Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-30 / 152. szám

Tolvaj, csaló a bíróság elölt

A CEGLÉDI JArAS ÉS CEGLÉD VÁROSRÉSZÉRE

v. Évfolyam. 152. szám.

1961. JÚNIUS 30. PÉNTEK

Vaskos akta a polgári bíró asztalán

„Házért vagy házrészért biztos megélhetést. gondtalan 'öregséget találhat jólelkű, fiatal házaspárnál idősebb férfi vagy nő. Szíves megkeresést kérünk „Boldogság és szeretet’' , jeligére a Ceglédi Hírlap szerkesztőségébe.”

Ilyen hirdetéseket gyakran olvashatunk lapunk apróhirdetései között. A hirdetésnek természetesen megvan a kívánt eredménye, hamarosan jelentkezik a boldogságra és szeretetre vágyó idősebb nő vagy férfi, és a többi már jogi probléma, szerződés dolga,

, alig több, mint egyszerű formaság.

De aztán hallunk igen gyakran arról is, hogy ezekből a családi kapcsolatokból súlyos viták, nézeteltérések származnak, és igen sok eltartási ügy végül is a bíróság elé kerül döntésre.

. Dr. Nagy Endre bíró, nagyon figyelemre méltó és tanulságos dolgokat mond ezekről az ügyekről.

— Gombamódra szaporodnak az eltartási szerződésekből származó perek. Az eltartók és az eltartottak legtöbb esetben közeli rokonságban is állnak egymással. Szépen fogalmazott írásban megegyeznék. A legtöbb esetben az eltartók beköltöznek az eltartott ingatlanának egy részébe. Eleinte semmi baj, az eltartók már magukénak tekintik az ingatlant, költenek rá, javíttatják, igazíttatják. Az esetek jelentős részében az eltar., ,tók be neni,yallpU, • titkolt szá- 'mításá nem válik bé, az eltartott nem hal meg egy-két hónap alatt. Viták, türelmetlen megjegyzések adódnak, sőt. néha tettlegességre kerül sor, és bizony a felek kénytelenek a bírósághoz fordulni. Egyezségre jutni csak ritkán lehetséges', ezekben az indulatokkal fűtött ügyekben. Ha az eltartott a hibás, a bíróság a természetbeni tartás helyett kimondhatja a pénzbeli tartást, vagy az eredeti állapot visszaállítását.

A napokban tárgyaltam a következő pert. J. J. és felesége szerződésben megegyeztek L. S.-névéi, hogy gondoskodnak az eltartásáról. Ennek ellenében L. S.-né végrendeletben az ő javukra hagyja a vagyonkáját. Huszonhárom hónapig ment a dolog. J. J. ezalatt jelentős összegeket épített be az ingatlanba, Az eltartó és az eltartott között egyre inkább romlott a viszony. Egy szép napon J. J. megtudta, hogy L. S.-né bement a tanácsházára, kikérte az ott elhelyezett végrendeletet és széttépte.

— Természetes, hogv ezek után nem tehetett mást. mint hogy beperelte L. S.-nét a szerződés hatálytalanítása végett. Sajnos, ez azonban nem ilyen egyszerű. Egy ilyen szerződést hatálytalanító per, tulajdonképpen öt-hat per anyagát foglalja magában. Mindenekelőtt is a szerződés hatálytalanítását, azután a befektetések ügyének tisztázását, annak megállapítását, hogy mennyit tesz ki az az összeg, amelyet a több hónapos tartásért az eltartott köteles kifizetni, meg keilt állapítani azt, hogy ki a felelős a szerződéses viszony megromlásáért, stb.

— Végső következtetésként, mindebből az a véleményem, hogy sem a fiataloknak, sem az idősebbeknek nem szabad meggondolatlanul belevágni ilyen ügyekbe. Ha pedig valaki mégis vállalja az eltartást, számoljon előre a várható gon-1 dokkal.

TÖBB MINT TÍZ EVE

ALBERT1RSAN

a továbbtanulni vágyó dolgozók részére Pilisi Pál igazgatóhelyettes és Diószegi Sarolta osztályfőnök megszervezték az általános iskola hetedik osztályát. A harminchat jelentkezőből huszonnyolcán sikeresen levizsgáztak. A sikeres vizsga a tanári kar odaadó munkáját tükrözi.

A járási ügyészség vádiratot adott ki Csontos Mihály a] bérli rsai lakos ellen. A vádirat szerint Csontos Mihály ez év telén Budapesten dolgozott és a vállalat munkásszállásán lakott. Ismeretségbe került Födi Istvánnal. Egyik napon Födi István a pénztárcáját, melyben 700 forintja volt. az asztalon hagyta. Csontos élve az alkalommal, abból • '

450 forintot ellopott, s azt elmulatta.

Május közepén Adóm Imre albertirsai lakossal italozott együtt. Miután Ádám pénze elfogyott, hazamentek pénzért. Csontos meglátta, hogy Ádám a konyhaszekrény fiókjában hagyott egy száz- forintost. Miután ismét elmentek az italboltba, Csontos a barátját magára hagyta, visszament a lakására, ahol a könyvben maradt százforintost ellopta.

Más alkalommal Branko- ’.ács Pálnét kereste fel lakásán, akitől 100 forintot azzal a fondorlattal akart kicsalmi, hogy Brankovicsné férje neki annyival tartozik. Brankovicsné azonban szemfülesebb volt mert a pénzt nem adta át Csontos nem nyugodott bele, hogy vállalkozása nem járt eredménnyel.

Felkereste Brankovics Pált is, aki a szőlőjében kapált.

Brankovics semmi rosszat nem sejtett Csontos érkezéséről. Megvendégelte egy pohár borral is, miközben magára hagyta és elment permetezni. Ezt az alkalmat használta ki Csontos, hogy

Brankovics kabátja zsebéből 1476 forintot kivegyen.

Csontos a bizonyítékok' súlya alatt a sorozatos lopásait, csalás és.magánlaksértés bűn- cselekményeit beismerte.

VERSENY! VERSENY! VERSENY!

Megmozdult az abonyi Kinizsi Tsz tagsága

dolgozik a Cipőipari Vállalatnál Kurucz Ferencné tűzőnő. A kiváló szakmunkás nemcsak mennyiségi, hanem minő- I ségi munkája miatt is dicséretet érdemel

A ceglédi tsz-ek versenyértékelése

Az aratási munkálatoknak megfelelően a versenymozgalom állása a következő.

1. Kossuth 96, 2. Dózsa Népe

Az abonyi munkásmozgalom története

a gyapjútisztaság, a fejé- si átlag növelése, birka- s szaporulat, növendékhir- kák súlygyarapodása,

a tervfeladatok időre való teljesítése, a munkafegyelem maradéktalan teljesítése.

A kitűnő példa tovább terjed. A verseny mozgalom nemcsak nagyszerű vállalásokra serkent, hanem nagy feladatok megoldására is lelkesít és remélhetőleg a jövő héten már újabb versenykihívásokról adhatunk hírt és tájékoztatást.

— A LÄNG GÉPGYÁR dolgozói patronálják az abonyi Kinizsi Termelőszövetkezetet. Az értékes politikai segítség mellett a gyár dolgozói sok apró figyelmességgel is segítik a tágságot. Múlt évben TV-készülékkel lepték meg őket, az idén társadalmi munkában elkészítették a tanya- központ ízléses vaskapuját.

— A CIPŐIPARI KTSZ a nyári hónapokban ~ főleg " férfi ~ és női szandálokat gyárt. Múlt hónapban is 2800 pár elsőren-. dű minőségű nyári cipőt adtak át a cipőnagykereskedelemnek.

— NYÄRSAPÁTON és Mi- kebudán a községi tanács és a tömegszervek összefogtak a két község tsz-sportkörének mielőbbi létrehozására.

Rendben a szőlő

HAVI NEGYVEN MOTOR

— A CEGLÉDI BAROMFI- KELTETŐ ÁLLOMÁS eddig 350 ezer csirke. 12 ezer kacsa, 23 ezer pulyka és ezer gyöngytyúk keltetését végezte el és ezzel féléves tervét 105%-ra teljesítette.

— AZ ALKOTMÁNY Tsz kedden 10 hízómarhát adott át az Állatforgalmi Vállalatnak 67 ezer forint értékben. Mind a tíz darab elsőrendű minő~ségű volt.

— TEGNAP ÉRKEZETT MEG az abonyi Lenin Tsz ga- bonafuvója. Az elmés szerkezet a magtár második emeletére szállítja az árpát. Óránkénti teljesítménye 12 tonna és a gazdaságban jelentős munkaerőmegtakarítást jelent.

— vasárnap délután

5 órakor a városi strandon vidéki I. osztályú bajnoki mérkőzés lesz a Ceglédi Vasutas és a Szegedi Kinizsi csapatai

között.

— EXPORTRA SZEDIK a meggyet a kísérleti gazdaságban. Egy vagont már útbain- díiottak az NDK-ba.

Czinege Mária és Kistamás Benő

július l-én délután fel 5 órakor tartják: esküvőjüket a ref. nagytemplomban. «

Halmi Ilonka és Szabó Sándor

július l-én délután fél 7 órakor tartják esküvőjüket a rém. ka:, plébánia templomban.

hagyja el a KGV motorszereidé jét nagyjavítás után. A munkában nagy részt vállal Halápi Ferenc szerelő, aki már több mint hét éve dolgozik az üzemben s munkájával kivívta társai megbecsülését, felettesei elismerését

készülhet a vályog. A Jászberényi út mellett láttuk Abrakára Jánost, az Alkotmány Tsz tagját, amint vályogot vetett. Elmondott^, hogy 1600 öl szőlője és 800 öl burgonyája rendesen van megművelve, ezért a tsz vezetőségétől dicséretet is kapott. Amikor a növényápolási munkák megengedik, veti a vályogot, jövendő háza építőanyagát. Van olyan nap, hogy közel négyszáz darabot is elkészít.

Virág Erzsébet , és Bíró Imre júUus l-én délután ti órakor tartják esküvőjüket a ceglédi röm. kát. plébánia templomban. ■

Darányi írónké és Tóth Mihály

július l-én délután 6 órakor tartják esküvőjüket a róm.. kát.'plébánia templomban.

Ez úton mondunk hálás köszönetét mindazoknak, akik felejthetetlen jó férjem, fiam és testvérünk: Qrosz Ferenc temetésén megjelentek, részvétükkel bánatunkban osztoztak, sírjára virágot, koszorút helyeztek.

A gyászoló család

— HARMINC éves találkozóra gyűlnek össze vasárnap délelőtt a Táncsics iskolában a harminc évvel ezelőtt végzett tanulók. Egykori nevelőik is bejelentették részvételüket.

— MEGKEZDŐDÖTT a Petőfi, a Dózsa Népe, a Vörös Csillag, a Lenin és az albertirsai Dimitrov Termelőszövetkezetekben a szovjet és az olasz búza aratása úgy rendre — mint aratógéppel is. A 4095 hold őszi árpából 3809 holdat hétfőig már learattak.

Ez úton mondunk hálás köszönetét mindazoknak, akik özv. Ma- tisz Lajosné, szül. Szebeni Karolni temetésén megjelentek, részvétüket nyilvánították, sírjára koszorút, virágot helyeztek.

Fogarasi Zsigmond és neje valamint a gyászoló család

Ez úto-n mondunk hálás köszönetét mindazoknak, akik felejthetetlen jó férjem, édesapánk, nagyapánk és testvérünk: id. Solti Pál temetésén megjelentek, részvétüket nyilvánították, sírjára koszorút, virágot helyeztek.

Ez úton mondunk hálás köszönetét a 11-es számú TEFU Vállalatnak,, a Rendelt Ruhaipari Vállalatnak, a rokonoknak, jó barátoknak, ismerősöknek és mindazoknak, akik felejthetetlen jó férjem, édesapánk, gyermekem és testvérünk: Monori István elhunyta alkalmából részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, a temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek.

A gyászoló család

Az aratás évszázadok óta minden ember erejét igénybe veszi. Kaszások, marokszedők, rakodók dolgoznak serényen, fáradhatatlanul.

Abonyban elsőnek a gazdaság 2-es szőlészeti brigádja mozdult meg. Földi János brigádvezető javaslatára a brigád elhatározta, hogy besegít az afatásba és egyúttal kihívta versenyre az 1-es brigádot. A verseny alapja az aratás-cséplés munkájában való fokozott részvétel.

A jó példa tovább terjedt. ^Falusi Ferenc növény- termelő brigádja Kovács András brigádját hívta ki versenyre az aratási munkák mielőbbi elvégzésében való részvételnél.

Biró István traktoros versenyre hívta az országos hírű Abonyi Gépállomás K—8-as gépen dolgozó traktorosait. Nagy János bognár a segédüzemek nevében csatlakozott a veresnymozgalomhoz. A segédüzemek dolgozói vállalták, hogy

az aratás idején minden

javítási munkát határidőre elvégeznek.

Egyre szélesedik a verseny. A Vörös Csepel Tsz ■ állattenyésztője párosversenyre hívta ki Csörögi Pált,_ a Kinizsi állattenyésztő-brigádjának vezetőjét.

Kolozsvári József, a Kinizsi juhásza a járásra is kiszélesítette a versenymozgalmat azzal, hogy versenyre hívta ki a járás összes juhászait. Versenyszempontok:

, a gyapjúhozam növelése.

87,5,.. 3. I.enin 78,5, 4. Petőfi.

77.5, 5. Vörös Csillag 67,1, 6. Alkotmány 73,1, 7. Táncsics 50 ponttal.

ság történetére, az illegalitás idejére, és az 1945 óta eltelt idő történetére.

— Nagyon fontos lenne, j hogy a község lakosai közül j azok. akiknek a tárgyra vonatkozó dokumentumaik, I fényképeik, feljegyzéseik vannak, segítenék a munkámat. I Mindenkinek készségesen j rendelkezésére állok a Szelei úti. iskolában, kedden délelőtt! 9-t öl 12-ig.

Pásztor Mihály, az abonyi Szelei úti iskola magyar-történelem szakos tanára a munkásmozgalmi kérdések iránti érdeklődését már a szülői házból hozta. Édesapja cselédember volt és természetes, hogy a cselédsors kegyetlenségét már otthon tapasztalhatta.

— A' negyvennégy előtti Abonynak két arca volt — mondja Pásztor Mihály. — Egyfelől állt a minden jóban dúskáló dzsentriréteg, másfelől a legnagyobb szegénység: kubikosok, földmunkások, cselédek, napszámosok élete. Az ellentét, az elégedetlenség kézenfekvő volt.

— 1958 óta magánszorgalomból végeztem a kutatást. Ez év januárjában az anyag- gyűjtést nagyjából befejeztem és a járási pártbizottság megbízásából most végzem a rendszerezés munkáját. Az anyagot négy részre osztottam: az 1919 előtti idők történetére, a Tanácsköztársa\rw. illetékesek figyelmébe!

Akik visszaélnek a kedvezménnyel

Az. Aibertirsai Földművesszövetkezet igazgatósági ülése nemrég azt tárgyalta,_. hogy miért van Álberíirsa "lemaradva a szerződéskötésben.

Az igazgatósági tagok egymás után szólnak hozzá, s előttem kibontakozik a nemteljesítés oka. Albertirsán divatban van a maszek gyűjtési rendszer, amely egyeseknek nagy jövedelmet biztosít. Vannak olyanok a községben, s nem kevesen, akik házról házra járnak és összeszedik a tojást és a baromfit. Aztán viszik Pestre eladná, busás haszonnal. Sajnos, még vannak hiszékeny pestiek, akik hajlandók, többet fizetni egyes feketézőknek, mert azt hiszik, tőlük jobb árut kapnak. Ez a feketézés aztán érezteti hatását a helyi piacon is. A legutóbbi piacon 80—90 forintért kelt el egy pár csirke, amit még Cegléden is meg lehet kapni 50 forintért, Megfigyeltem, pénteken miért van olyan kevés baromfi a piacon. Sokan még be sem értek a piacra, az utalt mentén a maszek felvásárlók megvásárolták a termékeket, hogy aztán esetleg őstermelőd igazolvánnyal vigyék Pestre eladni. A termelők' így helypénzt sem űzettek,- az állam ! is károsodott.

; Érdekes megfigyelést tettem az aibertirsai vasútállomáson is. Jobbára vasutasfeleségek, vagy beutazó muri húsok három-négy pár csirkét is visznek a megfelelő számú tojás kíséretében, különösen hét végén.

Az egyik nap. mikor Pestre utaztam, az aibertirsai vasútállomáson szállt fel B. Ta- másné, akinek a férje a vasútnál dolgozik. Egyforintos jeggyel megjárja Pestig az utat, nem kell naponta csak két pár vágott baromfit és egy pár élőt felvinni, esetleg egypár tojást, s könnyen megkeresi a 60—70 forintot. Tőle magától tudom, nem volt olyan hónap, hogy 1000 forint alatt keresett volna. Délután már vissza is érkezik és. az otthoni | teendőket is ellátja. Általában előre megadott címre szállít.

De nem ő az egyedüli, sokan foglalkoznak ezzel AJ- bertirsán. Visszaélnek a vasúti kedvezménnyel, jogtalan kereskedelmet folytatnak, s bizony zavarják a község ellátását is. Helyes lenne, ha az illetékesek felfigyelnének ezekre az eseményekre, s megvonnák a kedvezményes jegyet azoktól, akik jogtalan célra használják. Sokkal több ellenőrzést. kell tartani ezen a vonalon, hogy végre rend legyen.

— Kecskeméti —