Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-01 / 127. szám
2 "" v/frVI«P 1961. JÚNIUS 1, CSÜTÖRTÖK If >1 bécsi találkozó előtt N. Sz. Hruscsov Csehszlovákiába érkezett Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának meghívására szerdán Csehszlovákiába érkezett. Gierna Nad Tisou csehszlovák határállomás ez alkalomból ünnepi díszt öltött. Az épületet a Szovjetunió és Csehszlovákia állami lobogói és vörös zászlók díszítették. A homlokzaton Hruscsov és Novotny fényképe, valamint a szovjet kormányfőt üdvözlő feliratok voltak láthatók. Helyi idő szerint 11.25 órakor a külötnvonat befutott az állomásra és a kocsi ablakában megjelent a barátságosan mosolygó, integető Hruscsov. „Éljen a Szovjetunió, éljen Hruscsov elvtárs!” harsant fel az üdvözlő kiáltás, amikor a szovjet miniszterelnök kiszállt a vonatból, szivélyesen megölelte és megcsókolta a fogadására megjelent vezetőket és ba- rátian kezet rázott velük. Az egybegyűltek lelkesen éltették Hruscsovot, a Szovjetuniót, a megbonthatatlan csehszlovák—szovjet barátságot és a világbékét. Ősi szláv szokás szerint egy nemzeti viseletbe öltözött nő kenyeret és sót nyújtott át a szovjet kormányfőnek, az úttörők pedig virágokkal halmozták el. A magas vendég tiszteletére díszőrség sorakozott fel az állomáson. Nyikita Hruscsov szívből megköszönte az egybegyűlteknek a testvéri, barátságos fogadtatást és a tömeg tapsától kísérve, a különvonat elindult Ciema Nad Tisou állomásról Pozsony felé. A szovjet kormányfő pénteken folytatja útját Becsbe. Kennedy Párizsba érkezett Kennedy amerikai elnök feleségével és kíséretével szerdára virradó éjszaka repülőgépen elindult európai útjára. Az elnököt tanácsadók népes csoportja kíséri, köztük Rusk külügyminiszter, Bundy, az elnök nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó kü- löntanácsadója, Bohlen, a külügyminisztérium szovjet szakértője, Nitze, a hadügyminisztérium nemzetközi biztonsági ügyekkel foglalkozó államtitkára, Sorensen, az elnök külön tanácsadója és mások. Elutazása előtt május 29- én az elnök 44. születésnapját ünnepelte. Ebből az alkalom- bó a demokrata párt washingtoni gyűlésén beszédet mondott. Kijelentette, hogy „bizakodással és reménykedve” indul el első fontos nemzetközi tárgyalásaira — Hruscsovval esedékes találkozómat úgy tekintem — mondotta — „mint azon szándékunk bizonyítékát, hogy megkeressük a békéhez vezető módozatokat”. Az elnök születésnapja alkalmából a demokrata párt Bostonban is gyűlést tartott. Az üdvözlésekre válaszolva, Kennedy újból szólt európai megbeszéléseiről. — Értékesnek tartom a szövetségeseinkkel tartandó megbeszéléseket — jelentette ki — különösen olyan időpontban, amelyet az jellemez, hogy a szembenálló felek egyaránt rendelkeznek a kölcsönös megsemmisítés és pusztítás eszközeivel. Fontosnak tartom, hogy megértsék és világosan lássák, mi az, amiért mi síkra szállunk. Ezért utazom Bécsbe, hogy találkozzam Hruscsovval. Az egyszerű amerikaiak sikert kívánnak az elnök küldetéséhez. A kongresszus vezető politikusai támogatják a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányfői találkozójának gondolatát. — Az amerikai nép reméli — jelentette ki Mansfield szenátor, a szenátusi többség vezetője —, hogy a találkozó hasznos lesz. Kívánjuk, hogy Hruscsov és Kennedy sikeresen tárgyaljon egymással Bécsben. Reméljük, hogy a nemhivatalos tárgyaláson megvitatnak majd néhány nagy problémát és megteremtik az alapot azok megoldásához, sőt, talán idővel sikerül megtalálni az igazságos megoldást is, amely biztosítja a világ népeinek az igazságos békébe vetett reményük megvalósulását. A köztársasági párt kongresszusi vezetői Kennedy elutazása előtt nyilatkozatot adtak ki, amely többek között így hangzik: — Mi, a köztársasági párt szenátusai és képviselőházi csoportja egyesített vezétő- ségének tagjai, valamint minden amerikai, sikereket kívánunk Kennedy elnöknek Hruscsov miniszterelnökkel esedékes bécsi találkozóján. Ugyanakkor a köztársasági párt említett tagjai nyilatkozatukban nem riadnak visz- sza a méregkeveréstől sem. Azt ajánlják Kennedy- nek. hogy figyelmeztesse Hruscsovot: nem lesz addig több tárgyalás, amíg „az oroszok nem szolgáltatnak meggyőző bizonyítékokat jóakaratukra.” Mint a nyugati hírügynökségek jelentik, Kennedy elnök szerdán magyar idő szerint 10 óra 20 perckor háromnapos látogatásra a francia fővárosba érkezett. A párizsi repülőtérén Kennedy és De Gaulle rövid üdvözlő beszédet mondott. Az angol lapok élesen bírálják Kennedy külpolitikai vonalvezetését Ahogyan közeledik a Hruscsov—Kennedy találkozó napja, olyan mértékben kerül a felszínre az angol kormány neheztelése azért, hogy az amerikai elnök Macmillan kizárásával tanácskozik majd a szovjet kormányfővel. Macmillan hétfőn beszédet mondott a Nyugat-európai Unió közgyűlésén, de még csak említést sem tett a bécsi találkozóról. Tüntetőén megkerülte a kérdést és olyan elvont formában beszélt a nemzetközi problémákról, hogy nyilatkozatával senki sem tudott mit kezdeni. Ugyanakkor szinte az egész brit sajtó, de főleg azok a lapok, amelyek közel állnak a kormányhoz, élesen bírálják Kennedy külpolitikáját, vagy inkább azt a tényt, hogy nincs semmilyen külpolitikája és hivatalba lépése óta csak kudarcokról tud beszámolni. A délben megjelenő angol újságok kommentár nélkül közölték Kennedy nyilatkozatát, miszerint ó „a legforradalmibb 'ország” vezetője. Az esti lapok már ízekre szedik az elnök szavait. Az Humanité a Kennedy—De Gaulle megbeszélésekről A párizsi sajtó vezető helyen ír a De Gaulle—Ken- nedy-megbeszélésekről. A polgári sajtó megállapítja, hogy számos ellentét mutatkozik a francia és az amerikai külpolitika irányvonala között, különösen sűrűn emlegetik a NATO politikájával kapcsolatos véleményeltérést, a francia önálló atomfegyver- kezés ügyét, a laoszi kérdés és az Egyesült Államok új afrikai politikájából eredő francia álláspontokat. Ennek ellenére a polgári sajtó egybehangzóan azt írja, hogy számos ponton, elsősorban pedig Nyugat-Berlin kérdésében egyet fog érteni Kennedy és De Gaulle. Az Humanité az Elysée-pa- lotában lefolyó párbeszédnek szentelt vezércikkében azt emeli ki, hogy , De Gaulle tábornok külpolitikája minden lényeges kérdésben Washington álláspontjához igazodik. Ez nem jelenti azt, hogy az amerikai és a francia kapitalizmus közti ellentmondások eltűntek volna. Ellenkezőleg, csak súlyosbodnak, ahogyan az imperializmus uralmi övezete mind szőkébb térre szorul. Nem is illő dolog az, hogy Kennedy barátok közti ellentétekről beszél, hiszen a nyugati dzsungelben az üzlet üzlet, és kevés helye van a baráti érzelemnek. Ennek ellenére a monopóliumok meghatalmazottjai nyomban egyetértenek, mihelyst a kommunizmus elleni harcról van szó. Ezt sohasem szabad elfeledni a Fehér Ház és az Elysée ellentétei természetének értékelésében. Igaz ugyan, hogy De Gaulle a nacionalista demagógiát a tökéletességig fejlesztette, s olyan benyomást akar kelteni, hogy csak Franciaország érdekeinek alapján határozza meg szuverén módon a maga külpolitikáját. Valójában azonban csak nagyobb szerepet kíván a nyugati koalícióban azért, hogy jobban megvédje a francia nagytőkések érdekeit riválisaikkal szemben. Bármit is határozzon el az imperializmus táborának vezéralakja és a francia monopóliumok képviselője, a gyakorlatba át is kell ültetni döntéseiket, s ekkor jelentkeznek majd a problémák számukra, mert ha a népet nem is hívták meg az Ely- sée-palotába, megvan a módja, hogy szavát hallassa — írja az Humanité. Kennedy megkezdte tanácskozásait De Gaulle tábornokkal Két órával az amerikai elnök megérkezése -után az Elysée-palotában ^negkezdőd- tek Kennedy és De Gaulle tanácskozásai. Az első napi megbeszéléseken csak egy-egy tolmács volt jelen. A délelőtti háromnegyedórás megbeszélés után De Gaulle tábornok ebé- * den látta vendégül Ken- nedyt és kíséretének tagjait. Az Elysée-palota Murat-ter- j mében felszolgált negyven terítékes ebéden francia részről jelen volt Debré miniszterelnök és Couve de Murville külügyminiszter is. A két köztársasági elnök magyar idő szerint 14.45 órakor újabb tanácskozásra ült össze. Ez a megbeszélés egy óra és ötven percig tartott. Nyugati hírügynökségek értesülései szerint a szerda délelőtti megbeszélésen a berlini kérdést vitatták meg. Ez a kérdés felmerült a délutáni tanácskozáson is, majd rátértek Délkelet-Ázsia és Afrika i helyzetének megvitatására. | Tájékozott körökben úgy tudják továbbá, hogy a Kennedy—De Gaulle találkozón megvitatják a nyugat „globális védelmi terveit” és „igyekeznek összhangba hozni a kél kormány álláspontját a NATO stratégiai terveit illetően”. Párizsban közölték, hogy Kennedy elnök pénteken délelőtt meglátogatja a NATO európai haderőinek Párizs közelében lévő főparancsnokságát; Hidegháborús kampányt indítottak a nyugat-berlini lapok és rádióállomások A Hruscsov—Kennedy találkozó előtt a nyugat-berlini lapok és rádióállomások pánikhangulatot keltenek a lakosság soraiban. Közölték a NATO állítólagos „riadótervét”. amely hétfőn jelent meg a New York Herald Tribune című amerikai lapban. (Ez a terv összehangolt NATO-im- tézkedéseket tartalmaz „Berlin védelme” címén az NDK megtámadására.) „Kennedy nyomást gyakorolt Hruscsov- ra” (t. i. a terv közzétételével) — harsogja a Nachtde- pesche plakátbetűs címe az [ első oldalon. „Berlin miatt kirobbant az j idegháború” — hangzik a Der Abend szalagcíme. .,Idegháború” című vezércikkében a Der Kurier hisztérikus hangon támadja a Szovjetuniót és helyesli a ..riadótervet”, hozzáfűzve: „aki most elveszti hidegvérét, az csatát veszít”. Nyugat-Berlin Sender Freies Berlin nevű rádióállomása és az amerikaiak Rias rádiója kedd este, illetve éjszaka szintén kihívó hangú hírmagyarázatokkal igyekezett mérgezni a közhangulatot. A Rias-ban a nyugatnémet hadügyminisztérium sajtófőnökének helyettese a Bundeswehr nagy ütőereiével, rakétáival, haditengerészetével dicsekedett és kijelentette, hogy a Bundeswehr létszámát 300 000 főről rövidesen 350 000-re emelik. A Bonn által kirobbant hidegháborús kampány ellenére a demokratikus német közvé- ! lemény higgadt magatartást tanúsít és reméli, hogy Hruscsov és Kennedy találkozója eredményes lesz. Karl-Eudard von Schmitz- ler, az NDK fő kommentátora kedd este a „Deutschlandsen- der‘’-ben kijelentette: „Mi 1948 óta fölötte nagy türelmet tanúsítottunk Nyugat- Berlin kérdésével kapcsolatban, de ennek a türelemnek is van határa. A nyugat-berlini kérdés megoldására készen vannak a javaslatok. amelyeket így lehetne összefoglalni : Kössön „treuga dei”-t a két német állam, kössék meg a békeszerződést mind a két német állammal. Nyugat- Berlint pedig nyilvánítsák semleges, demilitarizált. szabad várossá. Viharos jelenetek a kubai kalandot kivizsgáló amerikai szenátusi Newseek beszámol arról, hogy a kubai kaland kivizsgálásával foglalkozó amerikai szenátusi albizottság ülésein viharos jelenetekre került sor. Amikor például az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, Lemnitzer tábornok bevallotta, hogy a Kuba ellen indított invázió tervét „gyakoralbizottság ülésein latilag kivihetőnek” minősítette. Capenart szenátor felugrott és ingerülten kiáltotta: „a második világháborúban nem vittem többre az őrmesteri rangnál, de még az én csekély katonai tudásom is egészen más álláspontra késztetett volna a szóban forgott tervvel kapcsolatban“. Hivatalosan „ártatlannak“ minősítették Globkét a görögországi zsidók deportálása ügyében A bonni államügyészség hivatalosan beszüntetett minden vizsgálatot Globke államtitkár ellen, arra hivatkozva, hogy az ellehe emelt vádakat ..alaptalanoknak” találta. Az államügyészség ugyanakkor közölte, hogy hamis vád és hamis eskü címén azonnal eljárást indít Merten nyugat- berlini ügyvéd ellen. Mint ismeretes, Merten ügyvéd a közelmúltban feljelentést tett Globke ellen, akit azzal vádolt, hogy megakadályozta húszezer görögországi zsidónak a deportálás alóli mentesítését. Merten kijelentései alapján először a frankfurti államügyészség indított nyomozást az ügyben Globke ellen, később azonban felsőbb intézkedésre hirtelen a bonni államügyészséghez tették át az ügyet, annak ellenére, hogy a náci idők bűntényeivel kapcsolatos nyomozások lefolytatására a frankfurti ügyészség lenne az illetékes: A bonni államügyészség most arra hivatkozva szüntette be az eljárást Globke ellen, hogy Mertent mint tanút nem tartja „szavahihetőnek”. Merten ügyvéd, midőn meghallotta, hogy az államügyészség ő ellene indít eljárást, kijelentette: „nem vegyes érzelmekkel. hanem kifejezetten örömmel tekintek a vizsgálat élt mert ennek során végre 1 kell majd hallgatni Globke is”. kis kitej — BELGRÁDBAN kedden bejelentették, hogy Jugoszlávia és a Szenegáli Köztársaság elhatározta, nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatra lép egymással. — A ROMÁN Ifjúmunkás Szövetség Központi Bizottságának meghívására fiatal magyar kőolajipari munkások küldöttsége érkezett Romániába. Hajnal - ötszázéves éjszaka után „Örök zöldben pompázó pálmák ékesítik a partvidéket Rio Roxotól Rio Cajetigés a nap egy gondtalan népre mosolyog” — így áll ez egy portugál földrajzkönyvben Portugál-Guineáról. A partvidék és a mögötte elterülő ország, akárcsak a part előtti szigetek, valóban meseszépek. Természeti gazdagság, egyes terményekből évente kétszeri aratás. Dús rizs- és cukornád-földek (a cukor az - ország fő kiviteli cikke). Csak a gondtalan nép — az nem látható. A lakosság ugyanis koldusszegény és az emberkereskedelem — mondernnek álcázott formák közt — ma is folyik. Ezrek halnak éhhalált és a|ci eddig felemelte fejét ez ellen, a fasiszta terror csapásaiba ütközött. „Szent küldetés“ A Portugál-Guinea előtti Bissago-szigeteket a portugál Krisztus rend zászlaja alatt hajózó Nuno Tristano kapitány fedezte fel 1446-ban. A hajóst és embereit a rend nagymestere, Tengerész Henrik ugyan névleg felfedező útra küldte ki, a vállalkozás fő célja azonban a rab- szolgavadászat és elefántcsontszerzés, valamint arany- lelőhelyek feltárása volt. A lisszaboni jezsuiták ma is úgy ünnepük a Krisztus rend rablóvállalkozásait, mintha azok hősköltemények lettek volna. Don Enrique el Na- vegador portugál herceg, „Tengerész Henrik” pedig egyházi énekek legendás hőse, „akinek ajka bort soha nem ízlelt... és asszony száját csókkal soha nem illetett”. I. János portugál király emé elsőszülött fiát egyes polgári történetírók valósággal szentként mutatják be: „Felfedező útjain ter- I mészetfeletti erők vezérel- I ték, minthogy sohasem a gazdagság végett, hanem pusztán felebaráti szerétéiből cselekedett, hogy a pogány tudatlanságban élő törzseket a keresztény hitre térítse” — írja az egyik történet. Az afrikaiaknak azonban ez a hitbuzgalma pusztító vészként tűnt fel. A Krisztus rend tűzfegyverekkel felszerelt lovagjai a szigetek után a szárazföldre is behatoltak, raboltak és gyilkoltak. Az őslakosságot túlságosan vadnak találták a szent igék befogadására . . ! Portugál-Guinea lakossága ellenállt és közel 400 éven át soha nem ült el teljesen a fegyverzaj a gyarmaton. Megtört a csend 1936-tól 1956-ig temetői csend honolt a magyar Dunántúlnál valamivel kisebb területű Portugál-Guineában. Bissanban, a fővárosban a fehér gyarmattartók számára csinos villanegyed épült ki, a rabszolga-munkát bérmunka váltotta fel. A 2300 fehér nagybirtokos azért megtalálta módját, hogyan tarthatja továbbra is teljesen hatalmában az 503 000 volt rabszolgát. A termékeny lapályokon, ahol azelőtt a lakosság a maniokát, fő táplálékát termelte, mindent kiszorítottak a cukornádültetvények. A tengernyi cukornád mint a bőség jelképe pompázott, ám a bőség csak a fehér ültetvényesek része volt. A földjüktől megfosztott afrikaiak két aratás között éhségtől pusztultak, minthogy a túlnyomó többségnek nem volt állandó munkája. Portugál-Guineának nincs egyetlen valamirevaló kórháza. Súlyos trópusi betegségek (lepra, elefántiázis, filária) pusztítanak; Ezé a gyarmaté az analfabétizmus világrekordja: 99,7 százalék. 1959-ben a hatóságok elrendelték, hogy a gyarmat még több élelmiszert exportáljon. Pijiiguti városkában 1959. augusztus 3-án reggel éhségtüntetések kezdődtek. Repülőgépek fegyverei adtak választ a csonttá soványo- dott afrikaiak kiáltásaira és csak a leszálló éj borított leplet a tömeggyilkosságra. Büntető különítmények járták be az országot. A volt Francia-Guinea szomszédos területén harmadik éve épülő szabad, független ország példája mellett az idén Angolában megindult fegyveres szabadság- harc adott új erőt a legrégibb portugál gyarmat, Portugál-Guinea maroknyi népének is függetlenségi küzdelme folytatásához: ez a küzdelem most kapott először határozott politikai célkitűzéseket és most jön létre szilárdabb szervezete is. Bár a portugál gyarmatosítók újabb európaiak betelepítésével, fehér „polgárőrség” létesítésével próbálták uralmukat megszilárdítani, a napokban megindul 'újabb tömeges függetlenség megmozduások ellen Lisszabon ismét katonaságot vol kénytelen bevetni. Portugál-Guinea és az ugyancsak portugál kézen levő Zöldfoki-szigetek közös függetlenségi pártja két földrajzilag elszigetelt, egymástól is távol lévő területen vívja harcát. A harc kimenetelét azonban már eldöntötték a gyarmatosítókra kedvezőtlen ,nemzetközi és afrikai erőviszonyok. Már csak egy a kérdés: meddig tartja még magát" a gyarmati uralom? te- sy.) /
