Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-28 / 150. szám

PEST MEGYEI Jk VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKf CM r K/Cirlajo AZ MSZMP P ES T MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCSLAPJA J T. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM áka r>A ni.l én 1961. JÜNIUS 28, SZERDA Gyorsan érnek a gabonák a Szentmárton- kátai Gépállomás körzetében Akiknek nem szívügyük a gépek jobb kihasz­nálása és akik mindent megtesznek érte Megyei dalostalálkozó Vácott Kislexikon Kuwaitról Önkényeskedő vezetőség — kedvét vesztett tagság Csasztuska a tanácsülésen Ötszáz ifjúsági brigád az üzemekben (Tudósítónktól.) Cseng a telefon a Szent- mártonkátai Gépállomás iro­dájában. Kovács József elv­társ, az MSZMP járási bi~ eottságának titkára hívja a gépállomást. A főagronómus, Tőzsér Mihály jelentkezik. — Elvtársak, a szentlőrinc- kátai Uj Világ Tsz-nek sür­gősen egy kombájnra lenne szüksége, tudnak-e adni? — kérdi Kovács elvtárs a fő- agronómust. — Csak úgy. ha máshonnét veszünk el. Talán a szent- mártonkátai Kossuthot nem érinti érzékenyen, ha négy­ből elveszünk egyet — vá­laszolja a főagronómus. — Most kezdődik a neheze — mondja nekünk a főagro- r.ómus — amint folytatja a te­lefonbeszélgetést tovább — az őszi árpa mindegyik tsz-ben beérett és érnek a tavaszi árpák és a kül­földi fajtájú biizák is. Aztán napok múlva érik a rozs és a búza is. A Szentmártonkátai Gépál­lomás ötezer hold gabona aratását vállalta szerződésileg a termelőszövetkezetektől, de a tsz-ek igénye legalább nyolc­ezer hold. Tőzsér elvtárs el­mondja: szeretnének a tsz- ek kívánságának eleget tenni, de rajtuk nem múlik. — Ha a gépállomás dolgozói nem, hát akkor ki? — kér­dezzük. — ügy értem, hogy mi min­dent megteszünk ennek érde­kében. Kombánjaink kint van­nak a tsz-ekben, az idő teljes kihasználásával dol­goznak. Sajnos, ezt a tö­rekvésünket nem mind­egyik tsz-ben értik meg. — Talán akad olyan tsz, ahol nem segítik elő á gépek munkáját? — Sajnos, igen. A tápiósze- csői Egyetértés Tsz-ben pél­dául a kombájn kisegítő sze­mélyzete délután öt órakor már hazamegy. Traktorosuk sem volt hajlandó a kombájn­tól szemet hordani ez idő után. Vagy itt van a pándi Egyetértés Tsz. Saját vontatójukkal téglát szál­lítanak, ugyanakkor áll a kombájn, mert megtelik a magtárolója — panaszkodik a főagronó­mus. — Általános jelenség ez a tsz-eknél ? — Szerencsére nem. A szentlőrinckátai Uj Világ Tsz-ben teljes az egyetértés a kombájnosok és a tsz ve­zetői között. Ellátják a kom- bájnosokat étellel, hűsítővel, ezenkívül prémiumot is adnak tervük túlteljesítése után. Segítik a kombájnosok munkáját a nagykátai Magyar—Koreai Barátság, a szentmártonkátai Kos­suth és a tápiósági Kos­suth tsz-ekben is. A tsz-ek java része tehát ér­tékeli a kombájnosok, s ara­tógépvezetők munkáját. Az aratógépekkel kapcsolatosan elpanaszolja azonban Tőzsér eivtárs, hogy az új gépeknél elég gyakori a gépállás, alkat­résztörés miatt. Mindezek el­lenére azonban bizakodva te­kint az idei nyár elé. Az ed­digi teljesítmények ugyanis igencsak biztatóak. Ledniczki Mihály és Varró Károly kombájno­sok eddig 80 hold őszi árpát takarítottak be a tápiósági Kossuth Tsz- ben. Az öt rendrearatógép eddigi átlagteljesítménye 150 hold. Kincse Pál és Turza János a tápiósági Kossuth Tsz-ben 200 hold őszi árpát vágtak le. A kombájnok átlagtelje­sítménye 50 hold. Noha a gépállomás veze­tőinek, dolgozóinak ezekben a napokban már az aratásra irányul a figyelme, felké­szültek egyéb fontos felada­tok megoldására is. Erről így beszél a főagronómus: — Arra törekszünk, hogy a kombájnok után azon­nal megkezdődjön a szal­ma lehúzása a táblákról, majd ezt kövesse a szán­tás. Megbeszéltük ugyanis a ter­melőszövetkezetek vezetőivel, hogy főként nyári mélyszán­tást végzünk. Az őszi árpa betakarítása a gépállomás körzetéhez tarto­zó 13 termelőszövetkezetben megkezdődött. Minden jel ar­ra mutat, hogy. az őszi árpa betakarítása után és a ke­nyérgabona aratása között nem lesz egy perc pihenőjük sem a kombájnosoknak és aratógép-vezetőknek — de hát erre majd elegendő idő lesz a télen. (m. s.) RAGULEVES: KITŰNŐ, TÚRÓSBATYU: JELES S?aká cs vizsga Dömsödön (Tudósítónktól) Két nap óta uralja már vá­rakozásteljes, lázas izgalom a dömsödi Kék Duna vendéglőt: vizsgáznak a földművesszövet­kezetek szakácsai. A közel egy esztendeig tartó esti tanfolyam után vasárnap került sor az el­méleti vizsgákra, tegnap a szó­beli, ma pedig a gyakorlati készségükről adtak ízelítőt megyénk új, néhány óra múlva már szakképzett földművesszövetkezeti sza­kácsai. Bent, az étterem konyhájá­ban zajos sürgöiődés folyik a tűzhelyek körül. A nagykátai Csaknem 280000 diák a gyakorlati oktatásban Új jellemvonások az oktató-nevelő munkában Az MTI munkatársa meg­kérdezte a Művelődésügyi Mi­nisztérium illetékeseit, mi­lyen tapasztalatok voltak a most zárult oktatási évben, hogyan valósultak meg a gya­korlatban az iskolareform té­zisei. Az egyik igen szembetűnő tapasztalata az elmúlt tanév­nek. hogy fokozódott a szülői mun­kaközösségek tevékenysé­ge» amellyel segítik az osztálykö­zösség kialakítását, alátá­masztják az oktató-nevelő munkát. Javult a helyzet a tanköte­lesek iskolázásánál is. A tan­köteles gyerekek iskolázása tekintetében nemzetközi vi­szonylatban is kimagasló he­lyen állunk 99,2 százalékkal. Az általános iskola nyolcadik osztályát végzett tanulók ará­nya pedig minden eddiginél magasabb: 72 százalék. Az általános iskolai hálózat fejlesztésében nagy fejlődés mutatkozik a szakrendszerű oktatás szélesítésével. Ma már országosan 479 a körzeti isko­lák száma, ahol a tanyai gye­rekek a felsőtagozatú osztá­lyokat járják. A most zárult tanévben az általános iskolák felsőtagoza­tú tanulóinak 36,3 százaléka vett részt műszaki-gyakorla­ti képzésben. Ennek az új tárgynak az oktatásához ed­dig csaknem ezernégyszáz is­kolai műhely és ezeregyszáz- hetven gyakorlókért létesült. Eddig ezerötszázhetven- nyolc általános iskolában vezették be a politechni­kai oktatást. A műszaki-gyakorlati képzés­ben részesülő felsőtagozatos tanulók száma meghaladja a kétszázhuszonháromezret. A tapasztalatok szerint az ideológiai továbbképzés ered­ményeként az 1960—61-es ok­tatási évben emelkedett a ne­velők marxista—leninista műveltségének színvonala. So­kasodik az olyan tanítók, ta­nárok száma, akik nemcsak a tananyag oktatását tekintik feladatuknak, hanem a tanu­lók szocialista nevelését is. A felnőttoktatás, a dolgo­zók iskolái iránti érdeklődés a most zárult tanévben tovább fokozódott, s az eddigi jelzé­sek szerint a dolgozók iskolái­ba iratkozók száma az új tan­évben ismét növekszik. Az igények figyelembevételével elsősorban a falvakban szélesítik a dolgozók álta­lános iskolájának hálóza­tát. Növelik majd az üzemi jelle­gű dolgozók iskoláinak szá­mát s ilyeneket a termelőszö­vetkezetekben is létesítenek. Az 1961/62-es oktatási évben fontos feladatnak tekintik az igazgatók, általában a pedagó­gusok túlterhelésének meg­szüntetését. A minisztériumban elmon­dották még, hogy a 3016 gim­náziumi osztályból eddig 1292-ben tértek át az öt plusz egyes oktatási rendszerre. Ez összesen 54 843 tanulót érint. Az öt plusz egyes oktatás lé­ny égésén szervezettebbé vált a korábbi évekhez képest. Az újtípusú szak-középiskolák is életrevalónak bizonyultak, s ezek iránt változatlanul nagy az érdeklődés. (MTI) Táborhelyek: a hegyek és a Balaton — Halló! Igen. Mátra, Bükk, Börzsöny és a Balaton part­ja. Ezeken a helyekei, tábo­roznak zömmel megyénk út­törői — mondja Szabó Gyu­la, az Üttörőszövetség Pest megyei elnökségének mun­katársa. — A tavalyi évhez viszonyítva idén körülbelül ezerrel több pajtás válik ^fél- nomád sátori akóvá”. — Persze, ezek a számítá­sok csak előzetesek, hiszen a legtöbb csapat csak július 1-től, az „idény” beindulá­sakor küldi fel hozzánk, az úttörőelnökséghez, a táboro­zási engedélyhez szükséges papírokat. De minden jel arra mutat, hogy a jelenleg 152 csapat, 6080 pajtásának kiadott engedélyeink száma rövidesen megnövekszik. — Természetesen az ez­után jelentkező csapatokon kívül külön táborokat is szer­vezünk. 840 fiú és lány vesz részt a járási úttörőelnöksé­gek őrsvezetőképző- és 300 pedagógus, illetve ifivezető a megyei elnökség rajvezető- és kisdobosvezető-képző tábo­raiban. A gödöllői és nagy­kátai járás jövendő őrsve­zetői már a Balaton partján vannak, a zamárdi megyei táborban, a budai járás jö­vendő őrsvezetői pedig ép­pen ma indulnak Szokolyára. — Néhány csapatot? A pé- celi 3999. sz. Dobó Katica csapat 85 pajtása július else­jétől Porvacseszneken üti fel a tábort. A csömöri 2792-es Szilágyi Erzsébet-esek har­minckét pajtása július 5-én Somoskő-Üjfalura indul. Jú­lius 8-tól 15-ig Révfülöpön található a 4131. sz. Esze Ta­más úttörőcsapat hatvan­négy pajtása. De a 307. sz. Petőfi Sándor és a 4130. sz. Ifjú Gárda csapat is nagy lét­számmal indul a nyári tábo­rokba. — Hogy miből fedezik a pajtások a táborozás költsé­geit? — Részben egyéni befize­tések útján — de sok­helyütt (a szülői munkaközös­ség támogatásán kívül) a kü­lönböző munkák ellenér­tékeként kapott, vagy az elő­adásaikon befolyt pénzös­szegből. <mj) Laczkó Istvánná rántott halat süt, mellette Kiss Sándor né a vámosmikolai fmsz étterem vezetője szorgoskodik, tejfeles tökfőzeléket készít, Pilip La- josné, az ócsai étkezde szaká­csa töltöttkáposztát és megy- gyesrétest visz a bizottság elé. összesen tizenheten ké­szülnek itt számot adni íz­lésükről, gyakorlati tudá­sukról, szakmai felkészült­ségükről. Kint a nagyteremben már munkához látott a vizsgabi­zottság, Varga Ferenc, a Voszk szakfőelőadója máris elisme­réssel nyilatkozik a vizsgázók gyakorlati tudásáról. Orrcsik­landozó, kellemes illat terjeng a levegőben, hozzák a követke­ző fogást, a ragulevest, s Mon­téra Róbert máris kitűnő osz­tályzatot kap. A bizottságban egyébként ott van Kovák And­rásáé, a MÉSZÖV oktatási elő­adója, Kreisz Lajos vendég­látóipari osztályvezető, továb­bá Hantos Ferenc, a KPVDSZ Pest megyei képviselője. A vizsgázók között Janónk End­re, a SZÖVOSZ-iskola szakács- tanfolyamának tanára ad út­mutatást. Felsorolni is sok lenne, mi minden készül itt ma: tájjel­legű ételek, főzelékek, leve­sek. Többek között paprikás csirke, rántott szelet, töltött­káposzta, túróstáska, meggyes­lepény, különféle hideg ételek. Húzás alapján döntötték el, ki milyen ételféleséget ké­szít. Doroszlai László, a festői kör­nyezetben meghúzódó étterem vezetője megfelelő segítséget ad a vizsgázóknak, ez annál inkább is érthetőbb, mert fele­sége is a vizsgázók között van. A bíráló bizottságban egyéb­ként e sorok írója is részt vett és csak a legnagyobb elismerés hangján szólhat az itt felszol­gált ízletes vizsgaételekről. Mi tagadás, nagyon örülnénk, ha minél előbb vendéglőinkben is ilyen jól elkészített éte­lekkel találkozánk. Am, mint a vizsga eredmé­nyeként is bebizonyosodott, ez sem elérhetetlen, hiszen a vizsgázók átlaga négyes osz­tályzat felett volt. öten kitű­nően vizsgáztak, kilencen sze­reztek négyes osztályzatot és csak hárman kaptak — azt is balszerencse miatt — hármas osztályzatot. Végeredményben a vizsgáztató bizottság elis­merően nyilatkozott - a tanfo­lyam hallgatóiról és mint Kreisz Lajos elmondotta, a SZÖVOSZ, ezen belül a MÉ­SZÖV egyre nagyobb gondot fordít a vendéglátóipari dolgo­zók szakmai továbbképzésére. Nemrégiben 30 kávéfőzőnő vizsgázott, a jövőben 50 fel­szolgáló ad számot szakmai tu­dásáról. (s. p.) KENYÉRGYÁR BUDAÖRSÖN Napi hatvan mázsa kenye­ret süt az őszre elkészülő, korszerű kenyérgyár Buda­örsön, Felépítésének eredeti dátuma október 31 volt, de az építők már augusztus végé­re átadják. A szeptemberi próbaüzem után október ele­jén indul az új üzem. A budaörsi kenyérgyár gőzzel hevített kemencékkel működik. Ez jól szabályoz­ható, egyenletes hőmérsék­letet biztosít, sületlen vagy megégett kenyér nem kerülhet ki. Megszűnik tehát a forró és kihűlt kemence, amelyben a kelleténél hosszabb vagy rövidebb ideig sütötték a ke­nyeret, hogy meg ne égjen, vagy nyers ne maradjon. Előb­bi esetben a begyújtást köve­tő, utóbbiban a már kihűlő kemencéről van szó. A hosz- szabb időtartamú, folyama­tos sütés nem volt lehetsé­ges régebben, mert a hamuvá vált tüzelőt ki kellett szedni* majd újból begyújtani. Gőz­zel akár éjjel-nappali üzemet is szervezhetnek. Igen fontos, hogy a gőzszolgáltató kazá­nokban a gyenge minőségű tüzelőanyagot is elfűthetik« Könnyebb lett a tésztakészí­tés munkája. A lisztet gépi elszívó berendezés viszi a gépi szitához, majd onnan a dagasztóhoz jut. A kész tész­ta a szalagra ömlik — gépek vágják, mérik, formálják« így kerül az erjesztő kocsik­ba. majd a kemencékbe. A szépen sült kenyereket első­sorban a budaörsiek kapják« De a hétvégi, nagyobb igény fedezésére, kenyeret ad a gyár a környékbeli községek­nek, s mindenekelőtt az épü­lő Százhalombattai Erőmű munkásainak is. A külsőre is igen korszerű kenyérgyár ötmillióba kerül. Köztisztasági vizsgálatok a Pest környéki kertészetekben A Pest megyei Közegész­ségügyi és Járványügyi Állo­más köztisztasági vizsgálato­kat rendelt el a főváros kör­nyéki kertészetekben, hogy el­lenőrizze az áru áztatására és mosására felhasznált meden­cék és kádak tisztaságát. A piacra szállítandó különféle konyhakerti áruk áztatását és mosását ezután csakis ivóvíz céljára szolgáló kútvízből en­gedélyezik. Az úgynevezett öntözővíz felhasználását e célra megtiltják. Ellenőrzik a csomózó- és kötözőhelyek tisztaságát is. E helyekre na­ponként tiszta gyékénytakarót kell helyezni. A továbbiak­ban ellenőrzés alá kerülnek a szállítókosarak és ládák, elő­írják, hogy a szállítókocsi és tehergépkocsi belsejét napon­ként kútvízzel le kel] mosni«

Next

/
Oldalképek
Tartalom