Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-20 / 143. szám

MONOR® VIDÉKE Kávai képes krónika • Á REST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • III. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM MEGNYÍLT A GYÖMRŐI STRAND Végre-valahára Gyomron is megjelent a nyár jellemzője: a meleg és a napsütés. E rég- várt vendégek érkeztén fel­buzdulva elhatároztam; meg­nézem, a strand megnyílt-e vajon. Az utcán már bíztató jele­ket tapasztaltam, kisebb cso­portok haladtak a strand felé. A pénztár előtt zsebükben kotorászó férfiakat láttam. Hegedűs Istvánná pénztá­ros röviden tájékoztatott: — Megnyílt — mondta. Nemrégen fejeződtek be a <műszaki munkálatok, a für­dőt szombaton adták át. Kiváncsi voltam rá milyen, hisz évek óta elég nagy ősz- szegeket költöttünk rá. Bi­zony, megérte! Igen mutatós a gát frissen kövezett oldala. Átereszeket tettek alá, így a víz cserélőd­ni tud a másik oldalról. Persze még igen sok javít­gatni, csinosítgatni való munka akad itt, ami főként társadalmi munkásokra vár. Az viszont sajnálatos, hogy ennek a szükségességét kevés ember látja be. Mire való a községfejlesztési alap, hal­lani itt-ott. Ezt viszont olya­nok mondják sokan, akik nem adóznak. Szerencsére vannak józah gondolkodásúak, akik nem vonják ki magukat a munka alól. Néhányukat példaként meg kell említeni: Kohut Jó­zseféit (apa-fia), Kalotay Gá­bor, Schultz György, akik tegnap is, ma is dolgoznak. Mai munkás Ádám Károly ég Pável Imre. Rajtuk kívül még sokan szorgoskodnak mo^t is, mikor mások für- denek. Bizony még sok mun­kái kell ráfordítani, hogy kész legyen, de máris a járás egyik legszebb helyévé vált a gyömrői strand. , Gyarmati KADAR EL VT ARS DILISEN Látogatás 63 pesti kislány pilisi otthonában A község egyik mellékutcá­jának végén Nyáry báró haj­dani fehértertnyos kastélyának kapuján színesen gömbölyö- dött elém a tábla: „Pest me­gyei Tanács leánynevelő inté­zete”A kapun ki-be áramlott a kislánysereg. Rohantak fo­gadni a mamát, a papát. Aki­nek pedig nincsenek szülei — mert sajnos egypár ilyen gyerek is él itt —, az várta társai hozzátartozóját, és amint, láttam, az anyukák és az apukák őket is éppen olyan szeretettel ölelték meg, mint a sajátjukat. Ünnepélyes tan­évzárásra érkeztek a vendé­gek, és még be sem értem az igazgatónő szobájáig, máris ipegtudtam önkéntes kalau­zomtól, egy kis fehérblúzos fitostól, hogy milyen nagy él­mény tartja lázban az egész intézetet. — Tessék elképzelni, itt volt Kádár elvtárs, mindent megnézett, sokat beszélgettünk vele, nekiadtuk a nyolcadikosok­nak készített albumunkat. Azt mondta ha erre jár, máskor is benéz hozzánk. így mesélte el a nagy ese­ményt rövid félperc alatt gye­rekes gyorsasággal kísérőm. Majd bent az irodában a me­leg nyugodt mosolyé Fáy Klá­ra igazgatónő hitelesítette a történetet. — Igen, mindnyájunknak nagy élményt jelentett ez a látogatás. Előzménye annyi, hogy két kislányunk, Barosa Éva és Ré­pás Olga már régebben, a Szputnyik-őrsünk mega lakulá-, sakor írtak levelet az intézet életéről Kádár elvtársnak és : kérték, hogy jöjjön el majd: egyszer, ha erre jár. Szemé- j . vwWWVWWWXW' lyes látogatás lett a válasz. Évvégi rumlis hétköznap, ru­hacsere, rendezés közepette voltunk — meséli a kislányok Klári nénije — amikor 10— 15 perccel az érkezés előtt te­lefonértesítést kaptunk a ven­dégek látogatásáról. Meghatóan kedves volt a gyerekek igyekezete, hogy minél szebben fogadják a kedves vendéget. Percek alatt ünneplő matróz- ruhájukba bújtak, és saját művelésű kertjükből két nagy szegíűcsoterot készítettek. Mindezt olyan gyors fegyel­mezettséggel, hogy joggal büszkék lehetünk az intézet 63 kislányára. Kádár János elvtárs vé­gigjárta az egész intézetet, mesélik a gyerekek. Megkér­dezte problémáikat, kívánsá­gaikat. Különösen megnyerte tetszését a gyerekek „Akarat” elnevezésű kis tsz-szervezete. a 2 hold saját művelésű terü­let, amit munkaegységre mű­velnek és terményeit értéke­sítik. Elszámoláskor a jövede­lemnek 10%-át a gazdaság to­vábbi fejlesztésére szánják, 20%-ból közös kirándulást ter­veznek, a többit szétosztják, öt különféle munkára beosz­tott munkabrigád végzi el a mindennapi teendőket. Heten­ként váltják a munkaterülete­ket, de legkedvesebb hely majdnem mindnyájuk szá­mára a kert (pedig pesti kis­lányok). Kádár elvtárs és kísérete fél ötkor búcsúzott el. A gyerekek kedvességét mu­tatja az a kedves történet, amit emlegetnek, és amin a vendégek is meghatottan mo­solyogtak: Az egyik kislány állatién,yésztésünikből még egy pár szép hetes csibét is min­denáron oda akart ajándékoz­ni. Néhány sor az intézet em­lékkönyvében és néhány na­gyon szép ajándék, amit az évzárón a legjobban dolgozó gyerekek között osztottak szét; ez maradt — tárgyi emléknek. De amint tapasztaltam, ennek a napnak élménye sokáig emlékezetes ma­rad a kislányokban és a nevelőkben. Az igazgatónő elmondta ké­résemre. hogy az itt élő kislá­nyok főleg olyan szülők gyer­mekei, akik több műszakban dolgoznak mindketten, és emiatt nem tudják nevelni otthon gyermekeiket. Vannak aztán nehezebb esetek is, nem megfelelő családi körülmény, esetleg árvaság. Ezeket a gye­rekeket még fokozottabb sze­retette] öleli magához a közös­ség. Egy kedves VIII-os kislány. Bán Vera bemutatta parkettás hálótermüket és az újonnan épült iskolájukat, a nemrég készült zuhanyozót. Sokat me­sélt itteni életükről. Aggodal­maskodó kérdésemre, hogy hová kerülnek most, hogy el­végezték a VIII. osztályt, nyu­godtan mosolyogva felelt: — Oh, már mindnyájunknak megvan a j kívánt munkahe­lye, vagy iskolai felvétele! Reiter Mária Kaszálják a rétet Kálmán Imréné a tsz népes kacsaállományát eteti (Kútvölgyi Mihály felvételei) HATÁRSZEMLE PILISEN Aratásig befejezik a kapálást Szép a vetés, jó aratást ígér. Érik a. gabona, a kalászokban duzzadnak a szemek. Áz ősz­szel még kis parcellákba ve­tettek a pilisiek. Csak a Hu­nyadi Tsz gabonavetéseinek egy része került nagy táblák­ba. Közeledik az aratás. A szomszédos állami gazdaság­ban, Szárazhegyen már vág­ják az őszi árpát. A tavasziak alá a traktorok egybeszántot­ták az apró parcellák mezs­gyéit, A burgonya, a cukor­répa, á kukorica már a nagy táblákba került. A májusi meg a június eleji esők ara­nyat érnek. Igaz, az eső nem­csak a vetéseket, a gazt is ne­velte. A pilisiek kezében ke­veset pihent a kapa. Birkóz­tak a gazdák a gyommal, de azért nem kevés a száma azoknak sem, akik elhúzódtak a közös munkától a többiek rovására. Az Üj Elet Termelőszövet­kezetben a 220 hold burgo­nyavetés második kapálását és töltögetését most végzik. Azelőtt a napraforgót csak a mezsgyék szélére vetették. A szövetkezetben az idén 20 hol­das táblán diszlik. A 25 hold cukorrépa sem gyomos. Az első kapálását elvégezték, az egyelést a hét közepén befe­jezik. A két termelőszövetke­zetben 1340 holdon vetettek kukoricát. A Hunyadi Tsz-ben már csak 150 hold vár kapá- f lásra. Az Üj Élét Tsz-ben % azonban a kukoricakapáláshoz ^ igen későn fogtak hozzá. A határjárás tapasztalatait í az Új Élet Tsz irodáján össze- í gezik. í — A kukoricakapálással bi- % zony alaposan megkéstünk — £ szól elgondolkozva Malik Páli $ az Üj Élet Tsz elnöke —, de gazért aratásig a második ka­pálást is elvégezzük. A bri- % gád- és munkacsapatvezető- £ kön keresztül mozgósítjuk a £ tagságot a vállalt területek ^ megművelésére. Akiknek pe- dig nem elég a jó szó, azok- $ kai szemben a termelőszövet- í kezet ügyvédjének segítségét fis igénybe vesszük, sőt, akik pem dolgoznak, azoktól a J háztáji földet is megvonjuk. ^ — A gabona kézi aratása 'ff biztosítva van — veszi át a } szót Kovács László, a Hunyadi í Tsz elnöke. — Mindenki az íősszel vetett gabonáját aratja í le. Az időseknek segítenek í majd a fiatalok. Nemcsak a \ közös, a háztáji lóállomány ' takarmány ellátó sának biztosí­tására is nagy gondot fordí­tunk. A rétek kaszálását úgy í szerveztük meg. hogy a széna- í termés 30—50 százaléka a \ háztáji gazdaságokba kerül- l jön. Szűcs Dénes MAI MŰSOR Mozik Gyömrö: Ot nerc a paradicsom- |ban. Maglód: Dzsungel könyve. Monor: Normandia—Nyeman. Pi­lis: Az áruló bankjegy. Tápió- süly: Osztraval gyors. Üllő: Din- lomácia. óh! Vecsés: Balti égbolt I. ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Méhész Károly és Tóth Dona leánya: Ilona; Tre- pák István János és Bokros Te­rézia leánya: Ildikó. Hidas La­jos és Németh Anna fia: József; Noszka József és chovanyecz Er­zsébet leánya: Éva. Arczt László és Schiff Ilona leánya: Ilona. Ko­vács Sándor és Szabó Erzsébet fia: Sándor. Házasságot kötöttek: Denevel Pál és Takács Mária Edit. Várfo­ki József és Boha Margit. A BAJNOKSÁG UTÁN I. Értékelés pen szerepelt és csak egy pont ütötte el, hogy járási bajnok legyen. Sportszerű, küzdő mo­dorról tett tanúságot az egyre inkább erősödő, és bajnoksá­got nyert Gyömrő. Kevés probléma akadt Mendével, és Ecser, Úri és Tápiósáp is meg­állta helyét. Péteri csapata, melynél félő volt, hogy fel­oszlik, a tavaszi szezonra jói „összeszedte” magát. Leg­több gondot Tápiósüly okozta és a sorozatos mulasztás mi­att törölni is kellett a baj­nokságból. (Folytatjuk.) Megkezdődtek a községi spartakiád-ve r se nyék Százhuszonnégy induló Vecsésen Vasárnap délelőtt felboly­gatott méhkashoz hasonlított a vecsési sporttelep. Soha ennyi ember nem vett részt még a községi spartakiádon. Teljes létszámmal indultak a labdarúgó együttes tagjai B. Nagy László edző. a férfi és női kézilabdacsapat tagjai Pécsi Árpád edző vezetésével. A küzdelmek során több jó eredmény született. Az egyes számok győztesei a következők: BALETTV1ZSGA volt a közelmúltban sen. Képünk a tehetséges két ban. fiúnövendék ,GOLSZURET'‘ - TANULSÁGOKKAL... Az aszódi csapat ellen elért 8:2 arányú győzelem várako­zásunkat igazolta, a játék azonban, amit a monori fiúk nyújtottak, csak helyenként elégitett ki. A játékidő nagy részében körülményes, sok- húzásos volt a monorí táma­dósor játéka. Nem volt folya­matos a játék, sok volt a fö­lösleges adogatás, ami — kü­lönösen az I. félidőben — nagyban megkönnyítette a ke­ményen védekező aszódiak helyzetét. Ez különben a 3:l-es félidő eredményében is megmutatkozott. A II. félidőben valamicskét javult, gyorsabbá, ötletesebbé vált a helyiek játéka. Igaz, az erősen tűző nap kissé mérsék­lődött — engedett erejéből. A monori támadósor ekkor a széleken vezetett gyors táma­dásokkal veszélyes helyzete­ket teremtett és szép akciók­ból érte el góljait. A nagy gólarányú gyó'ze- Iem azonban nem tehet elbizakodottá bennünket a vasárnapi. Vecsés elleni mérkőzés előtt. Le kell vonni az aszódi mérkőzés tanulságait. Ahhoz, hogy Vecsésen sikerrel szere­peljen csapatunk, először a vecsési pályát kell legyőz­nünk. Talán vasárnap? Csak akkor: ha csapatunk kellően felkészül és erővel harcolja végig mindkét fél­időt. S ez az. amiben kétel­kedem! Az aszódiak ellen megmutatkozó hibák króni­kussá váltak csapatunknál. Ennek orvoslása nemcsak az edzőn és a vezetőségen mú­lik, hanem elsősorban a játé­kosokon. Példa is volt, s van is rá nem egy. Ha csapatunk­ban a „kulcsemberek“ azt nyújtják, ami képességük után várható tőlük, s lelke­sen, szívvel játszanak (mint Kartal ellen!), akkor a legne­hezebb feladat megoldásához is felnőnek, maguk után von­va társaikat is. Summázva: az aszódi győ­zelem ne vakítson el bennün­ket. s főle ne annyira, hogy nagy reményeket tápláljunk. A tapasztalatokat kamatoz­tatni kell! Ehhez egy hét még rendelkezésünkre áll! Hörömpő Jenő Férfiak: 100 méterei): Mul­ler, 1500 méteren: Csorba. Súlylökés: Rendek. Gránótdo- bás: Dobrovitz. Magasugrás: Strohmayer. Távolugrás: Mül­ler. Spartakiádváltó: VMTK. Nők: 60 méteren: Pribelszky. Súlylökés: Ábrahám. Magas­ugrás: Sipiczki. Távolugrás: Corzó. A kitűnő rendezésben lebo­nyolított spartakiád bebizo­nyította azt, hogy a sportkör vezetősége nemcsak a labda­rúgással törődik, hanem gon­dotj fordít a tömegsportra is! MONORON is vasárnap bonyolították le a községi spartakiád-versenyt nagy érdeklődés mellett. 94-en álltak rajthoz. A röplabda villámtornát az MHS—KISZ—Sportkör csapa­tai közül a sportegyesület nyerte. ' Atlétikai eredmények: Nőknél Tóth Sarolta vala­mennyi számban első helye­zést ért el. Jól szerepelt még: Kiss Ilona, Jobbágy Gabriel- \ la, Zsíros Sarolta, Izmán Má-[ ria és Burján Ida is. A fér- \ fiáknál 100 méteres síkfutás- j ban Gál Mihály, súlylökésben ! Décsi Nándor, távolugrásban; Koblencz József szerzett baj-! nokságot. A magasugrásban: Fónyad Péter, K. Nagy 1st-', ván, Varga István és Décsi; Nándor 150 centiméteres ered- ; ményt ért el. * I LABDARÜGÄS Pilisen Nagykáta Gyömrö- j vei játszott osztályozó mérkő- j zést a megyei bajnokságba í jutásért. Eredmény: Nagykáta £ —Gyömrö 4:2. Bp. Szállítók—Mende (ba- '■ rátságos mérkőzés) 3:2. : Nemrég fejeződött be járá- i sunk labdarúgó bajnoksága. | Ilyenkor a hivatalos szervek, ! sportemberek, a szurkolók is értékelik a látottakat, tapasz­taltakat. Ki így, ki úgy. A lá­tottak és hallottak alapján megpróbálom összegezve köz­rebocsátani a legfontosabb véleményeket, és értékelni az 1960/61-es labdarúgó bajnoki évet. Járásunk 15 községében mű­ködik labdarúgó szakosztály. A járási bajnokságot az első osztályban 9 csapat, a másodosztályban pedig 5 csapat játszotta végig. Kétségtelen, hogy játékszín- voral tekintetében a bajnoki év végére csaknem valameny- nyi csapat sokat fejlődött. Míg kezdetkor csak csapkodást, kapkodást láthattunk a mér­kőzéseken, az utolsó fordulók­ban szép, kulturált labdarú­gást produkált sok csapat. A fejlődés e tekintetben örven­detes azért is, mert a tavaszi fordulót csaknem valameny- nyi csapat fiatal játékosokkal jálszotta végig. Bíztató- ez a jövő év bajnoksága szem­pontjából is. A bajnokság az utolsó mérkőzésig teljesen nyílt volt. Míg az őszi forduló értéke­lésekor azt kellett írnom, hogy pályázhat a bajnoki cím­re: Gyömrö, Maglód, Ecser, Péteri és Mende, a tavaszi főt dúló első mérkőzései .után már kialakult az élmezőny, melyben Gyömrö, Ecser és Maglód foglalt helyet. Péteri és Mende fokozatosan, hétről hétre leszakadt és egyre ke­vesebb esélye mutatkozott ar­ra, hogy saját érdekében be­leszóljon a bajnokságba. örvendetes, hogy az elmúlt évi bajnokságban oly sok gon­dot okozó Maglód most szé­BAJ VAN A TEHENEKKEL Vecsésen az utóbbi időben elharapódzott, hogy a gazdák teheneiket őrizetlenül hagy­ják sétálni az országúton. A közelmúltban két esetben is ez balesetet idézett elő. Má­jus 20-án Viola Ignác tehene, majd néhány nappal később Borbély Pál tehene okozott balesetet és jelentős kárt. A KRESZ 23. paragrafusa előírja, hogy közút mentén *— magánterületen is — álla­tot tartani és hajtani csak oly módon szabad, ha őrize­téről és a közútra való ju­tásának megakadályozásáról megfelelően gondoskodnak. A fenti esetekben egyik gazda sem tartotta be ezt az intézkedést. A csordából hazatérő teheneket a gulyás csak a templomig köteles kí­sérni. Gazdáiknak itt kell várni és megfelelő őrizet mellett hazakísérni az álla­tokat. SPORT

Next

/
Oldalképek
Tartalom