Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-18 / 142. szám

V. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM 1961. JÚNIUS 18, VASÁRNAP Hétfőn kezdi az aratást a nyársapáti József Attila Tsz A gépállomás körzetéhez tartozó nyársapáti József At­tila Termelőszövetkezetben hétfőn megkezdik az őszi ár­pa aratását. Mindössze 50 hold területen rendelte meg a tsz az aratást, a gépállomás azon­ban már szombaton 2 arató­gépet felvonultatott a tsz-be, hogy hétfőn az aratás zavar­talanul megkezdődhessék. Hegedűs Albert és Pfatenik Gyula traktorosok, akik az aratást fogják végezni, izga­tottan készültek a nagy ese­ményre. Az aratógépekre a ponyvákat felszerelték, olajjal feltöltöttek a motort, és általá­ban olyan odaadással és izga­lommal készültek fel, mint valamilyen versenyző az indulás előtt. A tsz igen dicséretes mó­don, az őszi árpa tarlóját azonnal vetőszántással lefor­dítja a gépállomás trakto­raival, és muharral, vala­mint kukoricacsalamádéval ve­ti be másodvetésként. A gépállomás kötelező ígé­retet tett a tsz-nek, hogy június 24-ig a még lábon­álló 50 hold őszi árpa he­lyén a szántást, másodve­tést, és a hengerlést el­végzi. Sebők Antal gépállomási bri­gádvezető. lelkesen megszer­vezte a gépek irányítását, hogy ígéretét maradéktalanul meg­valósíthassa. Mint a gépállo­más új brigádvezetője, ez az első ilyen irányú szervező munkája, amelynek eredmé­nyes végrehajtására lelkesedé­se és ügyes hozzáállása a biz­tosíték. Dicséretre méltó a tsz e tö­rekvése. mert a .jó időben végzett tarló- vetés. ha az időjárás ked­vezőnek mondható — és ez irányban a bőséges csapa­dékkal rendelkező idő­járás kedvező — nagy mennyiségű takarmányt biztosít. A nyársapáti József Attila Tsz példája szolgáljon bizta­tásnak a többi tsz-eknek, mind az aratás megkezdésére, mind a tarlóvetések időbeni elvég­zésére. A tsz e törekvéséhez gratu­lálunk, és őszintén kívánjuk, hogy jól szervezett munká­jukat sok siker és jó eredmény koronázza. Többféle szenvedélyről hal­lottunk a felnőtt emberek kö­zött. Van aki a bornak, van aki a dohánynak a rabja. Érdekes újfajta szenvedély kezd elharapózni az iskolák felső tagozatában. Alig vár­tuk azt az időt, hogy gyer­mekeink kinőjjenek a „cumi- zós” korból és óvodába ad­hassuk, azután az iskola jóté­kony légkörébe kerüljenek. Ám tévedtünk, ha azt hit­tük, hogy az iskola minden fertőzéstől mentes hely. Ta­nulni ugyan lehet nagyon sok szép, jó és okos dolgot, ám az is előfordul néha. hogy va­lami olyan dolgot hall, vagy ZENEI TEHETSÉGKUTATÁS A zeneiskola június 21—22 —23-án délelőtt 10—18-ig ze­nei tehetségkutatást rendez gyermekek, illetve felnőttek részére. Ezen a zenei tehet­ségkutatáson jelentkezhet mindenki, akinek jó hangja vagy hallása van. A jelentkezők hangját mag­netofonszalagra veszik, majd annak alapján egy bizottság értékeli az illető zenei kész­ségét és felvilágosító tanács­csal szolgálnak a jelentkezők­nek. A tehetséges jelentkezőket a zeneiskola azonnal felveszi növendékei sorába és tovább­képzését szakszerűen biztosít­ja. tapasztal a szülő, aminek nem mindig örül. Itt volt például a ragályos „rágógumi betegség”, ami alig akart elmúlni és máris pótolta egy újfajta szenvedély, a „cu­mizás”. Nem lehet tudni, ki volt az a bölcs, aki divatba hozta, de annyit engedjen meg, hogy véleményemet fejezzem ki több szülőtársam nevében is: ennél már okosabbat is kita­lálhatott volna a felső tago­zatos gyermekek részére. Mondjuk például az udva­riasabb viselkedést, ami igen jól ál) a serdülő fiatal lá­nyoknak és fiúknak is. Dabizs Zoltánné NYÁRI VIHAR Sziszeg a szél. majd zúgni kezd. bőröm paskolja langy eső, vihart hozó felhők felett kósza napsugár tör elő. Hogy dagad és hogy kavarog a sötét felhő áradat — néhol fényesen széthasad -s-vákító villáma ragyog. . .. __ E szlári Ferenc Szenvedély vagy neveletlenség!? Csák■ vad szeszély vagy indulat lehet oly játékos, gonosz, mint most e nyári pillanat, mely rámdörren és megpofoz. F. Tóth Fái Versenyben a jobb ellátásért KÖVESSÉK PÉLDÁJUKAT Bár küszöbön az aratás, és a mezőgazdasági munkák is teljes embert követelnek, mégis a fáradságos munkák mellett jut idő a baromfinevelésre a tsz-parasztok háztáji portáin. KÉPEKBEN JELENTJÜK... Mészáros Sándor és Hupka Sándor, a Dózsa Tsz tagjai a Csikvár dűlőben 30 holdas borsótáblán kaszálnak. Mind­ketten a 6-os brigád tagjai, vezetőjük Szecsei Ambrus Ádám Sándor és Dani István fogatosok a lekaszált borsót a tsz központi telepére fuvarozzák, ahol a borsót kicsépelik A konzervgyár felvásárló-telepen A Csokonai utcában egy óriási udvar végén a raktár­ban találtam meg Varga Ba­lázst, aki a konzervgyár fel­vásárló telepének a vezetője. Ebben az évben korábban kezdődött a felvásárlás, mint rendesen, most is a borsóval. Ezzel szokták kezdeni, s a pap­rikával, fejezik be, ősszel. A korai borsót pár nap alatt le kellett szedni, a későbbi még két-három hetet várhat. A sok eső miatt iparkodni kellen% a gyors borsószürettel, s ebben a munkában az Arany János általános iskola tanu­lói jó segítséget nyújtanának, de az esős időjárás nem enge­di a borsótáblákra őket. Jászkarajenőn és Törteién S kezdődött először a borsósze-^ dés. Ez a terület is a nagykő- rösi gyárnak szállítja a termé­keit. így nemcsak ez az egy felvásárlóhely működik, ha­nem az egész szerződési1 terü­leten összesen nyolc telep van. Egy hónapig tudják a folya­matos borsóellátást biztosítani a gyárnak, mert három zóná­ra osztható a terület. Vannak melegebb, közepes és hideg te­rületek. ahol nem egyszerre érik a borsó, így egyenletesen •biztosítható a feldolgozó üzem számára az utánpótlás. A termelőszövetkezetekkel korábban megkötött szerződés szerint hozzák ide a borsót át­adásra. Túrától Galgahévízig ennek a gyárnak adják el a borsójukat, egyéb zöldségüket a termelőszövetkezetek. Ha a borsó szezonja elmúlik, akkor a babbál, majd az uborkával, paradicsommal és a papriká­val folytatják a felvásárlást. A termelőszövetkezetek szá­mára me’gkönnyítette a kon­zervgyár a borsó leszedését: borsócséplőgépeket helyezett el az egyes termelőszövetkezetek- 'ben. Ezzel lényegesen gyorsab­bá vált a szüretelés, és mind­járt szemes borsót küldhetnek a gyárba. Hüvelyes állapotban csupán a szőlőközi területek­ről jön a borsó, azokról a ki­sebb parcellákról, ahonnan nem lehet géppel leszedni. Varga Balázs hét éve végzi minden szezonban a felvásár­lást. Már ránézésből megálla­pítja, hogy melyik áru hánya­dik osztályú. Minden reggel hat órától i tíz óráig, délután pedig hárőm órától hét óráig fogadja a termelőszövetkezetek borsóval megrakott kocsijait. Tit. Bíró Ambrus (Hangács d. 15,a) 30 kg csirkét nevel szer­ződésre. Fatik Józsefné a Hangács dűlőben pár házzal arrébb Bíróéktó! 30 kg csirke nevelését vállalta. Kovács Istvánné (Kálmánhegy d. 15) inkább pulykaneveléssel foglalkozik és úgy gondolja, hogy az ő 35 szerződött jószága kettős hasznot hoz. több hús lesz az üzletekben és több jövedelemhez jut ezáltal. Komonyi Ferenené (Alsójárás d. 29.) azon az elven van. hogy minden jószágból egy-egy keveset ad szerződésre. Így aztán 10 kg csirkére. 30 darab pulykára és 15 hízottlibára kötött szerződést. Az érte járó 1000 forint előleget már fel is vette. Nincs olyan nap. hogy egy újabb házban ne születne szer­ződéskötés. Nem kell bizonygatni azoknak, akik ehhez a he­lyes kezdeményezéshez csatlakoztak, hogy jól járnak. Köszöntsük hát a mai szerződőkötöket abban a biztos tu­datban, hogy példájukat még sokan követik. A Hunyadi Tsz Lencsés Világos dűlői 11 hold kukoricája közül az egyik része szép. rendben van. a másik fele gazos, dudvás. 1—6-os tábláig a kukorica szép, méltán dicséri Csókás Károly és Pataki Ferenc és társai jó mun­káját. A 7. parcella Gál Eszteré, a 8-as N. Nagy Ambrusé, 9—11 pedig Balázs Györgyéké. Hegedűs József, a tsz fo- gatosa alig tud a magas gazba ekekapával bejutni. De hogy fognak Gál, Nagy és Balázs tsz-tagok a részesedés­hez jutni, ha a vállalt földet nem művelik?! (Foto, szöveg: Fehér Szilárd) német nép általában csendes. Ha valahol hangos beszéd van, azok rendszerint külföl­diek vagy huligánok. Jellem­ző rájuk a rövid frizura, a rikító kockás ing és a nagyon szűk nadrág. Szürkületkor jönnek elő, mint a szúnyogok a lámpafényre. Amelyiknek a pénztárcája vastagabb, robogón szaladgál. SZÓRAKOZÁS Kevés szórakozóhelyet lát­tunk, ezek is este korán zár­nak. A zenés helyeken belé­pődíjat kérnek. A magyar borok nagyon drágák. A mo- zihelyárak valamivel többe kerülnek a mieinknél. Szín­házjegyek szintén, a lipcsei operaházban pedig az átlagos helyárat figyelembe véve, azo­nos összegért a mi Operahá­zunkban a legjobb helyet kaphatjuk. Nagyon szép és nívós a könyvkultúra. Kiadványaik ár­ban azonos szintűek a magya­rokéval. ÜZÉREK Találkoztunk olyan magyar turistával, aki nekünk akart eladni Kossuth cigarettát. Van­nak „okosok”, akik tudják, ^ hogy külföldön mi a keresett £ cikk. Ezek egy gyenge évi ? termést visznek magukkal ci- í garettából, szalámiból, pálin- í kából. Soknak a nyakán ma- ^ rád az áru, hazafelé meg le- íj hét állapítani, hogy a pálinka- ! vásárra rossz idő járt. Az üres í üvegeket Csehszlovákia terű- í létén kidobják az ablakon. : ZSÁKBAMACSKA A német szakszervezetek í központja egy tengerjáró üdü- j lőhajó építését tervezi. Ennek \ költségét nem az állam vagy j a dolgozók vállalják, hanem j a lakosság önként vállalja j magára, igen érdekes módon, j A városokban igen sűrűn — j rendszerint rokkantak — tóm- \ bolajegyeket árusítanak fél! márkáért. A nyeremények! igen változatosak, 5 márkától ! a Wartburg személygépkocsiig. ! Egy-egy árus előtt néha ki- \ sebb közlekedési akadály ke-; letkezik. Persze igen sok ezek í közül csak a kíváncsiskodó. ! A kisebb nyereményeket a; helyszínen ki is fizetik. j Sulyok Sándor j (Folytatjuk) '• a sfe . Kedden avatják Absolon Sarolta és Füredi Lászlóné mártírok emléktábláját Mint már korábban hírt adtunk lapunk hasábjain, váro­sunk volt két polgára: Absolon Sarolta és Füredi Lászlóné a szabadságért folytatott hősi küzdelemben 1945-ben mártírha­lált halt a fasiszták kezétől. Az Arany János Általános Iskola — amelynek növendékei voltak Absolon Sarolta és Füredi Lászlóné —. emlékük meg­őrzésére. a kegyelet és hála jelképeként emléktáblát állított az iskolában. Az emléktábla leleplezése ünnepélyes keretek közt zajlik majd le, kedden délután 5 órakor az évzáró ünnepségen. — A TEJGYÁRBAN az el­múlt időszakban átépítették a vajüzemet, most örömmel je­lentik, hogy a vaj termelését teljes kapacitással ismét meg­kezdték. — ORSZÁGOS JELLEGŰ újítási ankét volt kedden a DÁV székházában. Az érte­kezleten az ipara ! miniszté- rumi képviselők mellett a DÁV jó munkát végző újítói is jelen voltak és az áram- szolgáltató vállalatok újítási lehetőségeit tárgyalták meg. — ÁDÁM SÁNDOR, a Dó­zsa Tsz tagja a vállalt közös munkát időszaknak megfele­lően elvégezte. A közös mun­kán kívül 3 sertés hizlalását is vállalta szerződésre. — NEM ÉRDEMES mozgó vonatra felugrani. Először, mert balesetet szenvedhet, másodszor meg is büntetik az embert, mint például Lúgosi Sándort (Szabadság tér 10. sz.), aki 50 forint szabálysér­tést fizetett. — A HUNYADI TSZ-ben másodvetésként silókukoricát vetettek a borsóföldbe, ezen­kívül paradicsomot és ubor­kát fognak vetni. — EGÉR A KENYÉRBEN. Emiatt a súlyos közegészség elleni vétségért büntették meg Kincses Károly sütőipari üzemvezetőt, mert a hanyag­ság az ő általa vezetett cso­portnál történt. 200 forint pénzbírságot fizetett a sza­bálysértésért. .Kelet^németországi mohaik ÚTI NAPLÓ in. A MEZŐGAZDASÁG gépesítése Hatalmas területet jártunk be. Nagyon sok szép mező- gazdasági kultúrterületet volt alkalmunk látni. Nagyszerű volt a Drezda melletti zöld­séges, gyümölcsös terület, me­lyet „Drezda éléskamrájának” neveznek. Feltűnő volt azon­ban, hogy az egész úton csu­pán három traktort láttunk, amelyek mezőgazdasági mun­kát végezlek. TISZTASÁG Sok száz’ méteren lehet az utcán elmenni, amíg az em­ber eldobott szemetet lát. Ha talál is, valószínűleg külföl­diek (magyarok) dobálták el. KERESKEDELEM — IPAR Kelet-Németországban az állami kereskedelmi ég ipari intézmények mellett még igen sok magánvállalattal ta­lálkoztunk. Persze ezek fel­számolása folyamatban van. HULIGÁNOK Ügy látszik, hogy az embe­riségnek ez a korcs fajtája mindenhol megtalálható. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom