Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-29 / 151. szám

fiff MEGYEI Ktfívlan 1961. JÜXrüS 29. CSÜTÖRTÖK Több mint száz külföldi jelentkezett a balatoni nyári egyetemre A július 15-én megnyíló balatoni nyári szabadegye­temre június végéig már több mint száz külföldi ven­dég jelentette be részvételét. A külföldi hallgatók legna­gyobb számban Lengyelor­szágból, Csehszlovákiából, a Szovjetunióból, a Német De­mokratikus Köztársaságból és Ausztriából érkeznek. Görögország területén is élt a neandervölgyi típusú ember Most érkezett meg a híre, hogy Görögországban, Chal- kidiké-félszigetének egyik mészkőbarlangjából a Bal­kánon eddig páratlan lelet került elő: egy neandervöl­gyi típusú ősember kopo­nyája, eddig ezen a környé­ken csak jóval északabbra, a Zágráb melletti Krapinai : barlangban találtak a múlt , század végén hasonló korú ! ősemberi maradványokat. A most előkerült férfiko- I ponya közelében olyan ása- > tag emlősállatok maradvá- í nyai voltak, amelyek kétség- 1 telenné teszik, hogy a kopo­nya egykori tulajdonosa az utolsó eljegesedési korszak idején, körülbelül 50 000 év­vel ezelőtt élt. (MTI) Útügyi konferencia- hatszázhuszonhat évvel ezelőtt és ma VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK ^‘Wlrdi ffirlap MONORovíöÉKC *" ■ ii "II Ilii Ilii iin || 111MM» Július első hetében nemzet- ] közi kongresszusra ülnek ősz- j sze Budapesten a szocializmust I építő országok útügyi szakem­berei, hogy részletesen megbe­széljék a nemzetközi úthálózat fejlesztésének időszerű kérdé­seit. A kongresszus házigaz­dája a magyar kormány Köz­lekedési és Postaügyi Minisz­tériuma lesz, amely igen válto­zatos programot dolgozott ki a részvevők számára. Az ülése­ket a Gellert Szállóban és a Parlamentben tartják. A Köz­lekedési és Postaügyi Minisz­térium úgy határozott, hogy a kongresszus részvevői számá­ra a megbeszélések befejezté­vel kirándulást szervez Visegrádra, hogy megtekinthessék ott a magyar' történelem egyik leg­szebb emlékét, Károly Róbert, Zsigmond és Mátyás király egykori palotájának feltárt maradványait és néhány óráig gyönyörködhessenek a Duna­kanyar szépségeiben. Dr. Cseke László tanárt, Visegrád múlt­jának fáradhatatlan kutató­ját kérte föl a minisztérium, hogy a külföldi vendégek szá­mára írjon rövid ismertetést Visegrádiéi. Dr. Cseke László, aki különben vezetője a Pest Több hűsítőitalt az aratóknak! M őst, hogy beköszöntött az aratás időszaka, több he­lyen megfigyeltük a megyé­ben a szövetkezeti vendég­lők, boltok, italmérések kész­letét, mivel szolgálhatnak az arató kriak ? Tapasztalatu nk szerint nagyon kevés a bor, kevés a sör, de nem kielé­gít ö az ellátás a sokat rek­lámozott gyümölcslevekből sem. Málnaszörp, narancs­éi citromízű szörp inkább kapható. Szükségesnek .lát­szik a több határt járó moz­góboltok működtetése azo­kon a helyeken, ahol már megkezdődött a nagyobb arányú kézi aratás. Hűsítő italt, ahogy erről értesül­tünk, hét szövetkezeti szík- vízüzem is gyárt. A múlt hónapban mintegy 110 ezer üveg hűsítőt készítetlek, az e havi mennyiség előrelát­hatóan 160 ezer üveg lesz. Szalonna, fűszer és egyéb élelmiszer kielégítő mennyi­ségben van. A földműves- szövetkezetek hat vagon szalonnát kértek az aratási időszakra, ezt a mennyiséget a ceglédi és váci húsipari vállalat biztosítja is, a fo­lyamatos szállítás már ko­rábban megkezdődött. Az italellátás hiányait azonban nem tartjuk indo­koltnak, mert tapasztalatunk szerint a városi italboltok­ban, vendéglőkben és cuk­rászdákban, de még az or­szágutak mentén levő neve­sebb csárdákban is elegendő sör ' kapható,"- áz űSülő-gel- legű“ vidékeken, mint pél­dául a Dunakanyarban pe­dig semmi hiányt nem ta­pasztalunk. Tévedés ne es­sék, nem azt kifogásoljuk, hogy egyes helyeken bőven van sör, nem is beszélve a gyümölcslén ékről, hanem azt, hogy a falusi boltoknak nem jut elegendő. Az aratók ezekben a he­tekben emberfeletti munkát végeznek a kánikulai meleg­ben. Megérdemlik, hogy több frissítő italt kapjanak, s ne csak reggel meg este, bent a faluban, hanem délben is, kint a földeken. (tm) megyei Idegenforgalmi Hiva­tal visegrádi kirendeltségének, munkájában ismerteti azokat a történelmi adatokat, ame­lyek azt bizonyítják, hogy Vi- segrádnak már több mint hat évszázaddal ezelőtt is igen fon­tos szerepe volt Európa útügyi politikájában. Falai között tar­tották ugyanis 1335-ben, talán nem is csak a kontinens, ha­nem az egész világ legelső nemzetközi útügyi konferen­ciáját. A . történelmi jelentőségű esemény eredeti jegyzőkönyvé­nek egyik példánya a kőnigs- bergi régi lovagi levéltár ha­talmas anyagából került elő. A budai királyi levéltárban is voltak írásbeli dokumentumok róla, de ezek a mohácsi vész után, amikor Buda is török kézre került és másfél évszá­zadon át török uralom alatt maradt, sok más becses törté­nelmi okmánnyal együtt el­pusztultak. Az útügyi kongresszust Ká­roly Róbert, a nápolyi Anjou- házból származó magyar ki­rály hívta össze kifejezetten abból a célból, hogy a kelet­európai országok új kereske­delmi úthálózat megteremtésé­vel vessenek gátat a Habsbur­gok alatt szervezkedő német­ség kelet felé irányuló gazda­sági és politikai terjeszkedésé­nek és megtörjék gazdasági hegemóniáját. Becsnek a XII. század óta árumegállító joga volt, ami kezébe adta a kelet-európai orszáigok gazdasági életének gyeplőjét. Kelet nem keres­kedhetett szabadon Nyugattal, mert Bécs közbeékelődött és arra kényszerítette a keleti or­szágokat. hogy csak olyasmit termeljenek, amellyel a néme­tek gazdasági törekvéseit nem veszélyeztetik. Kelet és Nyugat között ru-c • minden út Becsen vezetett keresztül, minden áruforgalom tehát Bécs kapuin át bonyolódhatott csak le. Károly Róbert világosan látta ezt a helyzetet és poli­tikáját a keleti országok gaz­dasági függetlenítésének szol­gálatába állította. A Habsbur­gok politikai és gazdasági tö­rekvései a legérzékenyebben Magyarországot, Lengyelorszá­got és Csehszlovákiát érintet­ték, tehát csaknem pontosan azt. a hatalmas területet, ame­lyen ma a szocializmus útjára tért népek szervezett egysége emel tömör gátat a Nyugat kizsákmányoló törekvései el­len. Visegrádon 1335-ben, tehát 626 évvel ezelőtt ültek össze Károly Róbert kezdeménye­zésére Magyarország és Len­gyelország képviselői és a : königsbergi levéltár becses okmányának tanúsága szerint tüzetesen meghányták-vetet- ték a tennivalókat. Megálla­pították, hogy Bécs önző szándékai ellen eredménye­sen csakis akkor védekezhet­nek, ha olyan új utakat nyit­nak Kelet és Nyugat között, amelyeken a Habsburgok rab­lóvárát messze elkerülhetik. Ki is jelölték az új útvonalat. Buda volt a kiindulási pontja, érintette Esztergomot, Nagy­szombatot, Holicsot, Brünnt, Prágát és így csatlakozott azokhoz az utakhoz, amelyek a Hansa-városokat kötötték össze. A tervezett út hamaro­san meg is épült és így meg­nyílt Kelet-Európa népei előtt a széles kapu a többi között Lübeck, Hamburg, Bréma, Köln, Magdeburg, Berlin, Danzig, Riga felé is. A több mint hatszáz esz­tendős jegyzőkönyv arról is hírt ad, hogy a visegrádi út­ügyi kongresszuson Károly Roberten kívül személyesen részt vett János cseh király és Kázmér lengyel király. Dr. Cseke László ismertető­jében, amelyet a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium nyomdája sokszorosít, tömö­ren feldolgozta ezeket az ér­dekes adatokat. A 626 évvel ezelőtt Visegrádon tartott első nemzetközi útügyi kon­ferencia összehívásának okai tagadhatatlanul igen közeli rokonságot mutatnak a július elején összeülő konferencia tematikájával. Mintha csak a hat évszáza­don át összeölelkező két kon­ferencia mottójául szánta vol­na József Attila A Dunánál című örökszép versének utol­só sorait: A harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés s rendezni végre közös . dolgainkat, ez a mi munkánk: és nein is kevés. Magyar László Mezőgazdasági laboratórium a tsz-ek szolgálatában Mongol vendég Dánszentmiklóson Szombat délután kedves vendég látogatott el a Dán- szentmiklósi Állami Gazda­ságba és a Micsurin Termelő- szövetkezetbe: Szambu Das- balin, a mongol nagykövetség harmadtitkára. Az állami gaz­daság, a járási tanács és a já­rási népfront-bizottság veze­tőinek kíséretében megtekin­tette a gazdaságot és a tsz-t. A látogatás után részt vett a termelőszövetkezet kultúrter­mében rendezett békegyűlé­sen, álról a megjelentek" elő­adást hallottak a mongol és a magyar nép barátságáról. Az előadás után színes filmet vetítettek a Mongol Népköz- társaság életéről. XIII. századbeli tömegsírra bukkantak Ceglédbercelen Néhány hónappal ezelőtt Ceglédbercelen, közvetlenül a vasút mentén, traktor szán­totta a földét. Élesen csikor- dul,t az ekevas és a követ­kező pillanatban emberi cson­tokat fordított ki a felszínre. A szántást azonnal abbahagy­ták és jelentést tettek a fur­csa leletről. Bár azóta régészek a lele­tet még nem tekintették meg, időközben kiderült, hogy tö­megsírra bukkantak, amely nagy területen fekszik. A falu hozzáértő emberei sze­rint a csontok legalább két­száz évesek. Az idősebbek és a község múltját ismerő hely­beliek azt állítják, hogy ak­koriban ezen a részen kisebb falu állt, amelynek lakossá­gát később a kolera pusztí­totta el. Egyelőre csupán fel­tevésekről van" sző. Á tömeg­sír azonban kétségtelenül lé­tezik, és eredetének magyará­zatát majd a helyszínre ér­kező kutatók adják meg. •lövőre már hiís/i/cr csirkéi nevelnek A pilisi Uj Élet Tsz barom­fitelepén infravörös lámpával fűtött csirkeszálláson 1800 ap- i'ójószággal kezdték a -kísérle­tezést. A próbálkozás jól si­került. Annyira, hogy jövőre már húszezer csirkét akarnak nevelni. Az eddigi elhullás mindössze hatvan darab, azaz három százalék, a tervezett­nek alig egyötöde. A lámpá­kat csak a csirkék kéthetes koráig használták. Addig a helyiséget rekeszekre is osztot­ták. Most már nincs szükség erre. a rekeszeket ülőkékkel cserélték fel. A tervek szerint 500 csirkét megtartanak tojó- állománynak, a többit pedig október elején eladják. Ifjú gárdisták a lerineló'szüvetkezelben Nagykőrösön a Rákóczi Ter­melőszövetkezetiben ügyesen segédkezik a növényápolásnál az ifjú gárdista csoport, amely nagyrészt üzemi munkásokból áll. Ez a lelkes kis gárda nagy segítséget nyújtott a répaegye- léshez. Jelenleg borsószedés­sel foglalkoznak. Munkájuk­kal eddig több mint 1200 forin­tot kerestek. Ezt a pénzt közös célokra fordítják. Az ifjú gárdista csoport tag­jai felajánlották, hogy jövőre olyan nyugdíjasok háztáji föld­jét művelik meg társadalmi munkában, akik már nem tud­nak dolgozni. Ezek á fiatalok is nyilván el tudnák tölteni szabad idejü­ket kellemesebben is, mint ka­pálással. de ők szívesen . vál­lalják, . hogy . segí/enek. a tsz .öregein, mert van jgenrjük kö­zösségi érzés. Sok tsz-tag. ta­nulhatna tőlük. Köszöntjük a lelkes fiatalokat. Hétköznap tart „angliai“ vasárnapokat Zebegényben a vendéglátóipar Egész éven át dolgozik az ember, aztán eljön a nyár és felkészül a vidám üdülésre, mondjuk a kies Dunakanyar­ba. s ott is éppen Zebegénybe, ahol tavaly megnyílt a négy­száz személyes, megszépített vendéglő, az egyénileg üdü­lők testi jólétének és egyben az üdülőkben üdülők szórako­zásának is az ápolására. Ked­ves, jó, régi ismerősünk, a Váci Vendéglátóipari Válla­lat üzemelteti a hét — hat napján. Mert kedden üres az étterem, konyhájában hideg a tűzhely, szünnapot tart ez a „vendéglátóipari egység”. Akár valamely angliai vendéglátó- ipari üzem, amely vallásos bigottságból az istennek sem nyitja ki vasárnap az ajtaját, a zebegényi étterem is úgy szenteli meg a pihenésre rendelt napot, csakhogy a keddét lépteti elő vasár­nappá. j! Mert hát ugyebár ki is tagad- £ ná, a vendéglátóipari dolgozó ^ is ember, kérem, annak is ki- ^ jár a heti pihenőnap, legfei- ^ jebb azok az egyéni üdülők. akik különben szintén embe- ^ rek és éppen az üdüléshez va- J ló jogukat gyakorolják, ked- ^ den nem étkeznek a szocia- | lista szektorban. Van két ma- ^ szék kifőzés .Zebegényben, ^ lakjanak azoknál jól, ha már nem kollektív üdülésre utal- ^ ták be őket valamelyik üdü- ^ lőbe. ^ De viszont az üdülők üdülői £ kedden este is szívesen hör- I -í pintenének. mondjuk egy ,, 'íf üveg almuskát vagy egy po­ll £ hár sört. ülőfogyasztás mel­lett. természetesen, mert az <k jj ember társas lény, és még * £ ha mindjárt csupán zebegényi. í üdülő, s nem több. akkor is £ szeret meleg nyári estéken ^ elbeszélgetni egy kis . hűsítő í ital mellett üldögélve. Sőt. f<j esetleg zenét hallgatni vagy | éppen táncra perdülni. £ Effajta szórakozásrá nem­£, cáak kedden, az egész J; héten nem nyílik alkalma £ Zebegényben. y í< Csend honol a szép üdülőhelv £ éttermében és már ez is kész f üdülés. Dehát akadnak ja- £ víthatatlan, fiatal üdülők £ akik azért mégis szeretnének ■; táncolni, mert úgy vélik, az £ is hozzá tartozik a , nyaralás- £ hoz, Azért mégsem olyan kétség­beejtő a helyzet, aki társa­ságban akar üldögélni kedden este, az menjen az eszpresszó­cukrászdába. Mert szerdán va­csorázhat ugyan az étterem­ben, utána azonban feketét már nem ihat, nem is fagy- laltozhat. Szerda ugyanis a cukrász­da-eszpresszó -szünnapja, akkor annak az ajtaja ma­rad zárva. Az üdülési idényben! S mi van a halászcsárdá­ban? ügy látszik, még mi­előtt megnyílt volna — nyári szünet. Pedig magunk is ver­tük a hírét, hogy már ezen a nyáron új és kellemes „ven­déglátóipari egység”, kitűnő halászlét ..szolgáltató”. kor­szerűen berendezett halász- csárda is lesz Zebegényben! A ház, ahol lenne, meg is van. A község, úgy is, mint üdülőhely, csereingatlant adott a tulajdonosának, az már kora tavasszal elköltözőit belőle, kiürítette és azóta az egész épület ott áll üresem Hogy halászcsárda lehes­sen, némi átalakításra azo- rul ugyan, csak az átala­kításhoz hozzá kellene fogni. Majd a nyár derekán nyilván belekezdenek, karácsonyra, akárki meglátja, még el is készül. Várjanak a nyaralók addig a halászlére. Vannak azonban, akik úgy tudják, már ezen a nyáron is főne a halászlé a halász- csárdában, megnyitását csu­pán az hátráltatja, hogy , a Váci Vendéglátóipari Válla­lat mind ez ideig nem tudta eldönteni azt az ..üzemeltetés” szempontjából legfontosabb kérdést: a hét melyik napján legyen a halászcsárda szün­napja? Sz. E. Az előkészítő laboratóriumban a talaj kapilláris vízemelé­sének vizsgálatához készülnek (MTI foto: Bereth felv.) Molter Xászlóné az előkészítő laboratóriumban fizikai és kémiai vizsgálatokra készíti elő a megye termelőszövet­kezeteiből beküldött talajmintákat A Nagybudapesti Gépállomás Pest megyei központi lato-} ratóriumába naponta érkeznek vizsgálatra talaj, vetőmag.3 műtrágya, öntözővíz és tejminták a megye termelőszövetkeze­teiből. A szövetkezetek vezetői és szakemberei a legkülönbö­zőbb kérésekkel fordulnak a központi laboratórium munka­társaihoz. Kérik, hogy tudományos vizsgálataikkal segítsék a termelőszövetkezeteket a korszerű gazdálkodás kialakításá­ban. Az elmúlt évben például, négyezer ta'aj- és több száz ve- tömagmintát vizsgáltak meg. Különösen sok dolguk akad ara­tás idején, amikor helyszínen vizsgálják a szemveszi eséget, különböző aratőgépek munkája után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom