Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-03 / 102. szám

EPITKEZESEK V. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM 1901. MÁJUS 3. SZERDA Múlt évi tanulság... A jászkarajenői Előre a békéért Termelőszövetkezet munkájáról A Magyar Szocialista Mun­káspárt járási végrehajtó bi­zottsága április 26-án szak­emberek bevonásával megte­kintette a jászkarajenői Előre a békéért Termelőszövetkezet gazdaságát, majd utána meg­tárgyalta a termelőszövetke­zet gazdasági és politikai munkájáról szóló jelentést és az alábbi megállapításokat tette: A termelőszövetkezet a múlt esztendőt jelentős mérleghiánnyal zárta. En­nek oka több tényezőből tevődik össze.' A jelentős aszálykáron túl a gyenge vezetés, a tagok nem ki­elégítő munkafegyelme, s a túlzott beruházások já­rultak hozzá. A múlt év tapasztalatai alap­ján idén már más a helyzet­kép. A vezetés több személy- csőrével minőségileg jelentő­sen javult, a vezetés és a • tagság kapcsolata szorosabbá vált, a tagság munkafegyelme javult. Ezt bizonyítja az a tény, hogy az eddigi időszerű munkálatokat pontosan elvé­gezték, a vetések szépek, a cu­korrépa egyelése most folyik, a kertészeti palánták kiülte­tése is soron levő feladat. A jobb munkafegyelem ki­alakulásához nagyban hozzá­járult az, hogy erre az évre az anyagi érdekeltséget megfelelően biztosító eredményességi jövedelemelosztási rend­szer lett bevezetve. Továbbá annak reményében, líogy a termelőszövetkézet rö­vid időn belül ki tudja gaz­dálkodni a mérleghiányt, tör­lesztésre állami segítséget kaptak. Ennek következtében a rendszeres munkaegység-elő­leg biztosítva van, amelyet a különböző munkafolyamatok elvégzésétől függően Icapnak meg a termelőszövetkezet tag­jai. A kukorica vetését május 5-ig, a cukorrépa egyelését 10-ig. a kukorica első kapálá­sát 25-íg, a cukorrépa kapá­lását június 5-ig, a kukorica második kapálását 20-ig kell elvégezni. A paradicsom és a dinnye küiltetését május 15-dg kell elvégezni és legalább 95%-os beállású kell legyein. A termelőszövetkezet állat­állományának egy részét a té­len takarmányhiány miatt más termelőszövetkezetnek adta át, illetve eladta. Ez év­ben a megfelelő takarmány­bázist biztosítja és év végére felfejleszti újra állatállomác nyát. A meglevő, mintegy nyolcvan szarvasmarha, négy­száz sertés, ötszáz juh, kétszáz pulyka. kétszáz tyúk síi>. ré­szére a, takarmányt kölcsön­ből biztosítják. Helyes az. az elképzelés, hogy a termelőszövetkezet pro­filját perspektívában in­tenzív állattenyésztésben és takarmány termesztés­ben határozzák meg. Az elkövetkező három éven belül az állatállományt az alábbiak szerint kívánják emelni: szarvasmarha 300. sertés 13110 — ebből 50 anyakoca —, juh 1600 — ebből 600 anya —, pulyka 1300, tyúk 9000, kacsa 600. Helyes elgondolás az, hogy a termelőszövetkezet perspek­tívában az Üj Barázda Ter­melőszövetkezettel kíván egye­sülni. A két gazdaság ugyanis megfelelően kiegészíti egy­mást. A termelőszövetkezet fel-» emelkedésének megvan min­den reális alapja. A tervek valóraváltásához persze nagy és következetes erőfeszítésre van szükség, amelynek azután a gyümölcse is meglesz: a ta­gok jobban fognak élni, s a népgazdaságnak is több ter­méket tudnak a rendelkezésé­re bocsátani. E tervek meg­valósításában a pártszerve­zetre is nagy feladat hárul. Biztosítva a párttagság egy ségét, és a. párttagok példa- mutatását. felkarolva minden helyes kezdeményezést, kell küzdenie a fenti célok eléré­séért. Biztosak vagyunk benne, hogy a párt- és a gazdasági vezetés, valamint a tagok ál­dozatos munkája nem lesz hiábavaló. —B— Gyors ütemben készül a Kossuth téren a 30 lakásos bér­ház. A napokban már a tetőszerkezet is felkerült az épü­letre. A tervek szerint szeptember végére beköltözhetnek az új lakók Javul a vasutasok egészségvédelmi ellátása Ceglédi győzelem a rangadón Egész napos népünnepéi a 17. szabad május 1-én Cegléden A honvédség hangszóyós gépkocsija kellő időben in­dult a ceglédiek ébresztésére és mégis elkésett. Hat órakor, már talpon volt az egész város. Az asszonyok söpröget- tek a házak előtt, a gyerekek, lányok virágokkal díszítették az ablakokat, a férfiak ünnep­lőben siettek a munkahelyek­re. Hét órakor a határ minden részében megindult a mozgás. A termelőszövetkezetek, gazdaságok koesijai, gép­kocsijai húztak a város közepe felé. Csupa vi­dám ember a kocsikon, férfiak, asszonyok, gyere­kek és mindenütt sok- ' sok virág. A felvonulás is valóságos népünnepély volt. Az a sok ezer ember, aki a Szabad­ság téri dfszemelvény előtt elvonult, őszinte szívvel ün­nepelt. Ünnepi volt a ruha rajtuk, ünnepi volt a szándék, amellyei a gyerekek, felnőt­tek, parasztok, munkások, ér­telmiségiek részt vettek a fel­vonulásban. ünnepeltek az üzemek, gyárak azzal, hogy büsz­kén bemutatták eredmé­nyeiket, ünnepeltek a tér­in elősző vetkezetek azzal, hogy parádésan elvonultak nemcsak az emelvény, be­nőm az egész város színe előtt. A felvonulással azonban nem csendesedett el a város. A hangszórók tovább muzsi­káltak, a tömeg vidáman hul­lámzott, nagyon sokan hallgat­ták meg szovjet barátaink tér­zenéjét és délután a zeneisko­la ifjúsági zenekarának sza­badtéri hangversenyét. A hangversenyekkel egy idő­ben megélénkültek a sportpá­lyák. Zsúfolásig voltak a film­színházak és zsúfolt ház tapsolta meg a FöJdváry Károly iskola kitűnő elő­adását, a Felnőnek a gye­rekek című szovjet vígjá­tékot. A fiatalság tovább folytatta a mulatságot a tánciskolákban és bizony alaposan belehajtott a hajnalba, mire a 17. szabad május 1 ünnepi hangulata el­csendesedett. ÍGY KÖNNYEBB! Okos gép segíti az ember munkáját rakodás közben. — KÖRÖSTETÉTLEN köz- i ségben ez év tavaszán 5440 | darab fát ültettek el az ál­lami gazdaságban és a ter- melőszövetkezetekbem vala­mint a község belterületén. 1340 darab fát a község lakos­sága társadalmi munkával ül­| tetett el. — A DÉL-PEST MEGYEI termelőszövetkezetek kulturá­lis seregszemléjén a ceglédi termelőszövetkezetek közül a Vörös Csillag és a Kossuth tsz-ek öntevékeny csoportjai szerepeltek. A csemőieket az Üj Elet, Petőfi és Rákóczi tsz-ek kultúraktívái képvisel­ték. — A TÖRTELI tanácsházán 92 000 forintos költséggel át­alakítási munkák folynak. — A TÁNCSICS, Petőfi és Kossuth termelőszövetkezetek befejezték a cukorrépa sara- bolását. — A JÁSZKARAJENŐI ktsz kőművesrészlege, vala­mint az abonyi ktsz vasipari részlege a törteli gőzmalom kerítésének készítésén dolgo­zik. — A LENIN Termelőszövet­kezei 300. a Vörös Csillag Tsz 600 holdon befejezte má­jus elsejéig a soros kukorica vetését. Éljen az örüli ifjúság! Egy bizonyos időtől kezdve az ember kora már egyáltalán nem számít — jelentette ki es­küvőjén Vicenta Cavallsra asszon.y, áld ötödik férjével kötött házasságot .Buenos Airesben. Bizonyára igaza van, hiszen Gavallara asszony jelenleg 101 éves. új. férje pedig mindössze hatvanöt. , Kerékpú rm egórzés Jász ka rajen ón Általában a kerékpár meg őrzés gyakorlati , módja az hogy adva van a község vagi a város által kerékp&rme'gŐr zésre kijelölt hely és egy em bér, aki a rendbe rakott ke­rékpárokra gondosan felügyel Mondom, ez a gyakorlat amely álól azonban Jászkara- jenön tiszteletre méltó kivétel': találtam. A templom téri megálló bá­dogtáblája két vasrúara tá­maszkodik, az egyik rúd mel­lett jóképű férfikerékpár unat­kozik. Gazdáját sehol a közel­ben nem láttáin, de láttam a bádogtáblán krétával odabigy- gyesztve a következő szöve­get: „Ezt a kerékpárt ellopni ti­los!” Tizenegy órakor még ott volt a kerékpár a helyén. Amikor ebédre kongatott a harang, már csak hűlt helyét találtam. Olyan jó lenne tudni, hogy a gazdája vitte el, vagy pedig valaki, aki fittyet hányt az „erőteljes” figyel­meztetésnek. A Széchenyi téren is maga­sodnak az épülő 8 tantermes általános iskola falai, Képün­kön: autódaru segít az építők­nek. (Fotó, szöveg: Opauszky) Somogyvári Ferenc állo­másfőnökkel járjuk körül a vasútállomást és a hozzá tar­tozó üzemi épületeket. Ügy gondolom, abban minden Ceg­léden átmenő utas megegye­zik, hogy a ceglédi vasútállo­más messze környéken hír« nemcsak reprezentatív épüle­teiről, de arról a nagy tiszta­ságról, rendről, "tóról' a sok virágról is, ami ezt az-állo­mást külsőleg jellemzi. A ha­vonta átmenő 130 ezer utas tehát szépnek látja a vasút­állomást kívülről. Ezért te­szem fel a kérdést az állo­másfőnöknek: ■— A külső szépség mellett van-e valami fejlődés a vast utasok egészségügyi ellátásá­ban? — Mintegy 1200 személy dolgozik körzetünkben és ezenkívül még további 600 olyan vasutas lakik Cegléden, akik. más állomásokra járnak dolgozni. Ez a hatalmas szám kötelez bennünket arra, hogy a dolgozók balesetvédelméről, egészségügyi ellátásáról, szo­ciális ellátásának javításáról naponta gondoskodjunk és a lehetőség messzemenő kihasz­nálásával ezt az ellátást na­ponta javítsuk. — Éppen ezért havonta üzemi szemlét tartunk —szól közbe a hozzánk csatlakozó Horgos László üzemmérnök, majd így folytatja: — a havi iizerhi szemléken a t legkisebb részletekre kiterjedő gondos­sággal vizsgáljuk meg mind­azokat a hiányosságokat, ame­lyék bármilyen formában is, de veszélyeztetik dolgozóink egészségét. Az üzemi szemlé­ken az állomás vezetőd, a szakszervezet képviselőin kí­vül minden esetben jelen van az üzemi orvos is, dr. Már. tonyi Géza, aki orvosi szem­mel még többet lát, mint mi. — Volt-e valami gyakorlati eredménye ezeknek az üzemi szemléknek? — Tessék megnézni az állo­más újjáépített postaépületét. Ez az 1856-ban épült emeletes épület — amely egyébként az állomás legrégibb épülete — már elavult, szigetelése tönk­rement. Éppen emiatt a fala vizes és salétromos volt, min­den megpe,nészedett benne. Az üzemi szemle jegyzőkönyvei alapján adta meg főnöksé­günk azt az 500 ezer forintos felújítási keretet, amelyből ezt a most már teljesen modem, széppé és egészségessé átala­kított hivatali helyiséget ki­fejleszthettük. — És hogyan alakult az utolsó évek egészségügyi sta­tisztikája? — hangzott a kö­vetkező kérdés az üzemi or­voshoz. — Jöjjenek be a rendelőbe, itt a falakon leolvashatók a grafikonok hivatalos adatai. A falakon valóban ott dísz­lenek a szemléltető, sók színű vonalak. S a vonalak alaku­lása mutatja, hogy a fűtőház­ban 1958-ban a dolgozók 16 százaléka volt táppénzes be- te*g, 1959-ben már csak 11 szá­zalék és 1980-ban a táppénze­sek aránya már az összdolgo- zók 10 száealékát sem érte el. Az állomás dolgozói közül há­rom évvel ezelőtt még 17 szá­zalék, az elmúlt évben mind­össze . 6 százaiéit került" beteg- listára. — Minek -.kösiaöáöető ez a nagy javulás? — Elsősorban az állandóan javuló mímkakörülményeknek. De emellett rendkívül nagy befolyással volt a táppénzes állomány, csökkenésére az az újítás, amelyet csak itt Ceglé­den alkalmazunk. Ez az újítás abból áll, hogy egyrészt ál­landó alkalmassági szűrővizs­gálatot tartunk, másrészt a könnyebb beosztású munka- j erőket. felhasználjuk arra. hogy a nehezebb munkában megbetegedett és ott munka­képtelen. de könnyű munkára alkalmas dolgozókat teljes fel- gyógyulásuk idejéig ide áthe­lyezzük. Ez kedvező a vas­utasok részére, mert köny- nyebb munka mellett is rheg- 'capják rendszeres keresetü­ket, másrészt kedvező a vasút­nak is, mert sokkal kevesebb x betegség címén kiesők szá­ma. Itt van például Eizfnan Mária esete. Mint takarítónő, íz állandó hideg víztől ujjas ílmerevedtek. Most végleges ^gyógyulásig a teleíonköz- j pontba került kezelőnek. így | x betegség alatt nem veszít a j keresetéből. És amellett a táp­pénzes állományt sem növelte. A hallottak igen tanulságo­sak, érdemes volna könnyebb jeosztásokkal más üzemekben > s ilyen formában gazdái- vodni. ____________ — A KŐRÖSTETÉTLENI Kossuth Termelőszövetkezet befejezte a 140 férőhelyes ser­tésszállás* építését, most készí­tik élő a másik 140 férőhelyes sertésszállás anyagát, ame­lyet a tsz saját erőből fedez. — A KÖZLEKEDÉSÉPÍ­TÉSI Gépjavító. Vállalat ju­bileumi kiállításának két nap alatt több mint 3000 látoga­tója volt. Megtekintette a ki­állítást többek között a szíá- linvárosi nötanács küldöttsé­ge, Priesol Károly Borsod me­gyei párttitkár, Bors János, a győri Wilhelm Pieck- Gép- és Vagongyár Kossuíh-díjas fő­mérnöke, Hevesi István, a KPM csoportvezető főmérnö­ke és Molnár László, a KPM főosztályvezetője. des kapus ragyogó védésén is múlott. Góldobók: Ostváth (6), Vin- cze (5). Száraz (2), Tukacs, Imregi, Monori (1—1—1), illet­ve Gút (2), Szmorek, SS. Tóth, Kecskeméti {1—1—1). Jók: Csendes (a mezőny leg­jobbja), Tukacs, Száraz, Vin- cze, illetve Gút, Kecskeméti, Szmorek. Az első csapatok találkozója előtt Abony második csapata a Ceglédi Építők második csa­patával mérkőzött. Az ered­mény 11:2 a Ceglédi Építők II. javára. A Vecsésen játszó Ceglédi Építők, női csapata a követke­ző felállításban kezdett: Jr- délyiné — Kiss, Gyikóné, Ocsainé, Tukacsné. Csendesné, Csubirka. Csere: Nagy. . Á tervszerűbben játszó ceg­lédi csapat megérdemelten nyert 3:2-es félidő után 5:2-es arányban. A ceglédi gólokat a követ­kező játékosok dobták: Gyi­kóné (3) és Kiss (2). Átlagon felüli játékukért Gyikóné. Erdélyiül és Kiss emelhető ki. Andrássy Gyula Vasárnap délelőtt Abony- ban kézilabda-rangadómérkö- zésre került sor a megyei el­ső osztályban játszó két ceg­lédi járásbeli csapat, az Abony és a Ceglédi Kossuth Építők csapatai között. A rutinosabb és kiegyensúlyozottabb telje? ■sítményt nyújtó ceglédi csapat biztosan győzte le az érthető­en idegeskedő abonyiakat. Ceglédi Építők—Abony W:5 (5:2). Abony, 300 néző, vezette: Bognár. Ceglédi Kossuth Építők: Csendes — Osváth, Vincze, Száraz. Öcskai Károly, Jako- sits, Imregi. Csere: Pánczél — Monori, Irházi. Az első félidőben fölényét nem tudta gólra váltani az Építők csapata, a második félidőben azonban jó hajrá­jukkal diadalmaskodtak az abonyi csapat felett. A helyi­ek teljesítményét igen rontot­ta, hogy egy-egy sikertelen támadás után egymást okolták az eredménytelenségért. Ter- fészetesen az, hogy az abonyi csapat csak öt gólt tudott dobni, nemcsak az abonyiak rossz irányzékán, hanem Csen-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom