Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-21 / 144. szám

Í9«l. JŰNIUS 21. SZERDA CsaL maciim Lat ózeretjiiL ? Társadalmunk, a szocializ­----------------------mus építé­sének bonyolult, problémái­ban sokrétű társadalma meg­szokott jellemvonásokat adott már át a múltnak, s megcson­tosodott szokások ig a lom­tárba kerültek. Van azonban egész sora szokásoknak, a társadalom mozgásában ki­alakuló helyzeteknek, ame­lyek tartalmilag változnak, de mint fogalmak továbbra is élnek, fennmaradnak. I lyen fogalom az emberi önzés úgynevezett eredendő magatartása, amit közmon­dással talán' így lehetne ér­zékeltetni: kaparj kurta, ne­ked is lesz. Lehet-e az önzés egészsé­ges irányú, lehet-e pozitív szerepe a társadalomban? Lehet-e az önzést új tarta­lommal megtölteni? Nem igaz az, hogy az ön­zés eredendő emberi tulaj­donság. Elég itt utalni a pri­mitív néptörzsek ma is fel­lelhető csoportjaira, amelyek nem is ismerik sem az önzés fogalmát, sem gyakorlatát. Az önzést az osztálytársadal­mak szülték, s legszaba­dabb teret a kapitalizmus nyitott a számára. Az ember az embernek farkasa elv a kapitalizmus jellemzője volt. Ezek szerint az önzésnek ná­lunk nincs létjogosultsága — tehát üldözendő, megszünte­tendő? Korántsem. Az ön­zés feltételezi a mások ro­vására történő előnyhöz ju­tást — a kapitalista termino­lógia szerint. A mi termino­lógiánk azonban tartalmá­ban egészen más „önzést" határoz meg, mégpedig az alkotómunka szabadságában, a társadalomért többet tevés igyekezetében „önző” embe­reket, akik önzése nemhogy visszahúzó, hanem nagyon is előrevivő erőként szerepel. Ha ezt tisztáztuk, nyugodtan---------- elhagyhat­juk az önző jelző mellől az idézőjelet, $ hátran beszélhe­tünk arról, hogy a türelmet­lenség, az .alkotókészség 'szül­te önzés azért előremutató, mert az önzésnek —- mint minden más emberi tevé­kenységnek, magatartásnak — is célja szabja meg ha­ladó vagy retrográd voltát. A kapitalizmusban az önzésnek egyetlen célja volt: a min­den áron való egyéni boldo­gulás. A mi társadalmunk­ban az önzésnek egészen más a célja: többet, jobbat adni a társadalomnak, s ezen ke­resztül elősegíteni a magunk egyéni boldogulását is. T ermészetesen mai társa­dalmunkban fellelhetők még ® régi fajta önzés maradvá­nyai is. A kapitalizmus isko­lája elég keményen belever­te az emberekbe a leckét, s az átformálás, az új célok megértetése nem megy egyik napról a másikra. Ez a régi­fajta önzés az, ami olykor megtéveszt embereket, s kész­tet hamis következtetések le­vonására: önzőek az embe­rek, csak magukkal törőd­nek stb. Túl azon, hogy a formáló­dó öntudattal mindinkább szűkül az ilyen önzés gya­korlóinak száma, társadalmi lehetősége is mind kisebb lesz, hiszen a mások kárára történő előbbrejutás, meg­gazdagodás stb. szinte lehe­tetlenné válik teljesen új alapokra épült társadalmunk­ban Míg a kapitalizmus fel­tételezte, hogy az előbbreju­tás nem is következhetett be másként, mint a másokra való taposásban, a mások ki­zsákmányolásával, becsapá­sával, addig a szocialista társadalom feltételezi, hogy az előbbrejutás, a jobb élet nem következhet be másként, mint a többiek segítségével. Míg a kapitalizmus a magára- utaltság érzését fejlesztette ki az emberben — s ezzel az önzést — addig a szocialista társadalom az egymásrautalt­ság érzését hangsúlyozza, s ezzel együtt kifejleszti az egymásért, azaz a társada­lomért „önző” ember típu­sát. Mert vajon önző-e az a mun­—---- — kás, aki újít, ész­s zérűsít? önző, magának akar anyagi javakat, dicsőséget. De nemcsak ezt akarja, hanem többet akar termeim, olcsób­ban akar termelni, amiből már nemcsak ő, turném mindenki részesül, önző-e az a tsz-pa- raszt, aki a prémiumos jöve­delemelosztás alkalmazásától ösztönözve többet termel a földön? Persze, hogy önző. Többet akar hazavinni, több terményhez, pénzhez akar jut­ni. De többet ad a közösnek is, azaz az országnak, s ezzel önzése társadalmi erővé lesz, amely a mi körülmé­nyeink között mindenkor elő­remutató. Az, hogy a társadalmi, azaz objektív, s a tudati, azaz szub­jektív feltételeit a régi önzés­nek szűkítjük, nem jelenti an­nak azonnali kihalását. Hang­súlyozni kell, hogy ennek a ré­gi fajta önzésnek gyakorlói nemcsak a régi kizsákmányoló osztályok tagjai — elsősorban természetesen ők —, hanem nagyon sok egyszerű ember is, aki még nincs tisztában a meg­változott viszonyokkal, aki még nem ismeri fel a társada­lom szerkezetében bekövetke­zett változásokat, s aki — nemegyszer — még gyermeké­be is azt igyekszik benevelni, hogy ne törődj te senkivel, csak magaddal. A társadalom, s ezen kelül a------------------- kisebb kollek­tívák, napról napra újabb és újabb tanújelét adják az em­berrel való törődésnek, s ép­pen ezért napról napra na­gyobb lesz azoknak az embe­reknek a száma, akik az új szerint élnek, akik megtanul­ják a többi embert is szeret­ni, akik szakítanak azzal, hogy csak magukkal törődnek, csak a maguk személye kedves a számukra. A magunkat szeretjük elv vallója előbb vagy utóbb, de a társadalom fejlődésével tör­vényszerű összefüggésben ma­gára marad, s ha magától nem érti meg, akkor a megváltozott körülmények értetik meg vele, hogy magatartása nem illik a társadalomiba, hogy elvei el­avultak, hogy életberendezése revízióra szorul. A jobban élés, a szebb hol­nap minden ember vágya. De ezeket a vágyakat már nem úgy akarja elérni a ma embe­re, hogy mások rosszabbul él­jenek, hogy másoknak kára származzék abból, amiből ő előnyhöz jut. A ma embere eleve úgy kalkulál, hogy má­sokkal együtt hogyan érhet el többet. Ez az újfajta kalkulá­lás jelzi az önzés megváltozá­sát, azt, hogy a csak magunkat szeretjük elv, a többi, kivén- hedt fogalommal együtt méltó helyére, a történelmi emlékek lomtárába kerül. Mészáros Ottó Cigány-operát ír a bugaci csárda cimbalmosa Rácz Kálmán, a kecskeméti Bugaci csárda népszerű cim­balmosa, régóta foglalkozik zeneszerzéssel. A cimbalom- művészt, mint az alföldi ci­gánydalok és szokások feldol­gozóját ismerik a vidéken. Számos zeneműve, többek kö­zött a Karaván-kórus, és a Cigány-népdalcsokrok című feldolgozása többször sikerrel szerepelt a rádióban is. A cimbalmos ezenkívül 30 ma­gyarnótát is szerzett. Most ké­szülő Béke-dal című kórus- művét a kecskeméti zenei gimnázium növendékeinek ajánlja fel. Több mint négy évi munka után rövidesen be­fejezi négyfelvonásos cigány­operáját, s úgy tervezi, hogy azt a moszkvai cigányszínház­nak küldi el. (MTI) 4000 hordónál többet tölt meg savanyúkáposztával Vecsés község két termelőszövetkezete A fennállásának 175. évét ünneplő Vecsés község hatá­rában, az ottani Ezüstkalász és Zöld Mező tsz-ek tagsága már harmadszor kapálja a káposztaföldeket, és ha az időjárás továbbra is kedvező lesz a káposztára, híres ter­mékükből rekordtermést vár­nak. A két szövetkezetbe be­lépett asszonyok is nagy munkában vannak: ők készí­tik elő savanyítás céljára a mintegy 1800 nagy és több mint 2600 kisebb hordót: fer­tőtlenítik, súrolják, mossák. Az Ezüstkalász Tsz elnöke: Mosonya Sándor, akit a leg­jobb káposztatermelőnek is­mernek a községben, elmon­dotta, hogy az idén a két szövetkezet több mint 90 hold­dal emelte káposztaterüietét, s nagy termés esetén sem lesz értékesítési gondjuk, mert Budapesten és a perem- kerületekben 44 piac áll ren­delkezésükre, minden tételt könnyen el tudnak helyezni savanyított káposztából, annál is inkább, mert a háztartáso­kon kívül a nagy szállodai éttermek és vendéglők is ve- csési káposztából készítr.c a töltöttkáposztát. A savanyí­táshoz feketeborsot, kaprot, babérlevelet, birsalmát és ap­ró zöld dinnyét használnak, ezért olyan ízes a vecsési ká­poszta. (MTI) Idegenforgalom - akadályokkal Panaszok válasz nélkül — Az üres italbolt — Öthetes „ivóvíz ' Vácrátót szégyenkezik Vácrátót nevét lassan a bel- és külföldi botanikusok, szakemberek, de a nagykö­zönség is országszerte mind­jobban megismeri. A csodá­latosan szép és gazdag isme­reteket nyújtó botanikus ker­tet naponta sokan keresik fel és megállapítják — érdemes volt eljönniük. A megelégedettség azonban kizárólag a kertnek szól s egy percig sem azoknak a kö­rülményeknek, amellyel a fa* lu fogadja vendégeit. Batári Imre, a községi ta­nács elnöke elmondta példá­nak a legutóbbi vasárnap tör­ténetét^ Ezen a napon hatszá- zan keresték fel a parkot. Az utasok egy része autóbuszon, másik része vonaton érkezett. Akik vonattal jöttek, kétszeresen „kellemes” meg­lepetéssel kezdték vácrátóti látogatásukat. Szerettek volna vizet inni az állomáson (kis­gyermekek is voltaic szép számmal), de bármilyen szor­gosan keresték, sem vízcsapot, sem kutat nem találtak. El­lenben leltek egy nagy tar­tályt, tele vízzel. Abba aztán mindenki belemerhette a ma­gával hozott ivóalkalmatossá­got — ha volt. Ezen túlesve, türelmesen vártak az állomáson, hogy az autóbuszjárattal bejussanak a két és fél kilométerre levő községbe. Sétálgattak, lesték az autóbuszt. Az azonban csak nem jött. Végül a vasút dol­gozói figyelmeztették őket, gyalogoljanak csak ki a salak­út végéhez, mert a vasútállo­más elé nem jön be az autó­busz. Ha nehezen is, végül csak bejutottak a faluba. Megnéz­ték a botanikus kertet. Leg­többen úgy gondolták, vissza- indulásig egy pohár italra, pár falat harapnivalóra, vagy egy duplára betérnek az italboltba. A jó szándékból azonban nem lehetett tett, mert a község egyetlen italboltja gyér ven­dégszeretettel fogadta az en- n.i-inni vágyókat. Az elsőknek még csak jutott harapnivaló, és sör, bor helyett málna­szörp, de amikor az is kifo­gyott, a többség csalódottan fordult ki az ajtón. íme, egy vasárnap történe­te, amelyhez úgy hasonlít a többi, mint egyik tojás a má­sikhoz. Most pedig vegyük sorra a problémákat. A háromszáz méter hosszú salakútról nem egyszer mi is megemlékeztünk, a közelmúlt­ban terjedelmesebb glosszát is írtunk róla. Az állomáson nincs víz. Pe­dig nem egy eldugott kis bakterházról van szó, hanem olyan munkahelyről, amely a legutóbbi három évben négy­szer lett élüzem ős három szocialista brigádja van. Csi­nos, rendezett, a Balaton mellé beillene üdülőhelyi megállónak. Kedves park ve­szi körül, tele virágokkal. Ezt is az állomás dolgozói léte­sítették, húsz vagon földet planíroztak el érdekében. Szóval, szemre minden na­gyon szép, csak az a százki- lencven hektoliteres tartály rontja el az összhangot, amely felett az „Ivóvíz“ felírat díszeleg. Nézzük mag köze­lebbről, milyen ivóvíz ez? Olyan, amelyet Vácról hoz a vonat. Négy-öthetenként a tartályt megtöltik friss víz­zel, aztán igya, aki rászom- őzik. Ha már nagyon, régi, állott a víz. akkor kieresz­tik, s másnap hoznak frisset. Az állomásfőnök elmondta, volna mód a segítésre. Má­sok szerint a MÁV-nál a szükséges pénzügyi keret sem hiányzik. Van a falunak egy igen jó. bővizű kútja Eb­ből csővezeték fut fel a ha­raszti pusztai hegyoldalon le­vő nagy betontartályhoz. On­nan csővezeték fut tovább, pontosan az állomásépület­hez. Csak egy motor hiány­] zik, amely a szivattyút mű­ködtetné. A harmadik panasz az ital­bolt rossz áruellátása. Terü­letileg a földművesszövetke­zet váchartyáni körzetéhez tartoznak, ahol már nem egyszer szóvá tették, legalább vasárnap, amikor tömegesen jönnek a turisták, lássák el őket sörrel, s külön­böző frissítőkkel. Titokban egy presszógépről is álmod­nak, mert a pesti vendég első kérdése: van-e fekete? Dehát mindez eddig süket fülekre talált. Hol valami­lyen okra való hivatkozás­sal, hol minden hivatkozás nélkül a jobb áruellátás el­maradt s a vácrátótiak szé­gyenkezve hallgatják látoga­tóik jogos elégedetlenkedését. Arról nem is beszélve, hogy fenti jókat, a sört és a feke­tét maguk is szívesein élvez­nék. Nem világot rengető prob­lémák. Éppen ezért nem túl­ságosan nehéz a megoldásuk. K. M. mm nap 1961. június 21. szerda, Alajos napja. A Nap kél 3.46 órakor, nyugszik 19.45 órakor. A Hold kél 11.43 órakor, nyugszik — órakor. Várható időjárás szerda estig: felhőátvonulások, né­hány helyen záporeső, egy­két helyen zivatar. Méne­kéit, időnként kissé élén- kebb északi, északkeleti szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 25 fok körül lesz. — MAGYAR—MONGOL baráti találkozó lesz 24-én, .szombaton a Mongol Nép- köztársaság megalakulásá­nak negyvenéves jubileuma alkalmából Dánszentmikló- son, ahol az állami gazdaság látja vendégül a mongol vendégeket. — TANÁCSTAGI BESZÁ­MOLÓ: dr. Farkas Mihály, a megyei tanács v. b. titkára június 21-én, ma este 8 óra­kor Szigetcsép községben tanácstagi beszámolót, ugyanezen a napon délelőtt 9—11 óráig Szigetszentmár- ton községben, délután 1—3 óra között Szigetújfalun, 4- tol 6-ig pedig Szigetcsépen tanácstagi fogadóórát tart. — FILMEN ÖRÖKÍTET­TEK meg a monori pajtások annak a háromnapos dél­dunántúli túrának legszebb élményeit, amelyet a monori járási elnökség májusban szervezett a csapatvezetők és a III. próbás úttörők szá­mára. — MEGKEZDTÉK az amerikai fehér szövőlepke irtását a Cegléd-csemől sző­lőkben. A történelmi borvi­dék gyümölcsfáit tömegesen lepték meg a szövőlepkék, amelyek ellen a ceglédi és csamői szövetkezetek vegy­szerekkel és a hernyós galy- lyak megsemmisítésével vé­dekeznek. — ZENÉS ÉBRESZTŐ­VEL kezdődik vasárnap, 25- én a járási ifjúsági nap, amelyet az aszódi járási KISZ és a községi tanács rendez Kartalon. Délelőtt kultúrműsoron szórakoznak a részvevők, délután a sport- események keretében az út­törők is labdarúgó-mérkő­zést tartanak. Reggelig tar­tó tánc fejezi be a napot. — A NAGYKŐRÖSI KONZERVGYÁR június 20- ig 320 vagon zöldborsót, há­rom vagon zöldbabot, 16 va­gon meggyet, 24 vagon sza­mócát. 12 vagon cseresz­nyét, 5 vagon málnát vásá­rolt fel és már megkezdte az uborka felvásárlását is. — HARMINC NYUGDÍ­JASÁNAK fejenként havi 80 forint támogatást ad szo­ciális és kulturális alapjából a kőröstetétleni Kossuth Tsz. Ezenkívül a nyugdíja­sok évente 150 kilogramm árpát és 100 kilogramm bú­zát kapnak fejenként. Ház­táji földjüket pedig a tsz munkagépei szántják fel, rájuk és családtagjaikra csak a többi munka hárul. A termény behordását szin­tén a tsz igái végzik. Két halálos közlekedési baleset a ceglédi országúton Késő este Kiss Mihály, ceg­lédi lakos Budapest irányá­ba haladt kerékpárral. Vilá­gítása menet közben elrom­lott, s ahelyett, hogy az út­ról letért volna, az úttest szélén próbálta helyrehozni a nem működő dinamót, de nem sikerült. Ennek ellenére folytatni akarta útját, számi­kor kifordult az úttest kö­zepe felé, abban a pillanat­ban ért oda Cegléd irányá­ból Stitóri Ferenc személy­gépkocsijával, aki teljes vi­lágítással. de nagy sebesség­gel hajtott és nem vette ész­re a kerékpárost, A száguldó gépkocsi Kiss Mihályt, halál­ra gázolta. Stitóri Ferencet a rendőrség őrizetbe vette. Orosz Ferenc ceglédi la­kos, aki néhány nappal ez­előtt tartotta esküvőjét, este nyolc óra tájban, Nagykőrös felől motorozott Cegléd irá­nyába. Fiatal felesége a mo­torkerékpár hátsó ülésén ült. Útközben meg akart előzni egy előtte haladó kivilágítat- lan lovaskocsit, egy vele szemben jövő erősen kivilá­gított gépkocsi fénye azon­ban megzavarta és teljes erő­vel a lovaskocsiba szaladt. Oro»z Ferencet és feleségét a kórházba szállították, ahol a férj rövid idő múlva meg­halt, a fiatalasszonyt pedig súlyos sérülésekkel ápolják. — TIZENKÉT HOLD 432 ezer forintot jövedelmez az abonyl József Attila Tsz- nek. Tizenkét holdas öntö­zéses kertészetének minden holdjáról ugyanis 36 ezer forint bevételre számít a tsz. — A NAGYKŐRÖSI ál­talános iskolák politechni­kai kiállítása a Petőfi álta­lános iskolában csütörtö­kön délután 5 órakor zárul, addig azonban az iskolá­sok munkái megtekinthetők. Belépés díjtalan, ugyanott közhasznú cikkek is vásá­rolhatók. — BALÉTTVIZSGA lesz 24-én, szombaton délután 5 órakor a váci Madách Im­re Művelődési Házban, ahol a balettszakkör bemutatja tudását. — SZÁZEZER FORINT jutalmat oszt $zét a MÉH a május 31-én lezárt, az év első felére hirdetett hulla­dékgyűjtő-versenyben leg­jobb eredményt elért nyolc Pest megyei iskolai úttörő­csapat között e hó végén. Most értékelik ki a verseny- eredményeket. Annyi azon­ban már kiderült, hogy a ceglédi Mészáros Lőrinc ál­talános iskola Petőfi Sán­dor úttörőcsapata és a váci 918. számú Madách Imre út­törőcsapat jó helyezésre számíthat. — ELKÉSZÜLT az Ör­kényi strand büféteraszának betonalapzata, úgyhogy még ezen a nyáron megnyílik a büfé is. — 109 SZÁZALÉKRA teljesítette tavaszi munka- tervét a Tápiószelei Gépál­lomás. A jő eredményhez a kiszista fiatalok lelkes munkája is hozzájárult, akik versenyt hirdettek a fiatal dolgozók között az élüzem cím elnyeréséért. — A PÁTYl Petőfi Sán­dor és Zrínyi Ilona úttörő- csapatok ez évben végzett közhasznú munkával szer­zett pénzükből több mint tízezer forint értékben vásá­roltak tábori felszerelést nyári táborukhoz. További ötezer forintot az úttörőott­hon berendezésére fordítot­tak. — JÓL FIZET a kiskun- lacházi Petőfi Termelőszö­vetkezet őszi árpája. A kö­zösen vetett táblákon hol­danként 18—20 mázsa sze­mestermésre számítanak a szövetkezet tagjai, akik már az aratást megkezdték. — AZ ERDÉSZ SZÍNPAD Ónody Loránd és Csillag István „Az erdész lánya” című operettjét Pest megyé­ben is bemutatja, A közel­jövőben Mendén lesz az első előadás. — MÉG EBBEN AZ ÉV­BEN tető alá kerül Tápió- sülyön a művelődési otthont amelynek tetőtartó vasbeton- szerkezete és színpada a tta- pokban már elkészült. — EGY NAP ALATT ti­zenöt szarvasmarhát és 92 darab sertést vásároltak fel az Állatforgalmi Vállalat megbízottai Abonyban a ter­melőszövetkezetektől és a tsz-ek tagjaitól. — USZODAAVATÁS lesz augusztus 20-án Apajpusz- tán. ahol a Kiskunsági Ál­lami Gazdaság dolgozói 15x25 méteres betonmeden­cét építettek társadalmi munkában. — PÜSPÖKHATVAN köz­ségi tanácsa elhatározta, hogy a községfejlesztési alapból megnagyobbítja a napközi otthont és óvodát. A TELEVÍZIÓ MŰSORA 19.30: Falusi posta. 20.05: Kisfilmek kedvelőinek. 1. Maradjunk a dolgok felszí­nén, magyar kisfilm. 2. Te­tők munkásai, angol kis­film. 20.30: Szerelmes hang­jegyek. NDK kisfilm, kb. 21.00: Nincsen múzsa tövis nélkül, zenés varieté két részben, közvetítés a Kama­ra Varietéből (16 éven alu­liaknak nem ajánljuk), kb. 23.20: Hírek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom