Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-07 / 106. szám

^irífliD 1961. MÁJUS 7, VASÁRNAP »Ismét zöld lombot öltött a romos villa égrenyíló eme­letén nőtt fa. Magját a tele- vény talajjal együtt a szél sodorta oda, s másfél évtized alatt csinos kis fácskává cse­peredett." Nem egy Drezdában járt tu­dósító indította már ilyen­formán riportját a Zwinger, a Gemäldegalerie (Képtár) és még jó néhány világhíresség városából. Azután riportere válogatta, hogyan szőtte tovább gondo­latait. amikor a látottakról, vagy látomásairól írt. Aki a romokon zöldellő fát az élet szimbólumának vette, amely legyőzi a pusztulást, megpróbálta érzékeltetni, ho­gyan is nézhetett ki egy vi­lágszerte ismert nagyváros ti­zenhat négyzetkilométernyi (!) lakhatatlanná tett egész belső területe, az angolszász légierő terrortámadása után, és hogyan épül újjá, vagy pontosabban — hogyan épül az új Drezda. Akad azután olyan riporter is — szükségte­len mondani, hol fekszik föld­rajzi és politikai hazája —, aki a romokon terebélyesedő lombokat a végpusztulás jel­képeként fogja fel, sőt. jel­lemző momentumként még le is fényképezi, és — jó esetben megemlíti, hogy: azért per­sze az „orosz uralom” alatt is folyik némi építkezés; de Drez­da egyébként „halott város”. Fényképet ma még mind­két fajta tudósításhoz lehet készíteni. Elképzelni a pusz­tulást nehéz, de az építkezés méreteit és ütemét is — a megértéshez — tanulmányozni kell. Az első látvány minden­kit megdöbbent, akárcsak a magyar B-válogatott labda­rúgóit. akik Halle városából jövet, komor, esős időben jártak az egykori belváros — helyén. Ám ha derűsebb idő­ben már nemcsak halvány kör­vonalaiban láthatták volna a töméntelen új lakóházat, ak­kor is megdöbbentette volna Soet az eléjük táruló kép, amikor ebédhez átsétáltak a főpályaudvartól egy közeli szállodába. Egyetlen, még helyreállítható állapotban megmaradt épületrészt lát­hattak az egykori előkelő bel­városi utcából, amely, jelle­gét, forgalmát — de még kül­sejét tekintve is, a mi Kos­suth Lajos utcánkhoz volt ha­sonlítható. A sokemeletes épületek, áruházak és üzletek, mozik és kávéházak helyett, ma zöl- dellő pázsit és színipompás vi­rágágyak szegélyezik a jár­dát. Az életet csak néhány gyalogos és sok jármű kép­viseli, amiről a közlekedési szakember azt mondja, hogy „átmenő forgalom". Tehát mégis csak halott város Drez­da? Nem az, távolról sem, kö­zelről sem. A járdaközeli parkosított sáv mögött az elő­regyártóit építőelemek, távo­Tavasa Drezdában labb a toronydaruk és a nagyblokkos lakóházak töme­ge. lázálommá változtatja a hidegháborús tudósítók ri­portjait. Ha napos időben az új városháza tornyából, úgy 80 méter ma­gasból, körültekintünk — tu­ristáknak nagyon ajánljuk ezt —, egész új városrészek tá­rulnak elénk. Romokat már alig, ellenben beépítésre elő­készített területeket, és egy­re szaporodó számú lakóhá­zat, a lakóházakból összeálló utcák végtelen sorát láthat­juk. Itt-ott már egy-egy mo­dem, magasház is áll, csak a főútvonalak frontján, és ma­ga a „City” várja, hogy új, egészséges építészeti terv sze­rint kiépüljön. A látottak alapján hogy hogyan nézett ki „Elbflorenz”, az „Elba menti Firenze” (ahogy a bennszülöttek váro­sukat becézték), negyed évvel az emlékezetes bombázás után, amikor a szovjet had­sereg felszabadította, most valahogy mégiscsak el lehet képzelni. Mozilátogatók mil­liói láthatják az öt nap és éjjel című szovjet—német koprodukciós filmben, amely a nácifasizmus utolsó óráit eleveníti meg. A film, a Sixtusi Madonna, Rafael, Rembrandt és Rubens halha­tatlan műveinek, a híres drezdai képtár megmentésé­nek történetét dokumentálja, de megmutatja azt a könyör­telen pusztítást is, amit a XX. század barbárai e vá­rosban és vele az emberi kultúra pótolhatatlan kin­cseiben véghezvbtek. Drezda, a „halott város”, ebben a filmben csak hát­tér. De a film emlékét ál­lít annak a felszabadító hadseregnek, amelynek ezer sebből vércz- vén is, első gondja volt, hogy megmentse az emberiségnek amit a kultúra állítólagos vé­delmezői a „vörös barbárság”- gal szemben pusztulásra ítél­tek. Emléket állít azoknak a szovjet embereknek és né­met antifasisztáiknak, akik megnyitották az újjáépítés­nek azt a szakaszát, amely­nek eredménye ma a város­háza tornyából elénk tárul. Az a füstölgő romhalmaz, amit a filmben a magasból fényképezve láthatunk hát­tér, de nem kulissza: erede­ti felvétel; az archívumok megőrizték, mint a gaztettek annyi más dokumentumát. Am hiába próbálják ma ugyanazok, akik ezért fele­lősek, Drezdának romváros hírét kelteni, a filmfelvétel számos jelenetéhez bizony már kulissza-romokat is kel­lett utólag építeni, valósá­gos filmvárost a királyi kas­tély kiégett romjai körül. A tizenhat négyzetkilométernyi, utcára omlott romokból, amelyek egész városnegye­deket tettek járhatatlanná, nem maradt egy filmre- való. Hihetetlen erőfeszítéssel, szorgalommal és kitartással, a lakosság önkéntes mun­kával, sok szabad időt és va­sárnapot áldozva nyitotta meg az utcákat, bontotta a romokat, amit kisvasút szál­lított évekig a törmelékhe­gyekhez, a kültelki szemétte­lepekre. Ezek a téglatörme­zölte: „Szovjet páncélosok a Brühl sétányon!", „Gyerekek játszanak az omló romok kö­zött”. A filmben tényleg látjuk mindezt, de 1945. május elején. Ám a nyugat­német riporter „elfelejtette” olvasóival közölni, hogy a szovjet páncélosok a film­felvételhez ismételték meg a tizenhat év előtti bevonulást és hogy már a romok sem „igaziak”. Azt már mondani sem kell, hogy nyugaton „be­vonulásról” írnak, és nem fel­szabadításról, pedig erről van szó. De előbb-utóbb ott is fel fogják ezt ismerni, mint ahogy előbb-utóbb el kell ismerni az épülő új, szocialis­ta Németországot, (amelynek A munkásőrség alakulata az 1961. vonuláson évi május elsejei fel­lék-hegyek a nagyblokk- elemgyárak nyersanyagbázi­sai voltak hosszú évekig. Építkezés ezért egy évtizedig jóformán csak a külterüle­ten folyhatott. A romok he­lyére pedig ideiglenesen pá­zsit és park került, míg az­után- a belterületeken is meg­indult az építkezés. Megin­dult, de akkor azután nagy­ipari méretekben és ütem­ben! Egyre közelebb szorult a pázsit és a virágágy a főút­vonalakhoz. A főútvonalak bezárta tömbök területén az egykori sikátorok helyett szé­les utcák épültek, s ezekben négy-ötemeletes lakóházak tömege szökött a magasba. Az idő tájt, amikor a filmet forgatták, a nyugat-németor­szági Pforzheimer Zeitung vastagbetűs címsorban kö­alapjait a felszabadulás rak­ta le. A filmkulisszák és romok helyén, ahol a felvételek ta­valy folytak, már megkezdő­dött az építkezés; eltűnnek az utolsó romok, a belvárosban imponáló, mo­dern, magas házak foglalják e] a pázsit helyét a főútvo­nalakon, Drezda újra a vi­lágváros képét ölti. Ripor­tere válogatja, ki látja már ma ezt az új Drezdát, ame­lyet a XX. század barbárai halálra ítéltek, de megölni nem tudtak. A német munkások alkotó keze új Drezdát épít. Az al­kotás útját a Szovjetunió vö­röshadserege tette szabaddá, most, május 8-án tizenhat éve. Fürt Lajos Az első negyedéves tervet 56 százalékos arányban a termelékenység emelésével teljesítették túl a Dunáeszi Járműjavítóban Az év első három hónapjá­ban 36 új Bah-jelű vasúti személykocsi és tíz hálókocsi készült el a MÁV részére a Dunakeszi Járműjavítóban. A gyár javítórészlege is a ter­vezetten felül két vasúti ko­csival javított ki többet. Az április 4-i miunkaver- seny eredményeként két Bah- kocsival került több az első negyedévben a hazai sínekre. A gyár műszaki és fizikai dolgozóinak jó munkáját bi­zonyítja az is, hogy a múlt év szeptembere óta 1100 órá_ val csökkentették ezeknek a korszerű, kényelmes vasúti kocsiknak a darabonkénti gyártási idejét. Termelékenységi tervüket is túlteljesítették a gyár dol­gozói az első negyedévben. A normarendezéssel kapcsola­tos felméréseket, egyetlen 20—25 fős csoportot kivéve, az egész gyárban befejezték. Május 15-ig a hátralévő munkát is elvégzik. Ennek a munkának az ered­ményességét bizonyítja, hogy a 40 fős munkáshiány elle­nére is 103,7 százalékra tel­jesítették első negyedéves tervüket, ami egyben azt is bizonyítja, hogy nincs szük_ ség annyi emberre a gyár­ban, amennyit terveztek. Az első nekirugaszkodás te­hát sikerült. Az év első ne­gyedének mérlege azt mutat­ja, hogy a tervtúlteljesítést 56 százalékos arányban a ter­melékenység növelése révén érték el. A következő ne­gyedévek még jobb munká­ja év végére meghozhatja a kétharmad—egyharmados arányt, a termelékenység ja­vára. Űj, modern magasház a romos villa helyén Díjtalan jogi tanácsadás A gödöllői Petőfi Műve­lődési Ház kezdeményezésére a Hazafias Népfront helyi bizottságának támogatásával az év elején a helyi ügy­védi munkaközösség díjtalan jogi tanácsadó órák tartását rendszeresítette. Az ügyvédi munkaközösség tagjai a meg­határozott időpontokban min­den anyagi ellenszolgáltatás nélkül jogi tanácsokkal lát­ták el azokat, akik ügyes­bajos dolgaikkal jelentkez­tek a művelődési házban. A tanácsadó órák hamarosan igen népszerűek lettek Gö­döllőn és egyre többen for­dultak jogi tanácsért a ta­nácsadó órákon az ügyvédi munkaközösség tagjaihoz, akik társadalmi munkában álltak a közönség rendelke­zésére. Néhány hét múlva meg­kezdődik a törvénykezés nyári szünete, amely alatt a díjtalan jogi tanácsadás is szünetel. Május 15-én, dél­után 6 órától este 8 óráig tartja az ügyvédi munkakö­zösség a szünet előtti utolsó tanácsadó óráit a művelődé­si házban. A legközelebbi ta­nácsadás időpontját a nyári szünet után tűzik ki. — MUNKÁS KLUBOT szerveznek Örkényben. A klub Ság vári Endre nevét ve­szi fel, s május végén nyílik meg ünnepélyes keretek kö­zött Száztizenkét négyes a lottón A 18. játékhéten 4 546 005 lottószelvény érkezett a Sport- fogadási és Lottó Igazgatóság­ra. öttalálatos szelvény nem volt. Négyes találatot 112 szelvényen értek el, amelyek­re egyenként 30 442 forintot fizetnek. A háromtalálatos szelvények száma 5138, nye­reményük 331 forint. A két- találatos szelvények száma 128 203, ezekre 13 forint 30 fillért fizetnek. (MTI) mainap 1961. május 7, vasárnap Gizella napja. A nap kél 4.19 órakor, nyugszik 19.04 órakor. A hold kél 0.37 órakor, nyugszik 10.33 órakor. 1961. május 8. hétfő, Mi­hály napja. A nap kél 4.17 órakor, nyugszik 19.05 ómkor. A hold kél 1.18 órakor, nyugszik 11.45 órakor. Várható időjárás vasár­nap estig. Felhőátvonulások több felé. főképp az ország északi felében záporeső. zi­vatar. Mérsékelt délnyugati, később megélénkülő és északnyugatira forduló szél. A nappali felmelegedés kis­sé gyengül. Várható legma­gasabb nappali hőmérséklet 20—23 fok között. — SZÖLÖTERMELÉSI ankétot tartottak tegnap délelőtt a nagykátai művelő­dési házban. A Hazafias Népfront járási bizottsága és a földművesszövetkezetek járási központja karöltve a tanáccsal, borkiállítást és borversenyt rendezett, este pedig Kadarka-bál fejezte be az egész napos műsort. — GOLDONI: KÉT ŰR SZOLGÁJA című vígjátékát mutatták be ma este Nagy­körösön a Falusi Színjátszó Napok keretében. Legköze­lebb Abonyban május 13-án és 14-én rendeznek nagysza­bású kultúrműsort. — TÖRPEVIZMÜ, kórház- építés, sportkombinát, vásár- csarnok és kenyérgyár lé­tesítése szerepel Monor táv­lati fejlesztési tervében. Az ivóvíztársulat még ebben az évben megalakul. — TIZENHATMILLIÓ fo­rint értékű bőrdíszmű árut készít már az idén a Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vállalat nemrégiben Kis- tarcsára költözött bőrdísz­mű-részlege. Az új üzem­ben egyébként ebédlőt, für­dőt és öltözőket is építe­nek. — HATVANEZER forint értékű társadalmi munkát végeztek az év első negye­dében a földművesszövetke­zeti tagok Pest megyében. Tápiószecsőn hét, Pándon hat, Tápiógyörgyén 11, Ocsán tíz, Tápióbicskén pe­dig ötezer forint értékű tár­sadalmi munkával járult a tagság a földművesszövetke­zeti hálózat bővítéséhez. — SILÓZÖBRIGÁDOT alakítottak az üllői Március 15 Termelőszövetkezet ki- szesei. A fiatalokból álló brigád egyéb munkákból is kiveszi a részét, így pél­dául burgonyaföld művelé­sét is vállalta. — TÁRSADALMI mun­kában május 1 tiszteletére kifestette és rendbehozta Szatmári Béla gödöllői szobafestő, a vegyesipari ktsz tagja Gödöllő Alsó megállóhelyét. — ÉLÉNK KULTŰRÉLET folyik a jászkarajenöi mű­velődési házban. A társa­dalmi klubnak már 282 tagja van. Május 14-éji a művelődési ház aktívái nagy­szabású majálist rendeznek a helyi Béke Tsz.ben. — MEGYÉNK NEGY­VEN üzemében működik már munkavédelmi őrség. A Csepel Autógyár motor- üzemében példáid egy hét leforgása alatt negyven ve­szélyforrásra hívták fel a figyelmet a munkavédelmi őrség tagjai. A mozgalom nemcsak az ipari üzemek­ben, hanem a mezőgazda- sági üzemekben is bonta­kozik. Például a dánszent- miklósi Micsurin Tsz-bcn cs az állami gazdaságban rendszeresen működik már a munkavédelmi őrség. — HÁROMSZÁZEZER fo­rinttal emelkedett a betét- állomány az érdi takarék- szövetkezetben április hó­napban. Ezzel a betétállo­mány megközelítette a két­millió forintot, az egész me­gyében pedig egymillióhat­százezer forinttal növeke­dett a takarékban elhelye­zett betétek összege. — HATVANKILENCEZER forint jégkártérítést kap a kocséri Uj Élet Termelő- szövetkezet az Állami Biz­tosító Pest megyei Igazga­tóságától. A termelőszövet­kezetek szántóföldjének egy részén jusztított a jég. — TÍZ SZÁZALÉKKAL növekszik a termelés ebben az esztendőben a Diósdi Csapágygyárban. A növeke­dés jelentős részét a ter­melékenység emelésével szándékoznak biztosítani. — KÖZEL KÉTEZER má­zsa kenyérgabonára kötöttek szerződést az abonyi termelő­szövetkezetek a Terményfor­galmi Vállalattal. A keltető- állomásnak százezer darab tojást adnak át. A TELEVÍZIÓ MŰSORA 10.10: Pataki László, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára köszönti az édes­anyáikat, 10.30: Kosárlabda EB. Átvétel Belgrádból, 16.40: 18. sz. Magyar Híradó, 16.50: Jugoszlávia—Magyar- ország labdarúgó-mérkőzés. Átvétel Belgrádból, 19.00: Két kisfilm, Uránérc, jugoszláv kisfilm, Egy esős nap Berlin­ben, NDK kisfilm, 19.30: Élő­újság, 20.25: Vasárnapi vers, Balassi: Borivóknak való. El­mondja: Bessenyei Ferenc, 20.30: A Televízió bemutatja a Parasztbecsület című olasz filmet, 21.55: Hírek. Egy hang az űrből — Ez a büdös kölyök, már megint felvette a nyakkendőmet...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom