Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-25 / 148. szám

A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE V ÉVFOLYAM. 148. SZÁM 1961. JÚNIUS 25, VASÁRNAP Kői tüzel okozott Tápiőszelén a villáiiM'Napáw Péntekre virradó éjjel nagy vihar dühöngött a megye fö­lött. Csattogott, dörgött, vil- lámlott. A ceglédi tűzoltó al­osztályt éjjel fél háromkor riasztották, s a derék tűzoltók 20 perc alatt kiértek Tápiósze- lére, ahol a Zsófi u. 20. szám alatt egy akácfába belecsa­pott a villám, s miután a fa levezette az elektromosságot, léngralobbant, felgyújtotta a közelben levő fészert és ku- koricagórét. Az idejében ér­kezett tűzoltók a tűz to­vábbterjedését megakadályoz­ták. A kár 8—10 ezer forint. Amikor a tűzoltók már Ceg­léd felé haladtak, jelentették, hogy ég a református temp­lom teteje. Azonnal nekilát­tak az újabb tűz eloltásának. Erősen megnehezítette mun­kájukat a mennyezet és a fö­dém között lappangó tűz. Egyórás, megfeszített mun­kával a tüzet elfojtották. Ahol szakítottak az előítéletekkel „Ö,felvirradt a szép ” Másodéves tsz az abonyi Vö­rös Csepel, mely 2100 holdon gazdálkodik. Területének je­lentős része legelő, mely igen alkalmas pulyka nevelésére is. Az első évben a tsz vezetői hallani sem akartak baromfi­nevelésről. Rájuk is ráragadt a meghonosodó rossz előíté­let a baromfiról. Az idén mégis 3400 csirké­re és 700 pulyka nevelését állították be termelési tervükbe. Mivel alkalmas férőhellyel nem rendelkeztek félig ro­mos épületet hoztak rendbe erre a célra. Első szállítmány­nak 1400 naposcsibe érkezett, melynek 11 .százaléka elhul­lott tízhetes korukig. Ma már e magyar sárga állomány az 1 kilós súlyt is eléri. Négy héttel ezelőtt újabb 2000 na­poscsibe érkezett, melyből már az előző tapasztalat alapján csak 3,5 százalék volt az el­hullás. E szép eredmény Var­A TÁRGYALÓTEREMBŐL Ital, verekedés ■ bíróság Nem megvetni való dolog, amikor az ember enged jó hangulatának és határt is­merve fogyaszt a kedvenc italából. Ez azonban nem mindenkiről mondható el. Ez történt a Bácskai-házaspárral is. Bácskai Károly, mint ahogy azt maga is (kijelentette a bí­róságon, szereli a szeszt. Nagy baj nála, hogy nem ismer ha­tárt. Ez év—telén 'a Bácskai­házaspár özvegy O. Istvánné- nál járt vendégségben. Bács­kait nem kellett biztatni. Egy liter bort és kilenc deci pá­linkát ivott meg. ráadásul még négy korsó sört is felhajtott. A sok italtól öntudatát teljesen elvesztette. Bácskainé, aki kevesebbet ivott, igyekezett a férjét fékezni. Ilyen állapotban várták az autóbuszt a Közlekedésépí­tési Gépjavító Vállalat előtt. Bácskai az autóbuszra váró nagyszámú utasokra, akik akkor jöttek ki a gépgyárból, becsmérlő kijelentéseket tett. Később a kalapját és a ruhá­ját a földhöz vágta. Amikor megjött az autóbusz, fel akartak rá szállni. Tömösközi László kalauz felszólította őket, hogy a kocsin részegek nem utazhatnak. Erre Bács­kai a kalauzt ököllel szemközt vágta. Pucskó Gyula busz­vezető a kalauz segítségére sietett. Öt viszont Bácskainé inzultálta. Végül a rendőr­ség beavatkozása vetett véget a garázdálkodásnak. A Bácskai-házaspár felett a bíróság most ítélkezett. A büntető tanács Bácskai Ká­rolyt ittas állapotban elköve­tett garázdaság bűntettéért, Bácskai Károlynét hatósági közeg elleni erőszak bűntet­téért ezer-ezer forint pénz- büntetésre ítélte. ga Sándorné gondozó érde­me, aki ugyan semmiféle szak­iskolát nem végzett, de ezt bőven pótolja odaadó, lelkes munkája. A naposcsibéket éjt nappallá téve gondozta. A takarmány összetétele: csibe­táp, savó. kukoricadara és lu­cerna. Az eredményeken fel­buzdulva, még ebben az évben újabb 8 ezer naposcsibét szándé­koznak felnevelni jelenti ki Árpás József állat- tenyésztő brigádagronómus. Jövőre pedig még nagyobb terveim vannak. Mintegy 10— 12 ezer baromfit igénylünk, de lehet, hogy 20 ezer lesz belő­le — toldja meg Kiss Pál tsz- elnök. — Az a legnagyobb baj — fűzi a szót tovább Árpás eivtárs, hogy az egy hónappal ezelőtt igényelt 700 pulyka még a mai napig sem érke­zett meg. Hosszú levelezés, telefonálás után a Barnevál elsejére ígér­te. Hej, pedig azóta már a Kaszálóban szedegethetnének, ha idejében érkeznek. Mi lesz velük e nagy melegben? így nemcsak a tervük van ve­szélyeztetve, de el is megy a kedvük ennyi könyörgés után. Vagy talán annyi a baromfi a piacon hogy felesleges a ne­velésük? Nem gondolnám. Sajnos, majdnem minden tsz-nek hasonló a panasza a Barnevállal szemben. Tsz-eink, így köztük a Vö­rös Csepel is, felismerték a baromfinevelés hasznosságát és jelentőségét. 250 törzskacsa és 700 baromfi törzsállományt szándékoznak kialakítani. Fo­kozatosan meghonosodik e fontos üzemág, csak a Barne­vál ki tudja elégíteni a meg­növekedett igényeket. Sok tennivalót hagy még maga után a gondozók munkája. Kevés olyan gondozó akad a községekben, mint Var­ga Sándorné, a Vörös Csepel Tsz-ből vagy pe­dig Zsemlye Béla és fe­lesége az Uj Világból. Ök megmutatták, hogy nagy­üzemben is lehet baromfit ne­velni, mégpedig jövedelme­zően. Sz. L. Baleset a Pesti úton Könnyen végzetessé válható baleset történt pénteken dél­után Cegléden. A Pesti úton Üzen a szerkesztőség Az aláírás nélküli levél író­jának panaszával ezúttal azért foglalkozunk, mert.valóban közérdek, hogy az jmsz min­taboltja ne csak a reggeli órák­ban árusítson friss gyümölcsöt és zöldséget, hanem a dél­utáni vásárlók részére is biz­tosítson kifogástalan árut. Szalisznyó Pálné panaszá­val a MÉH-hez fordultunk. Lehetségesnek tartják, hogy a mérleg az adott esetben nem jól működött. Mint mondják, a Szolnoki úti átvevőtelepen sok gyerek megfordul, akik igen gyakran avatatlan kézzel nyúlnak a mérleghez. A ve­zető kartársnőről fel sem té­telezik a szándékosságot. Szabó Mihálynénak igaza van. Ha a rosszat megírjuk, adjunk helyet a jónak is. Megdicséri levelében azt az ismeretlen édesanyát, aki egy kosárravaló rózsát vitt évzáró előtt a Mészáros Lőrinc Isko­lába és feldíszítette Szilágyi Etelka tanítónő osztályát. Varsányi. Piroskának üzen­jük Budapestre. A keresett lappéldányokból nálunk csak a szerkesztőségi példányok vannak meg. Ha megírja, hogy az említett lapokból mely cikkek érdeklik, szíve­sen legépeljük és megküldjük. Kemény Ferenc csemői la­kos panaszával forduljon köz­vetlenül a járási tanácshoz. ,Q£f,.a- megfelelő írásbeli beje­lentés alapján utasítják a vadőröket a szarkák irtására. Miké ödönnével közöljük, hogy az említett cikk hely hiányában nem jelent meg. Mihelyt a fényképet megkap­juk, azonnal küldjük. Budapest felöl hajtott motor­ján Veress László, ceglédi la­kos. A Kossuth Ferenc utca és a Kossuth tér sarkán levő átkelőhelynél a motor sebes­ségét öt kilométerre csökken­tette, majd utána ismét rá­kapcsolt és körülbelül har­minc kilométeres sebességgel robogott a tér sarkán levő gya­logos átkelőhely felé. Ebben a pillanatban ment át az úton előtte Homoki Ferenc kiskorú gyerek. Visszalépett, de olyan szerencsétlenül, hogy a. mo­torkerékpár elütötte. J ÁN OS^ÜNNEP Százegy esztendeje már, hogy a nyomdászok minden évben megemlékeznek a könyvnyomtatás feltalálójá­ról, Gutenberg Jánosról. Az úgynevezett „János” ünne­pélyeken róják le tisztele­tüket és hálájukat „atya­mesterük” iránt, aki talál­mányával oly mértékben elő­resegítette az egyetemes em­beri haladás ügyét. A magyar nyomdászok, írók és újság­írók, valamint a „szakmabe­liek” az idén június 25-én tartják meg az ünnepélyt. Ebből az alkalomból né­hány szóban megemlékezünk a nyomdászat és újságírás ceglédi úttörőiről. Igaz, leg­többjüknek nem ebben a „nagy falu”-ban ringott böl­csője, de életükkel, tevé­kenységükkel rászolgáltak, hogy a város mintegy dísz­polgárainak tekintse őket. Vegyük talán elsőnek a né­met származású Lesska Nán­dort, aki hosszú, bolyon­gással telt élete alkonyán vert tanyát Cegléden és 1878- ban nyomdát alapított itt. A sors iróniája azonban úgy hozta, sajtógépe néhány hó­nap múlva már az ő gyászje­lentését volt kénytelen sok­szorosítani. A „nagy kaszás” csupán arra hagyott időt, hogy az első hírlapot For­gács Endre szerkesztésében megindíthassa. Halála nagy veszteség volt, de az általa elvetett mag mégiscsak ki­kelt és a nyomába lépők, Piringer János, Turlák, Gra- bák, Sebők tovább ápolhat­ták, hogy kiterebélyesedhes­sen. A Ceglédi Hírlap szerkesz­tősége nevében a „János ün­nepség” alkalmából elisme­résünk zászlaját hajtjuk meg emlékük előtt. Jakab Z. Mindenki a határban Megérkezett a ceglédi Húsipari Vállalat új 7 tonnás ter­moszkocsija. A Csepel-Ikarusz gyártmányú modern gép­kocsi ötezer forint híján félmillióba került és a vállalat a belföldi szállítások ellátására használja zsinege Károly barátunk, a ,y ^ Dózsa népe Termelőszö- £ vetkezet fogatosa szépen, ko- % mótosan hajtott a makadámon. ^ Az egyik ló hátsó lábán ad- ^ dig csattogott a vas, amíg % egyszerre csak levált, és Cine- £ ge bosszúsan mormogta: 4 — No, mehetek a kovácshoz j vasaltatni. | A tsz-központ szokatlanul ? csendes volt. A műhelyekből % nem hallatszott a munka iól- ismert csattogása. A kovács- % műhely ajtaja is be volt tá- £ masztva. '/y Cinege nem akart hinni a '/y szemeinek. Csak nem beteg a íy mester? A bognárműhelyben ^ sem talált senkit. Az asztalos- £ műhely is kihalt volt. de még í az irodába is hasztalan kopog- g tatott be. — A szentségit! — károm­kodott Cinege Károly. — Hát hol vannak ezek? — tet­te fel magának a kérdést, és rögtön meg is kapta a választ egy öregasszonytól, aki a hű­vösön pihengetett. — Kapálnak, fiam! Minden­ki kukoricát kapál. A ková­csok, a bognárók, a szerelők. Egy hold van minden tagra, Mindenki kint van a határban. Cinege Károly csak. néhány pillanatig tétovázott. Azután odahajtott az istálló elé. Ki­fogta a két lovat, bekötötte őket. vetett eléjük egy villa takarmányt, majd odaballa­gott a szín alá. és kiválasz­tott egy kézre álló kapát. Tíz perc múlva aztán sietve ő is beállt a Sorba. Nem akart kimaradni. Nehogy sző érje a ház elejit! Lezajlott az évzáró ünnep a Táncsics Mihály Általános Is­kolában. A zsúfolásig megtelt udvaron kedves, nívós műsort láthattunk. A gyermekek a tanévben tanult énekekből, népi táncokból és tornaszá­maikból adtak műsort. A népi táncokból különösen szép volt az V. és VI C osztályosok sár­közi párnatánca. Az énekkar Béres Károly tanár vezetésé­vel nem először aratott sikert. A tomaszámok pedig arra en­gednek következtetni, hogy bőven van utánpótlása a jó­hírű Ceglédi Építők tornász- csapatának s ez Osváth Tibor érdeme. A VIII. osztályosok részéről Sárközi Ágnes mondott bú­csúbeszédet. „Szeretetükkel a második otthont teremtették itt meg számunkra a nevelők” — mondotta. Mohos Imre, az iskola igaz­gatója arról beszélt, hogy bár még mindig van a tanulók­nál tűllterheltség (s ennek jó­részt a szülők az okozói), az iskola mégis jó eredménnyel zárta ezt a tanévet. Az iskola tanulóinak mintegy harmad­része jeles és kitűnő és több Kép a tornászbemutatóról. mint ötszáz tanuló jó rendű. Tehát az összes tanulók sza­mának mintegy 35 százalék: Az iskola átlageredmén: 3,85. Az alsó tagozatból az I/D osztály volt a legjobb. Hidvég Lajosné osztálya. A felső ta gozatból pedig a Zsengéik: ' Géza tanár által vezetett V/C osztály. Gulicska Az iskola énekkara, Béres Károly vezetésével. — CSÜTÖRTÖK ESTE ün­nepélyes vacsorájukat tartot­ták a Kossuth Étteremben a ceglédi gimnázium IV. C. osztályú tanulói. A családias találkozón részt vettek Rad- ványi Nagy József, az iskola igazgatója, Lénárd Béla osz­tályfőnök, Ries Ferenc igaz­gatóhelyettes és az osztály tanári kara teljes számban. — EZER MÁZSA őszi árpát arattak és csépeltek ki teg­nap a Kossuth Tsz II. üzem­egységében. Két szovjet, egy magyar és egy brazil gyárt­mányú kombájnnal aratnak. Mára végeznek az őszi árpa aratásával és a jövő héten megkezdik a búza aratását. — A PEST—SZOLNOK ME­GYEI Állami Pincegazdaság ceglédi kádárműhelye 13 ká­dárt, 4 kőművest, 2 asztalost, 1 ácsot, 2 gépmestert és 5 segédmunkást foglalkoztat. A műhely a gazdaság 28 főpin­céjét és 24 alpincéjét elégíti ki javítások és új hordók ké­szítésével. — A • JÁSZKARAJENÖI községi sportkör termelőszö­vetkezeti sportkörré alakult át. Üj elnököt, új vezetőséget választottak a tagok. A jász- karajenői fiatalok közül 75-er,, az iskolások közül 300-an jelentkeztek a Kilián- mozgalomba. — A MÁJUS 1 RUHA­GYÁRBAN a Mészáros Lő­rinc általános iskola kihelye­zett levelező osztályt foglal­koztatott ebben a tanévben. Az osztálynak 17 tanulója volt, ezek közül hárman kitűnően végeztek, a többiek tanulmá­nyi eredménye jó és jeles. — A TÁNCSICS TSZ 250 HOLD háztáji és 130 hold kö­zös kukoricában köztesként fehér gyöngyösi babot vetett. — AZ ABONYI földműves­szövetkezet az aratás idejére két termelőszövetkezetben egy-egy házboltot nyit, egy mozgóárus pedig munkahe­lyén keresi fel az aratókat és cséplőmunkásokat. — KÉT KÉVEKÖTŐ és egy rendrerakó aratógép dolgozik a Dózsa Népe Tsz-ben. Hét­főn már kombájnnal is meg­kezdik az aratást. Őszi árpából 150, búzából 30 holdat már learattak. — A MAI GÖDÖLLŐI Hit- gyei kulturális bemutatón há­rom ceglédi tánfccsoport véső: részt. A csoportokat a ceglédi FMSZ népizenekara kíséri. — 69 HÍZOTT SERTÉST adott át az Állatforgalmi Vál­lalatnak 134 ezer forint érték­ben a kőröstetétleni Kossuth Tsz. — ÉVEK ÖTA az aratási Icampányban kiesés van zöld­ség, burgonya felhozatalban. Az ellátás biztosítása érdeké­ben a MÉK szerződést kötőt: az Alkotmány Tsz-szel és a Kertimag Gazdasággal. A szer­ződés értelmében a két gaz­daság az aratás idején ellátja a piacot zöldáruval és újbur- gonyával. — AZ ABONYI LENIN TSZ-BEN szorgalmasan neve­lik a baromfit. Kétezer napos­csibe beállítását tervezték, ehelyett négyezer darabot állí­tottak be. A pulykanevelési tervet is túltejesítették, 1500 helyett 2200-at nevelnek. Ed­dig 1390 csirkét értékesítettek. — A JÁRÁSI TANÁCS megtárgyalta a járás közsé­geinek felvásárlási tervtelje­sítését. Az első helyen van: Kőcser, a másodikon Abony és a harmadikon Törtei. — A VÁROSI TANÄCS megvásárolta a Teleki u. 12. szám alatti házat és azt nap­közi otthon céljára a Földvári Károly iskolának adományoz­ta. Az általános iskolák gondnoksága az épületet korszerűen átalakíttatta és a nyolcvan tanulót befogadó napközi otthon szeptember 1-én megnyílik. — CSORBA LÁSZLÓT jo­gosulatlan iparűzésért a sza­bálysértési hatóság 200 fo­rintra megbírságolta. — ÖTSZÁZHATVAN HOLt> őszi árpát arattak le a teg­napi napig a ceglédi Vörös Csillag Tsz-ben. Körülbelül 18 mázsás átlagtermést várnak az árpából. A jövő hét köze­pén megkezdik a búza aratá­sát is. — MA DÉLUTÁN 5 óra­kor a ceglédi zeneiskola 30 tagú harmonikazenekara tér­zenét ad a Lenin parkban. Műsoron: Wéber-, Verdi-, Oposov-, Strauss-, Kálmán- és Lehár-művek. Vezényel: Bárdi József, KORSZERŰ HÚS SZÁLLÍTÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom