várja. ÜGYELETES ORVOS Monoron: dr. Péterify Gusztáv, Gyomron: dr. Túri Mária. MAI MŰSOR Mozik Ecser: Diplomácia, óh! Gom­ba: Szép Lurette. Gyömrő: Öz, a csodák csodája. Matiné: Világ teremtése. Maglód: dr. Faustot elvitte az ördög. Matiné: Császár parancsára. Mentle: Hely a te­tőn. (Ifjúsági előadásra: Kis csa­logány.) Monor: V: Ármány és szerelem (széles). Matiné: Fekete gyöngyök. H: Ballada a katonáról. Nyáregyháza: Arcnélküli város. Péteri: Francis. Tápiósáp: Dzsun­gel könyve. Tápiésüly: A gyűlö­let áldozata. Úri: Zápor. Üllő: Egy évig tartó út (széles). Mati­né: Láthatatlan kötelék. Vasad: Fapados szerelem. Matiné: Kis­fiúk. Vecsés: V: öt perc a pa­radicsomban. Matiné: Kezedben az élet. H: A szultán fogságá­ban. Pilis: Próbaút. Matiné: Kis. fiúk. Kultúrotthonok Monori kultúrház: Délután fél 4-kor és este 7 órakor: Csalódá­sok. Előadja a monori művelő­dési ház színjátszó csoportja. Vecsés: Fúvószenekari találko­zó. 7 órakor zenés ébresztő. 8.30- kor zenekarok fogadása a sporttelepen. 9.10-kor zenekarok felvonulása a sportteleptől a sza­badtéri színpadhoz. 9.50: Ünnepi megnyitó. 10.30-kor térzene a köz­ség 15 pontján. Délután 15 órakor hangverseny. 19 órakor záróünne­pély. 20 órakor fúvószenészek bálja a szabadtéri színpadon. Sportpályák üllő: Üllő—Szlgetszentmiklős 17.30- kor megyei bajnoki mérkő­zés. Mende: Monori járás—Gö­döllői járás válogatott mérkőzés 16.30- kor. Előtte 14.30-kor ifimér- kdzés: Monori járás nyugati kör­zet—Keleti körzet. Délutáni napsütésben in­dulunk hétvégi sétánkra Mo­noron, a gazdasági felügyelő: Vámos Béla társaságában, hogy megtekintsük a színei­ben kibontakozó határt. Az Uj Élet Tsz-ből indulunk és utunkat a Kenderesi, va­lamint a Mádi dűlők felé vesszük. Az Uj Élet Tsz föld­jén a rozstermés előrelátha­tólag közepes lesz. A rozs­tenger mellett van a tsz bur­gonyatáblája. A sorok tisz­ták, nemrég kapálták. Ha közelebbről megnézzük a bur­gonyát, látjuk: vegyszerrel permetezték a burgonyabo­gár ellen. Nem messze ta­vaszi árpa és zab zöldell, amely azonban csak átlagos termést ígér. A Mádi dűlőben már sok­kal kedvezőbb kép fogad. A jó tápértékű földe­ken szépen fejlődik a kukorica. Folyik az eke- kapázás, a jövő hét ele­jén pedig már a kézika­pára kerül a sor. Mindenütt művelt területe­ket találunk. Minden egyes földterületnek van gazdája, a föld sarkán karó jelöli a megművelő nevét. Utunk további részében meg­nézzük a közbeeső szőlőterü­leteket is. A nyitási és met­szési munkálatok befejeződ­tek, megkezdődött a perme­nevezetes napokon elmarad­hatatlan fényképezőgép je­lentették külsőleg, hogy ün­nepre készülök. Az úton, az indulás óta eltelt, tizenöt esz­tendő pergett előttem. A ma­gamé és a mozgalomé is, mellyel több mint tizennégy esztendő után találkoztam is­mét, mint kezdő pedagógus. Az úttörözenekar hangjára menetelő több mint ötszáz gyerek megkapó látványa, a fogadalomtétel, nyakkendőkö­tés, kiszista avatás minden­kit magával ragadó epizódjai foglalkoztattak még akkor is, mikor csapatunk tagjai­tól és kollégáimtól elbúcsúz­va, hazafelé indultam. A házhoz érve hallom, hogy kislányom, húga és unoka­bátyja hangját túlharsogva — mely nem tartozik épp a könnyű feladatok közé — ismételgeti a fogadalom szö­vegének részletét: — A mai naptól büszkén viselem a kisdobos jelet, a mai naptól büszkén viselem a kisdobos jelet.., MEGLEPETT ez a nála szo­katlan ismételgetés,. különö­sen akkor, amikor köszönés után ragyogó szemét rámfüg­gesztve mondta el nekem is, ki tudja hányadszor. Ebéd után sógornőm maga köré gyűjtötte az öttagú gyer­meksereget és felolvasást ren­dezett nekik a szobában. Feleségem mosogatott, én szundikálni próbáltam, de Ági felolvasása, mely hogy­hogy nem ugyancsak az év­fordulóval foglalkozott, ha közvetve is, nem hagyott el­aludni: Eredj mackó, te okos, kép ez csak, nem kisdobos! — S te Katika, kishúgom ismersz-e már, hadd tudom? Ismerek hát! Éppen most látok itt egy kisdobost. ■ Kék nyakkendőt visel, s mellén ragyog a kisdobos jelvény, mégis arról ismerni meg, hogy segít ő mindenkinek: asztalt terít, boltba szalad, elmos csészét, kis kanalat, ha lejön a babám karja, meggyógyítja, visszavarrja... Mozgolódást hallok. Távo- lodó léptek a konyha felé. Majd kislányom szavaira le­szek figyelmes: — Anyuka, kérek konyha­ruhát, szeretnék neked segí­teni. A VASÁRNAP délutáni vi­har elmosta a labdarúgó-mér­kőzést, a kerékpárversenyt, nem került sor a nagy izga­lommal várt esti tábortűzre, az ünnepnap eseményeinek fénypontjára sem, de Éva pajtás első jótette belekerült édesapa naplójába. Furuglyás Géza ÉVIKE KÉK NYAKKENDŐJE JÜNIUS 5-ÉN lesz tizenöt \ esztendeje annak, hogy úttö- ■ rőmozgalmunk első rügyei ; kipattantak, első hajtásai \ megerősödtek. I Az elmúlt vasárnap, a ju- • bileumi ünnepségen kötötte i fel Éviké lányom nyakára I Kis István százados, volt i katonatársam a kék nyak- i kendőt. A napnak története \ van. El kell mondani. i E szeszélyesnek Ígérkező va- i sárnap reggelén jókor talpon í volt az egész család. Gyerme­keink izgatottan készültek a napra. Mindegyik várt vala­mit. Kati a számára ma még legfontosabbat, a labdás bögrében gőzölgő kávét. Évi­ké az ünnepélyt, mely vál­tozást jelent életében: előbb­re lép, korosabb lesz, mely nem idővel, hanem a reá bízott feladatokkal, az út­törőélet ezernyi apró, szépsé­ges tennivalójából reá eső résszel mérhető elsősorban. Az asztalon ott díszlett a nyakkendő, mely e változás látható külső jele, és én gondolatban azzal foglalkoz­tam reggel óta, milyen vál­tozások tapasztalhatók majd, kislányomban, mit tesz majd a nap folyamán, ami az el­ső benyomások kétségtelen bi­zonyítéka lesz. Én is felöltöztem. Indul­tam iskolámba, a csapatom­hoz. Sötétkék ruha, fehér ing, piros nyakkendő és a tezés, a szőlő- és gyümölcs- termésben pedig nagyon jók a kilátások. A gombai út felé jövet át­érünk a Kossuth Tsz terüle­tére. A gépállomástól nem messzire fekszik az a néhány tanya, ahol a tsz ki akarja építeni tanyaközpontját. Itt épül fel az 50 férő­helyes növendékistálló és a szerfás sertésól. Vámos elvtárstól megtudjuk, hogy a tsz vezetősége Sza­bolcs és Békés megyéből vá­sárol sertéseket. Az első fu­var május végén meg is ér­kezett. A gombai út két oldalán te­rül el a tsz mintegy 2400 holdas területe. A kezdeti ne­hézségek leküzdésére össze­fogott a tsz kollektívája, s ennek első eredménye, hogy sehol nem látunk bevetet­len területet. Erősen mutatkozik egyes helyeken annak a hátrá­nya, hogy az őszi mély­szántás nem történt meg, így a földek nagyon gyomo- sak, itt csak abban az eset­ben remélhető jó termés, ha időben és nagyobb gonddal látunk neki a növényápolás­nak, főlag a kukorica eseté­ben, amely nagyon szép ter­méssel kecsegtet — megfelelő gondozás mellett. Pilis! Pál Gazdag termést ígér a monori határ

Next

/
Oldalképek
Tartalom