Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-15 / 139. szám
MONOR® VIDÉKE • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • III. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM mi. JLMI S 15, CSÜTÖRTÖK ÚTI MOZ AIK FERIHEGYTŐL _ MONORIG Vidáman száguldók a 4-es műúton a szürke Pannin. Velünk szemben négyesével, ötösével jönnek a motorkerékpárok és személygépkocsik. A megszokottnál sokkal nagyobb a forgalom. Az autósok, motorosok a Ferihegyi repülőtéren rendezett motorversenyre igyekeznek. Vecsésen idillikus kép fogad. A falu középen, a műút mentén tehenek legelnek. Jóízűen ropogtatják a zöld pázsitot. Üllőn rövid pihenőt engedélyezek Fannimnak. Az autóbuszvégállomás előtt állunk, meg. Két autóbusz áll indulásra készen. A vezetők, a kalauznők az ellenőrrel beszélgetnek. Az ártík szélét egy férfi nyesi horolóval. — Nézze, milyen szép fordulóhelyet csináltak társadalmi munkában az üllőiek — mondja büszkén a MÁVAUT- ellenőr — s gondozzák is! Szemben a műút másik oldalán a kábái Lenin Tsz teherautója áll. A kocsin magasan tornyosodnak a kukoricás zsákok. Javában áll a kabaiak rögtönzött termény vására. A 100 kg-on felüli tételeiket házhoz szállítják. Jó piacot csináltak, hiába, foga van a kukoricának! Péteri felé haladva zsodála- tos kép tárul elénk: óriás tulipánok erdeje. Virágzik az üllői Március 15 Tsz hatalmas, félszázholdas máktáblája. Monor bejáratánál, az országúton hosszú sorokban állnak az autók, motorkerékpárok. Folyik az ellenőrzés. A hatalmas „dugó” melleit a szürke Panni kevélyen húz el. Ö még bakfis. Rá a szigorú ellenőrök is csak mosolyogva néznek — s nem igazoltatják. S/-ÜCS Dénes A zöldborsó és a kelkáposzta nyomában... Lépcső vagy jégpálya ? Kis híja annak, hogy a mono ri főtéren levő Fészek vendéglő bejáratánál komoly baleset nem történt. A vendéglőből, ebédjüket elfogyasztva kis család távozott. Apa, anya és egy kis leánygyerek. Kilépve az ajtón, az apa a fényesre kikopott lépcsőn megcsúszott és hanyattvágódott. Hogy mi minden történhetett volna, arra jobb nem is gondolni. Szerencsésen esett, és egy derékránduláson kívül komolyabb baja nem történt. A segítségére siető emberek és a kerék pármegőrző kezelője — aki állandóan itt a bejárat körül tartózkodik — mondják, hogy ez nem az első eset, elég gyakran szokott előfordulni, hogy valaki elesik, mert a bejárati lépcsőik cjlyan kopottak, és száraz időben is úgy csúsznak, mint a jégpálya. Megállapítottuk, hogy amit mondanak, nem túlzás. A lépcsők tényleg veszedelmesen csúszósak, és indokolt volna a veszélyt mielőbb megszüntetni. mielőtt még komolyabb baleset történik. II. K. TÍZÉVES fennállása alkalmából, ünnepi közgyűlést tart péntek délután 5 óraiker a Halászkertben a Gyömrői Építőipari Szövetkezet. A jubiláló szövetkezet vezetőségét és munkáskollektíváját szeretettel köszöntjük! MAI MŰSOR Mozik Gomba: Fényes esküvő. Úri: Fantasztikus utazás. Vecsés: Ember a holdon (széles). ANYAKÖNYVI HÍREK Vecsés Házasságot kötöttek: Kichtarik László és Bánhegyi Éva Klára. Bakó Géza János és Mile Katalin. Ily és Mózes és Marjai Julianna. Elhunyt: Zvada Dánielné Jancsin Julianna 71 éves. Percenként cseng a telefon, egymásután kanyarodnak ki a gépkocsik és kopognak be az üzletfelek. Hogy hol van ez a nagy forgalom? A Szövetkezetek Pest megyei Értékesítő Központja, röviden és közismerten a MÉK monori kirendeltségén. Először a szerződéses felvásárlás iránt érdeklődöm Dóczi Károlynál, a kirendeltség vezetőjénél. — A termelőszövetkezetekkel többek között 29ti vagon őszi burgonya, 98 mázsa mák, 460 mázsa szárazbab, 974 vagon zöldségféle leszállítására van szerződésünk — mondja Dóczi elvtárs. — Ezenkívül az állami gazdaságokkal is kötöttünk 70 vagon burgonyára. — És a gyümölcs területén? — 40 vagonra számítunk „szabadon”, szerződésen kívül. A gyümölcsfelvásárlásra a szerződéseket csak most kezdjük bevezetni. — Ezek a számo-k tavalyhoz képest milyen tendenciát mutalnak? — Emelkedést mutatnak, mégpedig k'o. Iá százalékot. — Tehát a fogyasztók nyugodtak lehetnek, burgonya is, gyümölcs is, zöldáru is lesz bőven. — Igen. mert abból ami a mi járásunkban csak kisebb mennyiségben terem, más járásokból áthozva elégítjük ki az igényeiket. Ilyen cikk pl. a zöldpaprika. Természetesen az időjárás káros befolyását nem tudjuk kiküszöbölni. A mostanában gyakori esőzés például sok zavart kelt a munkában. Nyílik az ajtó, s a belépő éppen egy megrendelő üzletfél: Neumann Ignác bácsi, a 83. sz. élelmiszerbolt vezetője. Érdeklődésemre válaszolja, hogy az árai;, megállapításával nem ért sokszor egyet. A megyei központ naponta megállapítja az egész megyére vonatkozóan az árakat, s ezek monori viszonylatban gyakran nem felelnek meg a kínálat és kereslet képének. így például a magasra árazott borsó nem kell a vevőnek az alacsonyabb piaci ár mellett. — Az is zavart kelt — veszi át á szót Dóczi elvtárs —, hogy gyakran olyan nagy a beérkezett árutömeg, hogy nem kel el.. így kénytelenek vagyunk átadni mint takarmányt a termelőszövetkezeteknek, vagy csak nagy ráfizetéssel eladni. Ennek elkerülésére bizonyos mennyiség megvételére kötelezni fogják a földművesszö- vetkezéteket.-i-s „Örömsiülők'': a monori Új Élet Tsz kollektívája Tóth Jolán egy Szabolcs megyei kis faluból került Mo- norra, pár évvel ezelőtt. A középtei'metű, karcsú, barna hajú, jókedvű fiatal lány rövidesen a monori Uj Élet Tsz tagja lett. Szorgalmas, derék munkájával kivívta a tsz vezetőinek megbecsülését, bizalmát. A növénytermesztési as&zor.ycsapat vezetője lett, majd ezt követően KISZ-titkámak választották meg. Ladányi Dezsővel egy évvel ezelőtt ismerkedőt, meg. A fiatalember két testvér- bátyjával Kenderesről indult Jól szerepeltünk Nagykőrösön A Pest megyei zenekarok közül a járási bemutatókon legjobban szerepelt együttesek Nagykőrösön találkoztak vasárnap, június 11-én. A résztvevő együttesek számára jellemző, hogy csak úgy tudták biztosítani a lebonyolítást, ha egyszerre két helyen folyik a hangverseny. A monori járás együttesei és hangszerszólistái is kétfelé szakadtak. A vecsésiek és a szólisták a földszinti nagyteremben, a monori harmonikazenekar az emeleti hangversenyteremben szerepelt. A monori .járásiak közül elsőnek Bukta Antal hegedűszólója hangzott fel. A közönség nagy figyelemmel hallgatta Brahms. Vecsey, Hubay műveit. A felzúgó vastapsot Bukta Antal nagyon is megérdemelte. A vecsési kamarazenekar, bár Bállá Péter nem volt ott, mégis nagy sikerrel mutatta be legkiválóbb müsorszámait. Befejezésül a 2ongora-hegedű kettős Schubert D-dur szonátájának I—II. tételét játszotta. Az emeleti hangversenyteremben remekelt a harmonikazenekar. A bécsi munkás- indulóval kezdték, második számuk az „Ott a mélyvizű, hűs patak partján” kezdetű orosz népdal volt, majd a „Vörös Csepel” című mozgalmi dallal fejezték be műsorukat. Büszkék vagyunk szereplőinkre. jól megálltáig- a helyüket, <! bebizonyították, hogy járásunkban élénk és jó irányban haladó zenei tevékenység folyik. A járás legjobb zenekarainak és szólistáinak további jó munkát és sok sikert! — es jó — KIÁLLÍTÁSRA KÉSZÜLT az a sok-sok tejszínes curász-r sütemény — képviselőiünk, indiáner, franciakrémes — melyekben a gyömrőiek gyönyörködhettek 10-én és 11-én a cukrászdában. A kiállításnak ugyan vége van, de az újdonságok nem kerültek le a pultról, napi cikkekké váltak. A cukrászda vezetője látogatásunkkor azt mondotta, hogy az édességek kedvelőinek most már minden igényét ki tudják elégíteni, s reméli, hogy a közeljövőben történő átalakítások után a vásárló közönség kényelmét is jobban biztosítani tudják majd. A tervek szerint a mostani nagyterembe helyezik át a pultot, hogy a fogyasztók több asztalt, több ülőhelyet kapjanak. Kapu-javaslat egyes gólkcptelen csatársorok részére... (Csegezy Levente rajza) el — ott voltak tsz-tagok — és Monoron kötött ki az Uj Élet Tsz-ben. Összeismer- kedésükbén. nem volt semmi különös; észrevétlen szövődtek köztük a finom szálak. Távolról- jöttek lévén mindketten, vágyták a meleg otthont, a családi tűzhelyet. El is határozták, hogy egybekelnek. A termelőszövetkezet vezetői kedvezően, s örömmel fogadták a két fiatal összeházasodásának hírét. Esküvőjük előtti napokban kézről kézre ment a gyűjtőív: a szívesen adott forintokból szép ajándék kerekedett ki. A tsz vezetői vállalták a vőíélyi tisztséget. Legyen hát tsz-Iako- dalom — jelentették ki —, de nem. ám akármilyen, szegényes! S a nemes elhatározást. tett követte: 800 forintot adtak a fiatalok kezébe, 1 bárányt az ünnepi ebéd előkészületeihez, amellett burgonyát, zöldségfélét, túrót, tejfölt, tojást a nyalánkságokhoz. A nőtanács külön 300 forinttal „kedveskedett”! S liát még ha ehhez hozzátesszük azt a sok törődést, testvéri együttérzést, ami a fiatalokat ezekben a napokban körülvette! Már több mint egy hete megelégedett házasok. „Rokoni” kapcsolatukat a tsz-szel úgy bizonyítják, hogy élen járnak a munkában. HJ. is szemiivlk elé öllik egy — vagy több is — a csudamodern, téglás, cserepes, rangos-módos új házak szégyenkező szomszédjaként. Jószemű riporterünlk is észrevett egyet a főtér fölé magasodó Vigadó tőszomszédságaiban, s azonmód lencsevégre kapta. A Vigadó tűzfalára frissiben festett biztosító reklám, s az alatta levő tető ugyanazt juttatta eszébe neki is, nekünk is: o tűzveszélyt. Barátaimmal vitatkoztam nemrégiben, amellett kardoskodtak. hogy Monorra hivatásos tűzoltóegység kellene, hiszen mostanában is sok tűz volt. De véleményem szerint az egészségvédelemnek sem az a legfőbb eszköze, hogy új, s új kórházaikat építünk. Sokkal lényegesebb a betegség megelőzése. így vagyunk a tűzzel is: nem az oltására kell elsősorban gondolnunk, hanem a megakadályozására S ennek .V* y • V ' ^ SiiiP fe,•%*-.: . '•C-M ;$ fáfj készült, az Ady Endre utcában. Igen, jól lát jóik: TV-antenna! Vajon tényleg mindig pénz kérdése a tető kicserélése? R. B. Ifjabb betörés Maglódon .4 tettes: ismerős! Május 20-i számunkban megírtuk, hogyan tört be két maglód: kiskorú: H. János és G. Ferenc a 2. számú földmű- vessző vetkezeti boltba. Az első lecke nem volt elegendő számukra, nem hagytak fel csavargó, garázda életmódjukkal. Június 8-án harmadik társukkal: F. Jánossal együtt átmentek Gyömrőre „strandolni". Ott közösen értékelték, hogy mit csináltak jól a betörésnél, s mit is kellett volna tenniük. El is határozták, nem várnak soká: még aznap este betörnek legutóbbi „látogatásuk" szomszédjába: az italboltba. F. János azzal vált el tőlük, hogy hazamegy, kicsempészi az ünneplő ruháját, s ő Csak mész kellene, vödör és meszelő... — Kérek egy pohár sört — mondtam — és gyanakvóan néztem körül a gyömrői KIOSZ piszkos, füstös falú, egyáltalán nem bizalomgerjesztő söntésében. Még szerencse, hogy nem a játékteremben mérik az italt, mert az — piszkosabb. Nem lehet határozottan állítani, hogy ez a két helyiség kielégítené korunk kultúr ember ének igényeit. A muzeális értékű piszokfoltok a falon — talán már műemlékké nyilvánítottak?! Elnézést kérek az illetékesektől, de ezt nem hiszem. Lehet, hogy ezt a bűnbarlang kinézésű helyiséget nevelő célzattal tartják fenn? Helyszíni szemlémen az a tömör benyomás ért, hogy sokan akarnak tanulni. (Meglehetősem nagy a forgalom, bár azt hiszem, még könnyebben teljesítenék a tervet, ha mind a söntés, mind a játékterem vendégmarasztalóbb lenne.) A padló bokatörő gödreiről, az életveszélyes székekről, az „enyhén” mocskosnak is nevezhető asztalterítőkről nem is tudok beszélni, mert s >fc- kal megrázóbb észrevétel törte össze maradék lelkivilágomat. Földbe gyökerezett lábbal meredtem egy feliratra: „Isten áldd meg a magyart". Torkom elszorult: el- érzékenyültem. Most, hogy visszagondolok előbbi soraimra, egy kis lelkiismeretfurda- lást érzek, s magamban így kiáltok fel: Hát ez nem nevelés?! (Nem voltam ittas, hiszen még a kapott egy pohár sört sem ittam meg egészen, s mégis egy pillanatra vi- gyázz-állásban figyeltem a fülemben visszhangzó Himnusz dallamára.) Kissé megszédültem. Lelki- állapotomat csak töredékmondatokkal tudom ecsetelni: Odaírták!... Mikor?... Ki írta fel?... Ki biztatta?... Vajh miért?!... Csak távozásom után kristályosodott ki bennem a felelet: Nem tudom! Fűzfapoéták rigmusai talán elbírják ezt a környezetet, de nemzeti himnuszunk — az az érzésem — nem. Csodálkozom azon, hogy ez még senkinek sem szúrt szemet; vagy ha mégis, miért nem találnak valami megoldást? Gondolom, le kellene meszelni. Vagy nincs keret mészre?! Javaslom, hogy a jövő évi költségvetésben utaljanak ki számomra a mészre, enyvre és a meszelőre (bár azt kölcsön is lehet kérni, a vödörrel együtt) elegendő pénzt és én ígérem, hogy az idézet eltüntetését maximum fél óra alatt, társadalmi munkában elvégzem. (Bár nem vág szakmába, de nekem — megéri.) —YA— is velük tart a betörésben, utána pedig a szökésben. De — mivel édesapja közben hazajött —, nem volt módjában tervét valóra váltani. H. János és G. Ferenc eközben szemlét tartott, s megállapította, hogy a Hock János utca felől a kocsma pincéjének szellőző nyílása csak gyöngén van lelakatolva, könnyen ki lehet feszíteni. Sötétedés után, fél 9 tájban bementek a ktsz udvarára, ott feszítő vasakat szereztek, s mivel még az italbolt nyitva volt, ott az udvaron meghúzódtak. Találtak ott egy személyautót, megpróbálták felnyitni, de nem sikerült. Tíz óra után elindultak az italbolthoz, de a feszítővasak nem bizonyultak megfelelőnek, vissza kellett menni a kt&z-udvarra, újat keresni. Közben megzavarták őket, lapulniuk kellett, s csak éjfél után tudtak ismét „munkához" látni. Most már sikerült bejutniuk a pincébe, onnan fel az ivóba. Ott először is a pénzes fiókot kutatták ki, s magukhoz vették a megtalált 722 forintnyi készpénzt. (Volt ott még ezenkívül körülbelül 1500 forint, de azt nem találták meg.) Ezután a kéziraktárban néztek körül, ettek, s útrava- lót is vettek magukhoz: szalámit, zsömlét, pálinkát, — s mint aki jól végezte dolgát, eltávoztak az udvari ajtón. F. Jánosék lakására mentek ezután, az udvaron húzódtak meg addig, míg az apa el nem ment munkába. Akkor bementek a lakásba, s onnan 6 óra tájban indultak el világjáró útjukra... Ám nem juthattak messzire, a rendőrség altkor már Maglódon volt. Most H. János és G. Ferenc a rendőrségen tűnődhet azon, hogy mégiscsak jobb lett volna az első kudarc után abbahagyni ... IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓ lesz Tápiósápou június 25-én honvéd fiatalok, valamint a környékbeli községek termelőszövetkezeti fiataljai között. A találkozót egésznapos műsorral kötötték össze. — ismeretes — számos, sőt számtalan módja van. Egyik ilyen lenne a nád- és zsúptetők eltüntetése. Az jó, hogy új házak már nem épülnek ilyen tetővel. De a régiek valahogy nagyon nehezen akarnak kalapot” cserélni. Meg kellene gyorsítani ezt a folyamatot. Hasznosabb, célravezetőbb lenne (sok más óv- és védintézkedéssel együtt, persze). mint a hivatásos tiizoltó- testület szervezése. És kifize- több is! Ez pénz kérdése is, mondják. Bátortalanul megjegyezném: vagyon méltányos OTP-kölcsö- nök vannak. S még hozzátenném: tessék csak bekukkantani néha egyik-másik nádtető alá! Nem ritka ott a kombinált bútor, a világvevő rádió. Sőt! Tessék zsák néhol a tető fölé nézni! Hogy nagyobb fáradságba ne kerüljön: tessék csak ránézni erre a képre, Vecsásén található még nagy számmal ebben a mi várossá igyekvő nagy falunkban. Csak éppen kifordulunk a főtérről — bármelyik mellékutcába — s már-MM.'«'. ..» . , - , m NÁDTETŐ ÉS ZSUPFEDÉL
