Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-24 / 147. szám

PEST MEGYEI GYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKí V. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM 1961. JÚNIUS 24, SZOMBAT A végrehajtó bizottság munkájáról, a takarmánygazdálkodás és feladatairól tárgyalt a megyei tanács ülése A Pest megyei Tanács pén­teken tartotta szokásos, ne­gyedévi tanácsülését. Az ülé­sen részt vett Horváth And­rás elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára is. Na­pirend előtt az ülés résztve­vői elfogadták a tanács le­járt határidejű határozatai­nak végrehajtásáról szóló je­lentést. Az első napirendi pontot, a végrehajtó bizottság irányí­tó, szervező és ellenőrző mun­kájáról szóló jelentést Keleti Ferenc elvtárs, a vb elnöke terjesztette az ülés elé. A jelentés a megye jellemző adatainak és sajátosságainak ismertetése után, tárgyilagos őszinteséggel elemzi a végrehajtó bi­zottság másfél évi mű­ködésének eredményeit és fogyatékosságait. Megyénk gazdasági és kul­turális helyzetéről szólva, a beszámoló elmondja, hogy a szövetkezeti vagyon két év alatt, I960 végére, csaknem megháromszorozódott. A ter­melőszövetkezeti gazdálkodás helyességét igazolja, hogy számos szövetkezetünk jó, sőt kiváló eredményt ért el, tervét teljesítette vagy túl­teljesítette. Termelőszövetke­zeteink egy része azonban elmaradt a tervben meghatá­rozott célkitűzések teljesítésé­től. Ez azzal a következmény­nyel járt, hogy az állami fel- vásárlási szerveknek a terve­zettnél kevesebb árut szállí­tottak, a tervezettnél keve­sebb lett a szövetkezeti tag­ság jövedelme, s szűkült a piaci felhozatal. A vártnál gyengébb ered­ményeknek voltak objektív okai — köztük az aszály, a talaj gyenge tápereje, a tsz- ek közös állományába került állatok alacsony hozama stb. — de voltak olyan okai is, amelyek az állami irányí­tás fogyatékosságaiból ered­tek. Helyenként alacsony volt a vezetés színvonala, több termelőszövetkezetben nem a megfelelő időben és minőség­ben végezték a talajmunkákat, sok helyütt nem érvényesítet­ték a munkában a tagok köz­vetlen anyagi érdekeltségét, nem sikerült széles körben el­terjeszteni a magas hozamot biztosító, korszerű termelési és tenyésztési eljárásokat. A megye tanácsi iparának helyzetéről szólva, a jelen­tés megállapítja, hogy az az utóbbi években jelentős fej­lődést ért el. A vállalatok termelési ér­téke állandóan növekszik, 1954-hez viszonyítva 132 százalékos emelkedést mu­tat. Kedvező a vállalati nyereség alakulása is: az 1958. évi 62 millió forinttal szemben 1960- ban elérte a 114 millió forin­tot. Fejlődés állapítható meg a kereskedelem területén is. A «negye múlt évi áruforgalmi tervét 150 millió forinttal túlteljesítették. Ez év első negyedévében végrehajtották a megye kereskedelmi háló­zatában a vegyes (állami és földművesszövetkezeti keres­kedelmi egységekkel rendelke­ző) területek rendezését. A községfejlesztési tervek végrehajtásában mutatkozó fejlődést jellemzi, hogy míg 1958-ban csupán 74 száza­lékra, az elmúlt évben már 94,1 százalékra teljesítették — megyei összesítésben — a terveket. A lakosság 1960-ban kö­zel 11,5 millió forint ér­tékű társadalmi munkát végzett. A megye szociális és kul­turális ellátottságának foko­zása érdekében tett intézke­dések a lakosság igényeinek kielégítését szolgálták. Az utóbbi két évben összesen 73 millió forintot fordítottak me­gyénkben kulturális és okta­tási célokra. A végrehajtó bizottság irányító munkájának közép­pontjában a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése, majd a mezőgazdasági termelés irá­nyítása, a gazdálkodás külön­böző fokán álló tsz-ek meg­szilárdítása állt és áll ma is. A v. b. megfelelő elvi és gya­korlati irányítást adott a tsz- gazdálkodás kialakítása és fejlesztése kérdésében, vala­mint az árutermelés és a fel­vásárlás fokozása érdekében. Megállapítja azonban a je­lentés, hogy a v. b., sőt a me­gyei tanács ilyen irányú te­vékenysége mellett némileg háttérbe szorultak az egyéb feladatok: az ipar, a kulturá­lis élet bizonyos kérdései. A v. b. kezdeményezésének hiá­nyában nem gyakorolta meg­felelően a megyei tanács ren­deletalkotási jogkörét sem, eltekintve a társadalmi mun­káról szóló, ez évben hozott tanácsrendelettől. A jelentés részletesen foglalkozik az állandó bizottságok munkájával, megállapítva, hogy mű­ködésűk mindinkább rend­szeressé és tartalmassá válik. Különös módon azonban ép­pen a mezőgazdasági állan­dó bizottságok aktivitása nem kielégítő. Ennek egyik oka az, hogy a v. b. kapcsolata úgyszólván csak az állandó bizottságok elnökeivel való időnkénti megbeszélésre, a vb- ülésekre szóló meghívásukra korlátozódik. A v. b. kevés alkalommal javasolta a me­gyei tanácsnak, hogy adjon megbízatásokat az állandó bizottság tagjainak, s ezek végrehajtásáról számoltassa is be őket. A beszámolót követő vitá­ban több felszólaló sürgette a határozatok végrehajtásának gyakoribb és alaposabb ellen­őrzését, a megyei tanács v. b. nem függetlenített tagjainak részvételét az alsóbbfokú taná­csok végrehajtó bizottságainak elvi és gyakorlati irányításá­ban. Vita után a tanácsülés elfo­gadta az idevonatkozó határo­zati javaslatokat. Következő napirendi pont­ként Borbás Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági osztályá­nak vezetője a takarmányter­melés és a takarmánygazdál­kodás helyzetéről, időszerű feladatairól szóló jelentést ter­jesztette a tanácsülés elé. A termelőszövetkezetek megszilárdításának egyik na­gyon fontos feltétele az állat­sz al- növe­tenyésztés fejlesztése, ét lattartás színvonalának lése. Ennek viszont függvénye a megfelelő színvonalú takar­mánytermesztés. Mint a jelen­tés is megállapítja, jelenleg sok kívánni valót hagy maga után takarmánygazdálkodá­sunk. Általános tapasztalat, hogy több termelőszövetkezet­ben egyoldalú takarmányozás folyik, nem tartják be a szük­séges keményítő- és fehérje­érték arányát. Az érvényben levő takar­mányozási szabványtól is sok helyütt eltérnek. A tsz-ek gazdasági megalapo­zása és a lakosság jobb ellá­tása szempontjából rendkívül fontos a takarmánytermesztés növelése, a betakarítás és a tá­rolás szakszerű megszervezése és nem utolsósorban a helyes felhasználás. A takarmánytermés átlagai­nak alakulását vizsgálva meg­állapítható, hogy megyénkben, különösen a szemeskukorica és a tavaszi árpa termésátlagai rendkívül alacsonyak. Legfőbb okozója ennek az eddig alkalmazott hely­telen agrotechnika. Jellemző, hogy például a tava­szi kapások vetése előtt leg­több esetben elhagyják a kora tavaszi simitózást, fogasolást. Rontja a terméseredményeket a szemestakarmányoknál a kevés vetőmag használata is. Az évelő pillangósok termesz­tésénél a leggyakoribb hiba, hogy széles körben alkalmaz­zák az elgyomosodott kalászo­sokra történő felülvetést. Gon­dosan művelt, trágyás kapás után alig vetnek pillangósokat. Gyakran előfordul, hogy a si­lókukoricát túl érett állapot­ban takarítják be, a silózásnál pedig a tömítés nem megfele­lő. A lucernaszéna betakarítá­sánál rendszerint a kaszálás (Folytatás a 2. oldalon) KÉNYELMESEBB LESZ AZ AUTÓBUSZUTAZÁS PEST MEGYÉBEN A MÁVAUT figyelembe veszi az utazóközönség javaslatait: fejtámlát szerel az ülésekre, kivilágítja a kocsik belsejét, helyet biztosít a terhes anyák részére Bevezetik a dolgozók havi autóbuszbérletét — Állandóan javítani sze­retnénk az autóbuszközleke­dést, és ennek érdekében, tőlünk telhetőleg, meg is te­szünk mindent — ezzel kez­di a beszélgetést Tóth Mihály, a Budapesti MÁVAUT igaz­gatója. Vállalatához tartoz­nak az ország messzi vidékeit Budapesttel összekötő távolsá­gi járatok és ezenkívül egész Pest megye autóbuszforgalma. Most arról tájékoztat minket, hogy a közlekedés javítása ér­dekében mindig igyekeznek az utazó közönség panaszait, ész­revételeit és javaslatait gon­dos tanulmányozás után nem­csak figyelembe venni, de amennyiben mód van rá, gya­korlatilag is megvalósítani. — Mi a közönség kényelmét szeretnénk szolgálni — foly­tatja az igazgató. — Tanú rá minden utasunk, hogy az autóbuszközlekedés or­szágszerte, de különösen Pest megyében évről évre javul. Ebben nagyban segítenek ben­nünket az utazó közönség ja­vaslatai. Most is több refor­mot vezetünk be, éppen az utasok észrevételei alapján. íme, néhány példa: A MÁV százhalombattai állomásfőnö­ke levelében azt kérte, ér­kezzen a busz húsz perccel vonatindulás előtt a község­ből az állomásra, hogy az utasoknak legyen idejük je­gyet váltani a vonatra. Javas­latát a vállalat tanulmá­nyozza és az őszi menetrend­ben előreláthatólag meg is valósítja. Dr. Papp Edit Csobánkáról, Nagy Pál és Lengyel Lász­ló Érdligetről, s még sokan mások, azt javasolják, hogy a terhes anyák, a kisgyermek­kel utazók részére legyen táb­lával ellátott, fenntartott hely minden kocsin. A kalauzok pedig az anyák számára ne csak kérhessenek helyet, de A vasutasnapra készülnek Gödöllőn Szól a szerkesztőségi tele­fon. Csiba .József, lapunk tudósítója jelentkezik. — Halló! Közeledik július 9-e, a vasutasnap. Mint or­szágszerte, Gödöllőn is javá­ban folyik az ünnep előtti ké­szülődés. A napokban terme­lési tanácskozáson értékelték az állomás eddigi munkáját. Nagyarányú fejlődés tapasz­talható a személyvonatok me­netrend szerinti indítása, a tolatós tehervonatok tartóz­kodási idejének és a kocsitar­tózkodási időnek csökkenté­se érdekében. Habár nagy segítséget jelentené, ha — a TÜZÉP 2306-os telepe és a KPM Közúti Igazgatóság mintájára — az Agráregyetem, a községi tanács és főleg az ÉM 25. sz. Vállalat (a kocsi­állást megszüntetendő!) gyor­san kirakná a részükre ér­kező vagonokat. — A tanácskozás résztvevői — az eredmények megtartá­sát és továbbfejlesztését cél­zó javaslataik megtárgyalása után — négy vasutast: Né­meth Józsefet, Szántai Pált, Jakubek Józsefet és Balogh Istvánt javasolták — eddigi munkájuk alapján — a kiváló dolgozó kitüntetésre. És két „nem szakmai” határozat is született ezen a tanácskozá­son. Az egyik: a szakszerve­zet elvállalja, hogy biztosítja a vasutas-gyerekek nyári sportolását. A másik: ha a községhez tartozó, állomás előtti parkrészbe a tanács időben odaszállítja a padokat — akkor a kiszesek még a vasutasnap előtt felszerelik azokat. Itt 1 akarom még megemlíteni, hogy a szo­cialista címért harcoló há­rom forgalmi brigád szabad idejében parkosítással, virág­ültetéssel foglalkozik. Azt akarják, hogy Gödöllő legyen a vonal legszebb állomása. (m. i.) legyen joguk az ülőhelyeket elfoglaló fiatalokat a hely átadására kötelezni. Intézke­dés: rövidesen felkerülnek a táblák, minden kocsiban legalább egy ülőhelyre. Sokan kifogásolják a hosz- szú menetidőt, például Nagy Pál érdligeti lakos, Mátyás Kálmán járási tanácstag Pi- lisszentkeresztröl. Két, Pest megyén áthaladó távolsági busz, a szegedi és a mohácsi járat menetidejét az óránkén­ti sebesség 60 kilométerről 70 kilométerre való növelé­sével máris csökkentik. Több más járatnál a tökéletesebb őszi menetrend összeállítása érdekében tanulmányozzák a lehetőségeket. Ugyancsak ta­nulmányozzák a Tök köz­ségbeli Nagy István kíván­ságát, amely egy-egy községben csak egyetlen helyen megálló gyorsjáratok indítását ja­vasolja. Nagyon sokan — többek kö­zött Jobbágy Kálmán Buda­kesziről — panaszolják, hogy rossz a kocsik szellőzése. Ezt a jogos panaszt még elhang­zása előtt igyekezett orvosol­ni a vállalat. A rossz szellő­zés oka. hogy a tolóablakok nem mindig nyithatók. Az új kocsikat befelé nyíló szellő­zőablakokkal rendelték meg, és ha ezek beválnak, a régi kocsikon is fokozatosan átala­kítják az ablakokat. A XX. század emberének kulturált utazásához hozzá­tartozik a világítás is — írja Ladányi János, a maglódi ál­talános iskola tanára. Mások is kívánják, hogy a kocsi bel­sejét este világítsák ki. mert útközben olvasni szeretnének. Ezekről a kívánságokról mond­ja Tóth Mihály igazgató: — Egész rövid időn belül lesz a kocsikban belső világí­tás. A vezető ülését, hogy a fény ne zavarja, függönnyel választjuk el. Szívesen vállal­juk ezt a számunkra jelen­tős költséget, utasaink kényel­me kedvéért. Ugyanígy vál­laljuk az ülőhelyek még költ­ségesebb átalakítását, többek kívánságára fejtámlával lát­juk el az üléseket. Mátyás Kálmán, járási ta­nácstag, pilisszentkereszti la­kos azt kívánta, hogy a csak autóbusszal megközelíthető községekbe szállítson az autó­busz terjedelmesebb poggyá­szokat, például televíziót, mosógépet is. Kívánságát a vállalat nyomban teljesítette. Petrovics György Mária- nosztráról. a dolgozók havi bérletének bevezetését java­solta. A vállalat erre vonat­kozóan máris eljárt. Reméli, hogy rövidesen bevezetheti a dolgozók havi bérletét. Tervbe vették ezenkívül, hogy a községekben a tra­fikok árusítsanak előre­váltott jegyet, ami szin­tén az utasok kényelmét szolgálná. A dolgozó-hetijegy árát ki­fogásolta Tagai Károlyné bu­dakeszi lakos a Budakeszi— Páty vonalon. Ezért a körül­belül 10 kilométeres útért ugyanannyit fizet, mint amennyit a 28 kilométeres budapest—pátyi útért kell fi­zetni. Somogyi Sándor duna- bogdányi mérnök, a Szentend­re—esztergomi hetijegy áré­ról állapítja meg, hogy drá­gább, mint más hasonló vo­nalaké. Hasonló panaszt emelt Martin Ferenc perbáli agro- nómus. Heti 31 forintot kell fizetnie Budakesziről a Per­bál-majori Állami Gazdasá­gig. De a jegyével, amely «csak a munkahelytől a lakó­helyig érvényes, nem mehet Budapestre, vagy akárcsak Perbál községbe sem, holott aki Budapestről Perbálig vált hetijegyet, az iá csak 31 fo­rintot fizet. A vállalat máris lépéseket tett a felsőbb ható­ságoknál az ilyen, igazságta­lanul megszabott viteldijak megváltoztatására. Ezek a ki­rívó aránytalanságok egyéb­ként onnan származnak, hogy az autóbuszváll alatok államo­sításakor meghagyták az ak­kori viteldíjakat. Most remény van rá, hogy rövidesen rendezik ezt az azóta sokakat bosszantó kérdést. A fel- és leszállás nehézsé­geinek és kényelmetlenségei­nek kiküszöbölésére a ko­csiajtók konstrukciójának megváltoztatását javasolja Ladányi János maglódi tanár és Konkoly Lajos Kiskun! achá- záról. Egy régebbi egyajtós farmotoros buszt máris há­romajtóssá alakítanak át a MÁVAUT műhelyében, és ha az átalakítás nem kerül túl sokba, a többieket is átala­kítják. Az új kocsikat pedig már így rendelték meg. Sokakat érdeklő másik újí­tás: Lázár László budapesti lakos javaslatára az autóbu­szon rövidesen lesz csomagolt gyógyszer, a magát rosszul ér­ző utas számára. Remélhető­leg. nem veszik gyakran igénybe, ha a MÁVAUT min­dig ilyen előzékenyen igyek­szik utasai kívánságait tel­jesíteni. (sz. e.) Parlamenti képviselők utaztak Olaszországba Az Interparlamentáris Unió olaszországi csoportja olasz— magyar tagozatának meghí­vására pénteken egyhetes látogatásra Olaszországba utazott az Interparlamen­táris Unió magyar csoportja magyar—olasz tagozatának küldöttsége. A delegáció tag­jai: di\ Dési Frigyes, az In­terparlamentáris Unió ma­gyar—olasz tagozatának el­nöke, Mesterházi Lajos, a tagozat alelnöke és Peskó Lí­via, a tagozat titkára. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott és folyó ügyeket tár­gyal!.

Next

/
Oldalképek
Tartalom