Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-17 / 141. szám

^K^ÚrBao 1961. JÚNIUS 17, SZOMBAT Megteremtve a bizaiom légkörét A párt és az értelmiség kapcsolata Budakeszin Budakeszi szokatlan össze­tételű falu: lakosai között parasztemberekből akad a legkevesebb. Ennek oka rész­ben a főváros közelségében, részben pedig földrajzi fekvé­sében — köröskörül a budai hegyek koszorúzzák — rejlik. A lakosság zöme a környék­beli és a fővárosi üzemekben, hivatalokban, intézmények­ben dolgozik. Ebből követke­zik. hogy nagy részük ipari munkás, alkalmazott, vagy ér­telmiségi. A mezőgazdaságot csupán a Törökbálinti Álla­mi Gazdaság egyik üzemegy­sége és a Szőlészeti Kutató Intézet kísérleti telepe kép­viseli. Budakeszi — éppen emiatt *— nem termelőszövetkezeti község. A szocializmus építé­sének falusi problémái azért itt is jelentkeznek, ha nem is olyan formában, mint egy tsz-községben. Az eredményes községfejlesztési munka, a kulturális forradalom célki­tűzései, a párt politikájának érvényrejuttatása itt is épp­úgy megkövetelik minden jószándékú ember összefogá­sát, mint másutt. Arra a kérdésre kerestünk választ ebbén a községben, hogyan veszi ki részét e fel­adatok megoldásából az értel­miség, hogyan segíti elő a párt céljainak megvalósítá­sát? Mielőtt a jelent vizsgáljuk, érdemes röviden visszapillan­tani a közelmúltba. így beszél erről a legilletékesebb, Goál Miklós községi párttitkár. — Az ejlenforradalom után a helybeli értelmiség és a párt viszonyát bizonyos fokú elhi- degülés jellemezte. Az értel­miség befelé fordult, vissza­húzódott. Tudtuk, hogy ne­künk, kommunistáknak kell megkezdenünk a közeledést, a bizalmatlanság eloszlatását. Ügy érzem, ez nagyobb rész­ben már sikerült. — Először is a pedagógusokhoz kerestük — és találtuk meg — az utat. Meglátogattuk őket az iskolákban, otthonukban. Személyes baráti vitákat folytattunk velük, részt vet­tünk ideológiai konferenciái­kon, egyszóval, megragadtunk minden alkalmat, hogy tisz­tázzuk velük jártunk állás­pontját, politikáját. Kitartá­sunkat siker koronázta: meg­teremtettük a kölcsönös bi­zalom légkörét. Pedagógusa­ink között ugyan kevesen vannak párttagok, ötvenhat­ból mindössze hárman, de va­lamennyien marxista szellem­ben nevelik, oktatják gyerme­keinket, elfogadják és értéke­lik pártunk vezető szerepét. Nem is tudunk tőlük olyat kérni, amit meg ne tennének. Kiállítások rendezése ma már elképzelhetetlen a peda­gógusok segítsége nélkül. Ők készítik fel a gyermekeket a párt- és tömegszervezetek rendezvényein, az állami ün­nepeken való szereplésre. So­kan vesznek részt az ifjúsági vöröskereszt munkájában, irá­nyítják az úttörőmozgalmat, a szakköri foglalkozásokat: propagálják a tisztasági moz­galmat. tevékeny munkásai a község kulturális életének. A pedagógusok írják azoknak az előadásoknak a szövegét, amelyeket — a községi tanács újszerű kezdeményezésére — hetenként kétszer tartanak a hangoshíradóban, az ifjúság nevelésével kapcsolatos kér­désekről. Sokan vesznek részt közülük a tömegszervezetek munkájában. Kobza tanárnő és Iván Károly nyugdíjas pe­dagógus például tanácstag­ként szolgálják a közügyeket, hét kollegájuk pedig a Haza­fias Hépfront községi bizott­ságában fejt ki hasznos te­vékenységet. Három pedagó­gusnő tagja a községi nőta­nács vezetőségének, egy Pe­tiig a könyvtárosi teendőket Végzi, társadalmi munkábán. Az orvosokról Beszélgetünk ezután, s valaki megjegyzi: a község nagyon jól járt mind a három orvosá­val, becsületes, lelkiismere­tes emberek. Igaz, egyik sem párttag, nem politizálnak — tette hozzá. Elgondolkoztató ez a megfo­galmazás: nem párttagok, te­hát nem politizálnak. Elgon­dolkoztató — és valótlan. Azt hiszem, bizonygatnom sem -kell, mennyire nem igaz az, hogy csak a párt­tagok politizálnak. Ha így lenne, népi demokráciánk­nak nem lennének meg­átalkodott ellenségei, de nem lennének pártonkívüli szim-' patizánsai sem. Az talán nem politika, hogy mind a három orvos legjobb tudásával támogatja pártunk és kormányunk szocialista egészségpolitikáját, derekasan kivéve részüket az egészség- ügyi nevelő-fel világosi tó mun­kából, a vöröskeresztes moz­galomból? Vajon nem politi- zál-e dr. Csák József községi tanácstag akkor, amikor leg­fontosabb tömegszervezetün­ket, a tanácsokat képviseli? Vagy dr. Udvardy Ferenc, a Hazafias Népfront községi bi­zottságának tagja? Tar István erdész, Szabó Béla tanár, Gonda Béla mű­szaki szakember, Megyeri An­tal mérnök, Szabó Gusztáv agronómus sem tagjai a pártnak, mégis, tanácstagi funkciójukban mindent meg­tesznek a párt céljainak va­lóra váltásáért. Munkájukat, rendszerünk iránti hűségü­ket, a párthoz való viszonyu­kat elsősorban az új járdák­kal, a bővülő villanyhálózat­tal, a megszépült főutcával, egyszóval, a község gyarapo­dásával kell mérnünk. Mint ahogy ezzel kell mérnünk a népfront-bizottságban tevé­kenykedő értelmiségiek — mezőgazdászok, tanácsi dol­gozók, mérnökök, az óvónő, az erdész, a református lel­kész, és a festőművész — munkáját is. Sajnos, nem minden ér­telmiségiről lehet . ugyanezt elmondani. Pongor István vb- titkár erről igy beszél: — Nincs meg valamennyi, községünkben lakó értelmisé­givel az a személyes, jó kap­csolatunk, ami nélkül gyü­mölcsöző együttműködés el­képzelhetetlen. Vannak ér­telmiségiek, akik nagyon so­kat és szívesen dolgoznak a közösségért: mérnökünk — dr. Raáb Ferenc —, áld tár­sadalmi munkában készítet­te él a vasüzlet épületének műszaki terveit és költség- vetését, festőművészünk — Gannay János —, aki fárad­hatatlanul foglalkozik a kép­zőművészeti szakkör tagjai­val, minisztériumi dolgo­zónk — Kertész Imre —, aki nem restellte megfogni a csá­kány nyelét, amikor parkosí­tottuk főutcánkat. Vannak lelkes, áldozatkész pedagó­gusaink, orvosaink, mező­gazdászaink, akikre mindig számíthatunk, de vannak saj­nos, olyanok is, sokan, akik semmit sem tesznek lakóhe­lyükért, községükért. Gaál Miklós párttitkár sze­rint ezek amolyan „ágyrajárókrt. Budapesten, vagy a környé­ken dolgoznak, s bár itt lak­nak, de társadalmi és kul­turális életet a fővárosban él­nek. — Nem akarunk mi lebe­szélni senkit sem arról, hogy ne járjon az Operába, vagy a Nemzeti Színházba, sőt! — mondja Gaál elvtárs. — Jár­jon, ha teheti, mi örülünk neki. De annak már kevés­bé, hogy jóformán csak alud­ni járnak Budakeszire, any- nyira nem árdekli őket közsé­gük fejlődése, vagy éppen a fejlődést akadályozó problé­mái. Az ilyeneket hiába hívjuk a tanácstagi beszámo­lókra, a szabad pártnapokra, úgysem jönnek el. Kapcsola­tuk a párttal nem ellenséges, hanem semmilyen: egysze rűe n nincs is. Tudásukat, képes­ségeiket, műveltségüket nem is próbálják a községbeli dol­gozók javára hasznosítani. Azt, hogy itt élnek, abból tudjuk, ha be- vagy kijelent­keznek. Hogy többségben vannak-e, vagy kisebbségben az ilyenek? Nem fontos. Az a fontos, hogy vannak, s mi addig nem nyughatunk, amíg vannak. Ha csak nem kife­jezetten ellenségei rendsze­rünknek, nekünk közeledni kell hozzájuk, szükségünk van rájuk. A tudásukra, se­gítségükre. Hiszen, ha be­csületes emberek, a mi poli­tikánkkal nem állhatnak szemben. Mert mit is aka­runk mi, kommunisták? Bé­két, magas termelékenységű, fejlett ipart, virágzó mező- gazdaságot. Művelt, egészsé­ges embereket, jólétet. És nemcsak az országban — itt, Budakeszin is. A gyakorlat nyelvére lefordítva — ez pártunk politikája, s ennek megvalósításához a helyi ér­telmiségre is számítunk. Nyíri Éva Tejet adnak a meddő tehenek A pekingi mezőgazdasági kutatóintézet tudósai ered­ményes módszert találtak, amely lehetővé teszi, hogy a meddő tehenek is adjanak te­jet. A tehenek vérébe injek­ció útján különleges serken­tőanyagot juttatnak, amely tej képződést idéz elő. Ezzel a módszerrel a meddő tehenektől több esetben ugyanannyi tejet sikerült fejni, mint a fejőstehenektől. BOLDOG GYERMEKKOR Szovjet bélyegsorozat A Szovjetunió postaügyi minisztériuma a nemzetközi gyermeknap alkalmából Bol­dog gyermekkor bélyegsoro­zatot hozott forgalomba. A bélyegeket Viktor Pimenov, a híres művész tervezte. A két-, három- és négy- kopejkás színes bélyegek a gyermekek életéből vett jele­neteket ábrázolják. Ez aztán leleményesség! A Grand National angol autóverseny idején egy gép­kocsivezető az egyik liver­pooli banknál 100 font köl­csönt' vett fel és zálogul ott­hagyta a kocsiját. Három nap múlva eljött az autóért és a felvett pénz után 3 százalé­kos kamatot fizetett. így is jóval olcsóbban úszta meg a dolgot, mintha autóját ga­rázsba állította volna. VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK í^nSédi/ZirlaD?? Fiatalok a földeken örvendetes dolog, hogy az abonyi József Attila Tsz tag­ságának legalább 12 százalé­ka fiatal. A múlt év novem­berében hat huszonöt évesnél fiatalabb tagot vettek fel, az idén januárban ötöt, február­ban pedig újabb három jóba­rát jelentkezett a tsz kerté­szetébe. Sokan közülük példa­mutatóan dolgoznak. Sulyok Pál és Vincze József például egyenként öt hold kukoricát, 1200 négyszögöl cukorrépát, 500 négyszögöl mákot és 600 négyszögöl burgonyát vállal­tak. Elhatározták, hogy leg­alább 500 munkaegységet sze­reznek az idén fejenként. A fiatalokat szeretettel veszi körül a tsz vezetősége. Mű­velődési otthon, hamarosan klubszoba, TV, rádió, rexasz- tal, különféle társasjáték és pingpong-felszerelés áll ren­delkezésükre. Színjátszó cso­Magyar fénytájékoztató a kairói stadionban A kairói százezer személyes sportstadion elektromos ered­ményhirdetőjét iparunk készí­tette. A berendezést —amely arab és latin betűkkel egya­ránt működik —, magyar szakemberek már szerelik a helyszínen és rövidesen átad­ják rendeltetésének. Az Elektroimpex Külkeres­kedelmi Vállalata újabb meg­rendeléseket kapott. A berlini Dinamo Stadion után most az Újonnan épülő ötven méteres úszócsamokhoz, valamint a kijevi százezer személyes sportstadionhoz gyárt iparunk fénytájékoztatót. (MTI) Napsugaras délelőtt az óvodában Vecsésen két új helyiséggel bővült a Kisfaludy utcai óvoda. A szép, verőfényes teremben már teljes „gőzzel” robognak a kisautók, épülnek a várak, vígan „fő” a baba­ebéd. A községből 48 újabb gyermek számára nyílt meg ezzel a napköziben való tartózkodás lehetősége (Gábor Viktor felvétele) KÖNYVESPOLC portjuk szép sikerrel szere­pelt á közelmúltban: a kul­turális seregszemlén Simon Magda: Százházas lakodalom című darabját mutatták be. GAZDAG A TERMÉS A ceglédi Alkotmány Tsz- ben megkezdték az újburgo­nya szedését. A 70 holdas ve­tésből 30 holdat szedtek fel. A kiváló minőségű gülbaba krumpli holdanként 45 má­zsás termést adott. Eddig már öt vagonnal szállítottak belő­le az NDK-ba és Csehszlová­kiába. MONOR ® VICÉRE A tettes: ismerős A rendőrség régi „ismerő­sei" kerültek ismét lakat alá Maglódon. Két fiatalkorú nemrég behatolt az egyik földművesszövetkezeti boltba és alaposan megdézsmálta a raktárt. Most újabb betörés terheli lelkiismeretüket. Har­madik társukkal szövetkezve, ezúttal a legutóbbi „látoga­tásuk” szomszédját, az ital­boltot- „tisztelték” meg várat­lanul. Az esti órákban feszítő- vasakkal felszerelve indultak a helyszínre, először a pincé­be hatoltak be, majd onnan az ivóba. A pénztárt kifosz­tották — „szerencsétlenségük­re” csak 720 forintot találtak benne, 1200 forintot pedig nem vettek észre a nagy iz­galomban —, majd a kézirak­tárt vették tüzetesen szem­ügyre. Szalámit, zsemlét, pá­linkát zsákmányoltak, de vesztükre, a tervezett világ- körüli út nem sikerült: a rendőrség hamarosan közbe­lépett és .a három jómadár ismét lakat alá került. IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓ Június 25-én kedves ta­lálkozó színhelye lesz Tápió- sáp: honvéd-fiatalok és kör­nyékbeli tsz-lányok, legé­nyek gyűlnek össze a falu­ban. A baráti találkozót egész napos műsor tarkítja és teszi feledhetetlenné. Kétmillió forint többlet Vajon érdemes-e vesződni az uborkával? Nagykőrösön sűrűn felmerül ez a kérdés. Akadnak néhányan, akik a hajdani híres uborkatermelő városban nemmel felelnek. Szerintük túlságosan sok ve- sződséggel jár az uborka­termelés. Mások szerint igenis nagy eredményt hoz az j uborka, megéri a fáradságot, í Jelenleg az országban körül- : belül 10—12 ezer holdon te- í rém uborka, ebből mintegy : félezer vagonnal szállítanak i külföldre. A huszas években i — igaz, akkor az ipar nem | dolgozott fel ennyi uborkát i — az export sokkal na- \ gyobb arányú volt. A gyá- i rak mintegy másfélezer va- : gonnal dolgoznak fel műi­den évben. Hogy érdemes termelni, * arra mi sem jel­lemzőbb, mint a következő adat: Nagykőrösön legalább kétmillió forint többletbevé­telhez jutnak a tsz-ek, ha má­sodvetésként uborkát termel­nek. Megéri! Megvalósult alom A megyei tanács nagykő­rösi csecsemőotthonában meg­valósult az asszonyok álma. Összesen kilencven gyerme­ket gondoznak az intézetben, ahol most adnak át rövide­sen egy újjáalakított épü­letrészt az apróságoknak. Tá­gas, napfényes, csempézett fa­lú termekben készítik a ba­bák finomabbnál finomabb ételét. Villanytűzhelyen dol­gozik rrtajd a szakácsnő, és korszerű a konyha többi fel­szerelése is. Sokféle gép egé­szíti ki a berendezést. Ilyen körülmények között valóban öröm az apróságok élete és megvalósul az édesanyák ál­ma: a kisbabák gondos ne­velése; meg Darwin a távoli vilá­gok természetrajzával és ezen az úton szerzett tapasz­talatai segítették hozzá ké­sőbb döntő megállapításá- h z a fajok eredetéről. Ennek az 1893-ban meg­jelent naplónak alapján írta meg a könyvet Száva István és meg kell állapítanunk, hogy mindvégig érdekes írásával nagyban hozzájárul a fiatal­ság természettudományos ér­deklődésének felkeltéséhez. Ez a könyv érdeme, ezért hasznos olvasmány az ifjú­ság számára. (Móra Ferenc Könyvkiadó) M. I. lepel a modern társadalom ezernyi hazugságáról, s ami megmarad, a meztelen való­ság: a minden emberi kap­csolatot átszövő és megkese­rítő kapzsiság és hatalom­vágy; a felhalmozott értékek céltalan pusztítása és a nél­külözés kiáltó ellentéte; a modern nyugati társadalom ezernyi ön emésztő ellentmon­dása. A primitív világban az európai életfonna fonákságai leegyszerűsödnek; ami a civi­lizált világban igaznak tűnt — mert a hős* beleszületett —, most egyszeriben hazug­sággá válik. A kisregény hő­Nádasdi Péter: Imre két házassága A második világháború alatt felnőtt, harcos emberré ne­velkedett parasztnemzedék nagy sorsfordulóiról beszéli el regényét, ezt az egyszerű­ségében megható történetet Lvádasdi Péter. A regény hőse Imre, ez a cselédsorból ki­emelkedett parasztfiú, aki­nek élete — az eszméléstől kezdve — elevenedik meg a könyv lapjain. A háború évei­ben köt házasságot Mari­kával. A nagy történelmi forduló azonban csaknem végzetesen elszakítja egy­mástól a fiatal parasztházas­párt. A regény konfliktusa igaz és emberi: a faluban a fog­ságba esett férj halálhírét köl­tik, a pártmunkába kapcso­se azzal, hogy a primitív em­berek között meg akarja ho­nosítani az európai szokáso­kat, elvadítja maga mellől az embereket, s magára marad. Csak a teljes • egyedüllétben eszmél rá arra, hogy így pusztulásra ítéltetett; ez ve­zeti el újra a közösséghez, ahhoz a közösséghez, amely már megszabadult az osztály- érdekek vadságától, amelyben már a természetes emberi élet szépsége dominál. Tanulságos, de egyben na­gyon derűs olvasmány Man­kowitz kisregénye. (Európa Kiadó) lódó fiatal asszonyka mást szeret már, amikor embere mégis hazatér. Hosszú-hosszú időnek kell eltelnie, az egyé­ni és közösségi megalázta­tások, küzdelmek és győzel­mek hosszú érlelő sora áll már mögöttük, amikor ismét egymásra találnak. Téved­tek, de tévedésüket van ere­jük bevallani s ez teszi a re­gény két fő figuráját hús­vér emberré. Nádasdi Péter regényét a Móra Ferenc"' Könyvkiadó tizennégy éven felüli fia­taloknak szánta. A regény azonban — megítélésünk szerint — inkább tizenhat éven felülieknek való olvas­mány, nemcsak témájánál, de megírási módjánál fogva is. Száva István: Tengereken és évmilliókon át Wolf Mankowitz: Fele se tréfa érthetétlen formában fejezze ki. A Fele se tréfa egy fiatal kereskedelmi utazóról szól, aki hajótörést szenved és pri­mitív törzs lakta szigetre ve­tődik, ahol mókás árui révén ő lesz a nagy varázsló. A pri­mitív életkörülmények között azonban csakhamar lehull a Mankowitz a mai angol irodalom legfiatalabb nemze- | dékének tehetséges tagja. Fe­ile se tréfa című kisregényét i harminc éves korában írta, : s így elmondhatjuk,' hogy elég : korán jutott el a nyugati élet- : forma megismerésének arra a ; fokára, hogy csömörét félre­Szávg István második if­júsági regénye jól megírt, ér­dekes, különösen fiatal ol­vasókat lekötő írás. Koránt- jsem olyan brilliáns alkotás, : mint a szerző első könyve, A szirakuzai óriás, amely fel- i nőttek ég gyermekek szárná- :ra egyaránt élmény volt, de i ennek a műnek talán nem is iaz a célja. A fiatal Darwin i tudományos pályájának kez- j detét ismerjük meg annak a j világhírűvé vált útleírásnak ■ nyomán, amelyben Darwin ; a Beagle nevű vitorláson í megtett világikörüli útjának ; tapasztalatairól számolt be. > Ezen az úton ismerkedett t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom