Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-30 / 152. szám

Hff If tC 1 v/fir/oö Valaki csengetett Új magyar dráma bemutatója a Petőfi Színpadon Meresz feladatra vállal­kozott a Pest megyei Petőfi Színpad: eredeti drámát mu­tatott be. A kísérlet érieké­ből semmit sem von le, hogy Bende László Valaki csenge­tett című darabjának magját a szerző előzőleg egy rádió­játékban már megírta. Egy újsághír adta az ötle­tet a szerzőnek a drámához. Néhány esztendővel ezelőtt 'Ugyanis a párizsi lapok be­számoltak arról, hogy tragi­kus körülmények között meg­halt egy híres francia kuta­tómérnök. Több izgalmas kér­dés várt válaszra: gyilkos- sáp történt? Öngyilkossá? Milyen titokzatos találmá­nyon dolgozott a mérnök? Hová tűntek a rejtélyes kí­sérletek rajzai, eredményei? Bonyolult* szerteágazó nyo­mozás indult, hogy felfedje az ügy hátterét. ‘ Bende László izgalmas té­Planchard felügyelő — Híd- véghy Lajos mat választott, mert való­színű, hogy Párizsban nem egyszerű bűntény történt. A haláleset mögött nem egyet­len ember gyilkosa húzódik meg, hanem félelmetesebb erők rejtőznek, talán éppen a nyugatnémet hadigyárosok bérencei. Éppen ezért a párizsi ku­tatómérnök halála nemcsak francia ügy, hanem európai ügy, mindenki ügye, aki nem akar harmadszor is világ­égést, aki nem kívánja, hogy a katonacsizmák ismét végigtapossák Európát. A dráma. szándéka tiszteletre­méltó, mert irodalmi, szín­padi eszközökkel tágítani akarja a néző látókörét, meg akarja mutatni, hogy a -há­borúra készülődő gyárosok, feltalálók, s kémeik semmi­től \ sem riadnak vissza és nem válogatósak céljaik el­érésében. Fegyvertárukból nem hiányzik a fenyegetés és a zsarolás sem, újításu­kat családi drámák, gyilkos­ságok vagy . öngyilkosságok kísérik. Sikerült-e a szerzőnek a nemes cél elérése? A Valaki csengetett című dráma töb- bé-kevésbé bebizonyítja, hogy Nyugat-Németország revans- vágyó körei ismét fenyege­tik a világot. Bende László' szándéka talán azért nem valósulhatott meg maradék­talanul, mert túlzottan szer­teágazó a dráma cselekmé­nyé, a gyújtóponttól sok mel­lékszál vonja el nemcsak a szerző, hanem a néző figyel­mét. Vegyük csak sorra: a mérnök meghaáonlik önma­gával, mert“ tehetségét nem békés találmányokra áldoz­ta, hanem ' halálthozó fegy­verekre pazarolta. Felesége nem szereti igazán, állandóan első férjéről álmodozik, aki becsülettel halt meg a hábo­rúban. Fia az előző házas­ságból született és ezért mély, kibékíthetetlen az. ellentét a fiatalember és a mostoha­apa között. Bonyolítja a cse­lekményt, hogy a fiú kato­nai szolgálatát teljesíti, nyíl- tan megjegyzést tesz az al­André — Vörös Tibor gériai háború ellen és ezért büntetésből azonnal Észak- Afrikába vezénylik. Mindezt elviseli, mert szerelme bát­ran küzd az algériai haza­fiak elleni harc befejezésé­ért és a fiút meg akarja szök­tetni, . hogy ne kelljen részt vennie a vérontásban. Ez azonban még nem minden. A drámában össze­ütközik a nyomozást vezető detektívfelügyelő — alti szí­vós erőfeszítéssel, mesteri szakértelemmel az igazságot keresi — a főnökével, a meg­alkuvó ezredessel, aki fittyet hány a tényeknek, mert a fon­tosabb „kormányérdek° mást parancsol. A jószándékú kis­ember vívja itt külön harcát a karrierizmussal. Miptha a szerző a párizsi Lesz-e vilianyhálózatbővítés, vegyes árubolt? Málnái szed a falu apraja-nagjja Azért persze elvégeznek egyebet is, de csak azt, amit feltétlenül kell, mert hiába, most a málnaszüret a „közpon­ti kérdés”, ötven vagon szál­lítására szerződésileg kötelez­ték magukat a községiben ter­melők, ezt a mennyiséget azonban, mert nagyon szép a termés, talán meg is dupláz­zák. Nagy fáradság, kemény munka, szemenként leszedni közel egymillió kilogramm málnát. Nem lehet ilyenkor még vasárnap sem megpihen­ni, sőt, a munkaszünet napján még azok is a málnásba men­nek, akik hétközben a falu­tól messze, valamilyen gyár­ban, bányában, vagy épületen dolgoznak. Nincs annyi kéz, amennyi elég lenne. Mégis, a község kiszesei közül vagy húszán vasár­napjukat néni a málnás­ban töltik. Persze, nem tétlenkednek, sőt, az egész község- javára, kemé­nyen dolgoznak. Arra használ­ták fel vasárnapi pihenőjü­ket, hogy társadalmi munká­ban, az autóbuszmegálló mel­lett épülő várócsarnokon dol­goznak. Jólétet biztosít a málna az egész falunak, nem hiába fá­radoznak vele. Fejlődik is szé­pen Bernecebaráti. de van is még tennivaló. Hosszú évek óta nem tudják elérni azt a kis, 300 méteres villany hálózat-bő vitást, ami­vel a legutóbbi években épült tizenöt ház villanyvilágításhoz juthatna. Hiába tartalékol a tanács évről évre erre a cél­ra 30 ezer forintot a község­fejlesztési alapból, az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat minden esztendőben meg­ígéri, de nem építi meg ezt a rövid hálózatot. Idén is ott fekszik a bankban a tartalékolt 30 ezer forint, de még nagyon kérdéses, sor kerül-s a hálózatbővítésre. Mert a’ tanács tervez, de az ÉDÁSZ végez ... Azaz nem x^éigez. A másik, hiányosságot vi­szont a maga erejéből pótolja a község. Nem volt eddig va­lamirevaló vegyesárubolt Ber- necebarátin, de talán már az idén lesz. A községi tanács csereingatlannal központi fek­vésű telket biztosított a részé­re, a lakosság pedig, hogy megépülhessen az újdonat­új vegyesáru-bolt, 56 ezer forint értékű célrészje­gyet jegyzett a földmű- vesszövetkezetben. Sőt, nemcsak jegyzett, hanem mindjárt készpénzben be is fizette. Még az idei málna- szerződés előlegéből, amiből az össze] induló termelőszö­vetkezet alapjára is csak­nem az utolsó fillérig befizet­te mindenki az aranykorona érték szerint reá eső forinto­kat. Mert Bernecebarátin nem­csak a málnatermeléslhez ér­tenek, komolyan veszik az emberek a magukra vállalt kötelezettségeket is.. Tudják, hogy egymással összefogvá még nagyobb iramban fej­leszthetik községüket és a ma­guk jólétét. sugárutakat keresné és he­lyette minduntalan mellékut­cába tévedt volna. Gyakran eltér a dráma fő vonalától. Nagyobb tévelygéseitől csak kitűnő - színpadismeretei óvják meg. Bende László színész, így tehát alaposan ismeri a dráma technikáját, a játék mesterségbeli fogásait. Külföl­dön' és itthon egyaránt sok példa bizonyítja manapság is, hogy színészből kiváló szín­padi írók váltak. Az angol John Osborne és a mi Gcsz- tonyi Jánosunk pályafutása is emellett szól. • Hasznos Bende László drámája, témája időszerű, de igazságtalan lenne csak ezt dicsérni. Színvonalasak a párbeszédek, bravúros a szer­kesztés, a sok szálú cselek­ményt igyekszik összeková­csolni és ha a szerző nem kí­vánja három óra alatt csak­nem az egész Párizs kereszt- metszetét adná, még hatáso­sabban világíthatott volna rá a dráma a német újrafegy- ve rliezés veszélyeire. Bende László időnként mintha a Nyugat-Eruópában oly diva­tos detektívregényírók, a francia Hitsckock vagy az angol Agatha Christie babér­jaira pályázna. Ki a'.tettes? A nyomozás izgalmával igyek­szik a szerző feszültséget 'te­remteni és annyira bonyolítja a cselekményt, hogy időn­ként a néző úgy érzi, hannad- -fokú egyenletet kell megolda­nia. De miként élvezze a drá­mát az. aki nem ért a mate­matikához? Orbók Endre, a rendező szemmel láthatóan mindent elkövetett, hogy a dráma fő­vonala érvényesüljön, .Jjár időnként nagy teret engedett a cselekmény szempontjából kevésbé jelentős szerep] őknék, (Például a kotnyeleskedő ház­felügyelőnő.) Hidvéghy Lajos magasan kiemelkedik a felkészült és lelkes szereplőgárdából. Rajta áll vagy bukik a dráma. Hid­véghy ezt érzi is, mert kitű­nően játssza a detekívfelügye­lőt. Bajka Pálról, a mérnök alakítójáról nem állapíthatjuk meg ugyanért, mert gyakran nem a belső átéléssel, hanem hangerővel kíván drámai lég­kört teremteni. A feleséget róthiia játsz- sza és ő is hajlamos hasonló hi­bára, de a harmadik felvonás­ban már hiteles alakítást nyújt. Vörös Tibor a mérnök mos­tohafia. A fiatal színész ép­pen az ellenkező végletbe esik, időnként túlzott tempe­ramentummal, túlfűtötten ját­szik. Tetszett Hagy István, az. ezredes szerepében, amikor a harmadik felvonásban megje­lenik a színpadon, már a be­lépése feszültséget keltő lég­kört teremt. Dicséret" illeti mértéktartásáért Antal Hát, az ügyvédnő, és Maros Józse­fet, az orvos alakítóját, < A „Valaki csengetett” című dráma bemutatója — a darab gyengéi mellett is — minden bizonnyal előrelépést jelent a Pest megyei Petőfi Színpad műsorpolitikájában. Érdemes új szerzőkkel, új művekkel, máj témákkal kísérletezni. Molnár Károly Negyvenezer pedagógus ideológiai továbbképzésen a marxista—leninista esti egyetemeken bővítették isme­reteiket. , Jayne Mansfield, a népszerű amerikai filmszínésznő szer­dán délután férjével együtt rövid látogatásra Magyaror­szágra érkezett. Képünkön a Ferihegyi repülőtéren az érkezés után Bemutatták a Mezőgazdasági Múzeum új szarvasmarhatenyésztési kiállítását A Mezőgazdasá|i Múzeum vajdahunyadvári főépületében csütörtökön délelőtt . Matojcsi János, a múzeum főigazgatója adott tájékoztatást a sajtó kép­viselőinek a készülő szarvas­marhatenyésztési kiállításról. Elmondotta: a kiállítással a múzeum segítséget kíván nyúj­tani a fiatal termelőszövetke­zeteknek a nagyüzemi szarvas­marhatenyésztés kialakításá­hoz, fejlesztéséhez. 1981. JÚNIUS 30. PÉNTEK Növényvédelem a dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezetben Az országoshírű, négyezer holdas dánszentmiklósi Micsu­rin Tsz-ben nagy gondot fordítanak a 172 holdas gyümölcsös és a 78 holdas szőlő védelmére. A befektetett munka jól ka­matozik,, 1960-ban több mint egymillió forint jövedelem származott a cseresznyéből, barackból és téli almából. Most a tsz kertészetében nikotinos oldattal permetezik a gyümölcsöst a pajzstetű ellen, a szőlőt pedig harmadszor permetezik a pe- ronoszpóra ellen. Kártevők elleni védekezés a cukorrépa táblában Termőfaegységenkénf 128 kiló korai cseresznyét szedtek a szövetkezetben. A ropogósát most szedik, ezt szabad piacon értékesítik (MTI foto: Bajkor József íelv.) Nagyarányú építkezések a megye termelőszövetkezeteiben Az idei beruházások jó Pest megye termelőszövet­kezetei ,az idén 86 millió forintot fordítanak gazdasá­gaik fejlesztésére, korszerű nagyüzemi majorságok ki­alakítására. A. megye egész területén nagyarányú épít­kezések kezdődtek, s az ez évre tervezett beruházások fele már realizálódott, szá­mos gazdasági épülettel gaz­dagodtak- a közös gazdasa­gok. Az . új épületekkel lé­nyegesen enyhült a szövet­része már realizálódott j kezetek legnagyobb gondja, az állatok férőhelyhiánya. Az év első felében - többek között i 73 szarva;marhartstállőt épí- 1 tettek fel,“ ami majdnem 4000 ! állat elhelyezésére elegendő i Százhatvan új létesítménnyel bővült a sertések elhelyezé­sét szolgáló épületek száma/ amelyekben 17 000 koca és süldő neveléséről gondos­kodnak. Ezenkívül 84 hizlal­da is. épül, amelyeket már 10 000 sertés népesít be. ; Az 1960—1961-es oktatási év­iben több mint 31 GOO vidéki és 'körülbelül 9000 budapesti pe- ; dagógus vett részt állami ideo- ! lógiai továbbképzésben. A kon- ! ferenciák munkáját — amint a ! Pedagógusok Szakszervezeté- ; ban elmondották — általában ! élénkség, s az időszerű politi- ! kai események, kérdések iránti ! fokozott érdeklődés jellemezte. ; A pedagógusok becsületesen ! felkészültek a vizsgákra. To- í vább bővült azoknak a vizs- \ a azoknak a tábora, akik nö- \ vekvő tájékozottságról, fejlődő \ marxista gondolkodásmódról J adtak tanúságot. Az állami ^ ideológiai továbbképzés mellett £ más otatási formák is segítet- £ ták a nevelők világnézeti fej- £ lődését. Sokan kapcsolódtak í be a pártoktatásba, számosán

Next

/
Oldalképek
Tartalom