Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-16 / 140. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA V. ÉVFOLYAM, 140. SZÄM 1961. JÚNIUS 16, PÉNTEK — Hogyan készül az ara­tásra a gépállomás? — Ez­zel a kérdéssel kopogtattam be Eszlári Ferenchez, a gép­állomás főagronómusához. Június 2-án volt a gépszem­le, melyen a megye, a párt- bizottság, a tsz vezetői meg­tekintették az arató, cséplő­gépek állapotát és azt megfe­lelőnek találták. F°lkészült az aratás-cséplési menetiránytervünk is, amely napról napra mutatja, melyik gépnek hol kell dolgoznia. Sajnos, a gépeüátásunk nem a legjobb. Nagykőrös város aratásra vonatkoztatott gépe­sítési foka 37,2%. Ez azt je­lenti, hogy a learatásra váró 7740 kát. hold kalászosból 2879 holdra jut gép, aratógép, illetve kombájn, a többit kézzel kell learatni. Hat új géppel növekedett a gépparkunk és talán .— míg a munka dandárja nem kez­dődik —, kapunk 12 VE 28- as univerzális traktort. Ha a traktorok késnek, akikor a termelőszövetkezeteknek a kombájnok kiszolgálásához igénybe kell venni a fuvaro­zó vállalatok gépkocsijait, mert nem győzzük majd erő­gépekkel. ■— Üzemanyag lesz elegen­dő? — A gépállomáson rendel­kezésre álló tárolókat színül­tig feltöltöttük. De ez csak tartalékkészlet arra az esetre, ha az ÁFORT-nál valami A háziasszonyok álma megvalósult a Pest megyei csecsemőotthonban A Pest megyei Tanácsnak Nagykörösön is van egy cse­csemőotthona. Ide azokat a gyermekeket helyezik el, aki­ket valamilyen oknál fogva el kellett távolítani a szüleik­től. Ennek több oka lehet; vagy a szociális körülmények, vagy ragályos megbetegedés, büntetett előéletű szülőknél erkölcsi ok. Összesen kilencven gyer­meket gondoznak az inté­zetben, egy és hároméves korhatár között. Beck Zsuzsa, a csecsemőott­hon vezetője, most egy készü­lőben levő, újjáalakított épü­letrészt mutat. Éppen az utolsó simításokat végzik rajta a munkások. Valamikor gazdálkodó em­berek laktak ebben a házban, s ennek a vályogból készített melléképületei öltöttek most új külsőt és formát magukra. A szerencsés tervezés és a jó kivitelezés a megyei tanács pénzbeli támogatásával lehe­tővé tette, hogy végre mo­dern gazdasági épületet kap­jon az intézet. Ebben aztán van helye mindennek. Tágas és nap­fényes, csempézett falú termekben fogják készí­teni a kilencven baba szá­mára az ételeket. Az öt­venkét, gyermekgondozás­ban és azzal kapcsolatos munkákban részvevő sze­mély számára is megfe­lelő öltöző-, étkező- és mosdóhelyiséget biztosí­tottak. De érdemes leírni, hogy milyen helyiségéken kalau­zolt végig az otthon vezetője. Már a konyhába sem lehet egyszerűen bejutni, legalábbis a földből kikerült zöldségfé­léknek kell itt megvárniuk, amíg megtisztítják őket, hogy a fertőzés veszélyét kizárják. A konyhának a kövezete és csempés fala először azt a látszatot kelti, hogy egy va­donatúj laboratóriumba té­vedt az ember. Talán még a hosszú, rögzített, kihúzható, pultszerűen kiképzett konyha- asztal is ezt mutatja. A villanytűzhely és a fri- dzsider már sejteti, hogy konyhában járunk, s a falba épített szekrény vég­leg meggyőzi az embert. Üvegén át különböző mű­anyag-edényeket láthatnia s egyéb konyhai felszere­léseket. A konyhából ab­lakon adják ki az ételt, tehát a konyhai személy­zet nem érintkezhet a gondozókkal. Nem szabad azonban a má­sik épületszárnyról sem meg­feledkezni, amelyben a nagy, huszonöt kilós mosógép trónol a csavaró centrifugával. A mellette levő helyiségben ren­dezték be a gőzszárítót, amely- lyel lényegesen meggyorsul a kimosott ruha szárítása. Ame­lyik ablakon reggel bevették a szennyes ruhákat, délután már adják is vissza a tisztát. Egy kazán biztosítja a gőzt a szárító berendezéshez és a meleg vizet a mosáshoz, zu­hanyhoz és a konyha számára, az egész géppark kezelését, a kazánt fűtő férfin kívül, köz­ponti kapcsolótábláról látják el. Az eddigi mostoha körül­ményekhez képest most ug­rásszerűen megjavultak az itt dolgozók munkakörülményei, s valószínű, hogy észre fogja venni ezt a kedvező vál­tozást a kilencven gondo­zott gyermek is. Nem veszett kárba a megyei tanács erre a célra fordított pénzösszege, jó kezekben van. Tamasi Tamás KUTYAKAPARÓ CSARDA A csárda most a kocséri Petőfi Termelőszövetkezet te­rületén fekszik. Kár, hogy a szabadnapos, ott dolgozó NOTESZLAP... Elmúlt már négy óra. A ■pultnál öt-hat asszony várja a tejet. A raktárból zörejek hal­latszanak felénk. Sárika, a tejes kiszolgáló tesz-vesz a pult túlsó oldalán. Közben szaporodik a lét­szám. Egy kutya nagy lihegés- sél letelepszik a kőre. Sárika elsétál mellette, szeme sem rebben meg a kutya láttán. Ide-oda megy, megfog egy kannát valahonnan a pult alól, csak éppen tejet nem ad. A kutya szemmel láthatóan jól érzi magát. Végre megkez­dődik a lejkimérés is. A fekete kutya megérzi a tej szagát és a pulthoz furak- szik, feláll és lógatja a nyel­vét a pult mögött, miközben gazdája simítására még a far­kát is csóválja. Nem bírom tovább, szólok a gazdájának. Szikrákat szór a szeme, ahogy rámvillantja — tejjel, kutyával odébb áll. Sárika odanéz útálattal, mint aki csodálja „merészsé­gemet” elfordítja a fejét és szenvtelenül méri tovább ne künk a tejet ugyanazon a pulton. (t. P) italmérő család nem volt ott­hon, így belülről nem tud­tunk szétnézni. Kívülről elég ütött-kopott a csárda. A falvakolat itt- ott lehullva — a cégfelírás­ból a „Kutyakaparó” szó szin­tén lekopott, vagy az es űr mosta le. Ennyi olvasható .:. kocsma. Petőfi Termelő- szövetkezet. Az ajtó mellett illő maga­san elhelyezve egy emlék­tábla, ezzel a felírással: . Petőfi Sándor e csárdában időzött 1847-ben s erről írta Kutyakaparó című remek köl­teményét. Örök emlékül jelölték meg az Abony járási és szom­szédos községek. 1922.” A kocséri Petőfi Tsz ez év-, ben megkeresi az alagutat, ásatásokat végez. Eredeti formájába állítja vissza a csárdát is. Vissza teszik rá a nádtetőt is. Restaurálják az alagutat, sőt felépítik az is­tállót is. Pár szobát beren­deznek szállásra. Ez évben átadják a községnek. Érdekes kirándulóhelynek ígérkezik a jövőben. Jelenleg is jó autóbusz-já­rat van arra Kocséron át. A csárda előtt lehet fel- és le­szállnia f. sz. KEPEKBEN JELENTJÜK... JW'T' .vy,..,-,-:.,,,, - ... — • »C * • A Szabadság Tsz-ben Tóth Albert fogatos Ambrus földjét műveli lókapával Koroknál Tablókorszak (Foto: Décsi Pál) TALÁN MÉG NEM KÉSŐ... A földeken ma mindenki azért dolgozik, hogy legyen kenyerünk. Mindenki? Nem egészen. A Rákóczi Termelőszövet­kezet vezetőségének többszö­ri szóbeli, írásbeli felszólí­tása ellenére sem veszik fel a munkát Szabó László, Kos- suth-u. 41., Sáfrány László, Balia Gergely u. 12., Fabók Márton, Gógány dűlő 7. és Szendi Ambrus, Bállá Ger­gely u. 38. szám alatti lako­sok. Szabó László és Sáfrány László kivételével a felsorol­taknak még vállalásuk sincs. Hiába a brigádgyűlés, sze­mélyes beszélgetés — nem dolgoznak. Hogy képzelik el életü­ket? Tudják-e, hogy a tsz vezetőségének jogában áll bérmunkásokkal elvégeztetni a rájuk jutó munkát, és a zárszámadáskor ezt az össze­get járandóságukból levon­ják? Néhány ember nem gátol­hatja meg az ország mező- gazdaságának új útra téré­sét. Az elmúlt években el­nézőek, kicsit talán túlságo­san „megértők” voltak ve­zető szerveink, mondván: el­ső év, sok nehézség. De ez a néhány ember zül- leszti, bomlasztja a közös gaz­dálkodás útjára tért közös­séget, és ez már nem en­gedhető meg. Ha észreveszik hibájukat, még nem késő, ha továbbra sem dolgoznak, maguk lás­sák kárát. — HERBETH JÖZSEF VIII., Kazinczy u. 3. szám alatti la­kos, ácssegéd, Hegedűs Imre Szolnoki u. 48. szám alatti la­kos új építésű házának ács­munkáját iparjogositvány nél­kül végezte. A szabálysértési hatóság 400. illetve 200 forint­ra bírságolta őket. KALAP: Még a legmeré­szebb magyar elképzelést is felülmúlja. Leírni pontosan nem lehet, csupán hasonlí­tani. Képzeljenek el egy bugaci juhászkalapot, ami­kor megázik. Természetesen a kalap anyaga puhább és így jobban hullámzik a széle. Magyar férfi szemével nézve tragikus látvány. Ennek az­tán van néhány változata is, hol az egyik felét nyomják be, hol a másikat, hol meg a tetejét. ALSÖSZOKNYA: Nagy di­vat, főleg a fiatalabb kor­osztálynál, térdigérő bö és szűk szoknya alá egyaránt vi­selik. Nemcsak a karcsú nők kedvelik, de a molettek is vi­selik. A magyar férfiaknak nem tetszett. HARISNY ASZIN: Sajnál­kozásunkat fejeztük ki, ami­kor az elsőt megláttuk, azt fennakadás lenne. Két von­tatónk szállítja majd a gé­pekhez az üzemanyagot. — Milyen más intézkedést tettek az aratás-cséplés za­vartalan lebonyolításáért? — A teherautónkat alakít­juk át műhelykocsivá. A szükséges szerszámokkal, munkapad, hegesztőkészülék stb. felszerelve mindig oda- irányítjük, ahol valami hiba, üzemzavar van. Az aratás utáni tarlóhán­tásra is felkészültünk, 48 erő­gépünk két műszakban fog tarlót hántani és vetni. Ugyancsak két műszakban dolgoznak a kiszolgáló trak­torok is. Napitól gabonát szál­lítanak a kombájnoktól, éj­szaka tarlóhántást végeznek. Leszerződtünk 600 hold tar- lóhántó tárcsázásra. A múlt év őszén kapott új gépeink­kel, meg a meglevőkkel re­méljük, itt nem lesz fennaka­dás. A másodvetéseknél 15 vetőgépünk dolgozik. — Köszönöm szépen. Jó munkát a gépállomás vala­mennyi dolgozójának. , — erpál —* Aratás előtti gondok a gépállomáson — A PETŐFI TERMELŐ­SZÖVETKEZET a korai zöld­borsó cséplését befejezte. Hol- dankénti átlagtermés 7 má­zsa volt. A 38 holdas későbbi borsó csépléséhez szombaton kezdenek hozzá. — AZ ARAMSZOLGÄLTA- TÖ VÁLLALAT nagykőrösi üzletigazgatósága ez évben Petőfiszáilás villamosítását vette tervbe. A villamosítási munkálatok 1 250 000 forintba kerülnek. Rövidesen hozzá­kezdenek az építéshez, már az anyagot szállítják. — VÁRKONYI AMBRUS- NÉ ÉS F. SZŰCS JÖZSEFNÉ 2. járás, Száraz dűlő 24. szám alatti lakosok a Dózsa Ter­melőszövetkezet vetőmagbur- gonya-készletéből vetés ide­jén elloptak 15—15 kilo­grammnyit. A szabálysértési hatóság fejenként 150 forintra bírságolta a közös vagyon tolvajait. — A HUNYADI TERME­LŐSZÖVETKEZETBEN jól halad a paradicsom és ubor­ka másodkapálása. A kapálást körülbelül 60 százalékban vé­gezték el eddig. — A TEJÜZEM TEJFÖL-' MŰHELYÉBEN egy új auto­matikus tejföltöltő automatát állítottak be. A gép teljesít­ménye óránként 1200 darab tejfölös pohár (megtölti és le­zárja). A gép mellé csak két ember szükséges. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX' hittük, hogy a szél kifújta a lábát szegénynek. Tévedtünk, mert a harisnya színe volt nagyon sötét, CIPŐ: A kirakatokban levő ormótlan, divatjamúlt cipők cseppet sem kecsegtették a magyar nőket. Számunkra szokatlan formájúnk voltak. KIRAKATOK: Bizony még sok kívánnivalót hagynak maguk után. A magánkeres­kedők kirakatai zsúfoltak, kevésbé ízlésesek. Csupán a nagy állami áruházak kira­katkultúrája nívós. UDVARIASSÁG: Sok üz­letben jártunk, sok szolgál­tatást végző dolgozóval ta­lálkoztunk, Bárhol fizettünk — állami vagy magánszek­tornál — mindenütt udva­riasan megköszönték. A ki­szolgálás is rendkívül ud- í varias. Udvariasak voltak az ; eladók, a szállodai pincérek. í Ha a kirakatban levő ct.V- \ két akartuk megvenni, szí- j vesen bevették onnan. Ezen ] a téren nagyon sok tanulni- \ valónk van még. Sulyok Sándor ! (Folytatjuk) > szállnak fel. Az első kocsi hátsó peronján azok szállhat­nak fel, akiknek bérletük van. Ezt a második kocsiban levő kalauz ellenőrzi felmutatás inján. Erről mi mit sem tudtunk. Ott akartunk felszállni, ahol kevesebben voltak, az eré­lyes hangú kalauz néni eb­ben megakadályozott ben­nünket, az első peronra uta­sított. Előre váltott jegyünk azonban nem volt, és így aka­ratlanul is potyáztunk. Jegyet váltani csak a második ko­csiban lehet, ahol a kalauz is tartózkodik. Az első na­gyobb megállónál sürgősen leszálltunk. ÖLTÖZKÖDÉS — DIVAT — KIRAKATOK Erről a témáról ugyan nő­nek kellett volna írnia, de talán még érdekesebb férfi­szemmel nézve. Kezdjük ta­lán felülről. VVVNXXXXVXVVXXVXXVVXVVVVXXXXXVNXXXVXNXVVVVVVXVNXVVXXVVVVVVVVVXVVVVVVVVVVVVVVVVVVVXXVXVVVV Kelet-németországi mozaik ÚTI NAPLÓ' Versenyben a jobb ellátásért Hatvan darab liba szerződésre Németh Laszlóéknál Mindenkinek érdeke a hús­ellátás megjavítása, éppen ezért, akinek lehetősége van rá, neveljen baromfit szerző­désre, mint ahogy ezt már na­gyon sokan szorgalmazzák is a; városban. Németh László (4. járás Lu-I das dűlő 41. szám alatti lakos)! már ezen az úton halad. 60 da-! rab hízott liba leadására írta! alá a szerződést, amire 1800 fo-j rint előleget már fel is vett. ; Dúzs Dénesné (1. járás Táz-; erdő d. 58. szám alatt) is tud-; ja, hogy a leszerződött 30 ki-; logramm csirke leadásával; nemcsak a húsellátást javítja,; hanem ez saját részére is jelent; anyagi hasznot, a közös mun-! ka mellett. Gödény János (3. járás Han- í gács dűlő 30. szám alatti lakos)! is ugyanazt tartja és 60 kilo-J gramm csirke szerződését írta; alá, 860 forint előleget kapóit j eddig a csirkencveléshez. Egyedi Lászlónc (Kossuth; Lajos u.) 15 darab hízott liba; és 15 darab hízott kacsa feine- j velésére vállalkozott és írta ^ al;> a szerződést. 975 forint elő-; ■tfeget vett fel eddig. Lakos Lászlóné (Kőröstetét-; leni Állami Gazdaság) szintén £ felismerte a baromfinevelés; előnyeit. 90 darab pulykát ne-; vei szwődésre, Amelyet az j ősszel 30 át. Eddig 490 forint j előleget vett igénybe. Köszöntjük a lelkes szerző- i dókét, s kívánjuk, hogy a szer­ződéseket maradék nélkül tel­jesítsék, hogy minél több hús jusson a dolgozók asztalára. II. AUTOMATÁK Minden városban sűrűn vannak elhelyezve automata szekrények. Ezek megfelelő pénz bedobása ellenében sok­féle közszükségleti cikket szolgáltatnak. Vannak ciga­retta, levelezőlap, bélyeg, szappan, fogkrém, sőt gyak­ran szükséges villamos ház­tartási apró cikkeket (zseb­lámpa-elem, izzó, biztosító betét) kiszolgáló automaták. Ezek a berendezések segítik a közönséget, hogy az üzle­tek zárása után is hozzájut­hassanak ezekhez az áruk­hoz. Nem tudjuk, hogy ma­gyar szokás szerint külön­böző gombokat, vagy rossz pénzeket használnak-e a vá­sárlók? VILLAMOS A villamosszerelvények 2— 3 kocsiból állnak. Az első villamosutazásunk nagyon furcsa volt számunkra. Az első kocsin nincs kalauz, fel­szálláskor az utas előre vál­tott villamosjegyét a vezető mögött elhelyezett ládába dobja. Ezek az első peronon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom