Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-04 / 103. szám

TEST MEGYEI ;GYEI ^/) v~ " VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1961, MÁJUS 4, CSÜTÖRTÖK V. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM Án\ Árutermelési versenyt kezdeményezett a taksonyi Egyesült Erő Termelőszövetkezet Miért ösztönöz a prémium vci^cnyucii I VIIMI Wl % Takarmánnyal segítik a háztáji gazdaságok árutermelését - Köztes növény kerül minden arra alkalmas kukoricatáblába - A szigetújfaluiak elfogadták a versenyt Jó hír az utasaknak: sűrítik a munkásvonatokat kihasinaiatlan lehetőség: a harm üli emésztés Az elmúlt napokban több­ször szó esett a megye egyes községeiben és termelőszövet­kezeteiben arról, hogy a ter­melőszövetkezetek nem hasz­nálnak még ki minden le­hetőséget az árutermelés fo­kozására, pedig ez mind a népgazdaság, mind a szö­vetkezeti tagság számára csak előnyt, gyarapodást jelente­ne. Erről beszélgetett tegnap délelőtt a taksonyi Egyesült Erő Termelőszövetkezet ve­zetősége, s végső soron ar­ra az álláspontra jutottak, hogy ezen változtatni kell. Véleményük szerint az eddiginél is több fi­gyelmet kell fordítani a termelőszövetkezetek áru- termelési terveinek tel­jesítésére, illetve túltel­jesítésére. különös tskin- . tettel az eddig még ki nem használt lehetősé­gekre. Ugyancsak szó esett arról is, hogy némi takarmány- megsegítéssel a háztáji gaz­daságok is jóval több me­zőgazdasági terméket, töb­bek között, a jelenleginél sokkal több húst tudnának terme-ni, s akár szerződés­sé!, akár szabad értékesí­téssel, a piacra juttatni, ami mindenképpen növelné a piaci ellátottságot. A taksonyi Egyesült Erő Termelőszövetkezet egyike a ráckevei járás legjobb, leg­aktívabb termelőszövetkeze­teinek. Ezt jelzi többek kö­zött az a tény is, hegy a múlt esztendőben a járás vala­mennyi termelőszövetkezetét kihívták termelési versenyre. Az árutermelés problémáinak megbeszélése után is arra a meggyőződésre jutottak, hogy versenyt kezdeményez­nek. A szigetújfalui Béke Ter­melőszövetkezet, mint szintén kiválóan dolgo­zó közös gazdaság, ed­dig is hallgatólagos ver­senytársuk volt. Most hivatalosan is kihívták őket versenyre, s éppen az árutermelés fokozása érdeké­ben végzendő munka lesz a verseny legfőbb feltétele. A vezetőség megbeszélte, milyen lehetőségek nyílnak ezen a téren, s a verseny- felhívás megfogalmazása után Kiim György, a taksonyi szövetkezet elnöke fel is ke­reste leendő versenytársu­kat, a szigetújfaluiakat. A szigetújfalui Béke Termelő- szövetkezet vezetősége is ösz- szeült a hírre és mindany- nyiuk nevében Karika Ká­roly elnök elfogadta a ver­senykihívást, s közölte, hogy napokon belül, de még a hé­ten írásban is értesítik a taksonyiakat, hogy mit vál­lalnak. A taksonyiak versenyki- hívásábao különben a követ­kezőket olvashatjuk: „ Ali, a taksonyi Egyesült Erő Termelőszövetkezet veze_ tősége és tagsága, az áruter­melés fokozása érdekében el­ösztönzésére minden 15 da­rab csibe felneveléséért egy munkaegységet — melynek ér­téke negyven forint fölött van — írunk jóvá jutalomként a szövetkezeti tagnak. Erre a baromfiállományra, ha a tag nem kívánja, nem kötünk szerződést, a tag szabadon ér­tékesítheti. Ezenkívül vállaljuk, hogy a község kukoricaterületének al­kalmas tábláin, mintegy 60 holdon köztes babot és tö­köt termelünk. Vállaljuk továbbá, hogy községünk területén kihasz­nálatlan terület nem lesz, s minden növényápolási és be­takarítási munkát időben és jó minőségben élvégzünk.” A taksonyiak versenyfelhí­vását az egész vezetőség alá­írta. A taksonyi Egyesült Erő Termelőszövetkezet vezetői különben még a héten köz­gyűlésen is megtárgyalják a versenyből adódó részfelada­tokat és a legfontosabb ten­nivalókat. A szigetújfalui Béke V Ter- j melőszövetkezet részletes vá­laszára és vállalására az el- I következő napokban még | visszatérünk. Tenkely Miklós Jól gazdálkodtak tavaly a tanácsi vállalatok Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága határoztuk, hogy több, eddig ki nem használt lehetőség ki­aknázásával, fokozzuk a ter­melőszövetkezet árutermelé­sét. ezzel együtt növeljük a háztáji gazdaságok áruterme­lését is. A háztáji árutermelés se­gítésére és ösztönzésére a szövetkezet takarmány- juttatást és munkaegy- ségjóváírást biztosít. Szarvasmarhából erre az esztendőre 60 darab állat hiz­lalására és átadására szerződ­tünk. Vállaljuk, hogy terven felül további húsz állatot hiz­lalunk meg és adunk át. Eh­hez mérten szervezzük a ta­karmánygazdálkodást és a ta­karmánytermelést is, különös tekintettel a növény ápol ásra. A szarvas-marhaállomány nö­velése érdekében vállaljuk, hagy 80 százalékos, vemhessé- gi arányt alakítunk ki, s a borjakat 93 százalékban to- vábbtenyésztésre. illetve to- vábbtartásra felneveljük. A háztájiban levő és eladásra felajánlott borjaikat a tagság­tól 6—10 forintos kilónkénti áron felvásároljuk, s felne­veljük. Továbbá a háztájiban szerződésre hizlalt marhák­hoz a tagoknak 16 forintos mázsánkénti érőn korlátlan | mennyiségű sá’ótakarmányt i biztosítunk. Sertésből a harmadik és negyedik negyedévre H0 darabot terveztünk átad­ni hízott állapotban. Vál­laljuk, hogy ezt a számot 210 darabra emeljük, úgy, hogy az állomány zö­mét. 135 darabot, már koráb­ban, a harmadik negyedévben átadjuk. Ezt a darabszém- emelést úgv valósítjuk meg, hcigv a tagok háztáji gazda­ságában elősegítjük a sertés- hizlalást. egyrészt 17 darab 50—60 kilós szövetkezeti sül­dő biztosításával, másrészt 33 darab saját süldő hizlalásá­hoz takarménytárnogatást adunk a tagoknak, két má­zsa úi árpát állatonként, és 25 négyszögöl lucerna zöld- hasznosítást. A hizlaláshoz to­vábbi kedvezményeket adunk, többek között a szövetkezet fedezi a háztájiban hizlalt ál­latok biztosítási és állategész­ségügyi költségeit. A baromfihús-előállítás nö­velése érdekében kihelyeztünk a háztáji gazdaságokba 850 darab naposcsibét, amelyhez állatonként két kilogramm csibetápot biztosítunk. Az állomány 80 százalékára a szö­vetkezeti tagok szerződést kötnek, s minden leszerző­dött három kiló baromfihús és 200 darab tojás után 50 négyszögöl lucerna zöldhasz- nosítást biztosítunk térítés nélkül. A továbbiakban kotlóülte- tcsi mozgalmat szerve­zünk a verseny során, a szövetkezeti tagok köré­ben. Az a célunk, hogy minden szövetkezeti család — 200 ósaládunk van — két kotlót ültessen, s ezután 30 darab csibét neveljen fel. Ennek (Tudósítónktól) Szerdán, május 3-án Ke­leti Ferenc elnök vezetésével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Első napirendi pontként Keleti Fe­renc elvtárs beszámolt a le­járt határidejű VB-határc- zatok végrehajtásáról, majd a pénzügyi, osztálynak a ta­nácsi vállalatok elmúlt évi gazdálkodásáról szóló beszá­moló jelentését tárgyalták meg.' Tavaly a Pest megyei Ta­nács irányítása alatt.' ötven­nyolc vállalat működött. Ezek eredményei — ahogy a jelent- tés is megállapította — va­lóban jónak mondhatók. To­vább fejlődött a gazdálkodás: az ipari vállalatok termelése szervezettebb lett, a szolgál­tató vállalatok a lakosság kommunális szükségleteit az előző évinél általában jobban elégítették ki, a kereskede­lemben és a vendéglátóipar­ban pedig a szakosítással, a korszerű kereskedelmi for­mák további fejlesztésével ja­vult a kiszolgálás és bővült a választék. Tanácsi tatában vállalataink ál- sikerrel oldották meg az éves tervekben meghatározott feladato­kat. Termelési értékük és forgal­muk az előző évhez viszo­nyítva 12,9 százalékkal emel­kedett. Ennek megfelelően nőtt a nyereség, illetve a többletnyereség is. A többlet- nyereségből a dolgozóknak összesen 7 492 000 forint nye­reségrészesedés jutott. Az át­lagos nyereségrészesedés a megye tanácsi vállalatainál 9.8 napi keresetnek megfelelő összeg, de például a könnyű­iparban 21,2 . napi. A jó munka eredményeként a Ceg­lédi Ruhaipari Vállalat és a Pest megyei Nyomda élüzem kitüntetést kapott, a Vác és Környéke Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat, a Pest megyei Kishajózási és Ja­vító Vállalat és a Ceglédi Községgazdálkodási Vállalat pedig kiváló vállalat lett. A_ jelentés a továbbiakban részletesen elemezte az egyes ágazatok gazdálko­dását, és ennek során rá­mutatott a hibákra, a fo­gyatékosságokra is. Külön szólott a Pest megyei Moziüzemi Vállalatról, amely­nek éves mérlegét A Micsurin Tsz kertészkedik az állóesz­i ^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\w\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\'.\\\\\\\\\\\\\\\\\\^közökben, illetve az állóesz­közök- nyilvántartásában mu­tatkozó hiányosságok miatt nem lehetett jóváhagyni, va­lamint a Pest megyei Tanács Építőipari Vállalatáról, ahol a' rossz gazdálkodás követ­keztében tavaly 'több mint kétmillió forintos eredmény- romlás állott elő. A jelentést a végrehajtó bi­zottság részletes és beható vita után elfogadta, és meg­felelő határozatot hozott: Ugyancsak elfogadta a me­zőgazdasági osztálynak a na­pirend következő pontjaként tárgyalt jelentését, amely a mmmm MA ilígÉSP^ heip* > »•«’ll. Szabadba kerül a paradicsompalánta. A maglódi Micsurin Tsz-ben az idén 36 holdon termelnek korai paradicsomot * ” v* "*í*'s’ v, ' • , A palántákat az állami gazdaságoknál jól bevált nagyüze­mi termelési módszerrel, gépesítve ültetik (Gábor Viktor felv.) termelőszövetkezetele 1961. évi termelési és bevétel-kiadási tervösszesítését elemezte mély­reható alapossággal. Ebből ki­tűnt, hogy a termelőszövetke­zetek az idei termelési és beruházási tervek előmunká­latait már tavaly nyáron meg­kezdték. Magára a tényleges tervkészítésre decemberben került sor. s ebben segítettek a gödöllői Agrártudományi Egyetem tanárai, illetőleg ne­gyedéves hallgatói, valamint az állami gazdaságok és más vállalatom hatvan mezőgazda- sági szakembere is. A tervkészítési munká­latok elhúzódtak, annak következtében, hogy a téli hónapokban megtörtént a mezőgazdaság teljes át­szervezése. A nagyarányú fejlődés egyik­másik tsz-ben azt eredmé­nyezte,. hogy többször is át kellett dolgozni a tervet. A jelentés a továbbiakban részletesen értékelte a ter­melőszövetkezetek összesített idei termelési tervét, ezen be­lül külön a növénytermelést, az állattenyésztést. továbbá az árutermelést, valamint a beruházási terveket, a bevétel­kiadási költségvetést, és rá­mutatott a tervek teljesíté­sével kapcsolatos legfontosabb feladatokra. Utolsó napirendi pontként esvéb ügyeket tárgyalt a vég­rehajtó bizottság. Ezek kö­zött elfogadta a mezőgazdásá­gi osztálynak a nyári me­zőgazdasági munkákkal kapcsolatosan kidolgozott részletes intézkedési ter­véi. valamint a községrendezési tervek és a községfejlesztési irányelvek elkészítésének helyzetéről szóló tájékoztató jelentést. Naponta egymillió forint összegű kártérítés — .4 Biztosítási Főigazgató­ság vezetőjével, Köves András elvtárssal szeretnék beszélni. — Szívesen rendelkezésére állok. Hatalmas terület a miénk, van róla mit mondani. Csak egyetlen adatot elöljáró­ban: a legutóbbi statisztika szerint mintegy hárommillió biztosítottat tartunk nyilván. Ä biztosítás ilyen nagymérvű kiterjesztéséhez elsősorban a mezőgazdaságban végbemenő változások járultak hozzá. — 1960-ban 220 ezer káro­sultnak 320 millió forintot fi­zettünk ki készpénzben. Ha ezt elosztjuk munkanapokra, napi egymillió forint kereke­dik ki belőle. Ez a kifizetett összeg »z elmúlt évhez viszo­nyítva több mint 100 millió __ forinttal emelkedett, elsősor­ban azért, mert a biztosítások * egyre több kockázatra terjed­nek ki és egyes fajtáknál a szolgáltatásokat is felemeltük. — Hallhatnék-e egypár- ér­dekesebb adátoí? — Itt van például az élet­biztosítás-kötések emelkedése. Egy év alatt 300 ezerrel több lett. Ma már 1.1 millió — 2,4 milliárd forint értékű életbiz­tosítási kötvényt tartunk nyil­ván — Másik döntő . ágazat a balesetbiztosítás. Jelenleg több mint 700 ezer üzemi, mező- gazdasági és más dolgozónak van balesétbiztosítása. 28 ezer esetben csaknem 30 millió fo­rintot fizettünk ki baleseti károkra. Ezek meggyőző szá­mok. mutatják, hogy ma már a különböző biztosítási for­mák valóban a dolgozók ér­dekeit szolgálják. (k. m.) Falu a Dera partján

Next

/
Oldalképek
Tartalom