Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-31 / 126. szám

1961. MÁJUS 31, SZERDA IH53» mi eret '■sKírkm A VÁSÁRBÓL ÜZENEM Esik-esik — aztán zuhog. Időnként mégis derűsebbé ala­kul a kép: a folyékony májusi arany nem áztat. Bár a felhők még haragosak, idelent pedig kerülgetjük a tócsákba gyűlt áldást. Ám alig, hogy szárazabbra fordul a világ, máris hatalmas a tömeg. Ma utoljára Olyan, mint minden búcsúz- Ikodás: egy kicsit megható — mégis örömteli. Mit írhatunk az utóbbi rovatba? íme néhány nyilatkozat: Dr. Vitéz András vásárigaz- ffató: — Forgalmunk szép volt, egymillióén látogattak ide. Legnagyobb örömünk mégis az, hogy számottevő mértékben emelkedett a hivatalos részt­vevő külföldi államok és cé­gek száma. Itt jártak Indoné­ziából és Indiából csak úgy, mint Brazíliából, Chiléből, az USA-ból vagy Kubából. A bu­dapesti vásár nemzetközi je­lentőségű gazdasági esemény lett. Csepel Autógyár, Katona Je­nő mérnök: — Felkeresett egy népes francia küldöttség. „Nem hit­tük, hogy ilyen fejlett a ma­gyar járműipar — mondták a Renault és Simca-gyári szak­emberek. — A csuklós Ikarus- buszra nyugodtan rátehetnék a Mercedes jelvényt!” Fehér János főmérnök, Ceg­lédi Közlekedési Gépjavító Vállalat: — A németeket az útfenn­tartó kisgépek érdekelték, a cseheket a talajnyeső gyaluk. Az utolsó napon a jugoszlávok traktorhoz csatolható földtoló berendezésiből rendeltek több száz darabot. Váci Híradástechnika: Csak a műanyaglapos vitri- nefcválasaolhattak. De eléggé b.-beszedünk a m’aafatoU rá­dió, TV-áramkörök, a legkor­szerűbb híradástechnikai ferrit alkatrészek még az ÁEG világ­hírű cég társaságában is! Május 1. Ruhagyár: A vásár második díja nyi­latkozik ruhái mellett. Felesle­ges is minden magyarázat. És így folytathatnánk ... ^ Kommentár Már régi szokás. Csak szá­zadokkal — talán ezredekkel mérhetjük korát. De jól be­vált. Ez pedig; a bölcs elmél­kedés, lepergett események fe­lől. Ez esetben — kommentár. A legfőbb gondolat valahol a Krupp Művek pavilonjánál fogalmazódott meg. Kívül egy teherautó-kolosszus állt. Oda­benn óriás motorvonat modell­je, s ugyanígy, működés köz­ben — pici darukkal, mozgó kemencékkel — a kohászat. Milyen nagyszerű dolgok! Kalapot le a német ipar, s a Krupp munkásai előtt! De ki nem gondolt valahol, lelke mélyén a húsz évvel ez előtti német ipari óriásra. S olyan természetes, elemi békevágy szállta meg az arrajáró em­bert, mint a tavaszi mezőn. S nem akart tudni róla senki, hogy Kruppék, ma sem csak azt gyártják amit a kiállítá­son láttunk. De ez csak ezer­szer hangosabbá tette az óhajt: így csatázzunk! Budapesten -r- Bonnban — Moszkvában — New Yorkban. A másik gondolat már en­nek képében áll. Nemcsak csodáltunk, de csodálkoztunk és örültünk is — a vásárt jár­va. A szerencsés rendezés miatt olykor külföldnek hó­doltunk magyar cikkek láttán. Míg csak fel nem fedeztük az eldugott táblán a meglepő és jóleső igazságot. Az orvoshír­adástechnikai és tudományos műszeripar olyan költeménye­ket produkált, amelyeket csak elismerő bólogatással fogad­hatott a sok idegen kolléga is. A magyar iparnak rangja van! Hát a megye mit nyert? Je­lentkezett világszabadalommal — mint amilyen a robogó sze­mélykocsik lengés-rezgés csil­lapítója. Odatárta tavasz-szép textilholmit, étvágygerjesztő konzerveit, bemutatta meg­lepve fogadott gépkocsi ipa­rát. De rá kellett jönnie, hogy már megyehatárokon túl is elkezdődik a nagy konkuren­cia: a Diósdi Csapágygyárat csodáljuk — sok között azért, mert maguk erejéből alkottak új gépeket. De tudomásul kellett venni, hogy a debre­ceni társak e tekintetben előbbre járnak. S ha túl me­gyünk az ország határain is, látni kell, hogy a tegnapi cso­da, holnap már — a tegnapé marad. Nincs megállás! A vi­lág rohan. S mi bírjuk a ver­senyfutást, ha az alkotó el­mék és kezek nem pihennek. \i indiai földművelésügyi miniszter * * * látogatásai / / KAPUZÁRÁSKOR; A vasárnap hazánkba érke­I zett S. K. Patil, az Indiai Köz­Erre is tanít a Budapesti Ipari Vásár. Bezárt kapuk Vége hát. A kapus kulcsot zörget a hangszóró vendégkö- szöntő muzsikája elhallgat. Kialszanak a látogatóknak szolgáló fények és 1500 mun­kás már éjszaka megkezdi a hurcolkodást... A gyermek- megőrző gumibabái kiságyai magukra maradtak. Az ipari vásárból nincs több üzenet... Viszontlátásra! Tóth György társaság földművelésügyi mi­nisztere hétfőn Hont János földművelésügyi miniszterhe­lyettes társaságában mező- gazdasági üzemeket látogatott meg. Kedden délelőtt S. K. Patil, tisztelgő látogatást tett az Or­szágházban Apró Antalnál, a Minisztertanács első elnökhe­lyettesénél, majd dr. Münnich Ferencnél, a Minisztertanács elnökénél. A látogatásra el­kísérte a vendéget Losonczi Pál földművelésügyi minisz­ter és B. K. Massand. a bu­dapesti indiai nagykövetség ideiglenes ügyvivőié. (MTI) Nagy forgalom az ünnepi könyvhét első két napján Vigasztalanul kezdődött az idei ünnepi könyvhét nemcsak Budapesten, hanem megyénk­ben is. Mármint ami az idő­járást illeti. Panaszkodnak is a könyvsátrak elárusítói: több idő .telik az állandó ki- és be- pakolással, mint amennyit a könyvek eladására fordfthat- hatnak. Pedig van dolguk ugyancsak elég. Amint egy kicsit alábbhagy az eső. csa­patostól érkeznek az érdeklő­dők, a vásárlók. — Sokan kerestek fel a rossz idő ellenére is — tájé­koztat Juhász Károlyné. a ceglédi könyvesbolt vezetője. — Nem egy könyvnapi újdon­ság már az utolsó példányig elfogyott az első két nap alatt, így például Thurzó Gábor: József és Putifárné. Németh László: Sajkódi esték. Nagy Lajos: Képtelen természet­rajz, Várnai Zseni: Légy bol­dog te világ. Lampedusa: A párduc — jelenleg „hiány­cikk” Cegléden. De ugyanezt elmondhatom a Milliók Köny­ve sorozatról is. Száz példányt kaptunk és egy sínes belőle. Az En könyvtáram sorozatból, kétszáz darab érkezett — je­lenleg már csak a fele vár előfizetőre. A kérdés akaratlan: — És ami még kapható? — Persze, van azért köny­vünk szép számmal és a vá­laszték is gazdag. De hát hol van még a könyvhét vége! Egy példát mondok csak. Ákos Károly ifjúsági ismeretter­jesztő könyvéről azt ■ hittük, hogy kevesen vásárolják majd. S az első két nap mérlege: mindössze néhány darabunk van csupán. De sokan kere­sik Romain Rolland: Pierre és Luce, vagy éppen Solohov új regényét. Vácott is hasonló a helyzet. Erről így beszél Borgulya Gyula, a váci könyvesbolt «ve­zetője: — Nálunk a „sztár” Solohov: Feltört ugar című új regénye. Harminc darabot kaptunk be­lőle s már az első napon szét­kapkodták. Ugyancsak -„hiány- cikk”-listára kívánkozik O’Neill négy drámája, Mes­terházi Lajos: A négylábú ku­tya című műve, valamint Thurzó Gábor, Németh Lász­ló, Lampedusa könyve is. Vácott egyébként a köny­vesbolton kívül két könyv­sátorban is folyik a „nagy vásár”. — A Milliók Könyve című sorozatból például kétszáz darabot kaptunk — folytat­ja rövid tájékoztatóját a köny­vesbolt vezetője — s vala­mennyi már előjegyzésben elfogyott. Az Én Könyvtá­ram sorozatból négyszáz da­rabot küldtek, s már csak száznegyven darab „keres gazdát”. Biztos vagyok benne, hogy már nem sokáig. — Sokan érdeklődtek már a Dunatáj című antológia után is. Az elmúlt héten megren­dezett emlékezetes irodalmi est ugyanis sokak figyelmét felkeltette a megyében élő és alkotó művészek munkái iránt. Nagyon szeretnénk, ha ma már megérkezne a Du­natáj s nem kellene többet elutasítani az érdeklődőket. (PP) mai nap 1961. , május 31, Petronella napja. szerda, 3.52. nyugszik A nap kél 19.31 órakor. A hold kél 20.47, nyugszik 5.12 órakor. Várható időjárás: Több órás napsütés, néhány he­lyen záporeső, mérsékelt szél. Legmagasab' hőmérséklet: 17—. zött. — JURIJ GAG nevezték el az Obi gyárban készített hajót. — FÖLDMŰVE KEZET1 cukrász Ürömön. A MESZ szervezetének fia sadalmi munkábi tak az építkezését — A BALATO? LEM című színda ___ — j us 31-én Menüén mutatja be a Pest megyei Petőfi Színpad társulata. — HÁROMSZÁZÖTVEN PEDAGÓGUST lát vendégül a pedagógusnap alkalmából szombaton este a gödöllői járási pedagógusszakszerve­zet, a Ganz Árammérőgyár dísztermében. — NEVELŐSZÜLŐK an­kétjét rendezett a nagy­kőrösi nőtanács. A szülők jogairól és kötelességéről Mezősi lstvánné tanár tar­tott előadást, amelyen har­minc állami gondozott gyer- meg nevelőszülei jelentek meg. , — GAZDAG programot, színvonalas műsort Ígérnek a péceli kulturális napok, me­lyeket ez évben június 11-e és 25-e között tartanak, — KELETI FERENC, a Pest megyei Tanács vb- elnöke június 6-án Valkó községben délután négy órá­tól fogadóórát, 19 , órakor pedig tanácstagi beszámo­lót tart. — A NÉPI együttesek és tánccsoporiok megyei talál­kozóját június 25-én tárt­jaik Gödöllőn, a Palotakert szabadtéri színpadán. A kul­turális szemle bemutatójá­ra jegyeket a gödöllői járá­si művelődési házban le­het igényelni. — GYERMEKRAJZ-KI- ÁLLITÁST rendezett a gyermeknap alkalmából a nagykőrösi nőtanács. A ki­állításra mintegy 200 gyer­mekrajz érkezett. — EDDIG húsz ifjúsági brigád, összesen 452 fiatal nevezett be az országos me­zőgazdasági munkaverseny­be a nagykátai járásban. — KISZ-ESKÜVŐT tar­tottak Ürömön. Bárdi Lász­ló és Papp Marika a köz­ségi párthelyiségben tartot­ta esküvőjét, amelyen a bu­dai járás KISZ-titkára üd­vözölte és 50 tagú úttörő­énekkar köszöntötte őket. — VECSÉS község jú­niusban ünnepli alapításá­nak 175. évfordulóját. Ez alkalomból itt rendezik meg június 3—4-én a negyedik megyei fúvószenekari talál­kozót, a kulturális szemle keretében. — HÁROMEZER HOLD köztes bab termelésére, 54 ezer darab tojásra és száz hízott marhára kötöttek szer­ződést eddig az állami felvá­sárló szervekkel a monori járásban. ILYEN NAGY ÜGY ? Ezerkileneszázhatvan első felében kérvényt küldtem a dunabogdányi tanácshoz, amelyben kértem, hogy a Felszabadulás u. 6. sz. alatti ház megvételét tegyék részem­re lehetővé. Azóta érdeklőd­tünk a tanácsnál, ahol az OTP- hez utasítottak minket. Fele­ségem bement az OTP-hez, ahol azt a választ kapta: ha megállapítják az épület érté­két, értesítenek bennünket. Ez még idén februárban történt* Azóta már az OTP eldöntötte ezt a kérdést, de a döntésről még a mai napig sem küldtek értesítést címünkre. Kugler Jakab Dunabogdány MÉSZÁROS OTTO: (6) Emlékiratok a máról Szerénység Az ember — ha olyan a munkája, — sokfelé megfor­dul, sokféle emberrel találko­zik. így jöttem össze egészen véletlenül egy régi, nagyon kedves ismerősömmel, akivel örömmel üdvözöltük egymást, s olyannyira belemelegedtünk a beszélgetésbe, hogy vagy csak jó negyedóra után kapott észbe, s mutatta be az asztal­nál ülő fiatalembert, mint is­merősét. A fiú, aki alig lehet több huszonegy-huszonkettő­nél, öntudatosan nyújtotta a kezét, s nevét megtoldta egy jelzővel is, eképpen: — X. Y. író! Ejha, hökkentem meg, ez igen, nemcsak régi barátom­mal találkozom, hanem egy íróval is, habár az ifjú éveinek száma némi kétséget ébresztett bennem írói mivolta iránt, de leintettem magam: Ejnye, Vi­segrádi, hiszen nem évekkel mérik a talentumot! Rövidesen ifjú barátunk vit­te a szót, s bár jó néhányszor szólni akartunk barátommal, mindannyiszor belénkfúlt a mondanivaló, ifjú barátunk annyira mondta a magáét. — Mert kérdlek benneteket (nem valami választékos stí­lus, gonoszkodik bennem az ördög), mi is a mai irodalom: klikkek, fullasztó ura1 kodás a befutottaktól, az ifjabbak hiá­ba írnak jobbnál jobb dolgo­kat, mehetnek a pokolba, nem kellenek írásaik senkinek, mert ugye bérelt helyek van­nak ... Fújta-fújta, ítélkezétt eleve­nek és holtak felett, s ahogy hallgattam, hirtelen eszembe jutott: nini, hiszen ez az az ifjú ember, akiről néhány hete egyik lapunk cikkében valami olyat olvastam, hogy gyenge, nyilvánosság elé nem való mű­vét jelentették meg, s ezzel ár­tanak az ifjú írónak, aki most érleli tehetségét stb., stb. Azaz: nem a leghízelgőbb véleményt kapta. Szóba is hozom tüstént a dolgot, de fél mondatnál nem jutok tovább, már felel is: — Ja, a könyvem? De hiszen dilettánsok- kiabáljanak, amit akarnak! Fütyülök rá, járom a magam útját! Irigylik a sike­reimet, irigylik, hogy jó állá­som van az egyik lapnál, irigy­lik, hogy saját hangom van, eredeti stílusom, irigylik, hogy tőlem kérnek sok helyre novel­lát, verset __ — De hiszen az -előbb azt mondta, hogy nem jutnak nyil­vánossághoz ... ;— Nyilvánossághoz? Hát ez magának nyilvánosság? Itt, ahol lektorok packázhatnak az emberrel... — Lektorok mindenhol van­nak ... Már nem figyeltem oda. Megdöbbentett az a nagyké­pűség, az a gőg, ami sugár­zott ebből az ifjú emberből, aki ugyan még csak egy el­viselhető művet sem tett le az asztalra, de aki leszól, rá­galmaz másokat — többek között olyan írókat, akiknek a sarkáig sem ér fel —, aki ítélkezik az élet dolgai felett, de a Fészek Klub. a Fiatal Művészek Klubja és az éjsza­kai élet jelenti összes életis­meretét, aki arról kiabál, hogy nem jutnak a fiatalok nyilvá­nossághoz, de aki fércművé­nek igencsak tisztes honorá­riumából kocsit vett magának, s abba invitálja a sétáló nő­ket ... Hej, istenem, de nehéz is a fiatal írónak Magyarorszá­gé i... hátha még fiatal író „barátom” tehetséges is vol­na?! ... Vers helyett Szombaton általában nincs vidéki kiszállás a mi hivata­lunkban sem, így hát mirden- ki odabenn intézi ügyeit, s te­gyük hozzá azonnal: jut idő trécselésre is. így. esett, hogy egyik kollégám odajön hoz­zám délelőtt, s azt mondja: — Olvastad az Élet és Iro­dalmat? — Még nem. Itt lapul a táskámban. Miért? — TŰZOLTÖVERSENYT rendeznek június 4-én Abonyban, a ceglédi járás önkéntes tűzoltói. — A CEGLÉDI JÄRÄS községei 7600 forintot fordí­tanak a községfejlesztési alapból anya- és gyermekvé­delmi célokra. — AZ ELMÚLT ÉVBEN 14 678 fiatal 337 643 óra társadalmi munkát végzett a megye >. termelőszövetkeze­tei ben. Munkájuk értéke 1,6 millió forint. — KÉTHETES TÁRSAS KIRÁNDULÁST szervez a Dunántúlra az üzem nyári kéthetes szabadságidejére a Ceglédi Cipőipari Vállalat szakszervezeti bizottsága. — A KILÓG A LÓLÁB című zenés vígjátékot május 31-én mutatja be Délegy­házán a Pest megyei Petőfi Színpad. A színházi előadás­sal egybekötve ismerkedési estet rendeznek á művészek és a közönség között. — A PEST MEGYEI álta­lános iskolások biológiai ver­senyének döntőjét június 1- én tartiák a Központi Peda­gógus Továbbképző Intézet­ben, a Gorkij fasor 17 szám alatt. A versenyen a járá­sok 2—2 legjobb versenyzője vesz részt. — ROMÁN—MAGYAR baráti találkozót rendez a Hazafias Népfront június 10- én délután Alsónémedin, a községi pártházban. A talál­kozón résztvesznek a buda­pesti román nagykövetség képviselői is. — MŰSZAKI KISZ-BRI- GÁDOT alakítottak a Csepel Autógyár egyik KlSZ-alap­szervezeti szemináriumának hallgatói. A fiatalok a gaz­dasági vállalások teljesíté­sén kívül jó közösségi szel­lem megteremtéséért harcol­nak. __ Te Gábor, te irodalmat é rtő ember vagy, magyarázd ezt meg nekem ... S elémteríti a lapot, rábök a címre az ujjával: Vers he­lyett, Ferenczy Béninek. A cikk szerzője: Juhász Ferenc. — Olvasd — noszogat. Nekikezdek..........mint ahogy n em íródott le annyi más szó, és hány vers száradt el mag­zatburkában, aszalódott egybe a növekedéshéjjal szörnyű vé­res-fekete csomóvá utóbbi éveimben ... Jaj, kétfejű — idő, vízfejű pillanatok .. Kapom az újságot fordítom az elejére, miféle tréfát csi­nál itt velem a kollégám, de a címlap eloszlatja kételkedé­sem: 1961. május 19. V. év­folyam. 20. szám. — ©lvasd tovább — böködi a vállam a kolléga, ez még csak a bevezető. Most már olvasom tovább. Juhász Ferencet szerettem, annak idején, amikor feltűnt a magyar irodalom egén. én is — bár névtelen — ünnep­lője voltam, faltam minden sorát, s minden mondatát na­gyon igaznak, nagyon szépnek éreztem. Azután jöttek elszo­morító versek, zavaros, kusza képzetek, tőlünk. egyszerű emberektől távolállók, s tá­volállók a magyar irodalom mai céljaitól is. s utána süket csend lett. Majd ünneplés jött: sznobok, irodalmi parve- nük kiáltottak hozsannát, hogy minek, miért, talán ha maguk tudják. És most ez a cikk. Érthetetlen, idegen. ......amikor a hold arany­t ehéntőgye a város depresz- szióban — fuldokló kő — szom.iára lóg. .. .” Végigolvasom. Nem értem. És nem is érzem* Távol áll tőlem a finnyáskodás, vagy a modernség meg nem értése. De ez a Juhász Ferenc is na­gyon távol van tőlem, s ahogy kollégám kíváncsi arcomat fürkészi, látom, tőle is. — Érted? — Nem — mondom csende­sen, hiszen mit is mondhat­nék? — Mi ez? — Láthatod — felelek in­gerülten. — Vers helyett..; — Jó, azt én is tudom. A címet értem ..: — A többit én is. Talán ha boncolgatnánk ..; mondaton­ként sorba vennénk, talán ak­kor megtalálnánk a kusza, za­varos képek értelmét... — Pedig Juhász Ferenc népi káder volt — vágja oda gúny­nyal, egy pillanatra most ki­búvik belőle a régi úri gye­rek, amit máskor oly ügyesen leplez. Viszavágnék neki. De hogy is? Hiszen Juhász Ferenc valóban népből jöttnek indult, aki a népnek énekel. Díjak, elismerések. sikert sikerre arató művek... és most? Hová jutott? Űristen, hová jutott? Kinek, kikért beszél? Miért harcol? Hogyan, milyen esz­közökkel? Nem vagyok esztéta, csak irodalmat szerető ember. De biztos vagyok benne, hogy ezek a képek az esztéták szá­mára is rébuszt jelentenek. Lehet-e akárcsak a realiz­must is itt számon kérni? Le­het-e a szocialista realizmust számonkérni ettől a Juhász Ferenctől. aki pedig úav je­lent meg a magyar irodalom­ban. mint éppen az új iroda­lom egyik fejedelme? (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom