Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-06 / 105. szám

DN0R9V1 ■mm'rÉh III. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM A REST MEGYEI HiRLAR KÜLÖNKIADÁSA • 1961. MÁJUS 6. SZOMBAT A jót is! Május 2H: íasiársi |)őíválasztások A minap úgy adta a sors, hogy a monori Ady úti isko­lából csak 5 óra előtt 5 perc­cel tudtam elindulni. {Az idő az én órám szerint értendő.) Semmi reményem nem volt. hogy az 5 órakor Gyömrő felé induló buszt elérjem. Futás közben eszembe öt­lött, hogy kedd van. és a legközelebbi kocsi csak 21.30- kor indul. Lélekszakadva ro­hantam végig az Ady Endre úton. A Vigadónál kiálltam az út közepére és lihsgéstöl eltorzult arccal (amennyire csak lehetett)' esdeklő pillan- I fást. vetettem, és könyörögve hadonásztam a Gyömrönek haladó busz vezetője felé. Kedves integetéssel iidvö- ! zöH (hiszen régi iron erősök vagyunk) és... elrobogott mellettem. Nem jutott időm arra. hogy „köszönetét” rebegjelz, utána, mert máris jött a következő kocsi. " (17 órakor ugyanis 2 kocsi- indul egyszerre Gyöm­rő felé.) Még szánalmat keltőbb te­kintettel. az utolsó remény tudatában integettem leié. és ... megállt. Boldog■ voltam, örültem. | hogy 1 mégis csak rendes cég ez~a MÁV A UT. A vezetőfülke felöl rám­szólt eoy tréfás hang: ..Ez nem megálló'... Ezt is i>'.ia meg!'' Megírtam, hiszen az embe­rek egymás iránti jóindula­ta, ha egy kicsit a szabályok­ba ütközik is — szép dolog. A MAVAUT és dolgozói jó- hlrét csak növeli. Elismerést érdemel, tőlem pedig köszö­netét:------- Blaskó Mihály M ájus 28-án járásunkban egy megyei, két járási és 45 községi választókerületben a választópolgárok az urnákhoz járulnak, hogy megválasszák a megüresedett tanácstagi he­lyekre azokat a dolgozókat, akik bizalmukból az állam- hatalom helyi szerveiben kép­viselni fogják a választóke­rületek lakosságát. A szocializmust építő népi demokratikus államunkban egy-egy részleges választás nagy jelen! őségű. A választópolgárok a je­löltre szavaznak név sze­rint. de ugyanakkor állás- foglalásuk egyik bizonyíté­ka annak is, hogy bíznak a pártunk és knrmányunk politikáját, iránymutatá­sát végrehajtó tanácsok­ban. A tanácsok tevékenysége egyre eredményesebb. Ezt bi­zonyltja a községfejlesztési feladatok terén végzett tevé­kenység. Iskolák, kultúrott- honok, orvosi rendelők, utak. járdák épülnek'. Mindezeket a létesítményeket . a tanácsok a lakosság társadalmi össze­fogásával valósítják meg. A dolgozók ügyeivel való lelki- ismeretes foglalkozás, a pana­szok intézése, a vélemények, javaslatok felhasználása a ta­nácsi munkában az egyre erősödő bizalom jele. A dolgozók érdekében vég­Es;v bizottsági ülés Vccsésen KRESZ-oktatós A Pest megyei rendőrkapi­tányság közlekedésrendészeti osztálya május 13-án. szom­baton este * órakor a vecsé- sí munkásotthonban KRESZ- oktatást tart. Felhívjuk a gép­járművezető j og ősi tv ánny al rendelkezőket, hogy feltétle­nül jelentenek meg. mert a megjelenést a jogosítványba bebélyegzik. Az előadás után filmvetítés lesz. A vecsési kereskedelmi ál­landó bizottság ez év április 28-án tartotta szokásos havi értekezletét. Sok. már meg­oldott és még megoldatlan problémát vitattak meg. Örömmel állapították meg. hogy szépen alakul Vecsés holtjainak fejlődése, szakosí­tása. , A földművesszövetkezet boltjait átvette az állami ke­reskedelem. Az élelmiszerbol­tok száma, tehát nem csök­kent, inkább szaporodott. , Az önkiszolgáló és kétműszakos boltok száma emelkedett. Ezenkívül megnyílt az új, most már harmadik cukrász­da Vecsésen. Az eddigi konfekció és ci­pőbolt e. hó folyamán mpdern önkiválasztó cipőszakbolttá alakul. Ez szükséges a verők jobb kiszolgálása érdekében. De itt felvetődik a régi probléma: hol lehetne egy szép. korszerű ruházati kis- áruházat berendezni ? Pilla­natnyilag azonban legalább egy üzlethelyiségre feltétlenül szüksége lenne a Pest megyei Ruházati ■ Kiskereskedelmi Vállalatnak, ahol konfekció és egyéb divatáru cikkeket árusíthatnak. Különben a ve­csési dolgozók kénytelenek lesznek a legkisebb . gyer­mekruháért is' a fővárosba menni, ami külön költség, idő és fáradság. A kereske­delmi állandó bizottság biz­tosra veszi, hogy a vecsési v. b: e kérdést is rövidesen meg­oldja. Weigand Ignác zett eddigi eredményes mun­ka, a további, av. községeink fejlesztését. problémáinak megoldását célzó őszinte tö­rekvések méltóvá teszik a ta­nácsokat a választópolgárok bizalmára. ' Üllő, Péteri. Káva köz­ségben valamennyi válasz- ’ tópolgár, Úri községben pedig a választópolgárok 50 százaléka járul az ur­nákhoz. hogy megválasz- sza a megyei és járási ta­nácstagokat, a Hazafias Népfront jelölése alapján. Ezekben a községekben te­hát fokozott követelmények állnak a Hazafias Népfront helyi szervei, a választási szervek és tanácsok elé. Arra kérjük a választókerü­letek lakosságát, hogy már a választást megelő­zően a Hazafias Népfront helyi szervei által szerve­zett jelölögyűléseken je­lenjen meg, nyilvánítson véleményt a népfront je­löltjére vonatkozóan, högy olyan dolgozók kerülje­nek jelölésre, kik eddigi te­vékenységükkel is bebizonyí­tották, hogy erre méltóak.’ Fogd Mihály, a járási tanács titkára Újjáalakulj- a KlSZ-szervezef m Gyomron a Petőfi Tsz-ben. Képünk az újonnan válasz­tott vezetőséget ábrázolja. Közgépen Hajtb Ferenc titkár Az üllői határban A gyömrői tsz műhelyében Az irodából kilépve, han­gos zajra és kopácsolásra let­tem figyelmes. Mivel elég ki­váncsi vagyok, azonnal elin­dultam a hangok irányában, a zaj okát keresve. Megvan! Fedeztem fel örömmel. A hangos munka­zaj, a gépek zúgása a tsz műhelyéből áradt. 10 embert láttam serénykedni a mű­helyben. Szorgalmas munká­jukra jellemző, hogy a sok mezőgazdasági szerszám szin­te újjávarázsolva, példásan Akikről keveset hallunk AZ ÜLLŐI Március 15 Tsz kiszistái if­júsági silózó brigád,ot alakí­tottak. A tsz-től 200 öl bur­gonya művelését vállalták. MAI MŰSOR Mozik Ecser: Mesíerdelektív. Gom­ba: Légy jó mindhalálig. Gyöm­rő: Messzi utca. Maglód: Lám­paláz. Mencle: Hüvelyk Matyi. Monor: Ordító egér (széles). Nyáregyháza: Ballada a kato­Nagy munka folyik a ve- csési vasútállomáson. Endrey Lajos állomási önök szakszerű felvilágosítást ad a követke­zőkről : — Ismeretes, hogy országos viszonylatban korszerűsítik a vasutat. Az itt folyó munká­latok csak részei eíkfek a ha­talmas munkafolyamatnak. A rövid síndarabokat több száz méteres hosszúakra cserélik ki. Ez elsősorban tekintélyes anyagi megtakarítást eredmé­nyez. mert csökken a vonatok menetideje, másodsorban ké­nyelmesebbé válik az utazás, mert megszűnik a kocsik zör­gése, rázkódása. Az új pálya­test megépítése a legnagyobb szakértelmet, pontosságot kö­veteli mind a munkálatokat irányító mérnöktől, mind a fizikai dolgozóktól. A forgalomszabályozónak is ,'elelősségteljes feladatokat kell megoldani. A jelzőtáblá­zat sárga, vörös, majd zöld színei szinte percenként vál­togatják ■ egymást, jelezve, hogy vonat közeledik, illetve már át is haladt az állomás területén. így tudjuk meg, hogy a debreceni gyors már elhagyta Üllőt, a pesti pedig éppen. most száguldott előt­tünk el. Mikor a robogó vo­natokat nézzük, felmerül ben­nünk az aggodalommal vegyí­tett kíváncsiság: vajon meg­történhetne-e az, hogy ...? A mondatot be sem fejezzük, mert Endrey állomásfőnök ] közbevág: „Kizárt dolog!’' A : határozott kijelentés oka a í következő: a mai modern jel-; zöberendezések és váltók olyan 'egymással összefüggő rend- \ szert alkotnak, amelyek telje-] sen kizárják az összeütközés ] lehetőségét. Lévai Mihály: blokkmester kiegészítő ma-! gyarázata meggyőz bennünket: arról, hogy a jelenlegi jelző-; berendezések teljesen bizton- ] ságossá teszik a forgalmat,\ minimálisra csökkentik a ké-; séseket is. A vasúti forgalom korsze- ! rűsítése a dolgozók érdekeit: szolgálja; a bejáró munkások; idejében érkeznek meg mun-; kahelyükre, időben, kényei-; mesen utazva térhetnek meg; otthonukba. Vasúti dolgozóink; felelősségteljes munkáját meg-í könnyítik a technika vívmá-; nyai, de ez még nem elég! : Fegyelmük, éberségük, lelkiis-; meretes munkájuk biztosíté-; kai annak, hogy zavartalanul utazhatunk. Köszönet és meg- \ becsülés minden vasúti dől-; gozónak. í Bogár Ferenc ; — i PRÉDIKÁCIÓ felnőtteknek $ című írásunkba , az adatszol- gáltató tévedéséből Pánti Emil / neve került Pánti György he- $ lyett. < rendberakva várta az elszál­lítását. A műhely jól felszerelt. Vannak esztergapadok, gáz- hegesztő készülék, síkköszö­rű, satupadok.. Sok kovács­szerszám, a bognármesterség kellékei. A tsz minden el­romlott szerszámát, gépét itt javítják meg. Bizony, a já­rásban nem sok ilyen műhely van. Ez előnyös azért a Petőfi Tsz-nek, mert a munkát azon­nal megkezdik, az idő pedig — különösen tavasszal — va­luta. A házilag elkészített ja­vítás nem kerül sokba, nem kell fizetni a szállításért. És a szövetkezet nem önző. A környékbeli tsz-ek elromlott gépeit megjavítja. A közel­múltban javították az úri tsz gépkocsiját, a mendei Lenin Tsz Zetorját. Tagadhatatlan, hogy ez nagy segítség a két szövetkezetnek. Majd elfelejtettem. A mű­helyben dolgozik egy ipari tanuló is, Piros Lajos. Remél­hető, hogy a jövőben több fiatal is követi példáját, és egészségesen megfiatalodik tsz-eink tagsága. (Gyarmati) Járjuk a határt, a Petőfi Tsz jól ápolt, jól gondozott cukorrépa láb iája előtt állunk. Karádi elvtárs, cukorgyári fel­ügyelő mondja: — Sok jó cukorrépát láttam már, ami előtt csak megbic­cen teftom a kalapomat, ez előtt azonban — kalapot emelek. A Selypi Cukorgyár érdek­területén kevés ilyen jó cukorrépatábla látható. Nem akarok nagy számot mondani, de ha valami ko­moly elemi csapás nem éri. ez a tábla rekordtermést hoz. Lobognak a tarka kendők. A játszi szél pajkos kedvvel el­halja az asszonyok fején, akik a gépen kényelmesen ülve ada­golják a palántát. A Petőfi Tsz a dsrékfájdító kézi munkát ki­kapcsolva. pépre ültette a négy* asszonyt, s így napi öt hold ká­posztát palántáznak el. — Meg vám elégedve a gép munkájával? — kérdem Gö­bölyös Mihály elnököt. — Ez a gép nagyon jó mun­kát végez — mondja, lehajol, s egy palántát húzni kezd. A pa­lánta szakad, de nem jön ki a ’ földből. — Látja, ez a jó mun­ka. a növény holnap már él. A betonút mentén a Március 15. Tsz nagy tábla gondozatlan, gazos földje.előtt beszélgetünk, Kyitrai József brigád vezetővel. — Ebbe a 20 holdas táblába március elején zöldséget vetet­tünk. A másfélihóaapos szá­razság következtében ter­mészetesen nem kelt ki. Már ki akartuk szántani, de a múlt heti esők ered­ményeként. az elvetett mag kelni kezdett, most már sorol is. A héten kezdjük kapálni. Nézze meg a jövő. hét végén, itt már egy szál gazt sem fog találni! Ismerve a tsz tagjainak szor­galmát, el is hisszük nekik. Kiss Sándor 186 ipari tanuló 29 szakmát tanul Jól benn járunk az iskola- év második felében és ilyen­kor ©sokasodnak a gondok, hogy az általános iskolából kilépő fiatalság hová és mer­re tájékozódjék. A tovább­tanulni akarók a gimnáziu­mok és technikumok felé törekednek, más részük ipari pályát keres. Kérdést intéz­tünk a monori járási ipari- tanűló-iskola igazgatójához, Faits István, elvtárshoz, hogy ezen a téren a járásban mi­lyenek a kilátások? Éppen a tanulók vizsga­munkáinak rendezgetése köz­ben találtuk ^meg az igazga­tót az Ady Endre úti iskola szertárában. Miniatűr abla­kok, ajtók, asztalok, kis szer­számok és gépek sorakoznak, mintha játékok lepnének. Pe­dig ezek nem játékok, ha­nem komoly és pontos mun­kával elkészített vizsgamun­kák. melyeknek arányai és szerkezetei pontosan meg­egyeznek a valódi asztalok, ajtók, gépek, szerszámok stb. szerkezetével, öröm ezeket a munkákat nézegetni és elkép_ zelni, hogy milyen jó szak­munkások lesznek ezek a gye­rekek, mire elvégzik a három­éves iskolát. Ez idő szerint az iskolának a járás területéről 186 ta­nulója van, akik 29 féle .szakmáf tanulnak. Hetenként kétszer jönnek elméleti ok­tatásra, melynek keretében kiváló mesterek, mérnökök és pedagógusok tanítják a szakma szerinti műszaki és közismereti tárgyaltat. A szak­mai gyakorlati képzés a szer­ződéses munkahelyen törté­nik. A szakmai haladásról kell minden év végén vizsga- munkával beszámolni. A har­madik év végén a tanulók az Országos Szakmunkás Vizs­gálóbizottság előtt letett vizs­gával nyerik el a szakmun­kás képesítést. Ebben a tanévben 60 tanuló fog szakvizsgát tenni, tehát a járás területén 60—70 új ipari tanuló felvételével le­het számolni. Dr. Huszty Károly náróí. Péteri: Magasabb elv. Pilis: Az első év. Tápiósáp: Ki­hívás. Tápiósüly: Orvos a vá­laszúton. Úri: Áru Katalóniá- nák. üllő: Az Eiffel-torony ár­nyékában (széles). Vasad: Meg­mentett nemzedék, vecsés: Gyű­lölet áldozata. AXXV<>X\XXXXXVNXXXXXXVXXXXXNX^VVXXNXXXXXV\XVXNXXXXX\XXXNXXXXXXXXX>XXXXXXXXXXXXXXXVVV*V Labda helyett - csatár a hálóban Felfedező úton Tornyoslöbön A felszabadulás előtt elha­gyott kis település volt Tor- nyoslöb Üllő határában. Most állami gazdaság terül el a volt úri birtok helyén. A gaz­daság központja erdővel van körülvéve. Az udvarokban gyerekek játszanak, a házak­ból zeneszó hallatszik. A fő­épületben találtam meg a te­lepvezetőt. Mihály Andrást. Ű vezetett körül a gazdaságban. Első állomásunk a baromfi­telep volt. Fehérre meszelt, tiszta ólak álltak egymás mel­lett. Én elcsodálkoztam az ólak belsején: > egymás felett létraszerű állványok, oldalt pedig nagy fémdobozok. Szi- ráki Kálmán nevetve világosí­tott fel: — Ez újszerű megoldás, mert így sokkal több tyúkot tudunk elhelyezni. Ezek a nagy fémdobozok pedig toja- tók. A tyúkok beleülnek, meg­tolják a tojást, az legurul egy vájatba, ahol csak össze kell szedni. Ez a sárga magyar tyúkfajta igen jó tojó. Egy évben' 1 tyúktól mintegy 166 tojást szedünk össze. Április­ban is' mintegy 60 °'„-os volt a tojáshozam. ' A csibe ne velőbe n Szabó Mi- hályné foglalatoskodott Pet­rányi Rozáliával. Horváth Magdával, és Halmi Mária szakmunkás tanulóval együtt. A vezetők szerint ők a legjobb dolgozók a baromfitelepen. — De most jöjjön csak a A sokáig emlékezetes Ferencváros—Monor mérkőzésen1 örökítette meg ezt a pillanatot a fényképezőgép lencséje. Ha a labda nem is, a gólratörő Rákosi beesett a hálóba (Mészáros Imre felvétele) Sziráki Kálmán a eteti tvűkokat V magtárunkba — invitált Mi­hály elvtársi ott van a legjobb dolgozónk, Prokopecz József fömagtáros, a lap hű előfize­tője. Arra a kérdésemre, hogy tényleg ő itt a legjobb dolgo­zó. szabadkozva válaszolt: — Én nem tudom, de ami rám van bízva, azt mindig el­végzem becsületesen. Ezenkí­vül szakszervezeti főbizalmi vagyok, így sok társadalmi munkát végzek. Lehet, hogy ezért mondják, hogy én va­gyok a legjobb dolgozó. Ezután bementünk az iro­dába, ott mondta el Mihály elvtárs ‘a következőket: — Pár héttel ezelőtt nagy­szabású erdősítést végeztünk. Mintegy 96 hold területet ül­tettünk be. Már elég rég ala­kítottunk a fiatalokkal egy KISZ-csoportot. így nem unat­kozunk. Esténként televíziót nézünk, táncolgatunk. Csak egy a baj: — kevés a fiatal. Az a leghőbb álmunk, hogy a Pestre járó fiatalok itt talál­nak majd munkát, itt ma­radnak velünk. Kútvölgyi Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom