Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-22 / 145. szám
MONOK o VIDÉKE Három kép három tsz-hol • A FEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • III. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM 1861. JÚNIUS 22, CSÜTÖRTÖK HATARSZEMLEN NYÁREGYHÁZÁN i Száz hold burgonyából 6 hold még kapálatlan Bonyodalmak 200 holddal — Véleményünk a látottakról Rekikenő hőség van, lehet vagy 28 fok. A járási pártbizottság kék Warszavája 60 kilométeres sebességgel fut velünk Nyáregyháza felé. Négyen ülünk a kocsiban, határszemlére megyünk. A tsz irodáján Szuda elvtárs, a Béke elnöke csatlakozik hozzánk, s máris robogunk tovább. Ütközben tájékoztat a termelőszövetkezet életéről, problémáiról. Az út baloldalán mintaszép paprika, jobboldalt pedig hatalmas burgonyatábla van. Művelt, gondozott terület. Jólesik nézni. Amott távolabb, a kis- parcellákba már somkóró fe- lülvetést alkalmaztak, itt jövőre táblásítanak. Egy dűlővel előbb, mint a járás déli határa, jobbra térünk. A földúton hatalmas por marad mögöttünk. — Van itt köztes is, kapálják már — mutat rá egy kiparcellázott területre Püspöki elvtárs. Szemben velünk, egylovas bricskán Hőnek Mihály, a tsz agronómusa közeledik. Már messziről üdvözöl. Megállunk, beszélgetünk. — Merre járt, Hanek elvtárs. — Néztem a kapásokat. — Vannak kint elegen? — Szépen. Lassan tovább megyünk, itt, már több kimért, műveletlen területet látunk. A gaz nagyobb benne, mint a kukorica. A szövetkezet vezetősége beekéztette, s így kap elég levegőt, de ha gazdái még néhány napig ka- pálatlanul hagyják: megfullad. Kihúztunk néhány karót, hogy megnézzük, luk szabotálják a munkát. Hornyák Endréné Ruzsinszki András még egyszer sem kapálta meg a kukoricát. Nyúl István földjén pedig olyan a gaz, hogy az ember szájából önkéntelenül kiszalad a szó: ebből se lesz már kukorica. Néhány méterrel arrébb viszont Kemenczei Sándor és Misányi József bekapált kukoricásában répa, krumpli, bab köztest látunk. Püspöki elvtárs elismerését fejezi ki a tsz elnökének és kéri. tolmácsolja a dicséretét a szorgalmas tagoknak. Meglepetve látjuk, hogy a szövetkezet földje mellett jókora rét, közvetlen szomszédságában pedig fásított terület van. Körülbelül 200 hold területet innen a földrendezés során az erdőgazdaságnak juttattak. Jó dús legelő és termőföldünk lehetne itt — mondja Szuda elvtárs. Igv viszont van egy rossz legelőnk. Inkább azt fásítanák, ezt pedig juttatnák vissza nekünk. Az erdőgazdaság (az átvételi jegyzőkönyvben olvasható) 1961-re átadja a termelőszövetkezetnek ezt a területet. Bízva ebben, a szövetkezet vezetősége 2500 mázsa zöld fűhozamot tervezett. Most — hogy_ ezt a területet nem kapta még — kénytelen a téli takarmányt, lucernát vágatni az állatoknak. Véleményünk, hogy a járási tanács, a járási pártbizottság, az erdőgazdaság és a szövetkezet vezetői menjenek ki a helyszínre, s ott győződjenek meg róla, hogy népgazdasági szempontból mi az előnyösebb. Püspöki elvtárs is, és mi is, akik láttuk, meggyőződtünk róla, hogy célszerűbb lenne, ha cserélnének. Betértünk Felső-Nyáregyházára is. A tsz elnöke, az egyik brigádvezető és Romházi elvtárs, a járási tanács dolgozója jött velünk szemben. Sok a probléma itt is. Kértek — mondhatnánk könyörögtek — jó néhány tagnak, hogy a vállalt területe^ műveljék meg. Eg'y részüknél nem használt a szép szó. Itt már tovább nem is elég a szép szó! Persze, a termelőszövetkezet vezetősége is hibás abban, hogy hétfőig 30 holdat még nem vállaltait művelésre. Most ugyan gyári munkásoknak 21 holdat kiosztottak megmunkálásra. Tovább megyünk. Néhány perc múlva ismét Alsó-Nyáregyházán vagyunk. A két tsz határában itt is, ott is sárgállik még a burgonyavetés a sok repcétől. Összességében nem sok, de minden négyzetméter megműveletlen terület pénzt lop ki a közös kasszából. Azzal búcsúzunk Szuda elvtárstól: az olyan tagoktól, akik szabotálják a munkát (láttuk földjeikről, hogy kik azok), kártérítést kell követelni. Meg kell vonni a háztáji földjét és ki kell adni a megműveletlen kapásterületet, például holdanként egy mázsa árpáért, művelésre, bejáró dolgozóknak. Blaskó Mihály Szedik a málnát a gyümrői Petőfi Tsz-ben Miért nincs napközi otthon a nyári szünetben? Vannak dolgozó nők, akik este 6 órára érnek haza a munkából. Ezek közé tartozom én is. özvegy asszony vagyok, a gyermekemet nem tudom sehová elhelyezni. azt pedig nem akarom, hegy egész nap az utcán legyen. Nagyon jó lenne, ha a szünetben is működne napközi, özv. Molnár Elekné Monor Az üllői Március 15 Tsz-ben már a télre gondolnak. Kaza- lozzák a lucernát A veesési Zöld Mező Tsz tagjai szőlőt kötöznek (Foto: Kútvölgyi) A 44. PERCBEN Vecsésen. a Vöröshadsereg úton, a cukrászda előtti hirdető oszlop elébe gyűl az autóbuszra várók kíváncsi népe és ha akad csak percnyi ideje. hát olvas. Van ott — szokás szerint — eladó sublóttól a házhelyig és babakocsiig minden. A többi között eQV — a maga nemében egyedül álló szövegű — hirdetésszerű írás kelt nagy figyelmet. Ritka példány lévén, szó szerint idézzük: ,.l pár szarvasbőr kesztyű vasárnap, 21-én az orvosi lakás kerítésének párkányán maradt. A megtaláló adja le! Mária u. 24. szám alati.” VALÓBAN amikor a labda a csukott ablakon keresztül nem éppen nesztelenül beérkezik. Néhány pillanat múlva a játéktól és az izgalomtól kipirult Feri is megjelenik, persze az ajtón keresztül — a labdáért. A papa leengedi az újságot és maga elé szólítja Ferit. A helyzet tiszta, nem sok magyarázat kell hozzá. A papa nyugodt hangon kezdi a meggyőzés érveit alkalmazni: látod, fiam, milyen szerencséd, hogy ebben a fel- világosodoU korban születtél, az én időmben ... Feri idegesen közbevág: — Tudom papa, tudom, te földre szállt angyal voltál és ha véletlenül valamit mégis elkövettél, jött a nádpálca. Nézd, apukám, én tudom, hogy 15 forint kárt okoztam, vond le a tízórai pénzemből, adj egy pofont és engedj kimenni, mert kezdődik a második félidő. _______________ <-ty) A TEREMTÉS KORONÁJA Üllőn, a Göbölyös-megállónál. a buszból kitekintve, nevettető kép tárul elém. Nagy tábla mutatja, hogy itt szeszfőzde található. Alatta pedig egy plakát, amely a szombaton és vasárnap színre kerülő „A (eremtés koronája” című darabot hirdeti. A véletlen, avagy a plakátragasztó tréfája úgy hozta össze a cégtáblát és a plakátot: Szeszfőzde a teremtés koronája. Ez így szép és jó. De hát mi lesz velünk, férfiakkal? — imi —• Tüske A napokban hirt adtunk arról. hogy Vecsésen a tehenek újabban több balesetet okoztak. A cikk írója a következő megállapítást teszi: „A -soráéból hazajáró teheneket a gulyás csak a templomig kö- te'es kisérni. Gazdáiknak itt kell várni és megfelelő őrizet mellett hazakísérni az állatokat,” Javaslatunk: veesési illetékesek az összes tehéntulajdonosokat szereljék fel karaA KESZTYŰ Lámpázzunk tele tojásokat? í ' , * t \ 'Nem tudom mi az oka, de. ímár gyermekkoromban is na- : gyón szerettem a padláson, í öreg lomok között turkálni, í Találgattam, hogy mi mi leihet. hogy került ide. Érthető italán, mennyire felcsigázta a i kíváncsiságom, amikor megtudtam, hogy egy padláson ! valami furcsa jószág van, nem 'tudják, hogy kerülhetett oda. i Valóban, én is nagyon külö- '. nősnek találtam, hogy oda- l került — röntgengépről lévén i szó -Igyekeztem megtudni !a történetét. ! A