Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-03 / 129. szám

Szentendre V. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM 196L JÚNIUS 3, SZOMBAT P EST MEGYEI HÍRLAP K Ü LÖN K I A D Á S A Szudántól—RnefHáig ismerik a szentendrei Háziipari Szövetkezet gyártmányait ÜZEMEINK A PÁRTHATÁROZATOK TÜKRÉBEN A gyanútlan járókelő min­den különösebb érdeklődés nélkül megy el a Kossuth Lajos utcában és figyelemre sem méltatja a rendőrkapi­tányság épületével szemben álló kopott külsejű földszin­tes házat. Pedig nem ártana egy kissé jobban odanéznie. Hogy miért? Hadd mondjuk el sorjában a dolgokat. Ebben a külsőleg semmit­mondó, sőt esztétikailag sem megfelelő épületben székel a szentendrei Háziipari Szö­vetkezet. készítményeit egész Európában, sőt a „fekete’* kontinensen — Afriká­ban — is ismerik. Szudán­ba, Finnországba, Jugoszlá­viába, Albániába, a Szov­jetunióba, Lengyelországba, Angliába szállítják gyártmá­nyaikat, Ellátogattunk ide, s meg­kértük a szövetkezet veze­tőit, tájékoztassanak munká­jukról; Balogh Sándor elnök, Mics- kei Tibor főkönyvelő és Sur­ján Sándor szövőrészleg-veze- :tő készségesen álltak ren­delkezésünkre . Több mint egy évvel ez­előtt a HISZÖV már arra gondolt: felszámolja ezt a szövetkezetei. Egymás pisz- kálása, intrikálás jellemezte „munkáját". A városi párt- bizottság és a városi tanács ekkor úgy döntött, hogy új vezetőségre van szükség, amely friss levegőt hoz, s meg tudja teremteni az új munkamorált. így került új elnöknek Balogh Sándor, aki a vezetőségi tagokkal, első­sorban az előbb említett élvtársakkal hozzálátott a le­vegő „megtisztításához”. Aklcor a szövetkezet va­gyona mindössze 50 000 forint volt, ma pedig 500 000 forint a saját vagyon és ehhez já­rul még a 150 000 forint be­fizetett részjegy is. Milyen termékek gyártásá­val foglalkozik a szövetkezet? Konfekció, PVC-hegesztés, kézi- és mechanikai szövés, kézifestés, nylonharisnya-át­kötés, szigetelőhurka készí­tése tartozik a profiljai közé. Lánykaruhákat készítenek kizárólag exportra a Szovjet­unióba. Ebből múlt év áp­rilis óta 8800 darabot szál­lítottak, mintegy 900 000 fo­rint értékben. Gyermek-esőkö­penyből az idén is 400 000 forint értékben küldtek Al­bániába. Kéziszövéssel berliner-ken­dőket készítenek hazai piac­ra. Uj profiljuk a mecha­nikai szövés. Múlt évben a szövetkezet nehéz napjaiban, terület-elhatárolás indokolá­sával elvették tőlük a csil­laghegyi szövőrészleget. Erre a vezetőség mindent elköve­tett, hogy hasonló részleget létesítsen. Nem volt helyi­ségük, nem voltak gépeik. Saját erejükből 60 000 forint­ból épületet vásároltak, be­lépő tagjaik magukkal hoz­ták gépeiket (kb. 100 000 fo­rint), amelyeket három éven belül kifizetnek nekik. Eze­ken a gépeken a legdivato­sabb, a francia, úgynevezett „páé de poule*’ anyagokat gyártják. Legyártott anya­gaik mind osztályon felüliek. A legutóbbi hónapban a 35 000 méter készített áru­jukból például egyetlen mé­ter hibás, de még osztá­lyozott áru sem akadt. Mit készítenek? „Endre” néven bútorszöve­tet gyártanak külföldre, váll- kendőket Jugoszláviának, mü- bőrlcabát-bélést szintén ex­portra. Az utóbbinál érde­mes megjegyezni, hogy ed­dig erre düftint használtak, aminek alapanyagát kemény valutáért külföldről kellett beszerezni. Ezt most hazai anyagból készíti a szövetke­zet, amely tökéletesen pótol­ja a düftint, sőt még annál jobb. Hat színben úgynevezett tigriskabátot készítenek ha­zai piacra. De mindennél sokkal fon­tosabb dolog, hogy mind­ezt huliadékanyagból gyárt­ják. A textilgyárakban megmaradó 20—30 kilós maradékokat — amit kü­lönben el kellene éget­niük — megvásárolja a szö­vetkezet és ebből készíti az osztályom felüli szöveteket Gyártmányait a Fínomru- házati KTSZ és az ÁTEX különlegességi üzlet (Váci utca) veszi át. Exportra ké­szült termékeit a HUNGARO- TEX értékesíti. Az egész rész­legnek Surján Sándor a lel­ke, aki lelkiismeretesen, be­csületesen és nagy kedvvel végzi munkáját. A közkutak használatáról adott közérdekű tájékoztatást a vízmüvet kezelő Községgaz­dálkodási Vállalat igazgatója, különös tekintettel arra, hogy a nyári meleg idők alatt a vízfogyasztás lényegesen meg­növekszik. — A város területén főbb mint ötven közkút üzemel és gyakran kell sajnálattal ta­pasztalnunk azt, hogy a fo­gyasztók vagy nincsenek tisz­tában a közkútról való víz­vételezés kötelező szabályai­val, vagy nem veszik figye­lembe azokat. A legfontosabb szabály az, hogy közkútról vizet csak ház­tartási célra szabad véte­lezni vödörben vagy más, hasonló edényben. Nem engedhető meg a kifolyó­csőre gumitömlő felszerelése, mert az ilyen eljárás a köz­egészségügyi szabályokba is beleütközik. Ipari célokra — mint építkezés stb. — és lo­csoláshoz vizet csak előze­tes engedélyezés és a megálla­pított vizdíj kifizetése után lehet vételezni. Ilyen enge­délyt vállalatunk ad ki a ké­relmezőknek. — Ugyancsak az egészség­ügyi szabályzatok írják elő azt, hogy a közkutak mellett lova­kat etetni. Itatni, edénye­ket kiönteni, mosogatni, általában szemetelni szigo­rúan tilos. — Fel kell végül hívni a fo­gyasztók figyelmét arra, hogy óvatosan bánjánál: a közku- takkal. Gyakran előfordul, hogy a kilincs lenyomásához és rögzítéséhez kulcsot, kő­vagy vasdarabot használnak, ami a kutakat rongálja, sőt, használhatatlanokká teszi. A közkutak használata és a víz vételezési szabályainak meg­tartása városunk lakosságának legfontosabb érdeke és mind- annyiunk kötelessége, hogy a közkutak tisztasága, használ­hatósága és a vízvételezés sza­bályossága felett őrködjünk. Éppen ezért kérünk minden­kit, aki olyan jelenségeket ész­lel, ami a vízművek üze­meltetését veszélyezteti — gondolva itt éppen a most ismertetett körülmények­re — jelentse be észrevé­teleit vállalatunknál, hogy élve törvény adta köte­lezettségünkkel, a rongálók és szabálytalanul vizet véte­lező!: és használók ellen a szabálysértési és kártérítési el­járást megindíthassuk. Az elmondottakon kívül ké­zifestésű kendőket exportál­nak Angliába. Saját terve­zésű munkák alapján szü­letnek a szebbnél-szebb ken­dők. Ez mind Nyugatra megy, mintegy 700 000 fo­rint értékben. De nem sza­bad megfeledkezni a műse- lyem-szál és PVC-keverékből — saját kikísérletezés alap­ján — készült netzekről, ame­lyeket Szudán és Finnor­szág részére készítenek. Na és legutoljára hadd szóljunk a szigetelőhurkákról. Ezt hő- és vízierőműveknél kazán­csövek szigetelésére használ­ják. Ez is hulladékanyagból készül, úgynevezett pince­porból, olyan eldobott hul­ladékból, amelyet a textil­gyárak eddig legfeljebb el­égetni tudtak. Közel 1 000 000 forint értékben gyárt ilyen hurlcákat a szövetkezet. (Székely) SPORTHÍREK FIGYELEM! Akik a vízi- jártassági vizsgára jelentkez­tek, azok június 5-én, hét­fő du. 14 órára jelenjenek meg Leányfalun, a rév-át­kelésnél. Hozzanak maguk­kal ötforintos okmánybélyeget, egy darab fényképet. Személy­azonossági igazolványát min­den jelentkező hozza magával. VASÁRNAP játssza idei utolsó osztályozó előtti mér­kőzését a Szentendrei Épí­tők csapata Kisoroszi község csapatával. A mérkőzés dél­után 5 órakor kezdődik a Honvéd edzőpályáján. Kisdobosok avatásán (Kiss István felvétele) Az elmúlt év szeptemberé­ben tárgyalta meg és hozott nagy jelentőségű határozatokat az MSZMP Politikai Bizott­sága az iparban meglevő hi­bák, hiányosságok megszün­tetése érdekében. A v. b. megállapította, hogy a szóban forgó határozatok végrehajtása a város területén működő üzemeknél jó ütem­ben halad. A Politifkai Bizottság hatá­rozata a legfontosabb felada­tot a munka termelékenysé­gének növelésében jelöli meg. Ezt a kérdést vizsgálva, meg­állapítható, hogy a Szentendrei Kocsigyár kivételével az üzemek nem terveztek lazábban 1981. évre, mint amit az elmúlt esztendőben elértek. A termelékenység emelkedé­sét a cementárugyár 10 százalékban, a papírgyár 5„5—6 százalékban, a ké- ziszerszámgyár 3 száza­lékban, a kocsigyár szin­tén 3 százalékban tervez­te az idei programjában. Amint azt a számok is mu­tatják, a cement- és papír­gyár a határozatok végrehaj­tásáért erőfeszítéseket tesz, míg a kéziszerszámgyár és a kocsigyár e területen erősen lemarad, ugyanis a határoza­tok a munka termelékenysé­gének növekedését évi 5—6 százalékban jelölik meg. Úgy gondoljuk, hogy e két üzem­nél feltétlenül felül kell vizs­gálni a terveket és hathatós intézkedések megtételével el kell érni, hogy a. termeié- keuysúg a. megjelölt ütemben emelkedjék. A munka termelékenység'; növekedését nem akármi, lyen módon és eszközökkel je­löli meg a Politikai Bizott­ság határozata. Előírja, hogy a termelékenység növekedésé­nek kétharmada a munka jobb megszervezésével, a technológia fejlesztésével és csak egyharmad részét új munkaerő beállításával kell biztosítani. A kéziszerszám­gyár kivételével e téren is eleget tettek üzemeink a kö­vetelményeknek. 1961. I negyedében a ec- mentárugyár termelési tervének növekedését 63,9 százalékban a termelé­kenységből, 36,1 százalé­kát létszámnövekedésből hozta. A papírgyár egész termelésnövekedését a termelékenységre és nem a létszámnövelésre épí­tette. A kocsigyár 93,7 és 6,3 százalékban alakította ki tervében az arányt. A kéziszerszámgyár e te­kintetben igen lemaradt, mert az arány fordított. Mindössze 11 százalékot ho­zott a termelékenység és 89 százalékot a létszámnöve­lésből. Igen komoly előrehaladás tapasztalható üzemeinknél a túlórafelhasználás tekinteté­ben. Ha összehasonlítjuk az első negyedév eredményeit az 1960. év azonos időszakával, azt tapasztaljuk, hogy amíg 1060. első negyedévében a négy nagyobb üzemünkben 16 673 túlórát használtak fel, addig 1961. első negyedévé­ben ez a szám 11516 órára csökkent le. Különösen pozi­tív eredmény ez, ha figyelem­be vesszük, hogy amíg a túl­órafelhasználás csökkent, ad­dig a termelési érték emel­kedett. A kocsigyárban elért termelésiérték-Rövekedés a tavalyi azonos időszak ered­ményét 100-nak véve, jelen­leg 130,2 százalékos, a kézi­szerszámgyáré 102 százalékos, a cementárugyáré 103,9 szá­zalékos. E néhány számadat világo­san mutatja, hogy üzemeink dolgozói, megértve a Politikai Bizottság határozatainak fon­tosságát, igyekeznek azokat végrehajtani. A hiba ott van, hogy a vezető elvtársak egy ré­sze nem tartja fontosnak a határozatból fakadó fel­adatok végrehajtását, me­lyek elősegítenék a célki­tűzések megvalósítását. Ezek közé tartozik töb­bek között a teljesítmény- bérezési forma bevezetése, a műszaki normák kidol­gozása is. Ezek mind olyan feladatok, melyeknek végrehajtásával üzemvezetőink eleget tehetnek a Politikai Bizottság határo­zatainak. Sz. B. HÍREK A VÁROS ÉS A JÁRÁS ÉLETÉBŐL Jelentkezési felhívás a kertészeti technikum levelező tagozatára A Hazafias Népfront váro­si elnöksége közli, hogy a 4 éves kertészeti levelező tagozat 1963. évi tanévére a jelentke­zés megkezdődött. A budapesti technikum fel­hívása szerint jelentkezhetnek mindkét nemből a kertészeti vállalatok, termelőszövetkeze­tek, közigazgatási és pprtappa- rátus és más szervek mind­azon dolgozói, kiknek munka­körük ellátásához kertészeti szakképesítésre szükségük van és a) az általános Iskola nyolc osztályát, vagy a középisko­la négy osztályát elvégezték, b) 19. életévüket betöltötték és 40 éven alul vannak. A technikum igazgatójához í tintával, sajátkezűiéi? írt kér­vényhez melléklendő: a) születési anyakönyvi ki­vonat (vagy bemutatandó a szeméiyi igazolvány); b) utolsó iskolai bizonyít­vány; c) rövid életrajz; d) a munkahely javaslata, kertészeti gyakorlat igazolá­sa. A jelentkezőket felvételi vizsgára behívják. A jelentkezési lapok, a fel­vételi vizsga tananyaga s kö­zelebbi felvilágosítás kapható Horváth leventénél, a Haza­fias Népfront városi elnöké­nél (Szentendre, Dumtsa Je­nő u. 32. sz.) vagy Major Jó­zsefnél, a Hazafias Népfront járási titkáránál (járási ta­nács II. em.). Iskolaév végén | vanits Lajos, Gaál Ferenc 1 és Győré Ödön. Így hívták azokat a temp- lomhegyi egykori felekezeti ta­nítóinkat, akik, velem együtt a város mai lakosságának soka­ságát tanították betűt vetni, tisztességes szót leírni, tisztes­ségesen gondolkodni és élni. S mert az akkori megengedett kereteken túlmenően valóban az igazi emberszeretetet, embe­ri egyenlőséget és tisztessé­get igyekezték tanítani, ké­sőbbi példamutató életük és a társadalom egészséges átalaku­lása is őket igazolta, s mert tőlük tanultam a helyes betű­írást és a helyes szóformálást, nem tehetek róla, ilyenkor is­kolaév végén, tanévzáráskor, vedarrógusnavrót nem tudók emlékezni csak úgy, hogy az ő nevükkel kezdem mondókámat. Ivanits bácsi emlékét ma ut­canév hirdeti Ízbérien — Gaál tanító bácsi 74 éves fővel még itt él köztüvSk a Bükkös-parton s Ítél gyermeke tanítja ma. sza­bad társadalom keretében gyermekeinket — és Győré Ödön leánya, a szülő- és gyer­mektársadalom körében egy­aránt közkedvelt ..Muci néni” példája a mai pedagógusnak. Amikor tehát pedagógusnap alkalmából szeretettel köszön­tőm valamennyi kedves pecla- pógusv.nkat s megköszönöm egy év sok-sok fáradtságát, csak azt kérem, maradjanak hűek e három szentendrei név­hez. 7 'anév végén, amikor egy év munkásságáról kell szá­mot adniok a ránk bízott em- bef palántáknak, gyermekeink­nek, egy picit mi felnőttek is rendezzünk tanévzárást lel­kűnkben. S ha úgy találjuk, hogy naponta elvégeztük a há­zi feladatot, megírtuk, megta­nultuk a navi leckét, amit az élet osztott ki ránk, s úgy érez­zük, hogy minden lévésünk mindenki örömét, és iavát. szol­gálta. csak akkor oltsunk ha­ragos arcot, ha esetleg nem tet­szik a bizonyítvány, amit gyer­mekünk nyomott a kezünkbe. Horváth Levente — HATVANKÉT DARAB hulladékgyűjtő kosarat helyez­tek el Leányfalun mintegy 10 000 forint költséggel. Re­méljük, hogy ez az összeg a I köztisztaság javulásában jelen­tős eredményt hoz majd. — TIZENNÉGY községi és 1 járási tanácstagot választottak a járás részleges tanácsválasz­tása során május 28-án. A le­adott szavazatok 99,2 százalé­ka a Hazafias Népfront jelölt­jeire vonatkozott. — A FILMSZÍNHÁZ műso­rán június 1-től 4-ig az Oszíra- vai gyors, 5-től 6-ig a Halálka­nyar, a matiné műsorán június 4-én a Keredben az élet című film szerepel. — A VÁROS ügyeletes orvo­sa június 4-én dr. Katona Gyula körzet: orvos. — 2687 ÚTTÖRŐT és kis­dobost tart számon * járás területén az úttörőszövetség járási elnöksége. Ez a népes tábor a múlt év utolsó ne­gyedében 7150 társadalmi munkaórát végzett az isko­lák szépítése érdekében, parkosítás. sportpályaépítés céljából. 4610 órát fordított a termelőszövetkezetekben végzett munkákra, mint ami­lyen a burgonya-, paprika­szedés, kukoriraförés és be- hordás volt. Az említett idő­szakban 10S4 darab facseme­tét ültettek ki. — MUNKAVÉDELMI és balesetelhárítási feladatokról tanácskoztak május 23-án a kocsigyár üzemi bizottságá­nak tagjai. A tárgyalt kérdé­sek során több fontos hatá­rozatot hoztak. — A JÁRÁS ügyeletes állat­orvosa június 4-én dr. Kollár Pál körállatorvos, Pilisszentke- reszt. — TCZOI,TÓSZERTÁR épí­tését fejezték be a közelmúlt napokban Visegrád község­ben. Közel 35 090 forint ér­tékben egy régi. rossz álla­potban levő épületet újítot­tak fel e célra. — 22 MILLIÓ FORINTOS költségvetéssel gazdálkodnak ez évben a járás falvai. A költségvetéseket valamennyi községi tanács a napokban le­zajlott rendkívüli tanácsülé­sek alkalmával jóváhagyta é* a járási tanács is megerősí­tette. — MA DÉLUTÁN 16 órai kezdettel köszöntik a járás és a város pedagógusait a helyőrségi klub színháztermé­ben. Az ünnepséget baráti ta­lálkozó és tánc követi. — A TÜZRENDÉSZETI feladatokról tanácskozott jú­nius 1-én a járási tanács végrehajtó bizottsága. Hatá- rozatilag intézkedett a köz­ségi tanácsok végrehajtó bi­zottságainál az önkéntes tűz- oltóegvesületek látszámfeltöl- tése érdekében végzendő fel­adatokról és felhívta a köz­ségi tanácsok figyelmét ar­ra. hogy a tűzoltótestüle­tek szertárait, felszereléseit és ruházatát a községfejlesz­tési költségvetésből felhasz­nált összegekkel egészítsék ki és korszerűsítsék. A já­rási tanács végrehajtó bi­zottsága ugyanakkor elisme­réssel nyugtázta a járási tűz­rendészet! alosztály 1960 év­ben végzett kiemelkedő mun­káját, valamint az idei fel­adatok eredményes előkészí­tését. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom