Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-13 / 111. szám

p1 Wl\\\\\\\\\X\\\\\\«^V\VVX\VS>X>WKB?M»XSXVV\\\\XSV^^ BAJ VAN A HAJJAL i IV. arra a jelentős körülmény­re, hogy a korszerűen veze­tett háztartás mellett több idő jut a pihenésre, de több a szórakozásra, a művelődés­re, az önképzésre is. Figyel­me kiterjed a céltudatos be­vásárlásra, s a gyors főzés fortélyaira. Hogyan tehetjük kényelmessé a munkát, ho­gyan gondoskodjunk az egészséges táplálkozásról. Megbeszélésre kerül a szép­ségápolás, az ízléses, diva­tos öltözködés és még sok más kérdés. Elkíséri a nőt az em­beri élet minden állomásán és ismerteti törvényeinket a nők védelmében. „Aki sokat fog, keveset markol” — tartja a régi ma­gyar szólásmondás. Am en­nek a hasznos könyvnek ese­tében, még sem mérnök a régi közmondást alkalmazni. Sokat markol, de sokat is fog, egyszerű, közvetlen stílus­ban megírva, de mégis szak­szerűen. U. n. „alapfokú” munka, de bárki haszonnal forgathatja lapjait. Két hiá­nyosságára azonban mégis rá kell mutatnunk, a következő kiadás segíthet e hiányon. Nem lett volna szabad sajnál­ni a papírt, sem a szerkesz­tés munkáját az egyes fejeze­tek alcímeinek a közlését a tartalomjegyzékben, névmu­tató formájában. így az ol­vasó nyomban választ kap­hatott volna — keresgélés nélkül — arra a kérdésre, ami éppen érdekli. Számolni kell azzal, nogy a kevés idejű nőnek kevés a türelme is. Másik hiányosság, és ez a Egy kicsi — egy nagy ( 2 j * M 1 \j— 9 i: H ii M 1J Mi )5 14. i? tó a P " 21 P I íi Ví zszin tes: Vízszintes: 1. Világhírű svéd kutató, évti- tedeken keresztül kutatta Ázsia jelsejét (Sven. 1893—1033). 7. Ta- carmányíű. 9. Elnyújtott dal! 10. zászló Sanyi. 11. Ritka női név. [3. O. F. 15. Katica. 17. Nagy Fájdalom — fordítva. 19. Ételt Ízesít, 20. Nehéz fém. 22. Hit­vány. 24. Holland tengerész, sark- J utazó. 1595-ben felfedezte a Spitz- ! bergákat és a Medve-szigetet, ; Függőleges: 1. Angol tengerész, a róla el- ; nevezett folyó és öböl felfede-: zo je. 1609—10-ben. 2. Etelka. 3.! Kiváló tengerész volt, 1487—88- ban körülhajózta Afrika déli partját. 4. Az illendőség szabá­lyaival megegyezik. 5. Félig nagy? 6. Szomorkodik. 8. Fennsík. 12. Egy másik holland tengerész, aki 1642-ben felfedezte Üj-Zélandot, a Tonga-, Fidzsi- és a róla elne­vezett szigetet. 14. Körte alakú kis üvegedény. 16. Erős testal­katú. 18. Derült, világos — fone­tikus német szóval. 21. Öcsai Ví­vó Egvesület. 22. Kaba közepe! 23. L. T. Pajtások! A rejtvényben sze­replő híres utazók és felfedezők nevét írjátok le egy levelezőlap­ra, és 1051. május. 22-ig küldjé­tek be a szerkesztőséghez. A he­lyes megfejtők részt vesznek a május havi könyvjutalom-sorso­lásban. Az 1961. április 29-i rejtvényünk helyes megfejtése: nőszirom, tu­lipán. nefelejcs, ibolya, jácint. Lepke- és rovargyűjtés csöppentek és erre helyezem a kis rovart. A fiókba azután a kartonlapocskával együtt tű­zöm be az állatkát. A leg­nehezebb a lepkéket szépen szárítani. Ha felt űzőin őket, kis vattadarabot teszek a pot­rohúk vége alá, nehogy be- kunkorodjon, azután keskeny papírcsíkokkal kétoldalt leszo­rítom a szárnyukat, sőt itt-ott gombostűvel rögzítem a pa­pírcsíkokat. Végül az egész lepkét letakarom papírral és úgy szárítom. — Ügy szeretnék én is hoz­zákezdeni a rovargyűjtéshez — lelkendezett Karcsi —, de azt sem tudom, hol kezdjem, hiszen annyiféle rovar van! i Jani bácsi vendégei vol- ; tunk, Kati, Karcsi meg én. j Jani bácsi azért hívott meg j minket, hogy megmutassa ne- ! künk gyönyörű akváriumát, ! no meg a híres rovar- és lep- ! kegyűjteményét. Sokáig gyö- í nyörködtünk a különböző ! színű és alakú halacskákban, ! amelyek öt, villannyal világí- j tott, mesterségesen fűtött me- ! dencében úszkáltak, piros és í fekete csigák, különös alakú, J cifra levelű vízinövények kö- {zött. Azután Jani bácsi áttes- 5 sékelt bennünket a szoba má­jaik végében tornyosuló fiókos J szekrényféléhez. J — Üljetek le az asztal köré, i majd egyenként leszedem és \ A DOLGOZÓ NŐ OTTHON A legbecsületesebb és leg­rendszeresebb mindennapi ápolás mellett is előfordul­hat, hogy a hajjal valami baj van. Zsírosodik, száraz, kor­pás, molyosodik, hullik, elvesz­tette természetes fényét, tehát valamiféle változás állott be. Ha ezek a panaszok nem múl­nak eL akkor már keresni kell az okát. Néha az ok megtalál­ható a belső elválasztásé mi­rigyek zavaraiban, a hormon­zavarokban. Ennek felkutatá­sa már az orvos feladata. A haj elvékonyodása, törékeny­sége, sőt annyira fokozott hir­telen kihullása, amely majd­nem kopaszságig ritkítja meg a hajat, lázas megbetegedés­sel. fertőző betegségekkel kapcsolatosan fordul elő.. Itt nem is kérdéses, hogy! azonnal orvoshoz kell fordulni i és meg sem szabad próbálnií az otthoni kezelgetést. Nézzük most azokat a pana-: szokat, amelyek minden or- j vosi előképzettség nélkül is; felismerhetők. í | Az a baj, hogy zsíros... : j Zsíros, fapados a hajunk, i Selymesen ragyogó fényű he- i lyett zsírosfényűvé válik az! egész haj. A frizura órák í alatt összetapad, lelapul, a: gondos kefélés után laza esé- j sét egy-kettőre elveszíti. A : fejpáma napok alatt elpisz- ; kolódik. ! Az első és legfontosabb ten- \ nivaló a rendszeres, heten- j kénti pontos hajmosás. Aki- j nek az a véleménye, hogy a \ gyakori hajmosás „kihozza a j zsírt”, annyiban igaza van, 1 hogy valóban kihozza, de a mosóvízbe — tehát ez az alap- : ja minden kezelésnek. Haj-: mosáshoz lágy vizet és haj- : mosószerek közül porsampont,; Sterogenolt vagy kénes gyógy- i szappant ajánlunk. A gyógy- j szappant ,—, amelyet illatszer- j boltban, vagy patikában ka- ; punk — a nedves hajra rá- \ dörzsöljük, s habbá dolgozzuk \ fel. Amikor ebből a kissé ne- \ hezen habzó szappanból ha-\ bot vertünk a fejen, négy-öt ] percig hajon hagyjuk, míg : rászikkad. Ezután bő vízzel, : dörzsölés közben a szokott: módon leöblítjük. A kénes: szappanos hajmosás után az ; utolsó öblítővízben feltétlenül; legyen ecet vagy citromlé. Eredményes, ha a hajmosás \ előtt gyógypakolást alkalma- \ zunk, ezt házilag is könnyen : elkészíthetjük. Fehérjepakolás: a haj tö­megétől függően két-három tojás fehérjét kemény habbá verünk, melyet a száraz hajra alaposan bedolgozunk. A pa­kolás addig marad a fejen, amíg teljesen megszárad. Utá­na leöblítjük és megmossuk a hajat. Élesztőpakolás: mogyo­rónyi élesztőt, egy evőkanál langyos vízben folyékony pép­pé dörzsölünk, ezt a keveréket felverés közben két tojásfe­hérje habjába belekeverjük, s ugyanúgy alkalmazzuk, mint a fehérjepakolást. Gyógynö­vénypakolás: sötét hajúak zsályalevelet, világoshaj úak kamillát használnak. Egy evőkanál gyógyfüvet két evőkanál forró vízben áz­tatunk legalább öt óra hosz- szat. Utána kinyomkodjuk és ezt a levet keverjük a fel­vert tojások kemény habjába. Alkalmazása azonos az elő­zőekkel. A zsíros, fapados haj szárí­tására jót tesz a haj fényke­zelése akár természetes nap­fénnyel, akár kvarckezeléssel. A fénykezelés azonban csak akkor eredményes, ha a ha- \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ jat kezelés alatt bontófésűvel állandóan szétterítjük — a fejtető egész terjedelmén vé­gighaladva választékba szed­jük szét — csak ily módon ér­hetjük el, hogy napfény vagy kvarcfény érje a fejbőrünket. A fejbőr masszírozása álta­lában fokozza a vérkeringést, ez pedig a faggyúmirigyeket serkenti és így csak zsírosab­bá válik a haj. Amennyiben azonban orvosunk a haj zsí­rossága ellen hajszeszt rendel, ezt enyhe masszázzsal dör­zsöljük be. Ilyenkor legcélsze­rűbb a hajszesszel megnedve­sített fejbőr ütögetése karom- szerűen meggörbített ujjaink hegyével. Ugyancsak kerülni kell zsí­ros hajnál az olajos sampo- ! nők használatát, valamint a ! haj olajozását zsírozását, bril- : lantinozását is. Egy kivétel j van csak, ha a zsíros haj mel- : lett ráadásul még vastagon i korpás is a fejbőrünk. Ebben ; az esetben, az összes eddigi; szabályainkkal ellentétben, a i fejbőrt étolajjal alaposan be \ kell olajozni. Mégpedig úgy, | hogy számtalan választékban | olajban mártott vattával be­dörzsöljük a fejbőrt. Aztán öt-hat órára szorosan leköt­jük. de nem haj hálóval, ha­nem kendővel. Az olaj felpu­hítja a tapadó korparéteget. Ezután a zsíros hajnál szoká­sos mosószerrel megmossuk a hajat. H at évtized, tehát hatvan esztendő tapasztalatok­ban és eredményekben gaz­dag élet után, a magyar női szakirodalom régi nagy alak­ja — Simon Blanka — úgy találta, hogy lányoknak, kez­dő, induló fiatalasszonyok­nak, de általában a család­nak, szüksége van egy olyan könyvre, amely hasznos taná­csokkal, ötletekkel, útbaiga­zításokkal látja el az érin­tett kérdésekben járatlanokat. A felszabadulás után külö­nösen időszerűvé vált e mun­ka gyakorlati megvalósítása, mert munkáscsaládok soka­sága jutott a régen nélkü­lözött lakáshoz. Ám, hogy a lakásból otthon váljék, ked­ves, derűs, meleg fészek, amelyben a család minden tagja jól érzi magát — en­nek a teendőnek a megoldá­sa, már a nő, a feleség fel­adata. Simon Blanka elindította az ötletet, elvégezte a kezdemé­nyezés, a szervezés, a szer­kesztés elsődleges munkála­tait, ám váratlan halála megakadályozta szándékának teljes keresztülvitelében. Mun­kája azonban nem veszett kárba, mert kiváló szakem­berek folytatták s ennek eredményeképp van előttünk „A dolgozó nő otthon” cí­mű szép kiállítású könyv, amelynek előállítása a Tán­csics Könyvkiadó ízlését di­cséri. Nos: mit tartalmaz e hasz­nos, okos könyv? ... Beszél a boldog családi életről, a meg­ismerkedéstől a házasságig az ifjú pár harmonikus életé­ről, de nem feledkezik meg arról az időszakról sem, amikor a fiatal párból — szülő lesz... így jut el a kisgyermek megérkezéséhez. Az iskolába járó gyermek otthona ismét új feladato­kat jelent a fiatal anyának. Elkövetkezik a családi ház építésének problémája, ■ an­nak berendezése. Rávilágít nagyobb: nem tárgyalja az: egyedülálló nő nagyon is kor- i szerű problémáit és nem mu- i tatja meg azt a nagyszerű\ utat, amelyet éppen ma a ma­gános nő járhat meg legjob­ban, ha bekapcsolódik a szo­ciális életbe, mai sok lehe­tőséget nyújtó társadalmi, kulturális életünk közösségé­be. Mai életünkből már el­tűnt a régi típusú „vénkis­asszony”, aki teher még ön­magának is. Ez a típus már teljesen a múlt ködvilágába tűnt árnyalak. Ennek a mű­nek itt lett volna nagyszerű feladata újat, kitűnőt produ­kálni, hiszen napjainknak is sokat vitatott problémája még több vonatkozásban az egye­dül álló nő helyzete. A új kiadásnál a kitűnő szerzők bi­zonyára ezt a feladatot is si­keresen oldják meg. A könyv szerzői: Almár György, dr. Bencsáth Ala- dárné, dr. Földes Miklós- né, dr. Fülöp Zsigmondné, dr. Kuti László, Maglódi Magda, dr. Soltész Mária, dr. Tomasov Mária, Vándor Györgyi, Simon Blanka. A rajzokat készítette: Haus­wirth Magda, Maglódi Mag­da és Alpiár György. A borítéklap Párezer Ferencné ötletes munkája. 4 dolgozó nő otthon cí- zi mű könyv hasznos és sokat forgatott könyv lesz a családban, falun, városon egy­aránt s bizonyára bekerül hamarosan a művelődési ott­honok, az iskolai könyvtárak szekrényeibe is. Vásárhelyi Júlia megmutatom nektek a nö­vénygyűjtő fiókokat. — Fiókokat? — kérdeztem csodálkozva. — Hát nem fa­lon lógó, t>ekeretezett ládák­ban van a gyűjtemény, mint az iskolában? — Nekem akkora gyűjtemé­nyem van, hogy az el se férne egy ilyen kis lakás falain. De meg célszerűbb is egymásra rakható fiókokban őrizni- a gyűjteményt. Könnyebb így por- és féregmentesen tartani a könnyen romló, fakuló ro­varokat. A rovarfiókok hárs­fából készültek, üvegfedővel. Ezeket kibéleltem parafale- mezzel, erre tiszta fehér pa­pírt feszítettem. A fehér pa­pírra azután rátűzdeltem a kellőképpen kiszárított rova­rokat, melléjük írtam az ada­tokat: lelőhely, nap, a rovar neve, családja. Mindig csak akkor veszek újabb fiókot, ha már szükség van rá. — A lepkéket lepkehálóval, a rovarokat kisebb-nagyobb csipeszekkel szoktam fogni. Mindig viszek magammal ro­vargyűjtő utamra kis ásót is, amellyel a földben élő boga­rakat ásom ki, rövid nyelű, ötujjú kaparót, ezzel viszont a hullott lomb alól, a fák mo­hos kérge mögül kaparom ki a bogarakat. A vízirovarokat merítőhálóval szedem ki a vízből: ez hosszú nyélre erő­sített, kanavászból és rozsda- mentes drótból készült háló. Viszek magammal egy erős fényű biciklilámpát is, avval csalogatom magamhoz a sö­tétben az éjjel röpködő rova­rokat. Magammal viszem az ölőüveget is, amelybe ecet­étert teszek. Ezt tartom leg­alkalmasabb ölőanyagnak, mert nem robban és nem tűz­veszélyes. Csak nem szabad túl sokáig bennehagyni a ro­varokat! Hazaérve, ki szok­tam őket rakni szűrőpapírra, nehogy az ecetéter megfakítsa a színüket. Sosem gyűjtök túl sok rovart egyszerre az ölő­üvegbe, nehogy egymást ösz- szetörjék. — Azt hogy csinálja Jani bácsi, hogy a lepkék ilyen szépen, egyformán fekszenek, kiterített szárnnyal? — kér­deztem. Szívesen elmondom, hátha i is kedvet kaptok a rovar- gyűjtéshez — mosolygott Jani bácsi. — A rovarokat az ölő­üvegből először szűrőpapírra teszem, azután csipesszel óva­tosan átemelem őket a szárí­tódeszkára, különböző nagy­ságú tűkkel a deszkára tűzöm őket és otthagyom száradni három-négy hétig, csak azután kerülnek a rovarfiókba. A na­gyon apró rovarokat nem le­het tűre tűzni. Kis karton­lapocskákat készítek, ezeknek a végére egy kis halenyvet CSIRKE ESET A kiscsirke elindulna, Nagyvilágba vándorolna. Kerítésig el is szalad, Ám egy szekér arra halad. Hogy megijed — Jaj mi lenne Csúf nagy kerék, ha rámenne? Gyenge csontjában kárt tenne. — Ráadásul vihar támad, Eső esik, szinte árad. Jaj megázik! Mi lesz vele? Talán el is pusztul bele. Dehogy kell már a nagyvilág! Meleg ketrec védelmet ád. Hol is volna ily jő dolga — S visszament a csirkeólba. Egy hétre rá vagy kettőre Rániottcsirke lett belőle. Bécsi Edit Legértékesebb az 0iyan gyűjtemény — felelte Jani bácsi —, amely valamilyen rendszer szerint készül. Aki­nek módjában áll utazgatni, az összegyűjtheti egy bizonyos rovarfajtának országszerte elő­forduló összes változatait. Aki inkább egyhelyben gyűjt, az próbáljon gyűjteményt össze­állítani szülővárosának, szülő­falujának összes lepkéiből vagy egyéb rovarféleségeiből. Lényeges, hogy szép, ép rova­rokat tűzzünk föl, gyűjtésnél ne fogdossunk össze a szüksé­gesnél több rovart, ne tapos­suk össze, ne dúljuk föl az erdőket, réteket. Ha kövek alatt gyűjtünk, tegyük vissza helyükre a fölemelt köveket. Már a szárítódeszkára tűzzük a rovarok mellé a gyűjtési adatokat feltüntető cédulács­kát: később könnyen elcserél­jük, elfelejtjük, mit mikor és hol találtunk. A hamis adato­kat feltüntető gyűjtemény pe­dig értéktelen. — Én egyszer Szántódon kezdtem lepkéket gyűjteni — jutott eszembe hirtelen —, nagyapa el is magyarázta, hogy kell szépen feltűzni őket. Fel is tűztem egy kartonlapra egy egész sorozatot, de mire következő nyáron újra Szán­tódra értem, mind elszakadoz­tak, elkoptak a szép lepkék. — Bizonyára a por kezdte ki őket, vagy valamilyen moly­féleség. Ezért kell a gyűjte­ményt üveg alatt, pormente­sen záródó fiókokban tartani. Erős napfény is árt a gyűjte­ménynek, megfakítja a rova­rok csillogó színeit. Nedves fal mellett sem szabad állnia a rovargyűjteményt tartalmazó szekrénynek, mert megpené- szednek a rovarok. Pormentes, szellős, száraz hely kell a gyűjteménynek. A molyok el­len minden fiókba néhány Globolt teszek. V. A. ^ 4—6 éves kislánynak való ünneplőruhácska. A szoknya: ^széles rakott, a derék elől végig gyöngyházgombbal díszítve. ^ Igen szép vílágosabb-sötétkék, vagy kétféle rózsaszín kombi- ^ nációjával. ^ Nagylánynak való ez a kockás szövetruha, szintén végig ^ gombolva. Mellnél és csípőnél két ferdén csíkozott zsebpatni í adja meg a díszt. GYERMEKREJTVÉNY Földrajzi utazók és felfedezők!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom