Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-07 / 106. szám
v. Évfolyam, io6. szám_____________________________ Minden udvarban két kotló alja csibét neveljünk Termelőszövetkezeti asszonyok ankét ja 1961. MÁJUS 7. VASÁRNAP Hl az ideje a cukor- és takarmányrépa egyelésének Az Arany János Tsz-bői jelentjük Kocsikáznak a borjúk — híznak a szarvasmarhák Pénteken este az MSZMP városi bizottsága nagytermében közel száz termelőszövetkezeti asszony gyűlt össze, hogy a nőtanács által szervezett ankéton megvitassák a tsz-asszonyokat érintő időszerű kérdéseket. Ezen a tanácskozáson megjelent Horváth András, az MSZMP Pest megyei Bizottsága első titkára, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, városunk országgyűlési képviselője. Az ankét szónoka Takács Jenő, az MSZMP városi bizottságának titkára volt. A közvetlen és kötetlen tanácskozáson Takács Jenő főleg. a magasabb jövedelem elérésének módszereit ecsetelte az asszonyok előtt. — Miből szereztek az asz- szonyok egyéni gazdálkodásuk alkalmával pénzt a portára? — mondta a többi között. — Baromfival és kertészeti kultúrákkal! Kőrösön az átszervezés előtt nem egy udvarban 100, sőt néha 400 csibét, tyúkot is meg lehetett számolni. Miért idegenkednek ettől most termelőszövetkezeti asszonyaink? A baromfi nevelése ma is pénzt hoz a házhoz, nem is beszélve az ország húsellátásának a segítéséről. — Aki gazdálkodott, az Igyekezett minden talpalatnyi földet kihasználni, hogy több teremjen. Ma is ezt kell tenni. Ahol mód van, lehetőség, a kukorica közé babot, tököt vessenek az asszonyok, felefele arányban. Jól jár a tsz is és több forint vándorol a tagok zsebébe is. — Legyen minden udvarban két kotlőalja csibe, hisz ezzel sok vesződség nincs és jó jövedelmet is jelent. Felszólalt az ankéton Horváth András elvtárs is. Rövid beszédében arról szólt, hogy mióta a világ világ, a jogokért mindig meg kellett harcolni. Az asszony sokáig nem volt ember, és még néhol ma| sem tekintik teljes értékű em~p bernek. Az asszony teljes em-í bér. hivatalban, tsz-ben, üzem- £ ben egyaránt, és jogai is egy-i formák. í Sokan kérdezték, igaz-e, hal az asszony is tagja a termelő- í szövetkezetnek, nyugdíjképes- s ség esetén csak a férj kaphat | nyugdíjat? | — Szó sincs róla — szólt \ Horváth el vtárs —, ha az asszony is tagja a termelőszövetkezetnek, és eléri a nyugdíj-korhatárt, a saját tagsága után őt is megilleti munkájához, idejéhez mérten a nyugdíja. Tehát sokkal jobban jár az az asszony, aki nemcsak segít férjének, hanem maga is tagként, kiil- lönálló könyvvel rendelkezik, mert hisz két nyugdíj mindig több, mint az egy. Ebben az új világban, amitf a kommunisták szerveztek, | óriási dolog, hogy egypár esz-* tendő múlva egyetlen szülő* sem lesz, akit a gyermekei ^ tartanak el, hanem saját ön- ^ álló nyugdíjuk lesz, legyenek^ azok tsz-parasztok, munkások ^ vagy tisztviselők. t Számtalan kérdés, hozzászó-i lás hangzott el az asszonyok részéről. Szentpéteriné elvtársnő, a Petőfi Termelőszövetkezet nőtanácsának elnöke arról beszélt, hogy a termelőszövetkezetbe nem szívesen veszik fel az asszonyokat, illetve nem teljes értékű embernek kezelik. Pedig egyéni korukban a munka zömét a legtöbb helyen az asszonyok végezték. A férjek nem szívesen engedik az asszonyokat gyűlésre, mondván, elég, ha ők mennek. Több asszony szólt a baromfinevelés előnyéről, többek között Szemerédi István- né, a Szabadság Termelőszövetkezet csibenevelője, akinek hosszú tapasztalata van a csibenevelés terén, elmondta, hogy baj van ugyan a csibékkel, de megéri, ő maga az elmúlt esztendőben közel 5—6 ezer csibét nevelt fel a termelőszövetkezet részére. A Rákóczi Termelőszövetkezet asszonyai közül többen arról szóltak, hogy nagyon helyeslik a családi művelést, mert így az asszony is tud segíteni az elvállal terület művelésében és ez nagyobb eredményt biztosít. A hosszú tanácskozás eredményesen zárult, mert a soksok felvetett probléma, példa meggyőzte az asszonyokat, hogy csakis munkával lehet nagyobb jövedelmet szerezni, ehhez pedig az kell, hogy az asszonyok is megfogják a kapa nyelét, ne csak szemlélői, hanem részesei is legyenek saját jövedelmüknek. Ki legyen a családban a hangadó? címmel előadást tart Bűz László, a ládagyár vezetője május 11-én, csütörtökön délután 6 órakor az MSZMP városi bizottságának nagytermében (Dalmady Győző u.). Az ankétot a nőtanács kul- túrbizottsága szervezte és minél több érdeklődőt vár az érdekesnek ígérkező előadásra. A tavaszi növényápolási munkák sorrendjét tekintve egyik legfontosabb feladatunk a jól jövedelmező és a takarmánybázist elősegítő cukorrépa sarabolása, egyelése. A kikelt cukorrépa fejlődése kezdetén igen gyámoltalan és érzékeny növény. Ma még a gépi technika nem érte el azt a fejlődési szintet, hogy csak annyi répamagot vessünk el, mint amennyit fel is akamnk nevelni. Ha már ezt a feltételt a nagyüzemi répatermelésnél biztosítani tudnánk, akkor e gyámoltalan növényeket nem kellene az egye- léssel bolygatni, hanem a vetéstől kezdve kedvező feltételek között fejlődhetnének. A cukorrépa kikelése után az első munkánk a sarabolás, amely igen nagy figyelmet érdemel, annál is inkább, hogy a kis növényeket a sa- rabolási munkák közben földdel le ne takarjuk. A kikelt répa igen érzékeny a külső hatásokra, és így a sarabolás idején érintetlenül kell hagynunk. A sarabolás akkor nevezhető jónak, ha az egy-két centiméternél nem mélyebben történik. A sara- bolással az a célunk, hogy a kikelt gyomokat ártalmatlanná tegyük és a talaj felszínét porhanyósítsuk és megvédjük a kiszáradástól. A sarabolási munkák befejezése után a másik legfontosabb feladatunk az egye- lés. Ma még Nagykőrösön igen sok vitára ad okot, hogy a cukorrépát mikor és hogyan egyeljük. Ismeretes, hogy a takarmány., és cukorrépa korpával keverve kitűnő kacsaeledel. Éppen ezért városunkban évtizedek óta az a téves nézet uralkodik, hogy a répafélék egyelését a kiskacsák keléséhez igazították. A cukorrépát viszont minél korábban, két-három, de legkésőbb 3—4 leveles korában ki kell egyelni. Az elkésett egyelésnél a sűrű állományban levő növények felnyurgulnak, elgyengülnek és igen megsíny- lik az egyelést, ami jelentős terméskiesésre vezethet. A cukorrépa-egyelés tehát igen gondos, lelkiismeretes munkát kíván. Minden túlzás nélkül lehet mondani, hogy egy jó, vagy rossz egye- lés eldöntheti a várható termés alakulását. Ismeretes, hogy a répafélék összefonódott gyökérzete a késői egyelésnél nagymértékben meglazítja a talajt, és így a megmaradt legszebb répatő részére a meglazult talaj kiszárad és a fejlődéshez nem jut kellő mennyiségű nedvesség. Az egyelés, mint már említettem, nagy szakértelmet és lelkiismeretes munkát követel. Tehát arra kell törekedni, hogy a talajerőtől függetlenül legalább holdanként 70 000 növényállomány maradjon. Erre a mennyiségre azért van szükség mert a betakarításig mintegy 5000—10 000 tő csökkenésére lehet számítani a növényápolási munkák következtében beállott csökkenés és a kártevők pusztítása miatt. A cukorrépa-termelésünk akkor lesz jövedelmező, ha végül is holdanként mintegy 60 000—65 000 répatőt nevelünk fel. Tehát a cukorrépa-termelésünknél a fenti irányelveket tartsuk szem előtt és ne a régi, helytelen szokásokat érvényesítsük. Illés Balázs, a Dózsa Tsz főagronómusa Gépesített világban élünk. A tsz egyik kocsija 4 bikabor- jút hozott haza a legelőről! A bikaborjúkat kocsi viszi a legelőre és haza! A dolgozók tréfásan lökhajtásos busznak nevezik a kocsit. A fogatos Pozsgai Sándor A tsz alsójárási részlegében Kisprumik Imréné 4 darab hízóba fogott szarvasmarha gondozását vállalta, emellett háztáji gazdaságában két anyakocát is nevel 21 kismalaccal (Foto, szöveg: Fehér Szilárd) MntwKSmi „Minden percet ki kell használni!" I PILLANATKÉPEK A MÁJUS 1-1 FELVONULÁSRÓL A Községgazdálkodási í lat kertészetének élő fája VállavirágA DÄV rakétája Ez a szólás-mondás ráillik dr. Török Dénes állatorvosra, mert motorkerékpárjával száguldozva járja a termelőszövetkezetek világát. Minden rendelkezésre álló időt arra fordít, hogy figyelmeztesse a tsz-tagokat az állategészségügyi szabályok betartására. Képünkön: dr. Török Dénes és Szögi János, a kocséri Uj Élet Tsz főagronómusa. — ÁPRILIS hónapban 1856 olvasó fordult meg a városi könyvtárban és 5630 könyvtári egységet kölcsönöztek. — A PETŐFI Termelőszövetkezet ez ideig elvetett ”0 katasztrális hold paradicsomot és 32 hold uborkát. — BOROS FERENC VIII., A Kinizsi Sportkör modellezőig Esedi u. 6. szám alatti lakos kerékpárjával a gyalogjárdán közlekedett a sötétedés beálltával, kivilágítatlanul. A szabálysértési hatóság 150 forintra bírságolta. — 3000 FORINTOT biztosít a városi tanács pénzügyi osztálya 1961. évi költség- vetésében a városi kórház részére két darab íróasztal beszerzésére. — A DÓZSA Termelőszövetkezetben folyamatban van a kukoricavetés. Eddig 290 holdat vetettek el. — TÓTH B. MIHÁLY Nagykőrös, 3. járás, Fekete dűlő 21. szám alatti lakos úgy leitta- sodott, hogy botrányos viselkedésével megbotránkoztatta a többi dolgozókat, és kerékpárját hosszú ideig őrizetlenül hagyta. A szabálysértési hatóság 200 forintra büntette. ANYÁK NAPJÁN köszöntjük városunk valamennyi édesanyáját, jó egészséget, erőt, bizakodást kívánunk, hogy valóra váljanak álmaik gyermekeik tetteiben, és békés öregségükben, soksok örömet leljenek cselekedeteikben. — A PETŐFI Termelőszövetkezet a héten megkezdte a görög- és sárgadinnyepalánták kiültetését. — AZ ARANY JÁNOS általános gimnázium végzett tanulói május 11-én déli 12 órakor tartják ballagásukat* — A HUNYADI Termelőszövetkezetben megkezdték a cukorrépa sarabolását és egyelését. A Rákóczi Termelőszövetkezet fiataljai (Foto: Dobnik János) 17 600 forint értékű munkát végeztek a fiatalok A KISZ irányítása alatt a tanuló ifjúság elültetett a múlt hónapban 4500 darab fiatal fát és e munkára ráfordítottak 3510 munkaórát, 17 600 forint értékben. A konzervgyár dobozüzemének kocsija