gyömrői tanács — évekkel i ezelőtt — vett egy röntgengé- f pet. Ám a Pest megyei Ta- ! nács egészségügyi osztálya a «gépet a pili.sszentiváni orvosi «rendelőbe diszponálta. A ta- í nácsülés , többszöri kérésére j azonban 1956-ban visszaad- j ták Gyömrőnek. i Azonnal beszerelték egy ál- jlami házba — ahol a Zöldke- i reszt székelt — és használatba i vették. A tulajdonos később (visszakapta a házát és rövide- isen eladta Győr ffy Józsefnek. ( Az új tulajdonos aztán azt ja helyiséget, ahol a géo volt, !mindent elhomályosító ügves- í seggel megszerezte. Mivel a ínén útjában volt.‘kiszerelte és l feltette a padlásra. Azóta ott ! porosodik. í Volna eev pár javaslatom, \ hogyan használjuk ki a gépet: j 1. Lámpázzunk vele tojásoj kai. ; 2. Adjuk el a MÉH-nek. í ,7 Ha az iskolában megindul jo rendszeres politechnikai ok- í tatás, adjuk oda nekik. i 4. És végül még egy. (Csak \ ki né nevessenek érte.) Von- J iák felelősségre, aki leszerel- í te és padlásra tette, utána pé- jdig szereljék vissza, hogy topábbra is hasznát vehessék a \ gyömrőiek. '■ (Gyarmati) Eszembe jut Schiller A kesztyű című verse: „ . ■ -S így szól gúnyosan enye- legve Delorges lovaghoz Kunigunda: Lovag úr, ha úgy ég szerelme, ahogy esküdött rá naponta; hát adja fel a kesztyűmetI“ A hirdetés szövegéből látjuk: parancsoló Kunigundák ma is akadnak. De vannak biztosan udvarias Delorges lovagok is. Kérjük a becsületes megtalálót: szíveskedjék a kesztyűt a megadott címre eljuttatni. — „Most már, szép hölgy, nem kell a hála” — mondjuk Schiller szavaival, s mi megköszönjük ön helyett. Feketéné A minap hármán ültünk a szerkesztőségben legnagyobb munka közepette. Az írógép zakatolásától nem lehetett hallani, hogy kopogtak-e az ajtón vagy nem. Csendben nyílott az ajtó, egy ötven év körüli bácsi kukkantott be. Még ma sem tudom, hogy tőlünk-e, vagy az asztalon művészi rendetlenségben heverő kéziratok tömegétől ijedt-e meg. Nem sokat mondott, csak ennyit: „Pardon, rossz helyen járók!” Lehet, hogy így ismeretle- í nül is egyszer már toliunk vé-: gére tűztük, s azóta „rosszak” ■ vagyunk neki, de lehet, hogy: a folyosó másik végén levő ki- ■ sebb helyiségbe akart benyitni. • Persze az is lehet, hogy való- j ban eltévedt, de akkor talán i helyesebb lett volna így mon-j dani: Pardon, úgy látszik élté-* vedtem!- SK béllyal, illetve akinek több te- ■ hene van, golyószóróval, hogy : megfelelő őrizet mellett tudja ; hazakísérni a te' enet. Ha ; megfelelő fenti eszközök be- \ szerzése nehézségekbe ütközik.; akkor szerződtessen egy ki- \ sebb biztosító egységet. Persze a legcélszerűbb, ha \ a gazda minden este saját j maga kíséri haza az állató- kei. S ezt így kellett volna \ megírni is. • ; Abban a régi időben, ami- f kor a felvilágosodás helyett a í sötétség uralkodott, a nevelőieszközök közé tartozott töb- ; bek között a nádpálca, a vo- ; nalzó és a pofon is. Nagyot for- j dúlt a világ kereke azóta és a {,.fizikoterápiás” nevelöeszkö- jzök kimentek a divatból. He- j lyükbe a modern pedagógiai j elveknek megfelelően a tuda- j tosítás és a szellemi meggyő- 5 zés módszeres alkalmazása lé- \ pett. Í Igaz, hogy ez a módszer a j szülőknek és a nevelőknek na- fgyobb gondot és a gyermekek j lelkivilágában való komolyabb j elmélyülést követel. De a pél- j da és a szó erejével meg tud- % ják a gyermekeket győzni tet- £ teilc vagy viselkedésük helyte- £ lenségéről... 'f ... A monori legifibbek $ négytagú focicsapata L. Feriéit udvarán egykapus trénuigmér- kőzésének 44. percében va- tf gyünk. Az izgalom pillanatait $ Szepesi György valahogy így $ konferálná: .,L. Feri ügyes be- £ csúszó szereléssel megszerzi a í labdát és támadásba lendül. % Kicselezi M. Lati hátvédet, ímég mindig nála a labda, t most befordul a kapu felé és ^ tő ... Ajaj, Ferii Feri! Rossz $ volt az irányzók, a kapuba kell $ lőni, nem az ablakba ...” A $ labda nyílegyenes irányban, 'f az ablak jobb alsó tábláján ke- 'f resztül a szobában köt ki... A $ mérkőzés megszakadt; röfigyü- 'f lés a sarokban; Feri indul be- $ felé a labdáért, a többiek gyors ff iramban eltakarítják az iiveg- ^ cserepeket. ^ A papa a szobában estebédje után az újságot olvassa, 175 éves járásunk legnagyobb községe I Vecsés község június 17-én ! ünnepelte fennállásának 175. j évfordulóját. Este 6 óra- j kor a művelődési otthonban 1 ünnepi jubileumi tanácsülés ; volt. Megjelent Keleti Ferenc, j a Pest megyei Tanács és ■ Szijjártó Lajos, a járási tanács | vb-elmöke is. Az elnökségben I foglalt helyet még a község i volt vb-einöke ^Neumann Mr- [ hály és a község régi bírája 1 Teichter Antal is. Az ünnepi műsor himnusz- j szál kezdődött, melyet 45 tagú önkéntes tűzoltózenekar | játszott el. Szentpéteri László ; tanácselnök mondott ünnepi | beszédet. Ismertette a község I kialakulását, mely voltaképp a j telepítési szerződéssel kezdő- J dött 1876 .június 15-én. Röviden vázolta a falu történelmi I múltját és elmondta, hogyan j fejlődött mind a mai napig. Rámutatott arra. milyen nagy ! léptekkel haladtak előre a fej- j lödésben. különösen a felsza- | badulás után. Az ünnepi beszéd l végeztével Keleti Ferenc elvtárs szólalt fel. Örömét felezte ki. hogy részt vehet ezen a kedves ünnepségen. Elismerését nyílvánította a lakosság munkája, a tanácsnak község- fejlesztésben elért eredményei iránt. Megemlítette, hogy a község vezetősége, lakossága tekintse szívügyének, hogy termelőszövetkezeteink minél előbb megerősödjenek. A tanácsülést az Intemacionálé eljátszásával fejezték be. Szünet után kultúrműsor következett szavalatokkal, ének- és táncszámokkal, rövid jelenettel. A műsornál kitűnt a meghívott. csévharaszti népi együttes a járás első dterazenekar együttese. Közben a tanácsház előtti téren a tvzoltózenekar térze- j nét adott. Az ünnepi tanácsülés és műsor után a közönség is ide vonult. Lakatos elvtárs, a Pes—Nógrád megyék levél-s tárának vezetője (a legújabb ^ kutatások alapján) részletesen ^ ismertette Vecsés múltját. ^ Lakatos elvtárs kíséretével^ megnyitotta a tanácsházán lé-£ tesített megyei sváb-múzeu- j mot és helytörténeti kiállítási. ^ melyet a téren összegyűlt ^ nagyszámú lakosság is megte- f kintett. Gazdag anyagot mu- j tattak be. Tűzijátékkal és reg- í gélig tartó utcabállal fejező | dött be az ünnepség. ; ___________P. I. j K omm című cikkünkre válaszként íi? Mende és Vidéke Körzeti Fmsz; megírja, hogy a mendei 2.! számú önkiszolgáló vegyesbolt! raktárhelyzetét valamint áru-: ellátását megvizsgálta. „A raktárépítés ügyében > fmsz-ünk felsőbb szervhez; fordult beruházási keret vé-; gett, de a MÉSZÖV ezt a ké-j résünket nem tudta teljesíteni.; Előreláthatólag 1962-ben tudj csak keretet biztosítani a rak-j tár újjáépítésére. Addig isj fmsz-ünk a raktárt tatarozás-; javítás címén fogja használ-; ható állapotba hozni. Az áru-; ellátás keretében az előre; csomagolt cikkeket a FÜ-; SZERT szállítja a fmsz-hez. Az esetleges hiánycikkeket a FŰSZERT rövid időn belül mindig pótolja. Bábué-, József főkönyvelő Ifjúsági találkozó volt Tápiósápon tegnap a honvéd fiatalok, valamint a környékbeli községek termelőszövetkezeti fiataljai között. A találkozót egésznapos műsorral kötötték egybe. TANÁCSTAGI BESZÁMOLÓ Monoron szombaton este 7 órakor az Ady .'ti általános iskolában Csanálosi József és Bencze Endre tanácsi ági beszámolót tart
