Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-09 / 107. szám

1561. MÁJUS 9, KEDD «*T megyei .'S Űj hangbarázdás képeslevelezőiapok A Képzőművészeti Kiadó újaíbb 9 különböző témájú Co- lorovox-hangbarázdás levelező­lapot jelentetett meg. Ma már 40-féle- hangbarázdás levelező­lapok a múlttól eltérően hazai gyártmányú papírból készül­tek. (MTI) Ha az asszonyok is a sarkukra állnak Hetven asszony és leány hallgatja érdeklődéssel az elő­adókat a Nagykőrösi Városi Pártbizottság üléstermében. Az asszonyok között nem egy a fejkendős nagymama és a lányok közt akad még csitri . \\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\W.\\\\\\\V\\\\\\V\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\Vi, Fél évszázad a nyomdagép mellett Bensőséges — országos viszonylatban is szinte egye­dülálló — üzemi ünnepség színhelye volt szombat délután a Pest megyei Nyomdai Vállalat váci központja. A szépen feldíszített kultúrteremben munkatársai nagy szeretettel köszöntötték Cser Sándomé berakónőt, aki 1911-ben ke­rült a helyi nyomdához. — Ölven év a végtelen időben csupán múló pillanat — mondotta Bénik Gyula szb-elnök übvözlő beszédében. — Erzsi nénink életében azonban egy tisztes és becsüle­tes munkában eltöltött időszak. Gondoljuk el, mit jelent kora ifjúságától a mai napig dolgozni. Mennyi szorgalmas munka, küzdelem van e fél évszázad mögött! Ki tudná megmondani: hány ezer munkaóra, hány millió berakás, hány millió elkészült nyomtatvány! % Ezután átadta a szakszervezet ajándékát. Urbán j; Gyula igazgató pénzjutalmat nyújtott át a jubilánsnak, £ alát dolgozótársai szeretettel ünnepeltek. ^ ikxXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXNXXXXXXXXXNXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVxá Új tagokkal erősödnek a földművesszövetkezetek A termelőszövetkezeti gaz­dálkodás térhódításával so­kan úgy gondolták, hogy a földművesszövetkezetek sze­repe, jelentősége, ezzel együtt taglétszáma is csökkenni fog. Ez a jóslás nem vált be, sőt, a földművesszövetkezetek to­vább erősödnek. Ezt mutatják az év eddigi hónapjaiban tör­tént új belépések. Ebben az évben a megyében több mint ezerháromszáz fővel nőtt a földművesszövetkezetek tag­létszáma, s ezzel megyénkben a földművesszövetkezeti ta­gok száma elérte a 150 ezret. A taglétszám emelkedésével egyidőben nagy figyelmet szentelnek a földművesszö­vetkezetek a saját anyagi erő­források,'a .saját anyagi esz­közök növelésére is. Ennek egyik közkedvelt módja a szövetkezeti építkezéseknél végzett társadalmi munka, amit a gyakorlat szerint rész- jegyesíteni szoktak, azaz, a tag által végzett társadalmi munka értékének megfele­lő, névre szóló részjegyet ad­nak ki, amely után a tag nyereségrészesedést kap. Ez a nyereségrészesedés évenként meghaladja a legmagasabb kamat mértékét is, tehát igen jó befektetés. A nagy- kátai járásban az év első negyedében több mint 40 ezer forint értékű ilyen társadalmi munkát végzett a tagság. Kü­lönösen kitűntek a tápiósze- leiek, akik önzetlenül részt vettek a község cukrászdájá­nak építésében. A társadalmi munkánál el­terjedtebb formája a saját erő növelésének a rész jegy befize­tés. Az új tagok minden eset­ben részjegyet váltanák, ál­talában kettőt is, de a régi tagok közül is igen sokan egé­szítik ki korábbi töredék rész­jegyüket, vagy váltanak újabb, teljes értékű részjegyet. Az így befizetett részje­gyek összege az első ne­gyedév során egy-egy já­rásban, mint például a ráckeveiben, a nagyká- talban, a dabasiban és a monoriban, elérte a 30— 40 ezer forintot is. A saját erő növelésének kü­lönösen nagy a jelentősége olyan szövetkezeteknél, ahol nagy hitellel dolgoznak. Az a szövetkezet, amelyik teljes mértékben a saját pénzével gazdálkodik, jobb eredményt ér el, mert kevesebb olyan kiadása van, mint a kamat- fizetés, emellett pedig köny- nyebben tudja tagsága újabb igényeit kielégíteni. Saját esz­közökkel rendelkezve, köny- nyebben végez boltátalakítást, új építést vagy tatarozást, amely mindenképpen a tag­ság hasznára szolgál. Falusi színjátszók bemutatója Nagykőrösön Szombaton este hét órai kezdettel megkezdődött a falusi színjátszók nagy érdeklődés­sel várt bemuta­tója a nagykőrösi Arany János Mű­velődési Házban. Halasi János, a ceglédi járás föld­művesszövetkezeti elnöke köszöntöt­te a vendégegyüt­teseket, a zagyva- rékasi, túrái, Solti és madarasi szín­játszók vezetőit és tagjait. A rövid, de bensőséges kö­szöntő után került sor az együttesek bemutatkozására. Elsőnek a Zagy- varékasi Földmű­vesszövetkezet színjátszó csoport­ja lépett a szín­padra. Karaválov: A nagy gazda menye című mű­vét mutatták be vagy sikerrel. A Solti Földműves­szövetkezet és a művelődési ház közös színjátszó csoportja Simon Magda: Megbéké­lés című színmű­vét adta elő. Ez­után került sor a találkozón sze­replő egyetlen Pest megyei együttes bemutat­kozására. A Túrái Földművesszövet­kezet színjátszó csoportja Sásdi Sándor: Hozo­mány című egy- felvonásos szín­művét mutatta be. A siker ezúttal bebizonyította, hogy a turaiak összekovácsolt, jó együttessel ren­delkeznek. Elő­adásuk méltán talált osztatlan visszhangra a kö­zönség körében. A zsúfolásig meg­telt nézőtéren sű­rűn csattant fel a taps jó, átélt já­tékuk nyomán. Vasárnap este a megnyitó előtt Káló József, a KISZ városi bi­zottságának tit­kára köszöntötte a Madarasi Föld­művesszövetke­zet és a község művelődési házá­nak színjátszó csoportját, amely Goldoni: Két úr szolgája című há- romfelvonásos vígjátékát mu­tatta be. A közönség mindvégig érdek­lődéssel szemlélte a színművet, an­nál is inkább, mivel nem olyan régen ugyanezt a darabot az Arany János Gimnázium is. Hogy értekezlet volt az, vagy asszonygyűlés? Ezt nem tudom megmondani. Mivel­hogy az elején említett „hall­gatás’’ éppenhogy nem volt valami csendes és az előadók is inkább beszélgettek, mint szónokoltak. így adódott. Horváth And­rás elvtárs, a megyei pártbi­zottság első titkára már ha­zafelé készült, amikor meg­tudta, hogy a városi nőtanács összehívta az asszonyokat. Talán azt tartotta, hogy há­rom a magyar igazság, ez volt ugyanis a harmadik értelcez- let, amelyiken aznap részt vettünk. Arról volt szó, hogy a nagy­kőrösi asszonyok sokkal több tyúkot ültethetnének és több kukoricát, babot kapálhatná­nak, mint amennyit szándé­koznak. Takács Jenő elvtárs, városi párttitkár említette ezt, aki okos érvekkel biztatta erre az asszonyokat. Azt ta­lálta mondani, hogy az asz- szonyok — a jelenlevők ki­vételek persze — nem hoznak annyit a házhoz, mint a fér­fiak. Micsoda? Tessék ezt visszavonni! Még hogy a fér­fiak ... Tudja azt a titkár elvtárs, hogy ki kapálja a kukoricát, ki palántázik a kertészetben, ki hüvelyezi a borsót és ki végez még ki tudja, hányféle munkát? Hon­nan is tudná, hiszen ő is csak férfi. Azok meg csak azt tud­ják, hogy az asszonynak ott­hon a helye, nem kell a tsz-be és annak még nyugdíj sem dukál. — Tudják az elvtársak — pattan fel helyéről Szentpéteri Józsefné —, hogy itt Nagykő­rösön milyen férfidiktatúra van? Hogy itt az asszonynak hallgass a neve, hogy én itt minden asszonyt úgy kértem el a férjétől a mai tanácsko­zásra? És hogy... Heves az indulat és fel­szakad a panasz... nem, nem a panasz, hanem a szemrehá­nyás gátja. Mert hiszen igaz is az, hogy kell az asszonyt munka, adják is szívesen, de hát miért van úgy, hogy azt semmibe veszik? Miért nincs szavuk az asszonyoknak a kö­zösben? Azt a földet az asz- szony is örökölte, s ha nem, hát közösen szerezte, amellyel most a férj csak egyedül „le- génykedik" a tsz-ben. Mikor még egyéniek voltak, még csak volt szava az asszonynak, hogy miből mennyit és hová, de most! No persze, egyoldalú igaz­ság ez így egy kicsit, az asz- szonyok szájából kivéve. Mondja is Horváth elvtárs, hogy az asszonyok tehetnek erről először is, mert az ő tartózkodásuk — ha úgy tet­szik, visszavonulásuk — miatt van férfitöbbség, férfiuralom a tsz-ben. Nem lehet ezt ren­delettel szabályozni. Mióta vi­lág a világ, a nők csak harc árán szerezhettek jogokat, vív­ták azt akár osztályok, vagy nemek között. Hagy mást ne mondjon, ott van a nyugdíj­ügy. Éppen olyan joga és le­hetősége van arra az asszony­nak is, mint a férjnek. Ami a népköztársaság törvényein kívül kell ahhoz, az már iga­zán csak az asszonyokon mú­lik. Szaporodik a szó és vidá­mulnak az arcok. Hát nincs is olyan nagy baj ma Kőrö­sön, csak ésszel kell élni. Per­sze, hogy több tyúkot ültet­nek az asszonyok és meglesz az a sok köztes is, de nem a férfiak számlájára. Tagköny­vet kémek az asszonyok is, méghozzá sorszámozottat, nem pedig olyan éppenhogycsak könyvet, amilyent Szentpétc- riné kapott nagy nehezen. Egyszer már hadd mondhas­sák a nagykőrösi asszonyok is a férjeiknek: most pedig én fizetek. Nagy-Miklcs István Testvéri üdvözlet a csehszlovák népnek! Tizenhatodszor ünnepli május 9-én hazája felszabadulásá­nak évfordulóját a baráti csehszlovák nép. Tizenhat eszten­dővel ezelőtt, egy nappal a hitleri fasizmus teljes kapituláció­ja után, még elszigetelődött náci hordák rombolták és pusztí­tották Csehszlovákia földjét. Ez volt a haláltáncuk: a győzel­mes vöröshadsereg itt is lesújtott rájuk s így lett Csehszlová­kia felszabadulása egyben a Győzelem Napja is. A tengernyi szenvedést és pusztulást okozó nácizmus felett aratott győ­zelemé. Hatalmas változások történtek azóta Csehszlovákiában. A müncheni árulással kezdődött s a Győzelem Napjáig tartó német megszállás alól felszabadult nép csodálatos élni akarás­sal fogott a szocializmus építéséhez. Három év alatt eltün­tette a háborús pusztítás nyomait, tíz év alatt háromszorosára növelte az ipari termelést, s egy évvel ezelőtt lényegében be­fejezte a szocializmus alapjainak lerakását. Felszabadulásának ünnepén a magyar dolgozók őszinte, baráti jókívánságaikat fejezik ki a csehszlovák népnek s újabb sikereket kívánnak a hazája felvirágoztatásáért folyta­tott harcához! mim­Évezredek óta a maga ura volt a vén folyó, a szeszélyes Moldva. A szocializmust építő csehszlovák nép azonban az ember szolgálatába állította: hatalmas vízierőmíívet létesí­tett a Moldván ÁLLJ KÖZIBÉNK PAJTÁS, OTTHON ÜLNI KÁR! Városi és járási kulturális bemutató a ceglédi művelődési házban A ceglédi kulturális hamu- tu™lis seregszemléjét és azon a bemutatón kivételesen jól tató első számaként az albert- irsai gyermekkórus szerepelt és az énekelt kórus első sora programot is adott minden ön­tevékeny kulturális munka szá­mára: „Állj közibénk pajtás, otthon ülni kár.” Május 7-én, délelőtt 9 órától este hat óráig egymás után pe­regtek a számok és Sipos Bá­linti a Ceglédi Városi Pártbi­zottság agit.-prop. titkára egy­felől egy zsúfolt nézőteret, másfelől tizenhárom tánccso­portot, hat színjátszó csoportot, hét előadóművészt, két esztrád- zenekart és egy népdalénekest köszöntött megnyitó szavaival. — A városi és járási opera­tív bizottság nevében üdvöz­löm azokat, akik a mai kultu­rális szemle nézőterén és szín­padán megjelentek. Városunk­ban és a járásban hatalmas kulturális fellendülés tapasz­talható. Városunkban és a já­rásban befejeződött a mezőgaz­daság szocialista átszervezése és ez a kérdés gazdasági jelen­tősége mellett elválaszthatat­lan a parasztság kulturális fel- emelkedésétől. Az idén már nagy sikerrel megrendeztük ezen a színpadon a termelőszö­vetkezeti parasztság első kül­di falusi szín- . játszók bemutató- jának záró estjén ' a rendező bízott- ■ ság Arany János plakettjével jutal­mazta meg a cso­portokat és a szín­játszó együttesek valamennyi tcgjá- i; nak egy-egy em- í szerepelt csoportok ma együtt indulnak az üzemek, művelő­dési házak csoportjaival. A tánccsoportok értékelé­sénél nem lehet figyelmen kí­vül hagyni azt a tényt, hogy a tizenhárom szereplő csoport nagy része leánytánccal szere­pelt. Egyedül az abonyiak mu­tattak be legénytáncot, a sám­soni legényest és a ceglédi mű­velődési házak hoztak vegyes táncot. A városi művelődési ház vegyes csoportja két szám­mal ért el egészen rendkívüli sikert. A tánccsoportokról álta­lában meg ke\l állapítani, hogy jó úton haladnak, a táncosok fegyelmezettek, a vállalatok, gazdaságok, termelőszövetke­zetek bőkezűen gondoskodnak a csoportok felszereléséről, kü­lönösen pedig a festői szépsé-’ű ruhákról. A helyi hagyomá­nyok ápolását csak a jászkara- jenőieknél láttuk. Ez a csoport eredeti karai gyűjtést mutatott be nagy sikerrel. A színjátszó csoportok témaválasztása általában jó. Talán itt-ott az volt az em­ber érzése, hogy egyes cso­portok többet is vállaltak, mint amennyit elbírtak. Az Omega című Bende László- csoport műsorán A jászkarajenői ház és a Gépja- szín játszói ver- egymással, a gépja- színjátszói küszködtek a Húsz-huszonkét éves kínlódtak a nekik megfelelő ' anyaggal és munkájukat ne- meg. Helyes lenne, ^ ha a törekvő és jó szándék- | kai szereplő csoport a darab- 6 választásnál tekintettel lenne ^ arra, hogy a színjátszó mun- | kát nagymértékben megköny- ^ nyíti a megfelelő szerep. A í: színjátszótól életkorban, gon- i dolkodásban távollevő alaki­y b tás nagy feladatot jelent és Örkényben elkészült a Ságvári Munkásklub űj épülete. ^ sokszor kockázatossá teszi a léktárggyal ° ked- ? épületet e hó végén ünnepélyes keretek között adják át. | sikert. A jászkarajenői Omega- veskedett, á r.álmr Vikin. felv. (előadáson kitűnt a női fősze­Gábor Viktor felv. í előadáson kitűnt a női fősze­replő gondos, szép alakítása. A ceglédi posta KlSZ-szerve- zete jól választotta meg a da­rabot, a Galamb a városháza falán című francia jelenetben. Persze itt is voltak kezdeti nehézségek, de az ellenálló francia munkás alakja — is­meretlen fiatalember alakí­tása — igen jól sikerült és megérdemelt tapsot kapott. Az abonyi József Attila Tsz színjátszói a Korai saláta cí­mű jelenetben mutatkoztak be. Üdén, frissen alakítottak egy parázs családi patáliát és a hallgatóság nagy derültsége mellett gúnyolták ki a háztáji gazdaságban is fukarkodó nagymamát. A Rendeltruha- ipar megfelelő segítséggel két darabbal is szerepelt. A szán­dék jó volt, de nyereség lett volna a csoport és a közön­ség számára is, ha csak egy darabot tanultak volna, de azt igazán megtanulják. Külön fejezetet érdemelnek a törteli művelődési ház szín­játszói. Évek óta tudunk ar­ról a jó színjátszó munkáról, ami Törteién folyik. A mos­tani bemutatón Sarkadi Imre: Hortobágyon című darabjá­val szerepeltek, színjátszókat messze felülmúló igyekezettel és eredménnyel. Minden di­cséret és köszönet megilleti őket a jó példamutatásért. Baranyai Sándor rendezése hibátlan, Makk István. Mol­nár József és Nagy János alakítása messze kinő a falusi színjátszó keretből és külön meg kell említeni a két név­telen színjátszót, akik két fiút alakítottak emberi, szivet érintő hitelességgel. A MEDOSZ művelődési ház és a Gépjavító Vállalat esztrád-zenekara versenyzett a műsorban. Köszönet illeti őket a szereplésért, amellyel színt és változatosságot jelentettek a bemutató közönsége szá­mára. kengyel Pál, dánszentmik- lósi népdalénekes kedvesen és a hallgatóság elismerésére énekelt néhány magyar nép­dalt. Kossi Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom