Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-16 / 140. szám

1961. JÜNTtrS 16, FENTEK «EST MECVei *4£h4ao 3 A járási párttitkárok és tanácselnökök megbeszélése (Folytatás az 1. oldalról) mint kézi munkaerőt be kell vonni a munkába. A közös vetésű kukaricaterületek nagy többségét kiosztották ugyan a tagoknak, családoknak, de akadnak, akik nem tartják be szerződésben vállalt köte­lezettségüket. Ezeket a tűz­vezetőknek fel, kell szólítaniuk a munkára. Nemcsak , a közös gazda­ság, hanem a termelőszö­vetkezeti tag számára is előnyös, ha vállalt terüle­tét idejében megmunkál­ja. Az eredményességi munka­egységrészesedés alapján ugyanis akkor jár jól a tag, akkor növekszik jövedelme, ha területén minél többet termel. Amennyiben a kukorica ve­tésterületét egyes termelőszö­vetkezetekben még nem sike­rült művelésre kiadni, most pótlólag voll a tagokkal elvál­laltatok A termelőszövetke­zeten kívül állóknak is adhat­nak területet ■ megművelésre. A munka díjazása a tsz-tagok részére azonos legyen a tsz- ben eddig alkalmazott jöve­delemelosztással. Ha kívülál­lók, tehát nem tsz-tagok vál­lalnak kapálást, akkor részük­re természetben is juttassanak takarmányt. Király elvtárs tájékoztató­jában elmondotta továbbá, hogy megyeszerte lemarad­tak a termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti cso­portok a rétiszéna betakarí­tásával. Az idén még arra is mód van, hogy a rétek termé­se mellett a jobb legelők szé­natermését is betakarítsák. A kaszálás és a betakarítás meg­gyorsítása érdekében az a ja­vadalmazási módszer mutatko­zik legjobbnak, hogy szénát is adjanak a tagoknak. A tagok mellett a kívülálló dolgozóik­nak is juttathatnak hasonló feltételek mellett kaszálót a termelőszövetkezetek. A továbbiakban Király elvtárs az aratásra, a behor- dásra és a cséplésre való fel­készüléssel foglalkozott. Elöl­járóban elmondotta, hogy mind az aratógépeket, mind a kom­bájnokat a legjobban ki kell használni. A gépeket idejé­ben szereljék fel, lássák el kalászemelőkkel. A gépek jó kihasználása mellett is a termelőszö­vetkezetek gabonáinak mintegy fele kézi aratás­ra vár. A kézi aratásra szánt terüle­teket osszák ki a tsz-családok között. Ha a tagok erejéből nem futja, úgy kívülállókat is bevonhatnak a termelőszö­vetkezetek az aratásba. A termelőszövetkezetekben az aratásban széles körben alkalmazzák az anyagi érde­keltséget fhkozó jövedelemel­osztási formákat. A szokásos munkaegység szerinti elosztás mellett a legtöbb termelőszö­vetkezetben az úgynevezett . fix munkaegység, plusz pré- miumos megoldást alkalmaz­zák. Vannak olyan termelő­szövetkezetek, ahol egy-egy hold gabona learatásáért előre megállapodott gabonamennyi­séget — vagy annak ellenér­tékét — kap az arató. M^s jövedelemelosztási formák is előfordulnak a megye terme-, lőszövetkezeteiben. Célja j mindegyiknek az, hogy a tér- 5 melőszövetkezeti tagság, vagy f szükség esetén a kívülálló / dolgozó — becsületes munka- J ja után megfelelő jövedelmet } kapjon. J Király elvtárs felhívta a já- j rási párttitkárok és a tanács- j elnökök figyelmét arra. hogy j az aratás befejezése után \ legfontosabb feladat a ga- ; bona behordása, A cséplést megelőzően a \ tsz-ek gabonáit asztagba kell; összehordani. Esős időjárás J esetén egyébként sem lehet í keresztekből, úgynevezett rá- j hordással csépelni. így na-! gyón elhúzódna a cséplés: ideje, növekedne a stem vesz- í teség, továbbá a keresztek j akadályoznák a gépállomási j traktorokat a tarlóhántás, il- j letve a mélyszántás elvégzé-; sében. j A cséplés előkészítésének! másik fontos feltétele, hogy; minden géphez biztosítani kell í — termelőszövetkezeti tagok­ból, vagy ha a tsz elegendő munkaerővel nem rendelke­zik, kívülálló dolgozókból — a munkacsapatokat. A cséplési munkákra is többféle díjazást alkalmaznak a termelőszövetkezetek. Leg­gyakoribb a fix munltaegy- ség, plusz prémiumos jövede­lemelosztás. Király László elvtárs tájé­koztatója után a járási ta­nácselnökök, illetve a párttit­károk számoltak be a növény- ápolás- jelenlegi helyzetéről, továbbá az aratási és cséplési előkészületekről. Ezután a kérdésekre Király elvtárs adott választ. Különö­sen hangsúlyozta: a termelő­szövetkezeti vezetőségek szó­lítsák fel azokat a tagokat, akik szerződésben vállalt kö­telezettségeiknek eddig még nem tettek eleget. Beszéljék meg velük, hogy a szerződés betartása kötelező. Kérte a járási vezetőket, hogy a gépi és fogaterő jó kihasználását szorgalmazzák. A termelőszövetkezeti köz­ségekbe és a nagyobb ter­melőszövetkezetekbe küld­jenek szervezőket és ak­tivistákat, akik a helyi vezetőket segítik munká­jukban. A járási pártfitkárofc és tanácselnökök értekezlete Horváth András elvtárs zár­szavával ért. véget. Horváth elvtárs ismét nyomatékosan hangsúlyozta: az elkövetke­zendő nyolc-tíz nap munká­ján múlik javarészt a ter­melőszövetkezeti tagok jöve­delme. A kapások termés­átlagait ugyanis a növény- ápolás időbeni elvégzésével ezekben a napokban léhét növelni. Kérte a járási ve­zetőket, területükön bizto­sítsák, hogy a termelőszövet­kezeti vezetők a tagokkal kö­tött korábbi megállapodásaikat minden körülmények között tartsák be. A jelenben és a jövőben nagy feladat hárul a termelőszövetkezeti veze­tőkre. Nagy a felelősségük, ugyanakkor rendelkezésükre állnak mindazok a feltételek is, amelyekkel biztosítható a termelőszövetkezetek gazdál­kodása. Sukarno elutazott Pekingitől Sukarno elnök és kísérete a csütörtöki napon kü- lönrepülőgéppel elutazott a Kínai Népköztársaság fővá­rosából. AZ ÖRKÉNYI PÉLDA Átutazott Budapesten Nasution altábornagy Nasution altábornagy, az Indonéz Köztársaság hadügy- és . belbiztonsági minisztere, az indonéz hadsereg vezérkari főnöke, csütörtökön átutazott Budapesten. A külügyminiszter első helyettese fogadta a; új holland követet Péter János, a külügymi­niszter első helyettese fogadta dr. Johan Hui bért Zeemant, a Holland Királyság magyar- országi rendkívüli követét és meghatalmazott miniszterét, megbízólevelének a közeljövő­ben történő átadásával kap­csolatban. Előzetesen kipróbálják a termelőszövetkezeteknek ajánlott gazdasági épülettípusokat A nagyüzemi állattenyész­tés és a mezőgazdasági épí­tészet fejlődésének megfe­lelően az Agroterv az idén számos új épülettípust ter­vez a termelőszövetkezetek részére. Jövőre már sok közös gazdaságban alkalmazzák ezeket a terveket, ezért a Földművelésügyi Mi­nisztérium — az idén első ízben — már a tervezés évé­ben felépíttet az új tervek alapján egy-egy prototípus­épületet. Az új épületek általában több férőhelyesek, s így gaz­daságosabban építhetők és tarthatók fenn az eddigiek­nél. Lehetőséget nyújtanak a korszerűbb technológiára, gépesítésre is, de átmeneti­leg egyszerűbb berendezé­sekkel, kézi munkaerővel is kihasználhatók, tehát alkal­mazkodnak a termelőszövet­kezeti állattenyésztés jelen­legi helyzetéhez és várható fejlődéséhez. Az újfajta százférőhelyes, két- vagy négysoros tehén,istállókban! például mind a középre ke­rülő etetőutat, mind a két szélső utat olyan szélesre építik, hogy a vontató pót­kocsival is bemehet rajta. A szarvasmarha-tenyész­tés két olyan épület­típust kap. amilyeneket a termelőszövetkezetek­ben eddig egyáltalán nem alkalmaztak: százférőhelyes borjúnevelőt és egy eUetöből, valamint, a beteg állatok elkülönítőjé­ből álló kétrészes istállót. A Földművelésügyi Mi­nisztérium most jelöli ki azokat a termelőszövetkezeteket, ahol gazdaságosan fel­építhetik, s majd a szak­embereknek be is mutat­hatják a. mintaépülete­ket. Összesen kilenc prototípus­tervet kiviteleznek az idén, némelyiket több — szerfás és téglás változatban is. Az épületek októberre elkészül­nek, s a téli tapasztalatokat figyelembe veszik a jövő ta­vasszal kezdődő termelőszö­vetkezeti építkezéseknél. (MTI) Örkényben strand, munkás- klub épül, a munkásklub ud­varán kis szabadtéri színpad, s az utcákra fák és a poros te- recskékre üdezöld, virágmin­tás parkok települtek. És mindez szinte a semmiből. Az­az, majdogynem semmiből, hi­szen a költségek nagy részét a lakosság önkéntes munkája fe­dezte. A falu lakosságának kétkezi munkája, és ebben a szebb faluért vívott hétköznapi csatában az értelmiség is dere­kasan helytállt. Tudjuk, hogy faluhelyen mi­lyen irányú munkát vállalnak a szellemi foglalkozásúak: a kultúra, a szervezés frontján tevékenykednek. S épp ezért nemes gesztus, ha egyéb terü­leten is a legjobbaknak kijá­ró helyeket igénylik. Az Örké­nyi példa erről a nemes gesz­tusról beszél. Hiszen a „haditervek” meg­vitatása után az általános is­kola valamennyi pedagógusa, dr. Székely István, a község kormány kitüntetésben része­sült orvosa, Szikriszt József, a ktsz műszaki vezetője, Harazin Mihály tanár, Kovács Dénes és Cselkő József erdőmérnökök, Nagy Zoltán, a gépészképző is­kola helyettes igazgatója, Pá- vel István és Béres János, a szakiskola tanárai, valameny- nyien nekigyűrkőztek, hogy a tervek — az ő segítségükkel — mielőbb élő valósággá formá­lódjanak. S a község vezetői: Szabó Ferenc tanácselnök, Ko­vács János, a helyettese, Gábor Mihály vb-titkár és Csipái Fe­renc, a községi alapszervezet párttitkára is lapátot ragadott akkor, amikor a munka kíván­ta. A társadalmi munka — ez az új fogalom, amelyet az egy­mással törődő emberek te­remtettek — Örkényben ott­honra talált. Ha erről beszé­lünk, meg kell dicsérnünk a község majd mindegyik lakó­ját. De most csak az értelmiség­ről szóltunk. Róluk, akik a szellemi társadalmi munlka mellett a lapát nyelét is ugyan­olyan biztonsággal megfogták. (murányi) Szerelik a HÉV pomázi trafóházát Pomáz mellett épül a szení" endrei helyiérdekű villamos- vasút új transzíormátorháza. Az ÉM 22-es Építőipari Vál­lalata modern vonalú, tetsze­tős külsejű épületet emelt számára. Azaz egyelőre még nem készült el teljesen vele, kívülről ugyan már vakolják, de odabenn még sokhelyütt dolgoznak a kőművesek. A Kecskeméti Épületlakatos Vállalat szintén nem készült még el az ajtó-ablakzárak­kal. kilincsekkel. Az ajtókat ideiglenes zárakkal kell be­csukni, mert a drága beren­dezés egy része már megérke­zett, szerelésük folyik, hogy a december 31-i határidőre el­készüljön és megkezdje mű­ködését a trafóház. A helyiér­dekű filatorigáti áramátala­kítója már nem képes a vo­nalon végig megfelelő fe­szültségű áramot szolgáltatni. Pomáznál például 1000 volt helyett mindössze 6—700 volt feszültségű a vasúti áram. Ez is egyik oka a vonatok hosz- szú menetidejének. Az új tra- fóház azonban biztosítani tud­ja majd az egyenletes és meg­felelő feszültséget és ezzel a menetidő is megrövidül. Nem sokkal ugyan, de mindeneset­re 5—10 perccel. Kiadvány az utolsó öt évben megjelent műszaki ismeretterjesztő könyvekről megkönnyíteni a legmegfele­lőbb forrásmunkák megtalá­lását. (MTI) Csemegeszőlő 140 holdon Megyénk szőlőgazdálkodá­sának fejlesztése különös je­lentőséggel bír, mert a me­gyében van az ország szőlő- területének 13,1 százaléka. A helyi borszükséglet túlnyomó részét a megye borszőlőtelepei látják el, elleniben csemege- szőlőből eddig többnyire be­hozatalra szorult a megye. A Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet éveken át foly­tatott vizsgálatok alapján megállapította, hogy a budai, a szobi, a szentendrei és a váci járásban kitűnőek a ta­lajviszonyok egyes csemege- szőlőfajták telepítésére. A já­rási agxonómusok a vizsgá­latok alapján a múlt év őszén kijelölték az új telepítésekre alkalmas parcellákat. A te­lepítési munkálatok több mint 140 holdpyi területen megin­dultak és a múlt hét végén sikerrel be is fejeződtek. A kijelölt parcellákon főképpen a megyében jól bevált piros csemegeszőlőfajtákat telepí­tették. ■ I * f ||lr ..............--’íjl J ® *MW Ti'-. á-2-\ ■ ■ mSii.i| V4V % M MIMII ■ Az új trafóház külső vakolása most folyik. Ha az állvá­nyokat leszedik, utána messze környék egyik legszebb épülete lesz Ilyen szekrényekbe kerülnek a 20 kilovoltos nagy- feszültségű áramátalakítók A földszinten már szerelik a nagyfeszültségű áramát­alakító berendezést (Gábor felv* a népi zenéhez nagyon közel \ álló Dankó-dalőkból áll, ame- j lyeket Vaszy Viktor néhány \ nagyon szép lírai számmal f egészített ki. ^ — A szereposztás? ^ — A Dankó Pista tizenegy £ jól megírt szerep. A címsze- £ repet Mádai Endre játssza. í Szerelme, Joó Ilonka — Ú- \ lesi Stefi. Blaha Lujza, a £ nemzet csalogánya — Gálám- £ bős Gabi. A többi szereplő: g Bihari Zoltán, Puslcás Ti- | bor, Tárnái József, ifj. Tó- £ vári Pál, Végh József, Rá- ^ kos Kati, Jámbor Zoltán, £ Zárai György. A • darabot f Bakró István népi zenekara £ kíséri.. < — Bemutató? j — A tervek szerint június g 23-án tartjuk, Veresegyhá- % zon. ^ A szünet letelt. A színpad '( újra megelevenedik. Búcsú- g zunk. Viszontlátásra a Dankó í y Pista premierjén! g — P — CSXX>>>XXNX>XXXXX>XVNXXXVVVXXXVX\XXXXXVXXXVX> BEMUTATÓ ELŐTT Sőt, vetélytársunk is akad a gprnbamódra nyíló szabad­téri színpadokban. Ezért esett választásunk a Dankó Pistára. (A másik együttes a Valaki csönget című bűn­ügyi drámát játssza.) Dankó Pista életében adva Van az a lehetőség, hogy bemutassuk egyúttal a kort is, amely­ben élt, s amely cigányságá­ért nem vette emberszámba a messzeföldön híres muzsi­kust. Vetélytársa a szerelem­ben Szeged királyi város főszolgabírája, s a szerelem mindenható ereje kell ah­hoz ebben a korban, hogy legyőzze az osztályhatárokat, így tehát a sok humorral tűz­delt romantikus történet egyúttal leleplező erejű is: pellengérre állítja a kor minden fonákságát, ember­telenségét. Ami pedig a da­rab zenéjét illeti: muzsikája \\\\\\\\\\\\\\W\\\\\\\\\\\W\\\\\\Wv\\W A reflektor még vaksin bá­mul a színpadra. A színészek is csak utcai ruhában pró­bálják szerepüket, de a já­ték forrósága, feszültsége már érzéseket vált ki a pró­bára beóvatoskodó újságíró­ban. A kimondott szavak mór élnek. Baráti Géza—Dé- kány András: Dankó Pista című művének bemutatójá- : ra készülnek a megyei Pe­tőfi Színpad művészei. Lenn, a sötét nézőtéren a ; rendező: Földeák Róbert, ■ ■még nem egyszer megszakít­ója a próbát, csiszolgatja a já- ! ték darabosságát, újra is- ! mételteti az olykor még ha- ! misan csengő mondatokat. : Közel a bemutató napja, ! sürget az idő. ! A szünetben beszélgetünk. ; — Miért éppen a Dankó : Pistára esett a választás? í — A szezon végén vagyunk, |itt a nyár. Míg a kőszínházak j bezárják kapuikat, mi: vál- 1 tozatlanul játszunk tovább. Az Országos Műszaki Könyv­tár és Dokumentációs Köz­pont több mint 270 oldalas kiadványt állított össze az 1955 és I960 között megjelent olyan könyvekről, amelyeknek közvetlen célja a műszaki, il­letve az ezekkel összefüggő ' természettudományi ismeretek terjesztése, vagy amelyeket más célból írtak ugyan, de erre is jól felhasználhatók. A kiadvány, amely a köny­veket szakterületeik — az alapvető természettudomá­nyok, a gépészet, a vegyészet, a bányászat és kohászat, az elektrotechnika és energia, a közlekedés, az építészet, a közszükségleti iparok, vala­mint általában a technika és külön is a fényképészet — szerint csoportosítja, összesen 667 magyar, illetve idegen nyelvről lefordított munkát sorol fel. Közli minden könyv szerzőjét, címét, a kiadót, a megjelenés évét, a mű oldal- számát és röviden ismertéti a könyv tartalmát is. Az Országos Műszaki Könyv­tár a kiadvány összeállításá­val elsősorban a könyvtárosok és rajtuk keresztül az egyes műszaki kérdések iránt ér- I deklődők számára kívánja ‘

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom