Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-15 / 139. szám

1961. JÚNIUS 13, CSÜTÖRTÖK 3 Cövekek a lórévi gáton Lórév község és a Duna kö­zött magas gát húzódik. Bal­oldalt a Duna menti Termelő- szövetkezet kertészete terül el, jobbra pedig sűrű lombú ligetek, le egészen a Dunáig. A fáit között csillog a sok tócsa, az elmúlt hetek nagy esőinek maradványa. Csend van, csak a Duna túlsó part­ján zakatoló kotróhajó hang­ját hozza át időnként a lus­tán lebibenő délutáni szellő. Ahogy lejjebb hanyatlik a nap, szúnyogok hada tör elő a pocsolyás sűrűből, kínozva embert és állatot. Lent a gát alatt jókora bog­lyánál fogat álL Mellette vil­lával egy férfi és egy asz- szony szorgoskodik. Éppen rakodnak. — Merre van az elnökük? — Becseics? — kérdezi az ember, — Arra kint, a so­rompó után, a boglyáknál. Vannak ott többen is. Mire jó a cövek? Valóban, vagy másfél ki­lométer után egyre több asz- szony és férfi tűnik fel. A gát. két oldalán szénát ge­reblyéznek, boglyáznak, hor­danak. Néhány fogat is vá­rakozik az egyik gabonatáb­la mellett. De míg odaérek egy nagyobb csoporthoz, előbb védekeznem kell. Szürke, hosszúszőrű kutya lohol elő a sűrűből és acsarkodni kezd előttem az ösvényen. Miit vágjak hozzá? Egy cöveken akad meg a szemem.. Lehajo­lok, hogy kihúzzam, s látom, valami írás van rajta. Ha­gyom a helyén. De a moz­dulattól a kutya megugrik, odébb áll. Nézem a cöveket, majd lá­tom, hogy ötven méterenként társai is sorakoznak, végig a gáton. Mi lehet ez? Amikor végre találkozom Becseics Ljubomirral, az el­nökkel, mindjárt ezt kér­dezem. — Kiosztottuk a gátat ka­szálásra . — mondja. — Sor­sot húztunk, melyik darab kié legyen. — Mekkora jutott egy por­tára? — ötvenhat méter, mindkét oldalon, öt-hat mázsa széna is lejött róla. Nekem keve­sebb, talán öt se lesz, mert a legrosszabb rész jutott rám. Nem kedvezett a szerencse — nevetett enyhe bosszúság­gal. — Mit fizetnek érte a gaz­dák? A kérdésre már Alexi De­meter, a szomszéd parcellán dolgozó növénytermelési bri­gádvezető válaszol: Az esős tavasz alaposain fel­borította a számításokat, még­is idejében végeznek minden munkával, s éppen olyan gondosan, jól, mint egyéni gazda korukban. S ez termé­szetes. Egy-egy fontos és sür­gőn munkánál aki csak a ke­zét bírja, hasznosítja magát. Szorgalom és prémium! — Mi a titka? — kérdezem az elnököt Mosolyog. — Nincs titok ... Az embe­rek szorgalmasak ... Munká­ból élünk. És a prémium jobb kedvet csinál. Prémium? Az elnök szavai­ból megtudom aztán, hogy kapásnövényeik művelését csa­ládonként végzik. A lucerna­kaszálásra és begyűjtésre, va­lamint a borsószedésre már ki­adták a jutalmat, de meglesz a prémium minden növénynél, csak jó munka és jó termés le­gyen. Ott volt például a lucerna­kaszálás. Negyvenöt hold. Nem gyerekjáték, különösen ilyen szeszélyes tavaszon. Húsz má­zsát terveztek az első kaszá­lásra és 25 mázsa lett. De gyors munkát kívánt, hogy. idejében kazalba kerüljön. A terven felüli holdankénti öt mázsát megkapták a tagok prémium­ként, s pünkösdre már álltak a kazlak a tanyán. Volt olyan gazda, aki markos ember lé­vén, két és fél munkaegységet is teljesített naponta kaszálás­ból, s így egy-egy napra 70— 80 forint értékű lucernaszénát kapott a munkaegységen felül prémiumként? Megérte? Igen! A szövetkezeti gazdának, meg­érte az igyekezetét, a közös­nek pedig, hogy nem sajnálta a tagoktól a jövedelmet, és biz­tosította a jó minőségű széna veszteségmentes betakarítását! A jó gazda megfontoltsága, körültekintése diktálta ezt a helyes lépést. Hasonlóan történt a borsó szedése is. Tizennyolc mázsát adtak el négyötvenes kilónkén­ti áron. A szedésért 70 fillért fizettek ki kilónként. Volt is elegendő munkaerő. Nos, a szorgalom mellett ez az eredmények magyarázata. A szövetkezet lelkiismeretes munkát vár a tagjaitól. A ta­gok ezt megadják, ezért van miből premizálni és a közös is jól jár. Az érdek — többszörö­sen közös. Tenkely Miklós H szentendrei járási v. b. előtt: ]. a tanácstagok munkája 2. a vízvezeték ügye 3. a közellátás ls,ócsBítegy&rcn Hívon a jól bevált szokás­hoz. a Szentendrei Járási Ta­nács végrehajtó bizottsága ma ismét „területen’’ tartja meg ülését. A mai vb-ülést Pócsmegyeren rendezik, s eb­ből az alkalomból szemügyre veszik a lközsé.gbe!i problémák megoldáséra 1958-han hozott határozatok végrehajtását. Az 1958-as „vándor” vb-ülés óta nagyjából három eszten­dő telt el. Ennyi idő után már reálisan fel lehet mérni a tanács munkáját, a fejlő­dést. Mindez szerepel a napi­renden, megvitatják továbbá a Május 1 Tsz beszámolóját és az idei harmadik negyed­évi munkatervet. Anélkül azonban, hogy „ünneprontók” lennénk, a magunk részéről ebből az alkalomból nem any- nyira a jelentős eredmények­re, mint inkább a tanácsmun­kájának és a község életének egy-két problémájára szeret­nénk ráirányítani a figyelmet. Mindenekelőtt néhány szót a tanácstagokról. Általában ellátják a teendőikft, de baj van a tanácstagi beszámolók­kal. Kisgyűléseik iránt a la­kosság érdeklődése megle­hetősen gyér. Különösen nyáron. Most, május 15-e és június 15-e között a tizenöt beszá­moló közül összesen hat volt sikeresnek mondható. Télen valamivel jobb a helyzet, de négy tanácstag akkor sem tartotta meg a beszámolót. Ezen a helyzeten feltétlenül változtátniok kell, s reméljük, a megoldás módozatát a mai tanácsülésen megtalálják majd. Másik gondja Pócsmegyer életének, amelyet a járási ta­nács v. b. helyszíni ülésén — véleményünk szerint — fel­tétlenül meg kell vitatni, a vízvezeték építése körüli hu­zavona. A falutól kisajátított terület ellenében a Fővárosi Vízművek ingyen vezeti be a községbe a vizet. Örül is en­nek Pócsmegyer népe. Az örömbe viszont némi üröm vegyük A lakosság egy része jog­gal kifogásolja, hogy a Hunyadi János út felső részére és a Borbála sé­tányra a vizet nem jut­tatják el. A tanács ebben az ügyben mér május elején felszólalt a vízműveknél, panaszu kát azonban még válaszra sem méltatták. Ügy gondoljuk, hogy a járási tanács vb-ülésé- nek elvi állásfoglalása segít­het dűlőre juttatni a pócs- megyeriek sérelmét. Az ülésen különös hang­súlyt kap majd a Surányi- telep fejlesztése. Nagyon he­lyes a gondolat, hogy az öt­éves tervjavaslatba ezt a kedves, gyorsan fejlődő nya­ralótelepet kellő mértékben belefoglalják. Helyes az is, hogy felveszik a kapcsolatot a Dunakanyar Intéző Bizott­sággal. Ez azonban még a jövő dolga. Viszont már most azonnal megoldást sürget Pócsmegyer és kiváltképp a rohamosan fejlődő Su- rányi-telep közellátása, ahol csak ebben az évben mintegy félszáz új nyaraló épül. A vásárlóközönség ugyanis nem tudja beszerezni magának a legszükségesebb élelmiszereket sem. Nem le­het kapni felvágottat, péksü­teményt, italt, üdítő italokat. Márpedig ez megengedhetet­len hiba egy ilyen fontos ki­rándulóhelyen. Az elosztás jobb megszervezésével minden valószínűség szerint segíteni lehetne a bajon. A mai járási végrehajtó bizottsági ülésnek e probléma megoldásával is szembe kell néznie. A pócsmegyeri tanács az elmúlt három évben de- rekas munkát végzett. Az akkori határozatot lénye­gében végrehajtották, a tanács vezetőinek rátermettsége, szak­értelme megfelelő. A mai ülé­sen hozandó határozatok vég­rehajtásához pedig további rendszeres munkára lesz szük­ség. Firon András — Még nem számoltuk ki J pontosan, negyven-negyvenöt forint lesz. á f | Pünkösdkor $ már álltak a kazlak Beszélgetés közben tovább ^ dolgoznak, mert nagyon sür- $ gős a munka. Az elmúlt két £ hétben jóformán mindennap í esett az eső. Hétfőn és ked- 4 den végre derült idő köszön- r tött erre az amúgy is csapa- \ dékos vidékre, s ki kell hasz- á hálni. g I — És a közös széna? — Már pünkösd óta kazal- 2 ban!... Negyvenöt hold lu-S cérnánk van. Egy hét múlva. Z az árpa és a kenyérgabona | S11I aratása között, másodszor ka- 4 száljuk... í í Másodszor kapálják a kukoricát \ Kedden megkezdték a ku- í korica második kapálását, Kedden és szerdán negyven ^ ekekapa állt munkába. Sür- ^ gős a kapálás, mert a hét vé- ^ gén, vagy a jövő hét elején ^ kezdik az árpát vágni, s még f addig két holdon ki kell ül- ^ feint az őszi takarmánykeve- < rék helyére a karfiolt. A ti: hold őszi árpa helyére is kar- J fiol kerül. Saját Zetorjuk von- í tatja majd a napokban vasú- g rolt kévekötő-aratógépet, de csak nappal! Éjjel mindjárt % szántja is a felszabadult terű-te­leiét. A gép három műszak- ^ ban dolgozik majd, mint a ta- i vaszi szántás és a vetés ide-! jén is. Megtehetik, mert tag- \ jaik között négy képzett trak- j toros van, az ötödik pedig j most tanul Pápán, aratásra j haza is jön. Rejtvény Monoron J/TT01 Hí**®, A gyömrői úttörők Gyomron is fegyelmezett felvonulással, úttörő- és kis­dobos-avatással egybekötött szép ünnepségen emlékez­tek meg a mozgalom fennállásának 15. évfordulójáról (Furuglyás felv.) PAJTÁSOK LEVELEIBŐL Kirándulásunkról Május 26-án az egész is­kola az erdőben ünnepelte a madarak és fák napját. Ör­sünk, a Szputnyik-őrs nagy buzgalommal fogott a főzés előkészítéséhez. Szakácsaink ügyes munkával igyekeztek minél előbb elkészíteni a pap­rikást. A tűzmesterek is ügyesen dolgoztak. Két sát­rat ütöttünk fel; a pajtások jól szórakoztak. Az osztály- főnökünket is meghívtuk ebédre. Megállapította, hogy az ebéd kitűnő, s megdicsér­te a szakácsokat. Az egész őrs megnőtt étvággyal fogott az ebédhez és a kondéron kí­vül mindent megettünk; Benkó László úttörő, Hévízgyörk Hogyan lettem első? Május 28-án, a 15. évfor­duló alkalmából a gyömrői úttörők is egésznapos ünne­pélyt rendeztek. A felvonu­lás és az úttörőavatás után kerékpárverseny volt. A zá­por kissé késleltette az in­dulást, de mégis starthoz álltunk. Útközben ismét megeredt a zápor, sőt még a szél is szembe fújt, de ne­kem így is mintegy 20 mé­ter előnyöm volt. Az utolsó kétszáz méter volt a legne­hezebb, mert már fáradtak voltunk, s az úton emelkedő is volt. Nagyon örültem, hogy én értem elsőnek a cél­ba, mert ezzel már másod­szor nyertem Gyomron úttö­rő kerékpáros bajnokságot, Szabó József úttörő, 5093. sz. Jelky András ucs, LEVELEZŐINKNEK ÜZENJÜK Iiollósi Erika, Nagykörös: Leveledet örömmel olvas­tuk. Gratulálunk a járási KISZ- és úttörőtalálkozón elért első helyezésekhez. Re­méljük, hogy a váci megyei versenyen is szép eredményt értek majd el. Eredményes munkát kívánunk ifjúvezetői tevékenységedhez és várjuk további tudósításaid. Az úttörőmozgalom neveltje Nagy Zoltán 1948-ban út­törőként kezdte a mozgalmi munkát, Nagykőrösön. Az ál­talános iskola elvégzése után tanítóképzőbe jelentkezett, s a mozgalomban ifjúvezetőként dolgozott tovább. A tanító­képző elvégzése után Dán- szentmiklósra került pedagó­gusnak. Itt a csapat újjászer­vezése várt rá. Fiatalos len­dülettel fogott munkához, s hamarosan vonzó, romantikus és tartalmas úttörőéletet te­remtett. 1958-ban először vol­tak e kis faluból úttörők tá­borozni, de a Pajtás újság által hirdetett őrsi naplópá­lyázat megnyerése is igazolta a csapat jó működését. 1958-ban munkája jutalmá­ul tót hétig az NDK-ban volt jutalom-üdülésen, 1959-ben felvették a párt tagjai sorá­ba. Jelenleg Cegléd város út­törőtitkára. CSAPATAINK ÉLETÉBŐL Dömsödi híradás Dömsödön nemcsak tudják, de szívük melegével érzik az emberek, hogy az úttörő- mozgalom ebben az esztendő­ben ünnepli megalakulásának 15. évfordulóját. Ezt bizonyít­ja a június 4-én megtartott úttörőnap is, ahol büszkén szemlélhették az úttörők dí­szes, fegyelmezett felvonulá­sát. Az ünnepi visszaemléke­zésből megismerhették falu­juk csapatának érdekes múlt­ját. Az ünnepi sportbemuta­tón meggyőződhettek arról, hogy az úttörők fegyelmezett magatartásukkal bármikor készek úttörőhöz méltó odaadással szolgálni szocia­lista hazájukat. E szép napot a szellemi ve­télkedő, az esti fáklyás csó­nakfelvonulás és a Dunán megtartott parádés tűzijáték tette felejthetetlenné. Kiss József járási úttörőtitkár Versenyt hirdetünk Pajtások! A nyári kirándulások, tábo­rozások, őrsi, raj- vagy csapat­keretben történő események élményszerű leírására versenyt hirdetünk. A beszámolót kér­jük tintával, esetleg ceruzával, tetszés szerinti papírra írva, az alábbi címre elküldeni: Pest megyei Úttörő Elnökség, Bu­dapest, V. Árpád u. 12. Az érdekes leírásokat közöl­jük és a jobbak értékes könyv- jutalomban részesülnek. ^\\\\\\\\\\\\\\v.\\\\\\\\\\\w\\\\\\\\w j KIOKTATOTT I ^ bennünket a minap a váci Z Vendéglátóipar! Vállalat gö- $ £ döllői 313-as kisvendéglője- $ £ nek egyik pincére. „Ha nem $ í tudnák — bizonygatta ellent- J mondást nem tűrő hangon —4 $ ^ régi gyerek vagyok a szakma- $ ^ b3n, s bátran állíthatom, ennél ^ ^ jobb kiszolgálásban ma sehol ^ ^ sem részesülnének.” Szeren- \ ^ cse, hogy e merész kijelentés ^ 4 a legkisebb tárgyilagosságot is ^ £ nélkülözi, mert ellenkező eset- ' ^ ben vendéglőinkben nem ad-J nának a vendégnek étlapot; hi-^ ^ degen szolgálnák fel a rósz- $ ^ szül elkészített, gusztustalan j ^ ételt; étkezés közben a feje J ^ felett dolgoznának a kőműve- \ ^ sek; a szomszéd asztal mellett £ $ javítaná a varrónő a szakadt; abroszokat, s olyan érzése tá- * % madna a vendégnek, mintha / £ egy rendetlen raktárban ülne. J ^ Ráadásul még meg is hazud- \ ^ tolná a pincér. £ Ehhez még csak annyit, igaz, i $ átalakítás alatt kerestük fel J ^ a VVV 313-as — állítólag má- J ^ sodosztáiyú —? kisvendéglő- í j? jét, de azért ízletes ételt ak- J ^ kor is adhattak volna, az ud- í ^ variasságról nem is beszélve. J $ Bevallani a rosszról, hogy va- * ^ lóban gyenge, nem szégyen. í 6 Viszont makacsul állítani az í jS ellenkezőjét — enyhén szólva \ £ — vendégriasztó könnyelmű- / í ség! í * * "• - í /vXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXVXVXXXVXXXXXX A képen Monor főutcáját látjuk. Az előtérben „Parkírozni tilos” tábla díszeleg. Mögötte egy állandó kerékpár-meg­őrző, s néhány parkoló gépkocsi. Találós kérdésünk: lehet, hogy Monoron a jobb kéz nem tudja, mit csinál a bal? A megfejtők között kisorsoljuk a KRESZ legújabb kiadá­sának bőrbe kötött díszpéldányát Foto: Gábor Viktor

Next

/
Oldalképek
Tartalom